Soproni Hirlap, 1935. augusztus (22. évfolyam, 173-197. szám)
1935-08-01 / 173. szám
XXII. évf. 173. szám Sopron, 1935 augusztus 1. csütörtök Ara 10 fillér Soproni Hírlap az előfizetés árai ^ Egyes példány ára 10 fillér, vasár- és Negyedévre 8.00 P. — Egy hónapra 2.80 P. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ünnepnapon 16 fillér. Szerkesztőség: Várkerület 66. Telefon 345. Felelős szerkesztő: HORVÁTH MIKLÓS Kiadóhivatal: Várkerület 66. Telefon 394. uaUMSMUUUSIMUMSMIMMIIIIIIIMaáUBaaNmMMNMBiaMmZUUUWmMNKMMNmUMMMMNNNMUUaMNUMMMUMIIimHSUUMMmMMMNMMm Szenzációs fordulat a megyei politikában Vitéz Somogyváry Gyula, a csornai kerület országgyűlési képviselője, amint megemlékeztünk róla, hétfőn megszakította nyári szabadságát és kerülete székhelyére, Csornára érkezett. A fiatal, éppen olyan agilis, mint népszerű képviselő, azóta nemcsak hozzáfordult csornai választóit hallgatta meg, hanem kiszállt Bodonhelyre, Ráhacsanakra, Rábaszóvátra és Bágyogra, ami a községek vezető köreiben módot talált arra, hogy eddigi politikai tevékenységéről beszámoljon. Egyben mindenütt tüzetesen ismertette a politikai helyzetet és rámutatott azon kérdésekre, melyeikkel a «bakonyi minisztertanács» kíván foglalkozni. Vitéz Somogyváry útjának, amint velünk Csornáról közlik, legjelentősebb állomása Rábacsának volt. Ott tartózkodása — a mi saját politikai életünket tekintve — egyenesen szenzációsnak mondható. Rábacsanak volt ugyanis az a község, mely a választások során Mészáros József kisgazda, községi bíró személyében kisgazdapárti programmal ellenjelölteit adott. Mint ugyancsak ismeretes, a választások során a csornai kerületben éleződtek ki leginkább az ellentétek, melyeiknek hullámverése egészen a legutóbbi időkig érezhető volt. Most, hogy vitéz Somogyváry Rábacsana- ikon járt és a plébánia hivatalban Horváth János plébánossal a r. kath. hitközség egy kérése ügyében tárgyalt, fölkereste volt ellenfele, akit a képviselő melegen fogadott. Mészáros a fogadás után megköszönte vitéz Somogyvárynak, hogy a választások alatt mindenkor tovagias ellenfele volt s egyben kérte ,hogy látogassa meg. Az egykori két ellenfél most találkozott egymással először. Mi sem természetesebb, minthogy vitéz Somogyváry a meghívást elfogadta, meglátogatta Mészárosékat, kiknél mintegy másfél óra hosszat időzött. Közben a Nemzeti Egység hívei tudomást szereztek képviselőjük megérkezéséről és egybegyülekezve várták. Vitéz Somogyváry feltétlen meg akarta őket látogatni s midőn szándékát közölte volt ellenfelével, kijelentette, hogy szívesen elkíséri. így történt meg a korábban hihetetlennek látszó eset, hogy vitéz Somogyváry Nemzeti Egységbe tartozó hívei körében együtt jelenhetett meg. Mészáros Józseffel-Fölösleges hangsúlyoznunk, hogy a két politikai ellenfél egymásra találása nagy megnyugvással hatott a kedélyekre. Emberiek, akik a választások óta farkasszemet néztek egymással, a vezetők példaadása következtében szintén megenyhültek, ami által nemcsak a teljes köznyugalom áll helyre, de eltűnnek azok a gátak is, melyek éppen a politikai élet kiélezett volta Iklövieáskjezte-ben a községi élet fejlődését akadályozták. A csanaki események híre bámulatos gyorsasággal szállt faluról falura s hatása nem is maradt el. A vitéz Somogy vary—Mészáros-találkozó példa arra, hogy férfiaknak, akik egyidőben esetleg más-más politikai párt állásaiban keresték a magyar jövendő reményteljesebb kibontakozását, nem feltétlenül kell ellenfelekből ellenségekké is válniuk). Ellenkezőleg. Ez az ország csak akkor tud ismét nagy lenni, ha az ellenfelek meg tudják látni egymásban a jószándékot és azontúl meg tudják egymásban becsülni a jóakaratú embert. Nyilatkozik vitéz Somogyváry Gyula Munkatársunknak egyébként alkalma volt vitéz Somogyváry Gyula képviselővel beszélni. — Beszámolót — mondotta többek között — ezúttal még nem tartottam egy községben sem. Azon községekben azonban, melyekben Csornáról kiindulva megfordultam, így is módot találtam arra, hogy a választótuinkai tevékenységemet, hát kellően tájékoztassam az általános politikai helyzetről, a parlament munkájáról és azon tervekről, melyeket a kormány a parlament elé szándékozik vinni. Nagy örömömre szolgált, hogy a választók mindenütt szeretettel fogadtak s ismételten is kijelentették, hogy ismerik és helyeslik az én po- Megjelentek a rendeletek a legkisebb munkabér és a 8 órai munkaidő szabályozásáról Tegnapi számunkban közöltük, hogy a kereszkedelmi miniszter az asztalos iparban szabályozta a munkaidő és a munkabér kérdését. A hivatalost lap tegnapi számában viszont megjelent az általános rendelkezés, amit röviden szintén jeleztünk. A kereskedelmi miniszter ugyanis felhatalmazást kapott a munkaidőnek és a legkisebb munkabérek megállapításának rendelettel történő szabályozására és ennek alapján az első két rendelet a Hivatalos Lap szerdai számában jelenik meg. Az egyik a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárást szabályozza és általános rendelkezést tartalmaz, amely szerint azokban az iparágakban, amelyekben a munkabérek bármi okból alacsonyak, a munkavállaló részére fizetendő legkisebb munkabérek megállapításának van helye. A rendelet a munkabérek megállapíttásának kérdését törvényesen szabályozza és ez a rendelkezés minden sztrájkot feleslegessé tesz, mert a munkavállalóknak módjukban áll a törvényes utat igénybe venni és a munkabéreket megállapító hatósági határozat mind a munkaadókkal, mind a munkavállalókkal szemben törvényes védelemben részesül. A másik rendelet elvileg a napi 8. heti 48 órás munkaidőt szabályozza, azonban az ipari élet igényeinek messzemenő figyelembevételével módot nyújt a szükséges kivételek szabályozására is. A kivételek általában azok között a keretek között mozognak, amelyeket az újabb külföldi munkaügyi szabályok is tartalmaznak. A rendelet betartását megfelelő büntető ren- delkezéseken kívül az is biztosítja, hogy a munkaadó a különmunkát a rendes munkaidőre megállapított munkabérnél legalább 25 százalékkal magasabban köteles díjazni. Ostör József érdekes cikke a korlátozható számú ügyvédségről Ostör József dr. ügyvéd, volt képviselő és a Soproni ügyvédi Kamara elnöke a «Magyarság» legutóbbi számában érdekes cikket írt «A korlátozható számú ügyvédség» címen az alábbiakban: Lázár Andor igazságügy miniszter nyilvánosságra hozta az új ügyvédi rendtartás tervezetét, amely körül — egyelőre legalább a napilapokban — a cikkeknek áradata indult meg. A sajtónak az a természete úgy nálunk, mint egyebütt, hogy minden újításnál a politikai részt szereti hangsúlyozni. Hogy a miniszteri tervezetről mi a véleménye az ország jogászközönségének, elsősorban az ügyvédi karnak, erre leghivatottabb mindenesetre a szaksajtó lesz és elsősorban maga a magyar ügyvédi kar, ennek jelenlegi szervezetei: az ügyvédi kamarák. E soroknak kizárólagos célja csupán az, hogy addig is, teljesen politikamentesen, — hiszen a gyakorlati politikától mióta mandátumot nem vállaltam, magamat távol tartom, — a tervezetről nem is ügyvédi, mint inkább egyetemes igazságszolgáltatási szempontból egészen tárgyilagos megvilágítást nyújtsak. A legelső a numerus claususnak a kérdése, amit különösen baloldalon kifogásolnak, köztük elsősorban a fővárosi ügyvédek. A legelső tisztában lenni azzal, hogy a tervezet nem hozza a numerus clausust, vagyis a korlátozott számos ügyvédséget, hanem a korlátozhatót. És nagy különbség. Az a törvényjavaslat, melyet még Pesthy Pál igazságügyminiszter fölszólítására készítettem, ez igenis, a korlátozott számú ügyvédség rendszerén alapult, amely különböző szempontok figyelembevételével, tíz évről tíz évre megállapította volna, hogy mindegyik ügyvédi kamara területén hány ügyvéd működhetik. Terészetesen gondoskodott volna utánpótlásról és javaslatom teljesen önkormányzati alapon épült