Sportélet, 1966 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Tudományos ízelítő Nem felejtjük el, amit megtanultunk! (Sajnos nem történelem­ről, algebra-képletekről, vagy politikai gazdaságtan­ról van szó. Hanem.) Kísérletet végeztek 36 főiskolai hallgatóval, hogy a megtanult úgynevezett terjedelmes sport­mozgáso­kat 9, illetve 15 hónap után mennyire felejtik el, illetve­­mennyire tudják megtar­tani. A hallgatók nem tud­ták, hogy később az újon­nan megtanult mozgásokat számonkérik tőlük. A kísérlet eredménye azt bizonyította, hogy a meg­tanult mozgásokat, mozdu­latokat feltűnő jól megőriz­ték a kísérletben részt vett személyek. Legjobban azok, akik a mozdulatok kivite­lezésében a legnagyobb ügyességet mutatták. Ezek rövid átgyakorlás után hi­bátlanul megismételték a gyakorlatokat 15 hónap le­teltével is. A kevésbé ügye­seknek valamivel gyengébb volt a mozgás-emlékezési tehetségük, s ezeknél az újratanulás is valamivel lassabban ment. Bár erre kísérletet nem végeztek, de feltételezhető, hogy az a sportoló, aki tudja, hogy hosszabb szünet után vissza kell emlékez­nie bizonyos megtanult mozgásokra, s azokat bizo­nyos idő elteltével újra el kell végeznie, még jobban, még pontosabban fel tudta volna idézni a mozgásokat. Nem kell tehát nagyon félni a téli vagy nyári pihenők­től. Az egyszer jól megta­nult mozgásokra sokáig jól visszaemlékszünk. A­­ gyakorlatban is. A kismama, kisbaba és a sport Több egybehangzó vizs­gálat eredménye — magas létszám mellett! — azt bi­zonyítja, hogy a nők spor­tolása nem veszélyes az anyaságra. Terhességi komplikációt jóval kisebb számban találtak a női sportolók között, mint a nem sportoló nők között. A kisbaba világrahozása is könnyebben, rövidebb idő alatt történt, mint a nem­sportolókból álló ellenőrző csoport tagjainál. A túlterheléses bemelegítés A sportbeli teljesítmé­nyek előtt végzett bemele­gítés hatásosságát évtizede­ken át senki sem vonta két­ségbe. Néhány év előtt azonban ez is megtörtént, s olvastunk olyan magas­igényű „szaktanulmányt” is, amelynek írója a beme­legítésről mint idejétmúlt dologról emlékezett meg. Azok, akik a bemelegítés helyességét kétségbevonták, arra alapozták véleményü­ket, hogy az elektromos tű­vel fűtött („melegített”) izom egyáltalában nem végzett eredményesebb munkát, mint a nem fűtött izom. Itt a tévedés nyilván­valóan az volt, hogy a „be­melegítés” korántsem csu­pán az izom meleggé téte­lét, tehát például fűtését jelenti, hanem sokkal ösz­­szetettebb folyamatot. Újabban a bemelegítés­pártiak ellentámadásba mentek át, s kísérletet vé­geztek a „túlterheléses” be­melegítés hatásával kapcso­latban. Ennél a kísérletnél baseball labdával célba­­dobtak. Előtte azonban több mint kétszer olyan súlyos labdával erős bemelegítést végeztek a dobók, akik a dobás sebességét is folya­matosan növelni igyekez­tek. Közvetlenül a túlterhe­léses bemelegítés után ke­rült sor a célba­ dobó ver­senyre, amelyen a dobás se­bességét és a célzás pontos­ságát is mérték. Az ered­mény: a túlterheléses me­legítést végző dobók mind a dobás sebességét, mind annak pontosságát illetően jelentősen felülmúlták azo­kat, akik nem melegítettek be. Bár a bemelegítés pontos élettani folyamata még mindig nem teljesen tisz­tázott, a tapasztalat azt mutatja, hogy az alapos (azt is mondhatjuk: túlter­heléses) bemelegítés hatá­rozottan kedvezően befo­lyásolja az azt követő tel­jesítményt. Kitűnő, világ­klasszis, futók, ugrók, do­bók példája mutatja, hogy kiadós bemelegítéssel ki­emelkedő eredményeket le­het elérni. Sőt sok orvosi vélemény is van arra, hogy az alapos bemelegítés a sé­rülések megelőzésére is kedvező befolyással van. Amerikai számadatok a szovjet testnevelésről Tavaly nagyobb amerikai testnevelő-csoport járt a Szovjetunióban. 72 oldalas beszámolójukban azt írják, hogy amit tapasztaltak — elgondolkoztató... És ami az amerikaiakat elgondolkoztatta: — A Szovjetunió iskolái­ban a testnevelési osztály­zat ugyanolyan értékű, mint például a matemati­kai. — A Szovjetunióban 78 000 sportegyesület van, ezekben 11 millió gyermek is sportol. Az összes spor­tolók száma 66 millió. A sportegyesületeken kívül sportoló gyermekek száma 7 millió (összesen tehát 18 millió). — A Szovjetunióban 80 000 testnevelő tanár és 10 000 edző működik. Valamennyi köztársaságban van testnevelési főiskola, ahol a testnevelőket, edző­ket képezik. A sportiskolák száma 2000. Ezekbe azok a gyermekek kerülnek, akik jelentősebb sportbeli tehet­séget árulnak el. A sport­iskolás gyermekek száma 650 000. .. . Csak néhány számot ragadtunk ki azok közül, amelyek az amerikai láto­gatókat elgondolkoztatták. Amint írják, főként az ösz­­szehasonlítás és a jövő el­gondolkoztató. Annyira elgondolkoztató, hogy a beszámolót ki is nyomtatták. Példányonként két dollárért kapható. Gyenge teljesítmények a pre-menstruációs időszakban A Medicina dello Sport beszámol arról a kísérlet­sorozatról, amelyet ötven 19—21 év közötti leányon végeztek. A lányok körül­belül egyforma testi felépí­tésűek voltak és sport­kiképzésük is nagyjából ha­sonlóságot mutatott. A kí­sérletsorozat célja annak megállapítása volt, hogy milyen a teljesítőképessége a lányoknak azokban a na­pokban, amikor menstruá­ció előtt állnak, majd ho­gyan változik a teljesítőké­pesség menstruáció alatt és menstruáció után. A kísér­leti alanyoknál előre pon­tosan kidolgozott és meg­állapított gyakorlatok után az egyes időszakokban kü­lön ellenőrizték a teljesít­ményt, majd mérték az ér­velést és a szívműködést. A mérések eredményei azt mutatták, hogy a teljesít­mények a leggyengébbek a menstruációt megelőző na­pokban, tehát a pre-menst­ruációs időszakban voltak. A 4—2—4-es rendszer amerikai szemmel A sporttudomány jelen­tős részében a sporttelje­sítmények fokozásának le­hetőségeit kutatja. Az erő, a robbanékonyság, az egy­szerű és a gyorsasági álló­­képesség, az aerob (levegő­melletti) és az anaerob (le­vegő­hiányos) erőfeszítések fejlesztésének kérdését és sok más élettani problémát igyekszik megoldani. Van­nak azonban a sporttudo­mánynak más nehéz kérdé­sei is, mint például azok a szellemi, logikai, kombina­­tív problémák, amit a tak­tika, különösképpen a csa­pat­sportok taktikája je­lent. A labdarúgásban korsza­kokat jelölnek meg ezek a stratégiai, taktikai kérdé­sek. A két­hátvédes rend­szer évtizedeken át uralko- 24

Next