Sopronvármegye, 1922. július (25. évfolyam, 145-170. szám)

1922-07-04 / 147. szám

t­gf ixV. *Ti*ijr«j»., i47. »*»■». Ara 4 korona SCTBETE&' «Mb Egisa^ évre 900 jierniis ’ f£2£w» 480 koson». Beg^ede^re teB Scoren«. Hgy hónaira .75 koron». I Streetgeehr tve free4*ta.ejk tarifáit«.' Áron, Kedd. 1 &&& Julius 4, S­tericttói CSsSg­ér? k tarfóhivsta! t SOPS Iwe«fgyürsr«a6s» n. TeU&m A24­4» PW* lfiftdó kivet al­és. to«afe*SWC»l CSORNÁM, CcssifeEt^cm fi városi közgyülés elfogadta 310 mis deficites költségvetést. A képviselőválasztás utóhangjai a közgyűlés előtt — Miért nem fogadta a polgármester Apponyit — Küzdelem a drágaság ellen. —A magyar adórend­szer legnagyobb hibája. — Pinezich dr. uj választásokat sürget. A város költségvetés tárgyaló köz­gyűlését egynagyad­b órakor nyitotta meg tagnap délután Thurnsz Mihály dr. polgármester. A városatyák a nagy me­leg miatt lassan gyülekeztek, de a meg­nyitásra végül is együtt volt a törvény­­hatóság szine-java. Az ülés mindjárt egy kis viharral kezdődött. Ifj. Hacker Lipót téglagyáros­tól, aki napirend előtt indítványt akart tenni, anélkül hogy ezt szabály szerint előbb írásban benyújtotta volna, Thurner megvonta a szót. Pinezich dr. bizottsági tag, aki szintén ismeri a szabályokat, erre magából kikelve önkényt kezdett emle­getni, mire az elnök rendreutasította őt. Tanulságos összehasonlítások. Huber Aladár főszámvevő beterjeszti az 1922. évi költségvetést. Sajnos — mondja — most sem tudtuk, mint szeret­tük volna, megbízható és reális alapját adni benne a városi közháztartásnak, mert a gazdasági élet még mindig nem stabi­lis, a drágaság folytonos növekedése a teljesen megbízható kalkulációt lehetet­lenné teszi. Mikor a pénzügyi bizottság tárgyalás alá vette az első tervezetet, több mint 21 milliós deficittel kellett meg­birkózni. Pedig a kiadások óriási összegében — ezt mint szomorú tényt állapítja meg Huber Aladár — a közművelődési célokra szánt összegek csak 2­8 %-ot tesznek ki az 1914-ben volt 7 % al szemben. A vá­rosi építményeknél, kaszárnyáknál, bérhá­­zaknál 1914 ben két és félszer több volt a bevétel, mint a kiadás, míg ma egyhar­­maddal több a kiadás a bevételnél. A ka­tonai épületeknél ma a kiadás négyszerese a bevételnek, míg 1914 ben a bevétel volt hatszor több a kiadásnál. Hasznos beruházásokról szó sem lehet, legfeljebb a meglevő álla­pot fenntartására gondolhatunk . . . Legfőbb jövedelemforrásaink nevet­ségesen csekélyre apadtak. A 60 koronás borból fogyasztási adó címén 1*3 fillér, a 200 koronás húsból 1 fillér jut a városnak. Az egyenes adókat ugyan jelentékenyen emelte az állam, de az adórendszerben levő kirívó igazságtalanságokat és arány­talanságokat nem szüntette meg a így Magyarországban, a földmivelő országban még mindig a földbirtok viseli a legkisebb terhet. Egyenesen megdöbbentő Huber Aladár példája, mely ezt az állítást illusztrálja. Egy hold közepes minőségű szőlő, mely­nek jövedelme 120.000 K, összesen 564 h-át adózik, ugyanakkor , a 120.000 koronás házjövedelemből 98664­­ megy adóba, azaz az összes megtérítéseket beleszámítva kb. 70.000, tehát jó 60%. Az 1922. évi költségvetés. Mindezeket előrebocsájtva Huber fő­számvevő megállapítja, hogy a város vagyoni helyzete nem kedvezőtlen. 20 mil­lió korona tartozással szemben 400 milliós vagyon áll, melybe a villanytelep és a városi mozi még nincs is beleszámítva. Az 1Q22. évi költségvetésben 87,437.831 K kiadással szemben 77-199.733 ÁT bevételre számíthatunk, tehát 10,238.096 K a deficit. Ennek fedezetéről a város 150%-os pót­adóval, a házbérfillérnek 20%-ra való emelésével és függő kölcsön felvételével kíván gondoskodni. Rentábilisak-e a városi üzemek? Ezután Schindler dr. polgármester­helyettes nyújt rendkívül szemléletes tájé­koztatást­­a városi üzemekről, melyeket szerinte annyi méltatlan támadás ér. A város földbirtokpolitikája azt mu­tatja, hogy Sopronban a földbirtokreform a legideálisabb­an végre van hajtva. A város 6400 kai hold földbirtokából 390 hold van csak házi kezelésben. Ebből 290 hold rét és lóversenytér terület, 20 hold konyhakert. Nagybérletbe van adva 627 hold, apró parcellákba oszlott kisbér­léiben 6311 hold, vagyis az egész föld­birtok 83%-a. Ebből 400 hold fertői ná­das. Végül 64 holdat hadiözvegyek, árvák és rokkantak kaptak 5 évi ingyenes bér­letre. A város 10.000 holdnyi mintaszerű erdőgazdasága, amellett hogy egyik fő­­jövedelmi forrása a városnak, szintén bizonyos tekintetben a nincstelenek ren­delkezésére áll. Házhelykérdés Sopronban nincs, mert itt még nem for­dult elő, hogy aki a várostól házhelyet kért, ne kapott volna. ( A fuvarozást a város azelőtt vállalkozóval végeztette, de mivel az épp a legnehezebb időben hagyta cserben a várost, a város 23 pár lovat szerzett a házi kezelésbe vette a fuvarozást. A város most 30—50%-kal olcsóbban fuvaros, azonkívül maga műveli meg a 75 hold szántót és 300 hold rétet , bár így kb. 400 000 K-t ráfizet az üzemre, Schindler dr. számszerű kimuta­tása szerint kb. 2 millióval kerülne többe a városnak a fuvarozás, ha megint vál­lalkozó kezébe adná. * A konyhakert a múlt évben 234.000 K tiszta jövedelmet hozott, azonkívül gazdasági - pedagógiai célt is szolgál, mert állandóan 40 gazda­­polgár gyermeket foglalkoztat, akik ezáltal szépen keresnek és a legmodernebb kert­gazdálkodást sajátítják el. A városi mozi tiszta jövedelme 1.300.000 K. A villany- és gázüzemről, valamint a vízműről a jövő közgyűlésen, a zárszámadás előter­jesztése kapcsán fog referálni. A tervbe vett nagy villanyosközpontot a politika nem engedte megvalósí­tani. A brennbergi bánya produktivitása sohasem volt olyan nagy, mint most. Ha az országos szénbizottság­­nál sikerül kieszközölni,­­hogy a bánya termése elsősorban Sopronnak jusson, többé nem lesz okunk panaszkodni a szén­ellátásra. Az új kormányrendelet révén a terrárium ezentúl évi másfél milliót hoz a városnak. Hajas Antal és a drágaság. A költségvetés általános vitáját Hajas Antal ny. alispán kezdi meg. A technikai összeállítás néhány módosítását javasolva rámutat arra, hogy a költségvetési deficit fő oka az általános drágaság, a drágaság ellen még­sem történik eredményes intéz­kedés. A csempészet vígan folyik, ugyan­akkor határsáv rendeletek lehetetlenné teszik a behozatalt. Ha a városi mészár­szék ráfizetés nélkül tudja olcsóbban adni a húst (Thurner dr.: Ez nem áll !) akkor a többi mészárosok is leszállíthatják igé­nyeiket. Stadler Mór és a városi husszék, Stadler Mór mészáros létére érthetően a városi hússzékben látja a deficit okát, mert arra a város 10 milliót ráfizet (Nagy derültség). A városi húsüzemet szerinte egy 24 tagú bizottságnak és pedig csupa jogásznak (!) kellene elenőrizni és üzemét a minimumra redukálni. (Közbekiáltás: Hogy a szegény ember Stadleréknél le­gyen kénytelen megvenni a 400 koronás zsírt­­) Bankó „nem elég felvilágosult“. Benkő Géza szintén a költségvetés összeállítási technikáját kifogásolja, mert ő így a „legbensőségesebb tanulmányozás után sem elég felvilágosult”. Illusztrálá­sára annak, hogy mennyire belezavarod­­hatik az ember a homályos költségvetésbe, szegény Benkő Géza milliók helyett állan­dóan ezresekben beszélt s igy csak annyit lehetett kivenni beszédéből, hogy a belsi és kópházi földekre való ráfizetést, meg a költségigazgatás túlságosan, nagy személyi költségeit kifogásolja. Pinezich dr. Belzebubbal akarja kiűzni az ördögöt. Pinizich dr. a következő szónok. A város egyik főbaja szerinte az, hogy pol­gármestere a gazdasági problémákkal való intenzívebb foglalkozás helyett még mindig túl sokat politizál.Hogy ez mennyire egész­ségtelen dolog, azt azzal bizonyította Pi­nezich dr., hogy jó félórás beszédének túlnyomó részét ő is a­­ politikának szentelte. A költségvetéssel kapcsolatban el­mondta, Sopron rosszul választott képvise­lőt — ebben a választás rendezése hibás és az, hogy a polgármester nem fogadta Apponyit és nem vizittelte vissza Andrássy Gyulát. Itt megint egymásra dörögtek Thurner és Pinezich és nagy lárma és csengetés után megegyeztek abban, hogy Thurner az elnöki széken kívül fogja bebizonyítani, hogy ő nem szorul az illemkódex dolgá­ban kitanításra. A továbbiak során megállapította Pi­nezich, hogy a deficites költségvetés a törvényhatóság munkaképtelenségének ered­ménye. Elagott ez a testület, energiái kiszá­radtak, sürgősen m­eg kell ejteni az új válasz­tásokat, jöjjenek új emberek, akik majd na­gyobb sikerrel húzzák a város szekerét — mondotta. Az egészséges gazdaságpolitikának alapkövetelménye, hogy minden társadalmi osztály viselje egyforma áldozatkészséggel a saját terhét és ne igyekezzék azt más osztályra hárítani (Úgy van !) Szerinte nagy­ben segítene a városokon, ha az álla­mi azoknak a ma már nem nagy terhet je­lentő állami vagyonváltságon kívül városi vagyonváltság szedését is engedélyezné. Nagy megtakarítást érhet el a város, ha máskép osztja be tisztviselői hivatali idejét s ezzel a túl nagy kezelő személyzet egy részét feleslegessé teszi. A­­prezentá­lás költségeit is apasztani kell, a polgár­mester ne járjon frakkóron, a kópházi, balfi és ágfalvi plébániák kegyuraságát próbáljuk meg átruházni az illető közsé­gekre, végül erélyesebben kell fellépni a drágaság ellen. Nemcsak a Sopronvármegye haragszik a Tejközpontra. Meiszner Ernő dr. a következő szó.

Next