Sopron, 1904. szeptember-november (34. évfolyam, 106-144. szám)

1904-09-02 / 106. szám

2 orvos magyar kir. állatorvossá történt kineveztetése folytán városi állatorvosi állásáról lemondott A közig. bizottság előterjeszti a központi pénztár váratlan és részleges rovancsolásáról f. évi június hó 20-án felvett jegyzőkönyvet. A közig. bizottság előterjeszti a gyámpénztár váratlan és részleges rovancsolásáról f. évi junius hó 20-án felvett jegyzőkönyvet. Az árvaszék az 1904. év első felére a gyámoltak és gondnokoltaknak a gyámpénztárban kezelt tőkéje után a kamatot 4%-ban állapítja meg . Tudomásul szolgáltak. Zombor szab. kir. városa pártolás végett megküldi az élelmiszerek mesterséges (kartellszerű) megdrágításának megakadályozása iránt az országgyűlés képviselőházához intézett feliratát. A közgyűlés pártolja, Szigethy Bélának törvényh. bizottsági taggá történt megválasztását megsemmisítő bíráló választmányi határozat ellen benyújtott panaszát a közigazgatási bizottság elutasítja. A tanács javasolja, hogy a pótválasztás 1. évi december hóra halasztassék el, amidőn az I. kerületben is pótválasztás lesz teljesítendő. Ily értelemben határoztak. A soproni áll. polgári iskola a Szinház u. 5. sz. talált elhelyezést. A lakbér 2159 kor. 28 fillér, melybe az igazgatói lakásra 560 kor. számittatik. Átalakítási munkálatokra az idén 660 kor., jövőre 300 kor. lesz szükséges. Erre az évre az eksztraordináriumot veszik igénybe. A megüresedett I. oszt. városi írnoki állásra a kijelölő-bizottság Fleischhacker Vilmost első helyen. Bleckmann Ferencet II., Szilágyi Lászlót III. és Hartmann Viktort IV. helyen jelölték. Közülük Fleischhacker Vilmos járlat-levélkiadóhivatali ellenőr 51 szavazatot, Bleckmann 13-at és Hartmann 4 szavazatot nyertek. Fleischhacker az anyakönyvi hivatalban fog szolgálatot teljesíteni. Több csekélyebb fontosságú ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. A veszprémi kiállításról: — miásként PáL — Az a sajnos szerencsétlenség, mely egyik grófi kiállítószellenkedése folytán Szabó barátunkat érte, meggátolt abban, hogy előbb írjak. Az ilyen esetek miatt országszerte el kellene tiltani a durrogatást akár mozsárral, akár viharágyuval történjék. Megnyugtató egyébként, hogy paraszt már ilyet nem tesz. — A kiállítás hely tekintetében sokkal kisebb, de kiállított tárgyakban sokkal nagyobb és impozánsabb, mint a soproni. Rendkívül sok a gazdasági gép és ezek dominálják a kiállítást. A gyárosok óriási áldozatokat hoztak e kiállításért. Majdnem minden gép működésben van. A rendezés nagy gyakorlatra és körültekintésre vall, ami természetes is, mert a fővárosiak működtek benne közre, kiknek évekre visszaterjedő tapasztalataik vannak e téren. A látogatottság az első két nap nem közelíti meg a sopronit. Az iparcsarnok — Sopronban a kiállítás büszkesége — itt kicsi és ami benne látható, az jelentéktelen. Veszprém vármegyének iparát ebből vagy megítélni egyáltalában nem szabad, vagy oly gyönge az, hogy nem tudott magáért kitenni. — A veszprémi kiállítást passzív kiállításnak lehetne nevezni, mert itt az ország gépgyárosai állítanak ki az itteni gazdaközönség, mint fogyasztók számára, míg a soproni határozottan aktív, bár méretei — mint hazánk ipara általában — szerények. Ott az ipar hódító szándékkal mutatja be magát közönségének, itt a közönség egy csoportba gyűjtötte azokat, kiktől vásárolni szeretne. — Ipari szempontból beszélek és így az impozáns és teljesen elkülönített állatkiállítást ez összehasonlításnál figyelmen kívül hagyom. A tanulság az, hogy ilyen kiállítást Sopron is rendezhetne, viszont Veszprémnek is szüksége lenne a jelenlegi soproni kiállításhoz hasonló kiállításra, de persze nem 5 hetesre, hanem 8 naposra. A borkiállítás is igen sikerült, bár Furmint és Nitsch-féle itt ugyan nincs, hanem hát ha jobb nincs, akkor jó az 5 esztendős Csomlyai is. I. a. Japán-orosz háború, Sopron, szeptember 1. A jelek arra mutatnak, hogy Liaojang előtt a mandzsúriai orosz és japáni haseregek zöme között végre elhatározó mérkőzésre került a dolog. Az orosz fővezér, aki eddig kisebb csapatok, különítmények előretolásával igyekezett feltartóztatni a japániak támadását, most maga áll velük szemben és csak két út van már előtte: vagy egész seregével visszavonl, nyomában az üldöző japáni hadakkal, vagy pozícióját védelmezi és megvívja a döntő ütközetet, amely határozni fog Mandzsúria sorsa, sőt talán az egész háború fölött. úgy látszik, Kuropatkin az utóbbira szánta el magát és azzal a világtörténelmi fontosságú eseménnyel szemben, amely Liaojang előtt kifejlődésben van, a háború összes eseményei, még Port-Arthur ostroma is háttérbe szorulnak. Az oroszok harcvonala, mely még egy hónappal ezelőtt is hatszáz kilométer hosszú vonalon terjedt ki, már alig tizenöt-húsz kilométernyi. Bizonyos azonban, hogy ez a rövid vonal igen erősen meg van erősítve és az eddigieket messze felülmúló küzdelemre van kilátás. Oroszok és japánok egyaránt nagy reményekkel néznek a küzdelem elébe, mely a több napon át vívott külön, kisebb csatározásokból, úgy látszik, elhatározó ütközetté fejlődött. Az oroszok Moszkvát és Napóleont emlegetik és azt mondják, hogy ugyanilyen katasztrófa fogja a japánokat Liaojangnál érni, a japánok pedig már el is keresztelték Liaojangot „az oroszok Szedán“-jának. Hogy melyik fél reménykedése fog valóra válni, azt a legközelebbi jövő fogja megmutatni. Kuropatkinnak, úgy látszik, az a szándéka, hogy a japáni seregeket defenzívájával eddig lekösse Liaojang előtt, amíg Karbinon át újabb nagyszámú csapatok érkeznek támogatására. Ezekkel a csapatokkal együtt akkora haderő lesz együtt a liaojangi harctéren, amekkora még az újkor egyetlen nagy ütközetében sem szerepelt. A porosz vezérkar lapja a szemközt álló seregek kombattani állományáról a vezérkari jelentések alapján kimutatást közöl, amely szerint az orosz sereg 248.450 emberből áll 674 ágyúval, a japáni sereg létszáma pedig 330.000 emberre és 940 ágyúra rúg. Ez adatok szerint a liaojangi ütközet, ha megvívják a legnagyobb lesz, amelyben ellenfelek valaha mérkőztek. Félmillió harcos egy csatatéren ugyanis még sohasem állott szemben egymással, s o f is par. Kiállításunk ismertetése. (MfMtft) Sopron, szeptember 1. Vas- és fémipar. A kiállítás körüli sétánk közepette elérkezünk a vas- és fémipari csoporthoz is. És lelkünket önérzetes büszkeség tölti el. Itt látjuk csak, mily fejlett és minden művészi igénynek megfelelő ipar törekszik az osztrák inváziónak gátat vetni. A kiállított tárgyak mindenki tetszésével találkoznak és örülünk, hogy a soproni kiállítás e csoportjának is ily fényes siker jutott osztályrészül. Itt látjuk Bay Béla zalaegerszegi lakatost, ki egy jó gyakorlati használatú takaréktűzhelyet és egy bonyodalmas záró szerkezetű kulcsos lakatot mutat be. Vasrácsa már kevésbbé sikerült. Bauer József nagymartoni géplakatos takaréktűzhelyét számos háziasszony nézi. Bay József mosoni sodronyszövet- és szitaárugyáros nagy ügyességre valló sodronyfonatokat és szitákat állított ki. Bergmann Adolf, helybeli lakatos általános elismerésben részesülő kiállított tárgyai versenyen kívül állanak. Emmerling Adolf budapesti cégnek viharágyúja nagy érdeklődésre tart számot. Gauby Lajos (Sopron) szabadalmazott lakatosmunkálatainak, melyek mind mesterük nagy szaktudását dicsérik, állandóan sok bámulója van. Gress János (Sopron) reszelőivel érdemelte ki a látogatók számos dicséretét. Nagyon érdekes összeállításban mutatja be a magyaróvári patrongyár gyártmányait. Hoffmann Rezső soproni lakatos különösen azáltal tűnik fel, hogy sok saját találmányú, ügyesen elkészített tárgyat állított ki. Elismerésreméltó munkákat mutat be a kismartoni áll. lakatos ipartanműhely. Szép és figyelemreméltó dolgokat állított ki a budapesti Mátrai, Fáik és Isa cég. Láncos kutyák általános feltűnést keltett. Peisch Ágost soproni lakatos sodrony-munkálatai a legkiválóbb szakértők, így Gelléri Mór részéről is, kiváló dicséretben részesültek. Renner Gyula (Sopron) rézművesmunkáinak láttára csodálat fogja el a szemlélőt, ki eddig kételkedett abban, hogy ilyen munkákat a Renneréhez hasonló kivitelben itt készíteni is tudnak. Rozmán József soproni kovács vasboronája és vasekéje jeles kvalitású ipari munkára vall. A Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő cég munkáiról a mi hiányos szakképzettségünk dicsérő szava nem erősítheti már jobban meg azt az európai hírnevet, mellyel fenti cég méltán büszkélkedhetik. Trogmayer Gyula és Lajos bemutatott munkái szépek és elismerésreméltók. Városunkban általánosan ismertek és elterjedtek a Sopronból Pozsonyba átköltözött Weber Vilmos és Tsa cég szabadalmazott ventilátorai. A többi kiállítók munkás keze is dicséretreméltó eredményeket teremtett. Ezek közül megemlítjük: Fischthaler József bádogos, Haupt József ötvös, Huber István lakatos, Müller János bádogos, Nitsch György lakatos, Polták Ráfael aranyműves, Röszter Mihály lakatos, Steiner János lakatos, Trankon József késes, Washuber Leopoldina lakatos és Zepko Ferenc lakatos, soproni cégeket, továbbá Freiberger Lajos kismartoni bádogos, Hicker Károly csornai bádogos, Klikovits János zárányi kovács, Lehmann Lipót szombathelyi ékszerész, Maszarovits János jobaházi kovács, Ments Sándor bánfalvi kovács, Novotny Willibald kapuvári órás, Payr Gusztáv csornai bádogos, Pfeiffer Henrik zalaegerszegi bádogos, ifj. Sándor Ferenc körmendi toronyórás. Singer Tóbiás zalaegerszegi bádogos, Schalk Ferenc szalonaki lakatos, Schüger Mátyás csornai lakatos, Szűcs Aladár szombathelyi műlakatos, Tóth István kapuvári lakatos, Vörös Géza zalaegerszegi lakatos, Weber Antal körmendi bádogos, Weber György rajkai lakatos és W 11 m a n Domokosnyéki lakatos munkáit. Vendéglős-ipar. Nem valami nagy keretben, de azért elég szépen jut kifejezésre a kiállításon a vendéglős-ipar gyűjtő fogalma alá vont Sopron és sopronvidéki bortermelésünk. Nélkülözzük e csoportban azon egy-két nagyobb cég mellett e vidék összes ,nagyobb termelőjeit és kereskedőit, de meg kell jegyeznünk, hogy ezek elmaradása azért történt, mert kiállításunk inkább az ipari jelleget öltötte magára tekintettel arra, hogy az alig egy-két évvel ezelőtt megtartott mezőgazdasági kiállítás alkalmából vidékünk bortermelése úgyis bőségesen került bemutatásra. A mostani kiállításon a bortermelés bemutatása csak afféle szemelvényszámba megy, hogy hát van itt jó bor is, nagy kereskedések, mintegy azt akarván mondani, ha majd a fődolog bemutatása révén az ipar fellendül, akkor ennek is lesz nagyobb kerete, no meg azért is történt, hogy az idegenből idejövők figyelme erre is rátereltessék. A kiállítók között első helyen vezet a Flandorffer- cég. Ennek a közel százéves cégnek a neve elég garancia arra, hogy amit kiállított, az kiváló, finom és mi a fő,tiszta. A másik nagy cég: Russ Oszkár. Szintén olyan dolgokat mutat be, amiknek nem kell cégér, ismeri azt Magyarországon és a külföldön is mindenki. Hogy a soproni bortermelők közül kevesen állítottak ki, annak a szűkkeblű garasoskodásnak tudandó be, amelyet bizonyos oldalról oly nagy szeretettel melengetnek; egyébként lesz alkalmunk a 1904. szeptember 2.