Sporthirlap, 1921. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)
1921-01-03 / 1. szám
2. oldal.SPORTHÍR 1.AP 1. szám. Levelek. Reformokat ! Tisztelt Szerkesztő úr! A futballsportnak minden őszinte barátját hálára kötelezi a Sporthírlapnak abbeli ténykedése, hogy rávilágít azokra a hibákra és fogyatékosságokra, amelyek a főváros labdarúgó életének fejlődését megzavarhatják. (Foglalkozott nagybecsű lapja a birókérdéssel, a válogatás rendszerével, a professzionalizmus kérdésével, azután ,az MLSz adminisztratív vezetésében uralkodó lanyhasággal. Kitűnik aSporthírlap cikksorozataiból, hogy szivén viseli a magyar futballsport sorsát s igyekszik irányt szabni minden vonalon. A kritikát és ezeknek tendenciáját jó szívvel kell fogadni mindenkinek, akit illeti a fölsorakoztatott érveket, tanácsokat és a tapasztalások alapján leszűrt igazságot meg kell hallgatni, meg kell fogadni és meg kell valósítani. ... Alábbiakban továbbfűzni bátorkoddom a Sporthírlap reformtörekvését s v ('“talán mondanom sem kell, hogy a Jöbbikor ezt teszem, egyetlen cél lebega szemem előtt, egyetlen gondolat hatát: a magyar futballsportnak egészséges fejlődése és további virágzása. Szabadjon szólnom a pályaprogramról, egyik legfontosabb, legéletbevágóbb kérdéséről az egyesületeknek. Az MLSz-nek, fájdalom, sohasem volt pályaprogramja. Ez igaz, mondhatnák, de tervek, célok, tartalmas program dolgában sohasem kényeztette el a szövetség az egyesületeit, miért szentelte volna idejét és fösvénykedve őrzött energiáját pont a pályaprobléma megoldására. Hiszen az egyesületek jól-rosszul így is elvegetáltak valahogy, új pályák is keletkeztek a jó isten különös kegyelméből, kár lett volna tehát a darázsfészekbe belenyúlni s a bevált rendszert, amelynek ligáját valamennyi egyesületünk megadással húzza, fordulni. A merész újítástól való félelem, az új rendszerrel járó megrázkódtatástól svaid őszinte iszonyodás magyarázza elsősorban azt, hogy a futballszövetség bekötött szemmel fűrje két nagy pályainak s vele két nagy egyesületnek a még életükben történő megdicsőülését. Emiatt lett az FTC és az MTK pálya a magyar futball két vízválasztója, ahová a futball minden jövedelme és minden dicsősége folyik. Pedig meg lehetett volna akadályozni, csak bátorság és céltudatos, a jövő fejlődéssel számoló pályaprogram kellett volna hozzá. Az UTE és a 111. ker. TVE példája ugyanis fényesen bizonyította, hogy milyen óriási eredményeket szül a pályaválasztás jogának következetes érvényesítése s az ezzel kapcsolatos közönségtoborzás. Az UTE és a 111. k. TVE sok küzdelmes évet verekedtek át, amig lángoló kitartásuk célhoz ért. Hatalmas közönséget gyűjtöttek sporttelepük köré s ezzel teljesen függetlenítették magukat az FTC és az MTK mosokjától. A MAC, a Törekvés, a BTC és a Kispesti AC csak a jelennek éltek s afféle ágyrajáró pályapolitikát űzve, elhanyagolták annak a biztos talapzatnak a kiépítését, amit saját közönségnek hívnak. Hol tartana már a Törekvés, ha az UTE példáját követve, rendületlenül ragaszkodott volna a saját kőbányai pályájához, mikor ő volt a pályaválasztó. Milyen hatalmas törzsközönséget nevelt volna magának és a Halom utcai pályának, ha se szép szóval, sem még szebben csengő pénzzel se tudták volna elcsalni onnan. A Kispesti AC is rég átgyúrta volna már Kispest népét, ha hű marad hozzá. S csak a jó ég tudná megmondani, mennyit vesztett súlyából és népszerűségéből a BTC a Millenáris-pálya feladásával. A saját pálya intenzív kihasználásában látjuk tehát az egészséges fejlődés leghatásosabb eszközét. Bécsben már régen túl vannak ezen az igazságon. Valamennyi egyesületnek van saját pályája Bécs környékén s a bajnok Rapid bizony végigsétálja az összeset Floridsdorftól Simmeringig. Csak nálunk baktatnak el a sajátpályás csapatok alázatos térdhajtásra az FTC és az MTK pályára. Ezt a csöppet sem épületes rendszert kell elsősorban gyökeresen megváltoztatni a futball szövetségnek. Okos tanácsosai, ha lehet vagy drákói szigorral alkotott szabálylyal, ha úgy szükséges. Ebben az esetben határozza el a futballszövetség, hogy a pályatulajdonos egyesületek kötelesek, ha pályaválasztók, a saját pályájukon játszani. De ez csak az első lépés volna, félremlszavait, amely levegőhöz segítene sok egyesületet, de még nem oldaná föl a bilincset, amely a futball szabad fejlődését gátolja. A négyes mérkőzések rendje talán jó és üdvös volt évek előtt, a nagy pályaharcok idején, amikor — az MLSz gyöngéd jóakaratától segítve — gőzerővel dolgozott az MTK és az FTC, hogy a közönséget majdnem kizárólagosan a pályáikra koncentrálják. Ami akkor elsőrangú érdek volt, az már rabbilincs ma, amelynek a gyilkos szorításáról föltétlenül meg kell szabadítani a futballt. Érdeke is a saját pályájuk szerencséjét kovácsoló egyesületeknek és üdve a 11. osztálynak, amelyet megalázó sorsra kénlgezhtt a mai rendszer. Egyetlen úódja van csak a megoldásnak: Mondja ki a futballszövetség, hogy a pályaválasztóé, vagis a rendező egyesületé a nap teljes jövedelme. Amiazt jelenti, hogy ha például a TTC, mint pályaválasztó, az MTK- pályán az MTK-val játszik, akkor a teljes bevétel, a TTC-é, tekintet nélkül arra, hogy volt-e előtte más I. osztályú mérkőzés. A TTC ebben az esetben természetesen nem fog a bevétel feléről nagylelkűen lemondani, a négyes mérkőzés kedvéért, ellenben valószínűen örömmel ad egy méltányos összeget két előtte játszó 11. osztályú csapatoknak. A tervet könnyen meg lehetne valósítani, mert tizenkét 1. osztályú csapattal számolva, elegendő nagy pálya van (MTK, FTC, Újpest, Törekvés, Millenáris— 111. ver. TVE, MAC) a hat bajnoki meccs lebonyolítására. A főcél mellett végre diadalra lehetne vinni azt az eddig meddő törekvést is, hogy megfelelő környezetben, nagy pályán, tisztességes anyagi részesedés fejében játszhatna a 11. osztály is. Lehetséges, hogy pillanatnyilag szenvedne egyik-másik érdemes nagy egyesületünk. A KAC például keservesen fizetne azért, hogy tücsök módjára élt eddig, nem gondolva a jövővel. De minden újításnak vannak áldozatai, akiket ideig-óráig elgázol az idő és a korszellem szekere. Ne riassza tehát vissza a szövetséget a reformmal járó elkerülhetetlen megrázkódtatás. Egyszer már meg kell kezdeni a komoly építőminkát, aminek csak a futball egész organizmusát átgyűró, átszervező pályaprogram lehet az alapja. Szerkesztő urnak készséges híve és tisztelője M. Gy. Jogászok! Katona Mer dr. JofliszemiDáríinna BfflHFEST OLRáftHftalt Előkészítés és jegyzetbérlet az összes jogi vizsgákra, ügyvédi és bírói vizsgára és a közgazdasági tudományegyetem minden fakultásán. Tanácskozás és útmutatás díjtalan! Bély Mihály pályafutása. Már közöltük Bély Mihály Székesfővárosi szakfelügyelőnek, a magyar testnevelés nestorának váratlan halálhírét. 57 éves munkás életét derékban törte ketté a gyilkos kór akkor, amidőn legnagyobb szükségünk lett volna reá, okos beszédére, gazdag tapasztalatokon alapuló tanácsaira és akkor, Vamidőn neki is számtalan megoldásra váró terve volt a megvalósulás stádiumában. Mindent elvitt magával a sírba, a még fiatalosnak látszó nagymester, nagy űrt hagyva maga mögött. Körülbelül nyolc héttel ezelőtt kezdett betegeskedni és a közeli vég sejtése nélkül hagyta abba munkáját még utolsó perceiben is kedvenc témájával foglalkozván. A rendelkezésre álló hely, fájdalom, kevés arra, hogy munkásságát érdeme szerint méltassuk. Életrajzát tanulmányozó utódjának marad fenntartva, hogy a testnevelés terén betöltött szerepét méltó keretek között ismertetve adja át nevét a jövőnek. Bély Mihály 1863-ban született. Már kora ifjúságától kezdve talentumos sportoló volt és mint kis diák nem csak játszótársa, hanem oktatója lett pajtásainak. Már 12 éves korában rangosugróversenyt nyert a Bermina-kápolna mögötti térségen.A dij egy babérkoszorú volt s a győztes fiacskát ekkor tanítója és a későbbi időkben is eszményképe, Zsingor Mihály kézenfogva elvezette és pártfogásába vette. A gyermek fiatal emberré serdült Bély atomászás művészetét sajátította el elvi tökéletességgel, aminőt csak ritkán látaz ember. Mondhatjuk, hogy jobb tornászok lehettek a világon, de szebben, esztétikusabban senki sem tornászott- De a torna mellett nem hanyagoltael a szabadtéri sportokat sem. Az atlétika sem volt részére ismeretlen terület, hiszen a Magyar Atlétikai Clubnak két éven át művezetője volt és modern felfogását misten jellemzi jobban, minthogy* mindig új Lítani óhajtván, ő hozta hazánkba 25 évvel ezelőtt az első pár si-t és ugyancsak ő hozatta az első ródlit is. Soha senkit nem ért igazságtalanabbal a vád, mint őt, hogy a John által alapított témarendszer egyoldalú apostola lett volna, ellenkezőleg, sokoldalúsága, alkalmazkodóképessége az alábbiakból világosan kitűnik. Meglett férfi volt már, amikor a szerzett tapasztalatokat összegyűjtve, elméleti tudását külföldi tanulmányutakkal kibővítve, mindig arra törekedett, hogy megalkossa a magyar ifjúság temperamentumához illő magyar testnevelési rendszert. Tanulmányai eredményeképpen sok hatással gazdagította a magyar iskolai testnevelést: a svéd rendszerű atomászást ő hozta be hazánkba. A nők szélesebb rétegének a tornába való intenzív bevonását szintén neki köszönhetjük. A ritmikus zenei tornagyakorlatok összeállítása, a plasztikus torna bemutatása ugyancsak a nevéhez fűződik. A háború előtti közönség még élőiben emlékezhetik a budai hölgytornászcsapatnak a Városi Színházban bemutatott gyakorlataival elért óriási sikerre, a vidéki városokban végzett propagandautakra és sok más hasznos tevékenységre, melyek kronologikus felsorolására, sajnos, itt hely nincsen. Képzettsége, sokoldalisága, a tudományos testnevelés fejlesztésében páratlan volt. Folyton tanult, tanított és főképpen pedig nevelt. Éjjelt nappallá téve — itt ásta alá egészségét — azon fáradozott, hogy imádott hazája ifjúságát egészségessé és sportra termetté tegye. Azok közé tartozott, akik az iskolában erős alapot óhajtanak adni az ifjúságnak, hogy ott megerősödve, a sport minden ágában eredményesen szerepelhessen. A magyar tornatanárok nevelésében és kiképzésében élénk részt vett Tanulmányai e részben csak később fogok napvilágot látni. Hátrahagyott munkái, amelyek még kiadásra várnak — a magyar sportirodalom örökbecsű, kincsei lesznek. A Budai Tárna Egyletnek 26 éven át volt A’BBTE,a TYS Bély Mihály nevével teljesen egybeforrott és legnagyobb virágzása az ő nevéhez fűződik. Generációkat nevelt és tanítotet meg a sportok szeretetére. Tomnásztársainak nemcsak tanítója, hanem szerény lelkületű, jóban és rosszban egyformán igazi barátja volt. Szeretetreméltó modorával magához édesgette tanítványait és egész kör képződött körülötte amelynek virágzását a háború fagyos szele törte le. A BBTE mint halljuk, méltó módon fog megemlékezni nagy mesteréről és oly módon kívánja megörökíteni nesztora nagy emlékét, hogy székeme még soká éljen tovább a tornászok között. De legfontosabb ténykedése a főváros iskolai testnevelésének fejlesztése körül mutatkozik. Az iskolákban előadott anyag teljes modernizálása is az ő törekvéseinek az eredménye. A székesfőváros irattárában a felettes hatóságához intézett rengeteg irat beszédes bizonyítéka óriási munkaerejének és újító szellemének. Igaz, hogy a hatóság jóakarata és anyagi támogatása nélkül erdeményeit el nem érhette volna, de mégis csak az ő neve áll tündöklően az előtérben, hogy sikerült neki a tanácsot meggyőzni a reformok szükségességéről. A tornatermek elhelyezésénél és berendezésénél, mennyi küzdelmet vívott Bély Mihály az építőművészekkel, akik az épületnek csak a szépészeti részét vették figyelembe a tervek elkészítésénél. Bátran állíthatjuk, hogy a főváros jelenlegi testnevelési tanterve és a tornatermek felszerelése büszkén megállhatja a versenyt a külföld iskoláinak berendezéseivel — és ez is mind Bély Mihály érdeme. Családját rajongásig szerető szülő volt; mindig szépre, jóra és okosra tanította gyermekeit. Mintaszerű családi életet élt és szabad idejét — sajnos ilyen kevés akadt — mindig gyermekei nevelésére és szórakoztatására használta fel. Anyagiakkal nem törődött, a mindennapi élet göröngyös útja és a modern élet rohanása őt nem érintette, tiszta, becsületes és tiszteletet parancsoló nevet hagyott hátra családjának. Fogadjuk meg mi is az elköltözött nagymester jelszavát : „Fel a fejet — dolgozni további. | 1 ■ -- * v' X, J, A BEAC Szilveszter éji mérkőzése. Egy kedves tradíció minden évben, Szilveszter éjszakáján, összehozza a lágymányosi pályán a BEAC futballistáit. Azt ambicionálják az egyetemi futballisták, hogy az egy évben utoljára s az új évben először ők rúgjanak a gömbölyű labdába. Az idei Szilveszterkor pompás idő kedvezett a futball gurmandjainak, csak a holdvilág fukarkodott a sugaraival. Ez azonban nem zavarta a két csapatot, amelyek a kapukban felállított lampionok irányában amely alig észrevehető trükkökkel vitték le a labdát. A mérkőzés a bíró (dr. Földessy) szerinti1 : 0 arányban végződött Kertesi csapata javára, az ellenfél azonban két gólt vitat a magáénak, amit csak azért nem tudtak a kapuba rúgni, mert a lampiontartók a támadás kezdedtére ravaszul oldalt vitték a kat,pufikat (rece lampionokat.) A _ Szilveszteri mérkőzést a reggeli órákig tartó vacsora és kabaré fejezte be. ■EHRIHCER TESVÉRE 8 "^áruházá Mária Terézia-tér 1 Barossa, sarak I,eprjobb ontyol vwroltrtalpu futball- és futócipőket, l«.bdMc«t, harimnjrMiárakat, «lpuwo,ít8»adS*et, boka- é» térdvidéket l«srolcsóbban mxiHit. 6-8 a pumáit 120 fiútól, labd&bír 600 K-tól kaphatók. Kinagyen illatok árengedményben régsenálsek. Onmml én borjaviránokat olcsón villáim . A túlzásba vitt külföldi túrázások ellen. A régi boldog békevilágban az angol profiesszionista csapatok szokása volt, hogy a fáradságos szezon befejezése után afféle kéjutazásszerű túrára vitték a játékosokat a kontinensre. A profik ezeken a túrákon egészen természetesen nem a sportot, hanem a szórakozást nézték s bizony nem egyszer megtörtént, hogy a mulatozás közepette kellemetlen vereség is érte őket. Ezeknek a vereségeknek és túrázásoknak azonban nem voltak komolyabb következményei,mert különösebb fáradságot nem követeltek s az esetleges fáradságot kipihenni maradt még idő bőven. A világháború folyamán természetszerűleg elmaradtak a kontinentális túrák. A háború befejezése után ismét intenzívebben indult meg a sportbeli érintkezés az egyes nemzetek között , bár az angolok bojkottja miatt az antant csapatok nem mérkőznek még a központi hatalmak csapataival, emelzek egymás közötti és a semlegesek elleni játékai gazdag programot tudtak biztosítani A magyar futballnak már a háború előtt is nagyszerű neve volt s a háború befejezése után megindult nem-zetközi érintkezésben egészen érthetően ismét különös megbecsülésben részesült. Svájc és Németország kapvakapott magyar csapatok után s az MTK 1919 nyarán megtett német és svájci túrája után múlt nyáron már csapatainknak valóságos légiója kelt útra. Meg tudjuk érteni és méltányolni is tudjuk azokat a szempontokat, amelyek az egyesületeket e túrák lekötése kartalmával vezetik. Játékosaik becsülettel végigküzdve a szezont, méltán megérdemlik, hogy — ha módi vann rá — túrára vigyék őket és sportolva tanuljanak, lássanak, amire a világháború hat esztendeje alatt bizony nem igen volt alkalmuk. Nem tudjuk azonban megérteni és nem vagyunk hajlandók elismerni a túlzásba vitt túrázások jogosságát , ezúttal mindjárt nevén nevezve a gyermeket az MTK túlhajtott túrázása ellen emeljük fel szavunkat. Nem az MTK klubérdeke, hanem az egyetemes magyar futballsport nevében titakozunk a játékosok mesterséges letörése ellen,"mert tudvalevő, hogy az MTK adja az utóbbi esztendők válogatott mérkőzéseihez a legtöbb játékost s bizonyosra vesszük, hogy angol tréner útmutatásai ellenére sem fogják végig állni a szezont és idő előtt le fognak törni. Az MTK csapata 1919 januárja, tehát mintegy két év óta szinte pihenő nélkül küzdötte végig a legnehezebb mérkőzéseket. 1919 nyarán a bajnoki mérkőzések befejeztével Németországban és Svájcban túrázott a csapat, majd a hoszszúra nyúlt őszi szezon befejeztével alig négy heti pihenő után január végén már újra a zöld gyepen látjuk a kék-fehéreket. Múlt nyáron ismét Németország és Svájc volt túrájuk színhelye, míg most, bár a szezon befejezése azt bizonyította, hogy a csapat f áradt,és le van törve, ismét kéthetes túrára ment Németországba, ahonnan január közepén tér majd vissza s szinte pihenő nélkül kezdi meg a tavaszi szezont. Ilyen előzmények után ne csodálkozzanak majd az MTK portáján, ha csapatuk nem nyeri meg a bajnokságot s bizony a sok jó valutával összekötött külföldi túra azoknak igazát látszik bizonyítani, akik mint az MTK ellenlábasai, azt állítják, hogy ezeknek a túráknak nem a sport, hanem az anyagiak a legfőbb rugói. UMI kapható Zarkovics táncdalok: „CsicSóné* OPooby—Nádor). Másik oldalán: V,Juszt se bánom" E gramofomJeTnez-Tíjdonfiág' kizárólag Qfornhnrn h*»«»zersy*mi»n kapható. OiemUBfg Budapest, VII., Rátkóczlul #0. tt. A bárhol odáig megjelent epokoi gramofonlemezek állandóan raktáron „alpartos“ cigarettahüvelyek a legjobb anyagból készülnek dupla nikotinfotóra!