Somogyi Ujsag, 1932. augusztus (14. évfolyam, 173-196. szám)
1932-08-02 / 173. szám
2 Trianon ügyében perújítást követelünk I* »»*1IU1IWI1 11 F* Nalpirend előtt Igmándy Aladár dr, a nagybajomi kerület oszággyűlési képviselője a vármegye közönségének tiltakozását tolmácsolta a trianoni igazságtalan büntető ítélet ellen. — Somogy vármegye törvényhatósága — mondotta — elhatározta, hogy minden esztendőben felemeli tiltakozó szavát Trianon ellen. Ez nem puszta szokás, hanem politikai szükség, mert az ország egységes akaratnyilvánításának elszakított véreinkre felpezsdítő hatása van. Beszédében a lausannei konferencia eredményeiből indult ki. A lausannei egyezménynek két eredményét látja. Az egyik az, hogy a győztes hatalmak megszüntették a hadisarc, vagy amint a diplomácia nevezi: a politikai fizetések követelését. A második eredmény az, hogy ez év őszén összeül az a világkonferencia, amely Középeurópa gabonatermelő államainak helyzetén lesz hivatva jó vitám. Magyarország helyzetének javulása szempontjából a jóvátétel, terhek elengedése nem sokat jelent, mert hiszen mndörsze 20 év alatt fizetendő 200 millió pengőről van szó. Nekünk hangsúlyoznunk kell, hogy bennünket a trianoni területcsonkítás tett tönkre. Nagynevű külföldi barátaink, Rothermere lord, Mussolini, Borah szenátor »a perújítás elméletét« hirdetik s remélnünk kell, hogy Trianon revízióját még a most élő nemzedék is meg fogja érni. A büntető judikatúra az egés£ világon még a rablógyilkosnak is megengedi, hogy — ha az Ítélkező bíróság a tényállás tekintetében meg volt tévesztve — perújítással éljen. Akkor ez a jog megillet minket is. A trianoni békediktátum is ilyen büntető ítélet. Tartalma az Ítélet rendelkező része. Indokolása a Mittberand-féle kisérő jegyzék. Ez azindokolás főbb pontjaiban téves tényállásra van építve. A háborús felelősség kérdésében már tisztázottnak tekinthető az a tény, hogy az 1914. évben megtartott koronatanácson Tisza István gróf magyar miniszterelnök hangsúlyozta hogy Magyarország a háborútól nem vár területnagyobbodást. Téves a Millerand-féle kísérőjegyzéknek az a megállapítása is, hogy az ország politikai határát azért kellett így megállapítani, mert elkerülhetetlen volt, hogy »egyes etnográfiai szigetecskék« idegen impérium alá kerüljenek. Hangosan tiltakoznunk kell e beállításban, mert a trianoni békeparancsban nem népszigetecskékről, hanem három és félmillió színmagyar testvérünk elszakításáról van szó. A népszavazást a Millerand-jegyzék szerint azért nem rendelték el, mert a társult hatalmak elfogadták Neubauer Ferenc dr. államtitkár ugyancsak napirend előtt olyan irányú indítványt nyújtott be, hogy Somogy vármegye kérje a kormánytól a devizaforgalmat korlátozó rendelet visszavonását. Indítványát azzal indokolta, hogy a devizaforgalmat korlátozó rendelete,elsősorban a mezőgazdaságot sújtja. Évi 20 millió pengőre tehető az a veszteség, amelyet a mezőgazdaság a kivitelnél szenved, de mivel a belső fogyasztás a kivitelnek 4—5-szöröse, 100 millió pengőre becsülhető az a kár, mely a mezőgazdaságot a nyomott áralakulás következtében élt. Amíg nem volt transzfermoratórium és a devizákat a mezőgazdaságot terhelő függő kölcsönök, vagy egyéb köztartozások kamatainak törlesztésére lehetett fordytatni, addig még volt értelme a korlátozó rendelkezéseknek. A rendelet mai formájában azonban csak a mezőgazdaságot sújtja. Végül indítványozta, hogy ennek a kérdésnek pénzügypolitikai és gazdasági megvizsgálására független és objektív ítéletű világtekintélyeket, szakértőket kérjen fel az állam. A közgyűlés az indítványt vita nélkül elfogadta. Az aulsnani jelentést Weissenbach a Magyar-osztrák monarchia népének 1919 őszén történt megnyilatkozását a cseh, jugoszláv és román Nemzeti Tanácsok megalakításában. Tudjuk, hogy ez a tévedés. Az elszakadás forradalmi terror következménye volt. — Ha van a világtörténelemben példa — fejezte be beszédét Igmándy Aladár dr — ,a pennjításra, akkor a trianoni ítélet ennek klasszikus esete. A közgyűlés dörgő tapsorkánnal fogadta a tiltakozás bejelentését. Szentiványi Béla kegyesrendi h. kormányzó indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy Igmándy Aladár dr beszédét teljes egészében jegyzőkönyvben fogja megörökíteni és kinyomatva a törvényhatósági bizottság valamennyi tagjának megküldi. Iván báró főjegyző enunciálta s te-kintettel arra, hogy a t. bizottság tagjai azt kinyomtatva kézhez kapják, eltekintettek ,annak ismertetésétől. A számonkérőszék jegyzőkönyvének ismertetése után, a lapunkban már ismertetett 1933. évi háztartási és egyéb alapok,, Kiss Angyal Ernő szolgabiró szabályszerű előlépésének bejelentése után a közgyűlés tudomásul vette, hogy Krieger Pál dr árvaszéki ülnököt az árvaszéki elnök állandó helyettesítésével bízta meg a főispán. Bereknyei István (Szilvásszentmárton) bizottsági tag felszólalásában a Kamara judváns közgyűlésén már elhangzott azon panaszt tette szóvá, hogy a vármegye területén visszaélnek a vásártartó községek a vásári helypénzek szedésével. Megtörtént, hogy egy gazda 3 pengő 50 fillért fizetett egy borjú után, amit 7 pengőért tudott eladni. Ne akarjanak a községek a vásárból meggazdagodni, azért arra kéri a közgyűlést és az alispánt, hogy a vásártartó községek helypénztarifáitt egységesen szabályozzák. Bereknyei István felszólalására az alispánválaszolt és igéretet tettarra vonatkozóan, hogy az egész megye területén revízió alá veszi és a középarányosság irányelve szerint egységesíttetni -fogja a tsegypénzeket. A közgyűlés helyesléért vette tudomásul az alispán válaszát. Halmos Árpád dr tb. főjegyző jelentette a tárgysorozat 6. pontjaképnpit. hofolv a szil 00 tv "3?m járásban Ernő dr kormányfőtanácsos, kir. közjegyző elhalálozása fo után megüresedett egy adófelszólamlási bizottsági tagsági hely 1932—1934. évre titkos szavazással betöltendő. A főispán a szavazás tartamára felfüggesztette a közgyűlést. Az ülésmegnyitása után femncsalta a főispán, hogy a szavazás eredményeképpen Szoó Károly úrt választották meg a szigetvári adófelszólamlási bizottságba. Szigetvár község képviselőtestülete a báró Weinheim Viktor-féle alapítványi oklevél függelékének a felekezeti iskolák segélyezésére vonatkozó részének, minthogy Szigetvár területén ilyen iskola nincs, a módosítását határoztael. A közgyűlés Halmos Árpád úr referátuma alapján hozzájárult a módosításhoz, s azt jóváhagyás végett felterjesztik akultuszminiszterhez. Bernáth Lajos dr aljegyző a vármegye gyámipénztárának 1931. évi mérlegét és »Az elhagyottgyermekek segélyezése« című számla számadását ismertette, mn tudomásul vett a közegyűlés. Halmos Árpád dr tb. főjegyző jelentette, hogy a póttárgysorozat egyetlen pontja értelmében Fejérvármegye tb. bizottsága átirattal fordult Somogy vármegyéhez a kórházfenntartótörvényhatóságaikra háramló újabb terhek tárgyában. Fejérvármegye kérelmére Somogy vármegyeis felír a kormányhoz a kórházi költségek megtérítésének ujabb leszállítása ellen. Inkey Pál báró szólalt fel a kórházzal kapcsolatban, szóvátéve, hogy sokszor szegény emberek ingóságait foglalják le kórházi tartozások miatt. Arra kérte az alispánt ,hogy méltányos esetekben, saját hatáskörében intézze el, hogy ilyen antiszociális intézkedések ne fordulhassanak elő. Az alispán válaszában kijelentette, hogy ő maga is látja, hogy a kormány által eszközölt és az államkincstárt terhelő kórházköltségek újabb leszállítása antiszociális intézkedés. Bár a megye költségvetésében ily célokra egy fillért sem irányozhatnak elő, anélkül, hogy a polgárságot újabb pótadóval ne terheljék meg, amire gondolni sem lehet, mégis 1—2 esetben, amikor egzisztenciális kérdéseket mozgattja meg a kórházadósság, a saját hatáskörében intézkedni fog. A közgyűlés fél 12 órakor a főispán zárószavaival ért véget. Indítvány a deviza forgalmat korlátozó rendelet visszavonására — A harmadikat — feleltem. — Normál? — Az. Guszti bácsi és arpám meleged összeölelkeztek, engem pedig felkapott a levegőbe az öregúr és jobbról-balról pofoncsókolt. — Ki ez a bácsi? — kérdeztem apámtól. — Ez a bácsi édes fiam egy nagyon nevezetes ember. Mindenki ismeri itt és ő is mindenkit ismer, pedig nem idevaló, nem is somogyi, sőt nem is magyar származású, de izig-vérig magyarrá lett. Hatvannyolc évvel ezelőtt, 1831-ben Alsóausztriában Walpersdorfban született június 30-án. — Ilyen jól tudod? — Fiaim, Parail Gusztáv bácsit mindenkinek kell ismernie. Arról nevezetes, hogy a tizenhárom aradi vértanú közül négynek a keresztfia , anyjának tizenhárom gyermeke volt. — Apám, ez nagyon érdekes! Hogy lett a bácsi a négy vértanúnak keresztfia. — Úgy, hogy 1831 -ben Galíciában kitört a kolerajárvány s az ott állomásozó huszárok a pusztító vész elől hazafelé menekültek Ausztriába 1831 június 30-án érkeztek Walpersdorfba, Sina Simon báró birtokára, ahol Guszti bácsi atyja, Parall József gazdatiszt volt. A tisztek Paralléknál szállásolták el magukat. A gazdatiszt nagyon szívesen fogadta a vendégeket, de sajnálkozását fejezte ki, hogy felesége, Szipek Mária Eliz nem vehet részt a kedves együttesben, mivel kisgyerek érkezését várja. A huszártisztek, akik nagyon jól érezték magukat Parail József vendégszerető otthonában, valamenynyien komának ajánloták magukat, amit a tiszttartó és felesége örömmel el is fogadtak. A keresztapák pedig a következők voltak: Kiss Ernő őrnagy, Török Ignác százados, Lahner György főhadnagy és Lázár Vilmos hadnagy. Mind a négy tiszt 1848-ban a magyar szabadságharc kiváló tábornoka lett s mind a négy Aradon vértanúhalált halt. Kiss Ernőt és Lázár Vilmost agyonlőtték, Török Ignác és Lahner György bitófára került. Mély megilletődéssel hallgatta japám elbeszélését s elhatároztam,, hogy a kedves jó Guszti bácsit, aki magyar nőt véve feleségül, Kaposváron letelepedve egészen magyarrá lett, egész életemen át tisztelni fogom. (Parall bácsi magas kort ért el. Mikor e sorok megjelennek, imázi évek óta csendesen pihen a kaposvári keleti temetőben.Fekete márványsikrkó jelzi a helyet, ahol örök álmát alussza.) (Folytatjuk.) SOMOtÍKI VISVÖ 1932 augusztus 2 A pénzügyminiszter meghosszabbította a rozsdakárok bejelentési határidejét A községi elöljáróságoknál kell benyújtani a földadó elengedését célzó kérelmeket Mint ismertté váltak azok a károk, amelyeket a közvetlen aratás előtt fellépett rozsda és hőguta okozott, felterjesztéssel fordult az Országos Mezőgazdasági Kamara a m. kir. Pénzügyminiszterhez, hogy az adóelengedési kérelem beadására megállapított 15 naptól tekintsenek el a pénzügyigazgatóságok. Az Országos Mezőgazdasági Kamara felterjesztése alapján a pénzügyminiszter oly értelemben utasította valamenynyi pénzügy-igazgatóságot és pénzügyigazgatósági kirendeltséget, hogy ha az érdekelt birtokos a rozsda által okozott kárát az F. H. Ö. 38.§. 14. bekezdésében előírt határidőhöz képest elkésetten, vagyis nem a termés letarkaritása dejének kezdetét megelőzőleg legalább 15 nappal, hanem később, de legalább olyan időpontban jelentette be, hogy a kár még a károsult földrészleten meg volt becsülhető, ezt a bejelentésit a kellő határidőben beadott bejelentésnek tekintse s az érdekeltet elkésés címén ne utasítsa el. Ezt a rendelkezést szükségesnek tartjuk a gazdatársadalommal tudatni, hogy tudomása legyen arról, hogy elkésett bejelentését is figyelembe veszik, ha a bejelentés után a kár a helyszínen még felbecsülhető, azt még bejelenthetik a községi elöljáróságnál, hogy a földadó elengedés részükre is engedélyezhető legyen.