Sporthirlap, 1921. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)

1921-05-16 / 39. szám

2. oldal, SPORTHÍRLAP 39. szám. „Wie sie es seben". A bécsi magyar-osztrák mérkőzés hullámrezgései. — A Sport Tagblatt támadásai. — Szemelvények a bécsi sportújságból. A bécsiek sovinizmusát nem kell olvasóinknak bemutatni. Lapunk rég olvasói bizonyára nem felejtették még el mindazokat, amik Bécsben a jó béke­időkben történtek egy-egy nemzetközi futballmeccs, atlétikai, vagy úszóver­­seny alkalmával. Amikor Bécs nem győzte erővel, mindig a furfanghoz fo­lyamodott, s voltak, akik e téren jelen­tős országos, sőt világrekordokat is ál­lítottak fel. Ebben a tekintetben elég, ha Gráf Félix hírhedt célbíráskodásaira, vagy pedig néhány pompásan sikerült osztrák startra utalunk egy-egy 100 yardos verseny alkalmával, amikor a méterekkel rosszabb osztrák sprinter hirtelen »elröpült« a magyar sprinte­­rektől, akik naivul csak a "starter pisz­tolylövésére emelkedtek fel nyugalmi helyzetükből. Csinos kis bokrétát tud­nánk összeállítani az osztrák futball­­bíráskodás történetéből is, amelynek virágszálait úgy a nemzetközi, mint pedig az osztrák—magyar nemzetek közötti mérkőzéseken (mert volt idő, amikor még osztrák bíró vezette Bécs­ben, magyar bíró Budapesten a váloga­tott meccseket­ gyűjtögettünk. Emlék­szünk még arra az időre is, amikor a magyar válogatott csapat éveken ke­resztül Budapesten is, Bécsben is ál­landóan gólokkal verte az osztrák vá­logatott csapatot s az osztrák szövet­ségi kapitány ennek ellenére is nyu­godtan és büszkén hirdette, hogy »az osztrák válogatottak egyenrangúak, ha nem jobbak a magyarnál, s csak ezért meg azért kaptak ki.« Az osztrák sajtó természetesen vagy hallgatott, vagy andalítóan fuvolázott a kapitányi kijelentésekhez. Ezek után mi igazán komok­ derű­vel olvastuk el bécsi laptársunknak, a Sport Tagblattnak a Sporthirlap kriti­kájához, majd pedig az ugyancsak a Sporthirlapban meg­elent szövetségi kapitányj­elentéshez fűzött kommen­tárjait, amelyekben az általunk írotta­kat a Wie s­ie es seben*(Ahogy ők lát­j­ák) cím alatt úgy állítja be olvasóközönsé­gének, mint jó példáját annak, hogy «hová viszi a sportembereket a saját csa­patuk túlhajtott szeretetem S mint írja, csak azért közli le a mi kritikánkat, hogy az egyesületi fanatikusokat és sovinisztákat idegen példával nevelje hasonló túlhajtások elkerülésére. Egyben természetesen védelmébe veszi Mutters urat, akit a kifogástalan és korrekt sportsmann*-nak nevez, aki ellen emelt vádak a vádlóra hullanak vissza. Nem óhajtottunk reflektálni bécsi laptársunknak ezekre a bölcs meg­állapításaira, mert semmiféle tárgyi érvet nem hozott fel, amellyel a mi álláspontunkat — amelyet­­ a bécsi válogatott meccsen szerzett személyes impresszióinkból merítettünk — m­eg­­gyengíthette volna. Mi csak mosolyogni tudtunk azon, hogy a bécsi sajtó tart szemléltető oktatást a sovinizmus túl­­hajtásairól ártatlan hallgatóságának. A Sport Tagblatt azonban nem állott meg itt s még a múlt héten, tehát több, mint két héttel az osztrák—magyar meccs után is, érdemesnek tartotta visszatérni a meccsre s a «Die Hetze geht wettem felírást viselő cikkében ki­fogásolja a szövetségi kapitánynak jelentésében foglalt azokat a kijelen­téseit, hogy : ami semmivel sem vagyunk az osztrák sport mögötte, úgyszintén azt, hogy *a magyar sport reneszánsza előtt áll.* Ezeket az indokolásuktól és össze­függésüktől megfosztott kijelentéseket természetesen, tőle telhetően kifigurázza, majd áttér kedvelt vesszőparipájára, a birókérdésre s Kiss Gyulának arra a javaslatára, hogy az MLSz hozza vala­milyen formában a biróval való elége­detlenséget az osztrák szövetség tudo­mására, úgy fogja fel, mintha az MLSz a biró ellen közösen indítandó bosszú­hadjáratra (Radhefeldzug) hívná fel az osztrák szövetséget. Ilyen módok­ ki­forgatván Kiss Gyula szándékát eredeti mivoltából, megfenyeget bennünket azzal, hogy­­ha így folytatjuk, a világ semmiféle országa sem "fog többé birót adni olyan mérkőzésre, amelyen ma­gyar csapat vesz részt — miután mi vereségünkbe nem tudván belenyu­godni, egy korrekt külföldi bírót pár­tossággal vádolunk meg. A dSport Tagblatt­-nak ez az újabb érzelmi kitörése — bár tárgyi ellenérve­ket ezúttal sem hozott fel,­csupán gú­nyolódik és fenyeget — arra indított bennünket, hogy még egyszer fellapoz­zuk bécsi laptársunknak az osztrák­­magyar mérkőzésről írt, több mint tíz hasábos tudását. Ebben azután igazán érdekes és figyelemreméltó dolgokat találtunk, amelyeket nem ártott volna osztrák kollégáinknak sem átismételni, mielőtt méregtől izzó kommentárjaikat megírták volna a mi kritikánkról. Elsősorban legyen szó arról a bizo­nyos sovinizmusról. A»Sport Tagblatt* megemlékezik a Berlin—Budapest mér­kőzés kézzel beütött kiegyenlítő góljá­ról, amelyet a berlini csapat»nyugodt méltósággal* viselt el. Ezt azért hozta fel, hogy mi, magyarok is hasonló s nyu­godt méltósággal* viseljük balszeren­csénket. Nos, mi, a Sporthírlap, annak idején megírtuk a kézzel beütött gól történetét elég részletesen. Ellenben — ha jól emlékszünk — mi is értün­k el egy gólt az április 24-iki osztrák—magyar mérkőzés első félidejében, amelyet csak Mutters úr szemüvege látott offseid­­nek. Nos, ezt az offseid gólt s ennek a történetét hiába kerestük a Sport Tag­­blatt tíz hasábján. Olvastuk elölről— hátra, majd forgattuk visszafelé, ez­után betőről-betűre haladtunk a meccs leírásában, de a magyarok «offseid- gólját, mintha a föld nyelte volna el, sehol nem találtuk. Azaz, pardon, még­sem így van egészen. A Sport Tagblatt közöl egy statisztikát is a meccsen rú­gott szabadrúgásokról, percről-percre kimutatva azokat, hogy melyik fél el­len rúgták azokat. Itt szerepel egy té­tel : *5:14 (idő) Freisloss gégén Uli­gám (Absettstreijer)«. Ez az egész, amit ez a nagy sportlap érdemesnek tart elmondani a m­agyarok «elsülyesz­­tett* góljáról. Igazán nem tudjuk, hogy hol kezdődik és hol végződik a sovinizmus, de hogy az ilyen meccstu­­­dósítás nem tartozik a tárgyilagos kri­tika körébe, az bizonyos. No, de térjünk át most a meccsre magára, s abban a magyar csapat telje­­sítményére. Könnyű a meccs után le­becsülni a 4: 1 arányban vesztes fél játékerejét, nem nehéz szóvirágokkal és gúnyolódással hadakozni a szövet­ségi kapitánynak azzal a megállapítá­sával szemben, hogy a magyar futball nem áll az osztrák futballsport mögött, de végeredményben mégis csak illik egy lapnak következetes maradni ön­magához és kritikájához. A Sport Tagblatt tudósításában ugyanis a következő részleteket ta­láljuk : «Az osztrák Szövetségnek nemcsak az időjárásban volt szerencséje, hanem a játékban is. Válogatott csapata meg­­nyerte a meccset, bár a játék m­egy a jobban állott a részére , bár a fiftMá­­ben, amikor még 0:0 állt a játék, az volt a benyomásunk, hogy a magya­­rok győznek.* Sokkal érdekesebbek ennél azok a megjegyzések, amelyeket a tearum österreich gewann* című fejezet tartal­maz. Súlyos igazságok ezek. «Az osztrák csapat nem azért győ­zött, mert jobbak, hanem, mert szor­galmasabbak voltak a játékosai — ami még sohasem történt meg. Eddig az önfeláldozás és győzni akarás erényeit a magyarok oldalán találtuk meg, ez­úttal fordult a kocka. És még egy körül­mény billentette javára jelentősen a mér­leget: az osztrákok érték el az első s rögtön azután a második gólt és ebből nagy erkölcsi erőt merítitek. Ez egyenlő ellenfelek közt végtelenül sokat jelent, az önbizalmukat növelte, biztonságuk egyenlő mértékben növekedett az ellen­tábor lehangoltságával. Ettől a pilla­nattól kezdve változott meg a hadi­helyzet, mert az első osztrák gólig kilátásaink semmiképen sem voltak rózsá­sak. A félidőben mindenki a mieink vereségére számított, mert addig a magyarok kis, de mindazonáltal való­ságos fölénye volt konstatálható. Bármilyen örvendetes is a kemény küzdelem végső eredménye, mégis meg kell mondanunk, hogy a szerencse ez­úttal nagyon, nagyon kedvezett nekünk (Dass uns diesmal das Glück sehr, sehr Zwidwar.) Minden pekk, amely régebben a meccsek egész sorozatában a mieink sarkába szegődött, ebben az egy küz­delemben szerencsévé változott át. Mi ezt a meccset, ha ma újra játszanak, bajosan tudnék ezzel a góldifferenciával megnyerni, ha ugyan egyáltalában meg­­nyernék. El kell ismernünk azonban, hogy az osztrák csapatot attól a pilla­nattól kezdve, hogy munkájukat siker koronázta, mintha kicserélték volna*. Ennyi elég a bécsi lap kritikájából. Azt hisszük, ebből is tisztán látják olvasóink, hogy a * Sporthirlap* tény­megállapításai mindenben helyesek vol­tak. A magyar csapat tényleg egyen­rangú volt az osztrákkal s igaza van a­­Sport Tagblatt­-nak abban is, hogy ha a meccset ugyanazok a csapatok, (természetesen más bíróval), újra ját­szanak, lényegesen más lenne az ered­mény is. Igaza van a «Sport Tagblatt«-nak abban is, hogy a meccs döntő momen­tuma az a két perc volt, amelyben Matters úr a magyar csapatot két gólt eredményező ítéletével sújtotta. Lássuk már most, mit ír bécsi lap­társunk a bíróról. Természetes, hogy ő nem illetheti szemrehányással Mutters urat, mint azt mi tettük, de néhány jellemző kijelentése rávilágít Mutters úr bíráskodására. A bíróról a «Sp. ''.« a következőke­t írja) :Mi már annyira hozzászokunk, hogy nemzetközi játékokban a bírónak figyelmetlensége folytán hátrányban részesüljünk, hogy már annak az ember­nek a pártatlanságában is kételkedni akarunk, aki egyszer a mi érdekeinkért száll teljesen síkra. Így például tegnap is úgy vélekedett egy­ nagy tömege az embereknek (eilie ganze Monge von Leuten), hogy Mutters bíró túl keményen fogta a magyarokat, ellenben az osztrák csapat hibáit enyhébb büntetésekkel súj­totta. A következőkben eloszlatni igyek­szik az önmaga által felállított tétel igazságát, végül megállapítja, hogy h­a valami ezúttal pártos volt, úgy az szerencse, amely tegnap ritka állhata­tossággal állott a mi oldalunkra*. Ezzel be is fejezzük szemelvényein­ket. Azt hisszük, ezek után fölösleges lenne még külön reflektálni bécsi lap. Jogászok! Katona Artúr dr. jogi szemináriuma BUDAPEST IX,Ráday­ utca 41. Előkészítés és jegy­zetbérlet az összes jogi vizsgákra, ügy­védi és bírói vizs­gára és a közgaz­dasági tudomány­egyetem minden fakultásába. Tanácskozás és út­mutatás díjtalan! Vidéki sportagye­­sü­letek figyelmébe ! Futball trinín­gek príma minőségben míg a készlet tart 345 K­ert drb-ként minden színben kapható­­ Komlósi sportáruházában Szeged, Kölcsey­ utca 3. sz. I­ wflaYMHElG-UTCA 22-24. SZÁM 1%Ba§$ I Bsíniai Kla (fővárosi Orfeummal szemben) leszállította az összes árakat Komplett futball 700 korona. Ingek 350 K, nadrág 190 K, lábszár 190 K, cipő 1100 K-tól 1300 K-ig. I Evező*, atléta* és uszétrikek nagy választékban. Angol 5-ös vörösgummi 100 kor. társunk gúnyos és bántó megjegyzéseire is. Nem vehetik rossz néven tőlünk a* osztrákok, ha mi is levonjuk a lezajlott válogatott mérkőzés tanulságait. Job­ban tettem­ volna sTaSport Tagblatt* is, ha ahelyett, hogy " szélmalomhartot 'falytpított volna, a magyar szövetségi iMjjjp^Ujynak azt a megallapitását kö­­t­öt­te^volna le, amelyet jónak látott el­hallgatni : *a magyar futball nem áll az osztrák futball mögött, de sem mi, sem az osztrákok nem állunk eléggé jól a futball dolgában*. Ezt igazolták be az osztrákoknak Svájc, Németország és Délnémetország ellen vívott mérkő­zései is. A magyar-német mérkőzés bírája. Az MLSz a június 5-iki magyar-német mérkőzés vezetésére Gassmann, Hirrle (Svájc) és Retschurg (Ausztria) bírá­kat ajánlotta a német szövetségnek. Gassmann és Retschury levelükben kifejezték már hajlandóságukat a meccs vezetésére s igy most már csak a német szövetségen múlik, hogy melyiket válassza. Hirrle nem jöhet számításba, mert ellene eljárás van folyamatban és a svájci szövetség előreláthatóan felfüggeszti bíráskodási jogát. Olasz csapat Németországban. Az olaszok, úgy­ látszik, következet­esek ma­radnak a békepolitikában. Az elmúlt héten német földön, Freiburgban, ven­dégszerepelt, a háború befejezése után első ízben, egy olasz csapat, a FC Enotria Coliardo. Az olaszok az IFC Freiburgtól 2: 1 arányban vereséget szenvedtek. Hollandia—Olaszország 2 : 2. Olasz­ország nagy nemzetközi programot bo­­­nyolított le a tavasszal. Franciaország­ és Svájc ellen vívott válogatott mérkő­zései után most a holland válogatottak ellen állottak ki Amsterdamban. A hol­landoknak a belgák ellen kivívott győ­zelme alapján általában a hazai csapat fölényes győzelmét várta mindenki, végeredményben azonban az olasz csa­pat nemcsak egyenrangú ellenfélnek bizonyult, hanem az utolsó percekig a­ mérkőzés győztesének is látszott. Az olasz csapat már az első félidőben éri el első gólját a jobbszélsője révén, s a II. félidő 5. percében az olaszok már 2 : 0 ra vezetnek. A belga csapat ezután nagy fölénybe kerül, de csak a 39. perc­­ben­ éri el első gólját, s az utolsó percben, fél perccel a játék vége előtt tud Kessler kiegyenlíteni a 30.000 főnyi közönség örökarivalgása közepette Boldog Bécs 1 A bécsi Sport Tag­blatt statisztikát állított össze a bécsi sporttelepekről. Eszerint Bécsnek je­lenleg 43 sporttelepe van füzemben­. Kerületek szerint Floridsdorfban van a legtöbb, kilenc. Itt van az elsőosz­­tályú egyesületek közül a Floridsdorf, Adm­ira és a Hakoah pályája. Ezelőtt 10 esztendővel még csak hét sportte­­telepe volt Bécsnek, úgy hogy a fejlő­dés óriási. Mi természetesen messze­­messze Bécs mögött kullogunk. Ott már minden elsőosztályú, sőt minden valamire való II. osztályú egyesület­nek is saját pályája van, de van pálya­tulajdonos a III., IV. osztályú egye­sületek között is szép számmal. Mi még ma is ott tartunk, hogy a legtöbb I. osztályú egyesületünk is a nagy pálya­­tulajdonosok kegyeit hajhássza, ahe­lyett, hogy a saját pálya kiépítésére fordítaná minden energiáját. BERRINGER TESTVÉRIK Mária Terézia-tér I. Baross­ utca sarok. Legjobb mi­nd­ varott-csupa futball- és futó­­cipőket. Labdákat, bari­sny­ászárakat, síp* csontvédőket, boka- és térdvédőket leg­olcsóbban szállít, 5-ös gummi 95 koroná­tól, labdabőr 500 koronától kaphatók. Kis­­egyesl­etek árengedményben részesülnek. Gurclmi- és bérjavításokat olcsón vállalunk sípok és hang­szerek legjobb beszerzési helye HANSSZÍR OTTHON FEKETE MIHÁLYNÁL Budapest, Vl£1„ József­ körút 3*

Next