Somogyi Hirlap, 1946. december (2. évfolyam, 265-288. szám)
1946-12-02 / 265. szám
H. évfolyam: 265 száram, 40 fillér Kaposvár, 1946. december 2 . hétfő A FÜGGETLEN KZSGAZDAKIP’Ám.T LAPJA Sok a bankett Mind sűrűbben és sűrűbben olvashatjuk, hogy ennek és ennek az ünnepélyes aktusnak színesítésére itt és itt, ennyi és ennyi temlékes bankettet rendeztek, amelyen a helyi gazdasági és politikai élet kiválóságai is résztvettek. Kétségtelen, hogy a gazdasági felemelkedés és jobblét egyik jele, hogy már ilyen díszebédeket is rendezhetünk és fehér asztal mellett örülhetünk egymásnak, mégis például a fejadagcsökkentő rendelkezések, a szegénység enyhítésére rendezett gyűjtések és társadalmi akciók valahogy ellentétben állanak ezekkel a dinom-dánomos összejövtetelekkel és bizonyára több ízben megütközést keltenek azokban, akik a mindennapi élet egészen kicsiny ’kenyérgondjaival küszködnek. Igen sokat beszélünk a szociális igazságtalanság megszüntetéséről, a terhek egyenlő megosztásáról, a széles néprétegek felemeléséről, a hadirokkantak és hadiárvák megsegítéséről és arról, hogy amíg egyetlen éhező száj remeg ebben az országban, addig a gazdagoknak és az illetékeseknek is meg kell érteni, hogy a régi életszínvonalat bűn visszaállítani és a különleges kiváltságos életmódot fenntartani ▼ajjon mit szól az igéket hallgató nép, amikor a szép szavakelhangzása után megintcsak a kerítésen vagy az ablakrésen keresztül nézheti, hogyan esznek és mulatnak »az urak«. Vájjon mit gondolnak azokban a faluszéli összeeszkábált kunyhókban, ahol két évvel ezelőtt a háború végigsepert és elvitte a szegényember feje fölül a fedelet, amikor , a százterítékes díszlakomákról és a virágos nyelven elmondott tosztokról hall? Elképesztően vértlázító drámákról számolnak be a lapok Naponta a szlovákiai magyarüldözésekkel kapcsolatban. A határokon a hontalanok kétségbeesett tömegei töltik álmatlanul az éjszakákat s elsorvadt reményekkel gondolnak a holnapra. A nyomortanyákon papirosba burkolva dideregnek százan és százan és lidérces álmaikban Utolsó megoldásként kísért a Duna és a kötél. Nagy és gazdag nemzetek megengedhetik maguknak, hogy széles jókedvvel ünnepeljenek. Mi azonban, sajnos, nem tartunk ott. Egyelőre még igen szegények vagyunk és az újjáépítéssel, nyomorral,ív téllel, egész szegénységünkkel, elesettségünkkel vívott hárcunkból egyelőre még száműzni kell a díszes összejöveteleket. Igen, ■ünnepelni kell. Szüksége van erre is az embernek, össze kell ismerkednünk. Közel kell kerülnünkegymáshoz, de próbáljuk meg kevésbé- hangos eszközökkel, csendesebben, inkább talán csak azzal, hogy „ önzetlenebbül, szerényebben dolgozzunk azon a poszton, ahova a nép állított bennünket. Ünnepeljünk, de inkább csak a lélekben. éd gazdák mindennapos panasza: Fogy a takarmány, soványadnak az állatok és szünetel a szarvasmarhaszállítás A k&^&mkedők vennének,. & gmsdák eladn&nak, de nincs sz^Uítási engedély A gazdák megnyugtatására többször hírt adtunk arról, hogy a szarvasmarhaszállítások ekkor és ekkor ismét megindulnak. A terminusok azonban elmúltak anélkül, hogy történt volna valami. Pedig a helyzet súlyos. A takarmányhiány különböző okoknál fogva mindig nagyobb és nagyobb méreteket ölt s a gazdák komor arccal veszik tudomásul, hogy állataik mindennap soványabbak lesznek. Akik még valahogy fel tudnak hajtani valahonnét takarmányt ,csak meghosszabbítják az állatok életét, de igen sokan kényszerülnek arra, hogy »kényszervágottan« eladják, vagy másképpen értékesítsék. Illetékes helyről kapott adatok szerint Somogyban néhány száz vagon marhaszállításra jelentkeztek a kereskedők és a gazdák s erre ezideig csupán 18 vagonra érkezett szállítási engedély. Dr Fekete Tibor főispán már többízben eljárt ebben az ügyben az illetékes minisztériumokban, ahol a szállítások azonnali megindítására tettek ígéretet. November közepén azonban ismét újabb intézkedés látott napvilágot: távirati úton beszüntették a hónap végéig a szállításokat. Csodálkozva állnak a gazdák ezek előtt az intézkedések elött és naponta aggódva várják, mikor veszi le már a kormány súlyos gondjukat vállaikról. Minden várakozás és késlekedés csak súlyosbítja a helyzetet az állatállomány leromlásához és az illegális kereskedelem felburjánzásához vezethet. Statárium, B-lista és a földigénylő bizottságok a minisztertanács előtt A legutóbbi minisztertanács az igazságügyminiszter javaslatára rendeletet fogadott el az uzsorabírósági eljárások gyorsításáról. Elfogadta a minisztertanács a rögtönbíráskodás kiterjesztésére és kihirdetésére vonatkozó rendeletet is. E szerint a rögtönbíráskodást az ország egész területén kiterjesztik az árdrágító visszaélésekre, közellátás érdekeit veszélyeztető cselekményekre, továbbá a közszükségleti cikkek engedély nélküli kivitelére (csempészet). Elhatározta a minisztertanács, hogy a B-listarevízió és a nyugdíjasok B-listájának végrehajtási idejét december 31-ig meghosszabbítják. A földművelésügyi miniszter előterjesztésére szabályozta a minisztertanács a községi földigénylő bizottságok működését. A rendelet hatálybalépte után a községi földigénylő bizottságok csak az OFT határozata alapján alakulhatnak újjá, vagy egészíthetők ki új tagokkal. Kimondja a rendelet, hogy a községi földigénylő bizottságok a jóváhagyásra felterjesztett javaslatokat a jóváhagyás előtt nem változtathatják meg. Hetvenmillió forint a karácsonyi segély összege A minisztertanács elfogadta a pénzügyminiszter előterjesztését a dolgozók karácsonyi segélyéről. Eszerint 70 millió forint értékben részesülnek segélyben új munkavállalók. A közalkalmazottak, ha nincsen családi pótlékban részesülő családtagjuk, a IV—XV. fizetési osztályig egységesen 40 forintot kapnak, ha egy-két családi pótlékuk van, akkor a IV—X. fizetési osztályban 110, a XI—XV. fizetési osztályban 80; ha három-öt családi pótlékuk van, a IV—X. fizetési osztályban 80, a XIXV. fizetési osztályban 100 forintot kapnak. Az I—III. fizetési osztály nem kap segélyt. Azok a közalkalmazottak, akik nem tartoznak fizetési osztályba, havi 250 forint után úgy kapják a segélyt, mint a XI—XV. fizetési osztályba tartozók .Ha pedig 250— 1 720 forint közötti fizetésük van, úgy kapják, mint a IV.—X. fizetési osztályba tartozók. A 720 forinton felüli fizetésben részesülők nem kapnak segélyt. Nem állami tanszemélyzet, az önkormányzati tisztviselők és a közüzemi alkalmazottak ugyanazt kapják, mint az államiak. A nyugdíjasok, családi állapotra és fizetési osztályra való tekintet nélkül, 40 forintot kapnak. A kollektív szerződés hatálya alá tartozó akár közületeknél, akár magánvállalatoknál alkalmazott testi és szellemi munkavállalók havi 720 forint jövedelemig, ha családi pótlékuk nincs, 40 forintot, ha két családtagjukat tartják el — ideértve a családi pótlékban nem részesülő feleséget is, 80 forintot, ha legalább három családtagjukat tartják el, 100 forintot kapnak. A honvédség zsoldban részesülő tagjai 30 forintot kapnak. Az előírt méreteknél több segélyt akár pénzben, akár természetben kifizetni nem szabad. Lebagózzák el a házakat December 2-án van két esztendeje annak, hogy a diadalmas Vörös Hadsereg felszabadította Kaposvár várost a német és nyilas terrorista- idill alól. Ezt a napot a város közönsége méltóképpen akarja megünnepelni, éppen ezért Boór István polgármester kéri a város közönségét, hogy lobogózza fel a házakat, hogy ezzel a külsőséggel is kifejezhesse a város közönsége háláját a felszabadító Vörös Hadsereg iránt. Tegyék közhírré a rögtönítélő bíróság ítéleteit A legújabb rendelkezésekkel kapcsolatban érdekes ötlet merült fel a kaposvári törvényszéken. A különféle bűncselekmények megakadályozása céljából a kaposvári bírói kar azt az elhatározását szeretné megvalósítani, hogy a rögtönítélő bíróságok ítéleteit dobszó útján minden községben hirdessék ki. Eddig ugyanis ezekről a tárgyalásokról és ítéletekről csak az értesülhetett, aki vagy szereplője volt valami módon jó bűnügynek, vagy pedig újságokban olvasta. Az elrettentő példa statuálása szempontjából az ötletnek rendkívül nagy jelentősége van, mert a súlyos ítéletek közhírré tétele bizonyára fékezné az indulatokat és a szándékokat. A mezőgazdasági munkások a betegbiztosítása A mezőgazdasági betegbiztosítást egyelőre korlátozott keretek között 1947. január 1-ével életbe léptetik. A népjóléti minisztérium az OTI- val szoros kapcsolatban dolgozik a rendelettervezet előkészítésén, hogy a mezőgazdasági munkások a legjobban ráutalt rétegei a kitűzött időben a betegbiztosítási szolgáltatáshoz hozzájuthassanak.