Sopronvármegye, 1922. július (25. évfolyam, 145-170. szám)
1922-07-04 / 147. szám
tgf ixV. *Ti*ijr«j»., i47. »*»■». Ara 4 korona SCTBETE&' «Mb Egisa^ évre 900 jierniis ’ f£2£w» 480 koson». Beg^ede^re teB Scoren«. Hgy hónaira .75 koron». I Streetgeehr tve free4*ta.ejk tarifáit«.' Áron, Kedd. 1 &&& Julius 4, Stericttói CSsSgér? k tarfóhivsta! t SOPS Iwe«fgyürsr«a6s» n. TeU&m A244» PW* lfiftdó kivet alés. to«afe*SWC»l CSORNÁM, CcssifeEt^cm fi városi közgyülés elfogadta 310 mis deficites költségvetést. A képviselőválasztás utóhangjai a közgyűlés előtt — Miért nem fogadta a polgármester Apponyit — Küzdelem a drágaság ellen. —A magyar adórendszer legnagyobb hibája. — Pinezich dr. uj választásokat sürget. A város költségvetés tárgyaló közgyűlését egynagyadb órakor nyitotta meg tagnap délután Thurnsz Mihály dr. polgármester. A városatyák a nagy meleg miatt lassan gyülekeztek, de a megnyitásra végül is együtt volt a törvényhatóság szine-java. Az ülés mindjárt egy kis viharral kezdődött. Ifj. Hacker Lipót téglagyárostól, aki napirend előtt indítványt akart tenni, anélkül hogy ezt szabály szerint előbb írásban benyújtotta volna, Thurner megvonta a szót. Pinezich dr. bizottsági tag, aki szintén ismeri a szabályokat, erre magából kikelve önkényt kezdett emlegetni, mire az elnök rendreutasította őt. Tanulságos összehasonlítások. Huber Aladár főszámvevő beterjeszti az 1922. évi költségvetést. Sajnos — mondja — most sem tudtuk, mint szerettük volna, megbízható és reális alapját adni benne a városi közháztartásnak, mert a gazdasági élet még mindig nem stabilis, a drágaság folytonos növekedése a teljesen megbízható kalkulációt lehetetlenné teszi. Mikor a pénzügyi bizottság tárgyalás alá vette az első tervezetet, több mint 21 milliós deficittel kellett megbirkózni. Pedig a kiadások óriási összegében — ezt mint szomorú tényt állapítja meg Huber Aladár — a közművelődési célokra szánt összegek csak 28 %-ot tesznek ki az 1914-ben volt 7 % al szemben. A városi építményeknél, kaszárnyáknál, bérházaknál 1914 ben két és félszer több volt a bevétel, mint a kiadás, míg ma egyharmaddal több a kiadás a bevételnél. A katonai épületeknél ma a kiadás négyszerese a bevételnek, míg 1914 ben a bevétel volt hatszor több a kiadásnál. Hasznos beruházásokról szó sem lehet, legfeljebb a meglevő állapot fenntartására gondolhatunk . . . Legfőbb jövedelemforrásaink nevetségesen csekélyre apadtak. A 60 koronás borból fogyasztási adó címén 1*3 fillér, a 200 koronás húsból 1 fillér jut a városnak. Az egyenes adókat ugyan jelentékenyen emelte az állam, de az adórendszerben levő kirívó igazságtalanságokat és aránytalanságokat nem szüntette meg a így Magyarországban, a földmivelő országban még mindig a földbirtok viseli a legkisebb terhet. Egyenesen megdöbbentő Huber Aladár példája, mely ezt az állítást illusztrálja. Egy hold közepes minőségű szőlő, melynek jövedelme 120.000 K, összesen 564 h-át adózik, ugyanakkor , a 120.000 koronás házjövedelemből 98664 megy adóba, azaz az összes megtérítéseket beleszámítva kb. 70.000, tehát jó 60%. Az 1922. évi költségvetés. Mindezeket előrebocsájtva Huber főszámvevő megállapítja, hogy a város vagyoni helyzete nem kedvezőtlen. 20 millió korona tartozással szemben 400 milliós vagyon áll, melybe a villanytelep és a városi mozi még nincs is beleszámítva. Az 1Q22. évi költségvetésben 87,437.831 K kiadással szemben 77-199.733 ÁT bevételre számíthatunk, tehát 10,238.096 K a deficit. Ennek fedezetéről a város 150%-os pótadóval, a házbérfillérnek 20%-ra való emelésével és függő kölcsön felvételével kíván gondoskodni. Rentábilisak-e a városi üzemek? Ezután Schindler dr. polgármesterhelyettes nyújt rendkívül szemléletes tájékoztatásta városi üzemekről, melyeket szerinte annyi méltatlan támadás ér. A város földbirtokpolitikája azt mutatja, hogy Sopronban a földbirtokreform a legideálisabban végre van hajtva. A város 6400 kai hold földbirtokából 390 hold van csak házi kezelésben. Ebből 290 hold rét és lóversenytér terület, 20 hold konyhakert. Nagybérletbe van adva 627 hold, apró parcellákba oszlott kisbérléiben 6311 hold, vagyis az egész földbirtok 83%-a. Ebből 400 hold fertői nádas. Végül 64 holdat hadiözvegyek, árvák és rokkantak kaptak 5 évi ingyenes bérletre. A város 10.000 holdnyi mintaszerű erdőgazdasága, amellett hogy egyik főjövedelmi forrása a városnak, szintén bizonyos tekintetben a nincstelenek rendelkezésére áll. Házhelykérdés Sopronban nincs, mert itt még nem fordult elő, hogy aki a várostól házhelyet kért, ne kapott volna. ( A fuvarozást a város azelőtt vállalkozóval végeztette, de mivel az épp a legnehezebb időben hagyta cserben a várost, a város 23 pár lovat szerzett a házi kezelésbe vette a fuvarozást. A város most 30—50%-kal olcsóbban fuvaros, azonkívül maga műveli meg a 75 hold szántót és 300 hold rétet , bár így kb. 400 000 K-t ráfizet az üzemre, Schindler dr. számszerű kimutatása szerint kb. 2 millióval kerülne többe a városnak a fuvarozás, ha megint vállalkozó kezébe adná. * A konyhakert a múlt évben 234.000 K tiszta jövedelmet hozott, azonkívül gazdasági - pedagógiai célt is szolgál, mert állandóan 40 gazdapolgár gyermeket foglalkoztat, akik ezáltal szépen keresnek és a legmodernebb kertgazdálkodást sajátítják el. A városi mozi tiszta jövedelme 1.300.000 K. A villany- és gázüzemről, valamint a vízműről a jövő közgyűlésen, a zárszámadás előterjesztése kapcsán fog referálni. A tervbe vett nagy villanyosközpontot a politika nem engedte megvalósítani. A brennbergi bánya produktivitása sohasem volt olyan nagy, mint most. Ha az országos szénbizottságnál sikerül kieszközölni,hogy a bánya termése elsősorban Sopronnak jusson, többé nem lesz okunk panaszkodni a szénellátásra. Az új kormányrendelet révén a terrárium ezentúl évi másfél milliót hoz a városnak. Hajas Antal és a drágaság. A költségvetés általános vitáját Hajas Antal ny. alispán kezdi meg. A technikai összeállítás néhány módosítását javasolva rámutat arra, hogy a költségvetési deficit fő oka az általános drágaság, a drágaság ellen mégsem történik eredményes intézkedés. A csempészet vígan folyik, ugyanakkor határsáv rendeletek lehetetlenné teszik a behozatalt. Ha a városi mészárszék ráfizetés nélkül tudja olcsóbban adni a húst (Thurner dr.: Ez nem áll !) akkor a többi mészárosok is leszállíthatják igényeiket. Stadler Mór és a városi husszék, Stadler Mór mészáros létére érthetően a városi hússzékben látja a deficit okát, mert arra a város 10 milliót ráfizet (Nagy derültség). A városi húsüzemet szerinte egy 24 tagú bizottságnak és pedig csupa jogásznak (!) kellene elenőrizni és üzemét a minimumra redukálni. (Közbekiáltás: Hogy a szegény ember Stadleréknél legyen kénytelen megvenni a 400 koronás zsírt) Bankó „nem elég felvilágosult“. Benkő Géza szintén a költségvetés összeállítási technikáját kifogásolja, mert ő így a „legbensőségesebb tanulmányozás után sem elég felvilágosult”. Illusztrálására annak, hogy mennyire belezavarodhatik az ember a homályos költségvetésbe, szegény Benkő Géza milliók helyett állandóan ezresekben beszélt s igy csak annyit lehetett kivenni beszédéből, hogy a belsi és kópházi földekre való ráfizetést, meg a költségigazgatás túlságosan, nagy személyi költségeit kifogásolja. Pinezich dr. Belzebubbal akarja kiűzni az ördögöt. Pinizich dr. a következő szónok. A város egyik főbaja szerinte az, hogy polgármestere a gazdasági problémákkal való intenzívebb foglalkozás helyett még mindig túl sokat politizál.Hogy ez mennyire egészségtelen dolog, azt azzal bizonyította Pinezich dr., hogy jó félórás beszédének túlnyomó részét ő is a politikának szentelte. A költségvetéssel kapcsolatban elmondta, Sopron rosszul választott képviselőt — ebben a választás rendezése hibás és az, hogy a polgármester nem fogadta Apponyit és nem vizittelte vissza Andrássy Gyulát. Itt megint egymásra dörögtek Thurner és Pinezich és nagy lárma és csengetés után megegyeztek abban, hogy Thurner az elnöki széken kívül fogja bebizonyítani, hogy ő nem szorul az illemkódex dolgában kitanításra. A továbbiak során megállapította Pinezich, hogy a deficites költségvetés a törvényhatóság munkaképtelenségének eredménye. Elagott ez a testület, energiái kiszáradtak, sürgősen meg kell ejteni az új választásokat, jöjjenek új emberek, akik majd nagyobb sikerrel húzzák a város szekerét — mondotta. Az egészséges gazdaságpolitikának alapkövetelménye, hogy minden társadalmi osztály viselje egyforma áldozatkészséggel a saját terhét és ne igyekezzék azt más osztályra hárítani (Úgy van !) Szerinte nagyben segítene a városokon, ha az állami azoknak a ma már nem nagy terhet jelentő állami vagyonváltságon kívül városi vagyonváltság szedését is engedélyezné. Nagy megtakarítást érhet el a város, ha máskép osztja be tisztviselői hivatali idejét s ezzel a túl nagy kezelő személyzet egy részét feleslegessé teszi. Aprezentálás költségeit is apasztani kell, a polgármester ne járjon frakkóron, a kópházi, balfi és ágfalvi plébániák kegyuraságát próbáljuk meg átruházni az illető községekre, végül erélyesebben kell fellépni a drágaság ellen. Nemcsak a Sopronvármegye haragszik a Tejközpontra. Meiszner Ernő dr. a következő szó.