Somogyi Ujsag, 1905. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-07 / 23. szám

XII. évfolyam. 23. szám. Kaposvár, 1905. j­unius 7. Kiadóhivatal : Kaposvár, Irányi D.­u. ti Me crimreni&k­or előfizetési pénzek. Hi féltések és nyílttéri közlemények : ELŐFIZETÉSI DÍJ: Égész évre . 8 kor Félévre . . 4 . Negyedévre . 2 » Igyzi n­ám árt: 20 Dll. HEGYES és HELYIÉRDEKŰ VEGYES TARTALMÚ HETILAP A „Kaposvári hivatalnokok társasköre“ hivatalos közlönye. Megjelenik hetenkint egyszer: v.ZSADÁN. Telefon szám : 96. Felelős szerkesztő és kiadó: BoÓR SÁNDOR. Telefon szám : 96. Szerkesztőség: Kaposvár, Irány D.­u. ti Ide küldendő a lap arelleni részét illető mindden közlemény. Bérmentetlen külde­ményt nem fogadunk el. Kéziratokat vissza nem adunk. Pünkösdre. A Husvét ünnepe után következik a piros Pünkösd. A kereszténységnek három, kivált­képen nagy ünnepe van: Karácsony, Husvét, Pünkösd. Mindennek van vi­rága, szépek, megfelelők az időnek, melybe az ünnep esik és rokonságot formálnak az ünneppel. Karácsonykor a krisztusi szeretet isteni gyengédség­gel beszélt. Azt mondta: itt vagyok, köztetek vagyok, kívántam közétek jönni, hogy szeressétek egymást, mint Én szeretlek titeket. A Husvétnak megrendítő gyászában, a föltámadás dicsőségében pedig ugyanaz az isteni szeretet így nyilatkozott: szívemet nyi­tottam meg, véremet adtam értetek, úgy szerettelek benneteket ! ... Sze­ressétek ti is egymást! Most itt van ez a fönséges, ez a magasztos Pünkösd: ugyanaz a krisztusi szeretet. Nem mint a tél hó­virág, nem mint a tavasznak feltáma­dása, rügy fakadása, hanem valami más : bátorság, erő akarat és készség. Mintha szava nem is volna, csak — ereje. A szava — zúgás; viharnak a zúgása. A megnyilatkozása pedig: tűz, láng, hatalom cselekedet. Ha a Kará­csony meg a Husvét az isteni szeretet­nek himnusza, akkor a Pünkösd ennek az isteni szeretetnek riadója. . . És hogyan jelentkezett az első Pünkösdkor a­­ Szentlélek ? Nagy hirtelenséggel sebesen zugó szél zendült az égből s eltöltötte az egész házat, ahol az apostolok sejtel­mes várakozással ültek. És ugyanakkor kettős tüzes nyelvek szállottak alá . . . És minden apostol fejére jutott egy­­egy a lángoló nyelvek közül. Az apos­tolok pedig elindultak messzi utakra és mindegyik más más nyelven hirdette az evangéliumot, az Istent, az esz­ményt, az üdvözítő új igazságokat. Valamennyi nemzetség a maga nyelvén hallotta ezektől az ihletett gali­leusoktól a Istennek nagyságos dolgait. Az égből fakadt tüzes nyelvek emlékét minden évben megünnepeljük, de évről-évre jobban elhamvadoz a tiszta szivek áhitatos lángolása. Hol vannak az apostolok ? Azok közt, a­kik kiállanak a piaczra, hogy a népeket vezessék, ugyan mennyi az igazi apostol ? Azok közt, a­kik hatal­mat és vezetőszerepet követelnek maguk­nak, ugyan hány van, a­ki nem hamis próféta ? Hány modern apostolt hatott át az a nemes, szelíd forró és tündöklő Szentlélek, a­ki Pünkösd reggelén zen­­dülő szélzúgás közt a Jeruzsálem csön­des házikójában ülő egyszerű emberek fejére leszállóit ? Hol vannak és kik azok ? Talán azok a fényes diplomaták, akik egy darabka föld birtokáért nyugodtan és előkelően dobnak oda százezer viruló életet a véres halálnak ? Talán azok a szennyes­ lelkű izgatók, a­kik józan számítással lehetetlen ábrándok fan­­tomjait kergettetik a néppel, hogy ál­landó jövedelmet húzzanak a nyomorult, elcsigázott tömegek fanatismusából ? Dehogy is ! T A R 1 3 Z a.. Magyar Regényírók. A tavalyi karácsonyi könyvpiaca leg­értékesebb meglepetése egy nagyszabású regénygyűjtemény megindulása volt, Magyar Regényírók czímm­el. Mikszáth Kálmán terve volt ez a gyűjtemény, a­mely a ma­gyar regény százesztendős pályafutásában felhalmozódott kincseket gyűjti egybe hat­van diszes formájú, művészileg illusztrált és e mellett olcsó kötetben, a a nagy terv megvalósítására a Franklin-Társulat vállal­kozott. A Magyar Regényírók szerkesztője Mikszáth Kálmán, nemcsak a gyűjtemény gondolatát adta a nagyszabású kiadványhoz, hanem vállalkozott arra is, hogy minden regény elé bevezető tanulmányt ír a regény szerzőjéről, essay-sorozatot a magyar re­gényírókról, Így vált a Magyar regényírók megin­dulása elsőrangú irodalmi eseménynyé, s a tavaly karácsonyra megjelent első öt köte­tet, Kemény Zsigmond, Csiky Gergely, Tadnai Károly és Pálffy Albert egy-egy regényét, Mikszáth bevezetéseivel, R. Hirsch Nelli, Neogrády Antal, Nagy Sándor és Márk Lajos illusztráczióival, meleg érdek­lődéssel fogadta és szeretettel karolta fel a műveit magyar közönség, mert méltányolta a nagy kiadványnak azt a jelentőségét, hogy a magyar irodalmi műveltség számára valósággal elveszett kincseket tár újra a modern magyar közönség és a jövendő nemzedékek elé, megalkotván a magyar regényirodalom tárat s egyben történetének monographiáját is. Mindezt a Magyar Regényírók második ötkötetes sorozatának a megjelenése alkal­mából mondjuk el, öt újabb díszes kötettel gyarapodott a tavaly megindult hatalmas gyűjtemény. Öt értékes regényt, Mikszáth négy újabb gyönyörű tanulmányát és több mint hetven értékes, új illusztrácziót nyújt az új sorozat ismét a magyar olvasóközön­ségnek. Kemény, Csiky, Vadnay és Pálffy után most Jósika Miklós, Tolnai Lajos, Justh Zsigmond és Herczeg Ferencz követ­keztek a sorban. Jósika egyik legszebb regénye, A csehek Magyarországban, adja az új sorozat első két kötetét. Egyik legértékesebb tör­téneti regénye irodalmunknak ez a hatal­mas műalkotás, a­melyhez Kimnach László készített harmincz gyönyörű illusztrácziót. Tolnai Lajos, irodalmunknak ez a tartalmas, nagyméretű alakja, a­kinek ma már a legnagyobbak koszorúja jut, a­melyet életében csaknem megtagadtak tőle, talán egyik legjellemzőbb művével, a Báróné ténsasszon­­nyal illeszkedik bele a gyűjte­mény keretén belül regényirodalmunk klasszikusai közé. A hazaszeretet keserűsé­géből fakad az az erő, a­mely e regényben a Bach-korszak gyászm­agyarjait örökre megbélyegzi. Tolni regényét Kriesch Aladár illusztrálta, a maga sajátos, szimbolisztikus modorában, a­mely nagy művészettel érzé­­kíti meg a regénynek legfinomabb hangu­latait is. Méltó emléket emel az új sorozat irodalmunk egyik korán elhunyt, nagytehet­ségű alakjának, Justh Zsigmondnak, a­kit nagyratörő pályája derekán vesztettünk el. Két szép regényét közli a sorozat egy kötete: a pénz legendáját és a Gányó Jul­­csát. Mind a két regény eredeti kiadása régóta elfogyott, s a Franklin-Társulat nagy mulasztást üz helyre, mikor Justh érdekes egyéniségét újra szóhoz juttatja. Mind a két regényt Túri Ödön illusztrálta. Az új sorozat ötödik kötete Herczeg Ferencz nagy történelmi regényét, a Pogá­ny­ok­at közli, Pataky László szép illuszt­­ráczióval. Herczeg Ferencz ebben a regény­ben csatlakozik kiváló egyéniségével legs közvetlenebbül irodalmunk régi, neme-

Next