Somogyi Ujsag, 1905. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1905-06-07 / 23. szám
XII. évfolyam. 23. szám. Kaposvár, 1905. junius 7. Kiadóhivatal : Kaposvár, Irányi D.u. ti Me crimreni&kor előfizetési pénzek. Hi féltések és nyílttéri közlemények : ELŐFIZETÉSI DÍJ: Égész évre . 8 kor Félévre . . 4 . Negyedévre . 2 » Igyzi nám árt: 20 Dll. HEGYES és HELYIÉRDEKŰ VEGYES TARTALMÚ HETILAP A „Kaposvári hivatalnokok társasköre“ hivatalos közlönye. Megjelenik hetenkint egyszer: v.ZSADÁN. Telefon szám : 96. Felelős szerkesztő és kiadó: BoÓR SÁNDOR. Telefon szám : 96. Szerkesztőség: Kaposvár, Irány D.u. ti Ide küldendő a lap arelleni részét illető mindden közlemény. Bérmentetlen küldeményt nem fogadunk el. Kéziratokat vissza nem adunk. Pünkösdre. A Husvét ünnepe után következik a piros Pünkösd. A kereszténységnek három, kiváltképen nagy ünnepe van: Karácsony, Husvét, Pünkösd. Mindennek van virága, szépek, megfelelők az időnek, melybe az ünnep esik és rokonságot formálnak az ünneppel. Karácsonykor a krisztusi szeretet isteni gyengédséggel beszélt. Azt mondta: itt vagyok, köztetek vagyok, kívántam közétek jönni, hogy szeressétek egymást, mint Én szeretlek titeket. A Husvétnak megrendítő gyászában, a föltámadás dicsőségében pedig ugyanaz az isteni szeretet így nyilatkozott: szívemet nyitottam meg, véremet adtam értetek, úgy szerettelek benneteket ! ... Szeressétek ti is egymást! Most itt van ez a fönséges, ez a magasztos Pünkösd: ugyanaz a krisztusi szeretet. Nem mint a tél hóvirág, nem mint a tavasznak feltámadása, rügy fakadása, hanem valami más : bátorság, erő akarat és készség. Mintha szava nem is volna, csak — ereje. A szava — zúgás; viharnak a zúgása. A megnyilatkozása pedig: tűz, láng, hatalom cselekedet. Ha a Karácsony meg a Husvét az isteni szeretetnek himnusza, akkor a Pünkösd ennek az isteni szeretetnek riadója. . . És hogyan jelentkezett az első Pünkösdkor a Szentlélek ? Nagy hirtelenséggel sebesen zugó szél zendült az égből s eltöltötte az egész házat, ahol az apostolok sejtelmes várakozással ültek. És ugyanakkor kettős tüzes nyelvek szállottak alá . . . És minden apostol fejére jutott egyegy a lángoló nyelvek közül. Az apostolok pedig elindultak messzi utakra és mindegyik más más nyelven hirdette az evangéliumot, az Istent, az eszményt, az üdvözítő új igazságokat. Valamennyi nemzetség a maga nyelvén hallotta ezektől az ihletett galileusoktól a Istennek nagyságos dolgait. Az égből fakadt tüzes nyelvek emlékét minden évben megünnepeljük, de évről-évre jobban elhamvadoz a tiszta szivek áhitatos lángolása. Hol vannak az apostolok ? Azok közt, akik kiállanak a piaczra, hogy a népeket vezessék, ugyan mennyi az igazi apostol ? Azok közt, akik hatalmat és vezetőszerepet követelnek maguknak, ugyan hány van, aki nem hamis próféta ? Hány modern apostolt hatott át az a nemes, szelíd forró és tündöklő Szentlélek, aki Pünkösd reggelén zendülő szélzúgás közt a Jeruzsálem csöndes házikójában ülő egyszerű emberek fejére leszállóit ? Hol vannak és kik azok ? Talán azok a fényes diplomaták, akik egy darabka föld birtokáért nyugodtan és előkelően dobnak oda százezer viruló életet a véres halálnak ? Talán azok a szennyes lelkű izgatók, akik józan számítással lehetetlen ábrándok fantomjait kergettetik a néppel, hogy állandó jövedelmet húzzanak a nyomorult, elcsigázott tömegek fanatismusából ? Dehogy is ! T A R 1 3 Z a.. Magyar Regényírók. A tavalyi karácsonyi könyvpiaca legértékesebb meglepetése egy nagyszabású regénygyűjtemény megindulása volt, Magyar Regényírók czímmel. Mikszáth Kálmán terve volt ez a gyűjtemény, amely a magyar regény százesztendős pályafutásában felhalmozódott kincseket gyűjti egybe hatvan diszes formájú, művészileg illusztrált és e mellett olcsó kötetben, a a nagy terv megvalósítására a Franklin-Társulat vállalkozott. A Magyar Regényírók szerkesztője Mikszáth Kálmán, nemcsak a gyűjtemény gondolatát adta a nagyszabású kiadványhoz, hanem vállalkozott arra is, hogy minden regény elé bevezető tanulmányt ír a regény szerzőjéről, essay-sorozatot a magyar regényírókról, Így vált a Magyar regényírók megindulása elsőrangú irodalmi eseménynyé, s a tavaly karácsonyra megjelent első öt kötetet, Kemény Zsigmond, Csiky Gergely, Tadnai Károly és Pálffy Albert egy-egy regényét, Mikszáth bevezetéseivel, R. Hirsch Nelli, Neogrády Antal, Nagy Sándor és Márk Lajos illusztráczióival, meleg érdeklődéssel fogadta és szeretettel karolta fel a műveit magyar közönség, mert méltányolta a nagy kiadványnak azt a jelentőségét, hogy a magyar irodalmi műveltség számára valósággal elveszett kincseket tár újra a modern magyar közönség és a jövendő nemzedékek elé, megalkotván a magyar regényirodalom tárat s egyben történetének monographiáját is. Mindezt a Magyar Regényírók második ötkötetes sorozatának a megjelenése alkalmából mondjuk el, öt újabb díszes kötettel gyarapodott a tavaly megindult hatalmas gyűjtemény. Öt értékes regényt, Mikszáth négy újabb gyönyörű tanulmányát és több mint hetven értékes, új illusztrácziót nyújt az új sorozat ismét a magyar olvasóközönségnek. Kemény, Csiky, Vadnay és Pálffy után most Jósika Miklós, Tolnai Lajos, Justh Zsigmond és Herczeg Ferencz következtek a sorban. Jósika egyik legszebb regénye, A csehek Magyarországban, adja az új sorozat első két kötetét. Egyik legértékesebb történeti regénye irodalmunknak ez a hatalmas műalkotás, amelyhez Kimnach László készített harmincz gyönyörű illusztrácziót. Tolnai Lajos, irodalmunknak ez a tartalmas, nagyméretű alakja, akinek ma már a legnagyobbak koszorúja jut, amelyet életében csaknem megtagadtak tőle, talán egyik legjellemzőbb művével, a Báróné ténsasszonnyal illeszkedik bele a gyűjtemény keretén belül regényirodalmunk klasszikusai közé. A hazaszeretet keserűségéből fakad az az erő, amely e regényben a Bach-korszak gyászmagyarjait örökre megbélyegzi. Tolni regényét Kriesch Aladár illusztrálta, a maga sajátos, szimbolisztikus modorában, amely nagy művészettel érzékíti meg a regénynek legfinomabb hangulatait is. Méltó emléket emel az új sorozat irodalmunk egyik korán elhunyt, nagytehetségű alakjának, Justh Zsigmondnak, akit nagyratörő pályája derekán vesztettünk el. Két szép regényét közli a sorozat egy kötete: a pénz legendáját és a Gányó Julcsát. Mind a két regény eredeti kiadása régóta elfogyott, s a Franklin-Társulat nagy mulasztást üz helyre, mikor Justh érdekes egyéniségét újra szóhoz juttatja. Mind a két regényt Túri Ödön illusztrálta. Az új sorozat ötödik kötete Herczeg Ferencz nagy történelmi regényét, a Pogányokat közli, Pataky László szép illusztráczióval. Herczeg Ferencz ebben a regényben csatlakozik kiváló egyéniségével legs közvetlenebbül irodalmunk régi, neme-