Somogyi Hirlap, 1916. december (13. évfolyam, 277-301. szám)
1916-12-16 / 289. szám
2 Az alispán rendelete a konvenció rekvirálásáról. A felesleg lefoglalása. Kacskovics Lajos alispán a rekvirálással kapcsolatban a következő rendeletet adta ki: Az országos közélelmezési hivatal folyó évi 5000. számú rendeletének 9. bekezdése értelmében a gazdasági cselédeknek bér fejében adott gabonának a folyó évi 1750. számú M. E. rendelet 5. §-ába meghatározott napi és fejenkénti 18 kilogrammot meghaladó feleslege a konvenció kimérése napján rekvirálandók. Miután azonban fenti rendelet ezen rekvirálás mikénti keresztülvitelére nézve útbaigazítást nem ad, szükségesnek tartom uraságtokat a rendelet intenciójának megfelelő egyöntetű eljárás céljából a következőkről értesíteni: A rendelet azon intézkedéséből, hogy a rekvirálásnak a konvenció kimérése napján kell történni, következik, hogy a zár alá vétel negyedévenként s csupán az akkor kimért gabonamennyiség feleslegére foganatosítható. Ebből következik, hogy a konvenció kimérésénél a rekviráló közegnek jelen kell lenni, aki a cselédnek tényleg kimért gabonából visszatartható mennyiséget a családtagok számának megfelelően megállapítja, a felesleget átveszi s azt vagy nyomban elszállítja, vagy biztos zár alá helyezi. Hogy ez keresztülvihető legyen, szükséges, hogy a gazda a kimérés napját a községi elöljárósággal előre tudassa, esetleg azt az elöljárósággal egyetértőleg állapítsa meg, hogy az elöljáróság kiküldöttje a mérésnél jelen lehessen. A kiküldött tartozik a cselédeket ezen eljárás törvényes voltára s az átengedés megtagadásának törvényes következményeire figyelmeztetni. Az egész konvenció feleslege egyszerre nem rekvirálható, mert a rekvirálásnál az időközi cselédváltozások, az újonnan felfogadott cseléd viszonyai figyelembe veendők, például ha a munkaadónál a cselédek száma ugyanaz is marad, de pld. az eltávozott két gyermekes cseléd helyett több gyermekes cseléd jön, akkor már más lesz a rekvirálási eredmény. A községi elöljáróság a körzeti bizományosnak a rekvirált készletek átvételére lehető rövid A csikszeredaiak kérése Kaposvár városához. Támogatást kérnek a várostól. Szomorú írást hozott a posta a városhoz. Csíkszereda nemes tanácsa kopogtat Kaposvár városának ajtaján. Ebben a kérésben benne van az oláhdulta székelyföld minden keserűsége és bánata. Csíkszereda tehát odajutott, hogy kénytelen-kelletlen a többi, szerencsésebb városokhoz kell fordulna. Adjatok, mit adott az Isten . . . Hogyan is kezdődött Csíkszereda kálváriája? Augusztus végén az alattomos oláh horda, a földkerekség legutolsó söpredék hada rátört a védtelen székelyföldre. Menekült, ki merre tudott, de sok helyütt a veszély érzetén felülemelkedett a szülőföld szeretete, öregek és ifjak, asszonyok és hajadonok ott maradtak a házi tűzhely megvédelmezésére. A oláh had rohant a biztosnak vélt zsákmányra, magával vitte üres szekereit, hogy a rablott holmit hazaszállíthassa. A rablóknak azonban előbb meg kellett fizetni a megkívánt idegen holmiért. A székelység szent haragra gerjedt a betolakodó rablók ellen s Csaba királyfi árván hagyott népének öregje és apraja ősi virtusának feltámadásával fejszékkel, baltákkal és dorongokkal támadt az alattomban reátört ellenségre. Az ember-ember ellen való egyenlőtlen harcban az öreg székely apák, nagyapák és gyermekifjak kiömlő piros vére festette vérvörösre a házi tűzhelyet. Az oláh horda csak holttestükön át juthatott be. A görög vitézek Thermopylese ismétlődött meg a székely falvakban. Nem fajult el még a székely vér, minden csöppje drága gyöngyöt ér . . . A feldúlt, összerombolt, felperzselt székely községek és városok kifosztva, letarolva kerültek vissza seregeink kezébe. Ez a szomorú sors érte Csíkszeredát is. A csíki székelység fővárosa a pusztulás és vac pusztítás képét mutatja. Polgármestere és tanácsa már számba vette, mit veszített a város, annak népe, mily értékeket puszított el, tett tönkre a hitszegő Ferdinánd bocskoros hada. Csaba krályfi népét sem kímélte meg a világégés, 12 évszázad múlva újra megismétlődött a magyarság Etelközi tragédiája, a férfiak és vitézek hadbaszállása közben tört reájuk, az otthonhagyott vénekre és ifjakra a gonosz szomszéd rabló hajlama. A sokat szenvedett csiki nép nevében kopogtat most Csíkszereda. Adjunk, amink van s részvéttel segítsünk letörölni a székelység könnyeit. Csíkszereda kérelmével a város legközelebbi közgyűlésén foglalkozik. A petróleumhiány. Felszólalás a közönség köréből. Az országos petróleumhiány leginkább itt a vidéken érezhető. A panasz eziránt általános és gyakori, a petróleumhiány a vidéken óriási mérveket ölt. Vidéken a petróleum életkérdés, miután ez az egyedüli világító anyag. A vidéki közönség ezidőszerint a napok rövidsége folytán rendes napi munkáját csak petróleum világítás mellett képes elvégezni, így aztán nem csoda, ha tejet, tejfölt, tojást vagy bármi terményt ad ajándékba a kapzsi kereskedőknek, 2 deci petróleum kiszolgáltatása ellenében. Természetes, amilyen az ajándék nagysága, ehhez mérten emelkedik a petróleum deciszáma. De most már a kereskedő nem elégszik meg az ajándékkal, tovább megy ... Ma már csak úgy ad petróleumot, ha az ajándék mellett legkevesebb 20 korona értékű portékát vásárol. Hisz én magam láttam és tapasztaltam ezt nem egyszer. Dh hány tanúval tudnám ezt a szomorú tényt a bíróság előtt is bizonyítani. Tisztelet a kivételnek. Ez a felszólalás csak azokra a kapzsi kereskedőkre vonatkozik, akik a háború alatt maguknak erre érdemeket szereztek. — Nincs petróleum — ezzel fogadják az embert, alighogy az ajtón belép az üzletbe. — Ha nem tetszik mást vásárolni, mint csak petróleumot, meg cukrot, akkor csak ki-k az üzletből. Én már magam is annyi sok nélkülözhető szükségtelen holmit összevásároltam, tisztán csak azért, hogy ennek ellenében egy kis petróeumot kaphassak. Ez tarthatatlan állapot! Hová fog ez vezetni ? Hát csak akkor van petróleum, ha cserébe élelmet adunk ? Vagy ha meg kilön legkevesebb 20 korona értékű holmit vásárolunk? Itt a mi vidékünkön ismerek egy kereskedőt, aki a háború előtt mindig a boltajtóban állt és úgyszólván kötéllel igyekezett vevőközönségét összefogdosni. És ma dühösen, bősz haraggal utasítja ki az üzletből azt, aki venni szeretne. Úgy hiszem, hogy az ilyen irányú petróleumhiánynak egészen mégsem a petróleumhiány az oka, hanem az a legnagyobb oka, hogy az ára maximálva van és így nem lehet az árt tetszés szerint emelni. (f. p.) SOMOGYI HÍRLAP 1916. december 16. időt tűzzön ki, amikor a bizományos az átvett gabona árát nyomban kifizetni köteles lesz. Kaposvár, 1916. december 13. Kacskovits Lajos alispán. Ezt a rendeletet a főbiráknak és a kaposvári polgármesternek ma küldte meg az alispán. A király elutazott. BÉCS, december 15. A „Wiener Zeitung“ jelenti. A király tegnap este Bécsből elutazott. — A magyarság legszentebb ügyét szolgálja, ha hadikölcsönt jegyez. A kaposvári izr. hitközség elnökségétől. 329 1916. sz. MEGHÍVÓ. Van szerencsém a hitközség t. tagjait a f. hó 2- án kedden délután fél 5 órakor, a hitközségi tanácsteremben tartandó rendes évi közgyűlésre teljes tisztelettel meghívni. Tárgysorozat : 1. Elnöki jelentés. 2. A felügyelő-bizottság jelentése. 3. Hat tag választása az adófelszólamlási bizottságba. 4. Három nappal a közgyűlés előtt a hitközségi irodába írásban benyújtott netáni indítványok feletti határozathozatal. Kaposvár, 1916. dec. 14. VIDOR FERENC hitk. elnök.