Sporthirlap, 1923. január-június (14. évfolyam, 1-53. szám)
1923-01-02 / 1. szám
1. szám SPORTHÍRLAP Készen van az osztrák finale. — A VAS autonómiát ad az I. osztálynak.—A bizottságokban egyenlő számban lesznek képviselve a kis és nagy egyesületek. — Csak a személyi kérdések elintézése van még hátra. — Bécs a világ legnagyobb futballvárosa. — A szerencsétlenül járt futballista temetése óriási részvét mellett ment végbe. Bécs, december 30. A magyar bajnoki rendszer célszerű elrendezése teszi lehetővé a magyar csapatoknak a már állandósult téli túrákat. Ausztriában ugyanezt csak a szövetség gyenge kezű politikája engedi meg. Az osztrák elsőosztályú csapatok legnagyobb része a bajnokságban még két mérkőzéssel hátralékban van és csak az Admira, Rudolfshügel és Simmering fejezték be eddig a bajnoki szezont. Ennek ellenére egyszerre öt csapat hagyta el a hajdani császárvárost, hogy a külföldi túrákon találjon az őszi fáradságra pihenőt. A bajnokság most nem fontos, annak lebonyolítását a jobb időkre hagyták. Amit nem is lehet nagyon csodálni, mert most a szövetségnek igazán más bajai vannak. Az osztrák sportéletben azonban útban a béke! A VAS és az elsőosztályú egyesületek között folyó áldatlan harcot valószínűleg egy szerencsés formulával sikerül majd elintézni. De, ismételjük, a megoldás csak formulával képzelhető el, mert a lényet, a belső ellentétek fennmaradnak majd az osztrák sportban mindaddig, amíg ki nem vonul abból a politika. A lényeg t. i. az, hogy a VAS, ez a tisztán és határozottan politikai jellegű egyesülés teljes mértékben megtartja eddigi hatalmát a hozzája tartozó egyesületek felett. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy a VAS vezetői, a mostani helyzet hatása alatt bizonyos engedményeket voltak kénytelen tenni az elsőosztályú blokknak, mert a fontos az, hogy politikai jelszavakkal most is dróton rángatják az osztrák sportegyesületek nagy részét Az egyezségi tárgyalások aktáit egyébként még ezen a héten le fogják zárni. A harc azért tört ki akkoriban, mert A VAS, amely folyton osztályharcot hirdet a sportban, megsértődött azon, hogy az elsőosztályú egyesületek egyik vezére politikai szó nyilatkozatot tett a VAS-al kapcsolatban-Manapság azonban úgy látszik az a divat, hogy a rosszat csak csinálni lehet, de arról kritikát írni, halálos bűn, mert a VAS is mindjárt lármát csapott és a legélesebb harcot hirdette a „politizáló” első osztály ellen. Hiába volt a kimagyarázó kommünikés, még a becsületesen leadott nyilatkozatot sem akceptálta dr. Deutsch a floridsdorfiak, a VAS és újabban a szövetség elnöke. Azért furcsa ez az eljárás, mert ugyanezt a becsületszót most egészen más elbírálásban részesíti a békülés elősegítésére mindkét részről kiküldött bizottság A VAS delegáltjai ezúttal lojális hangú nyilatkozatot adtak le, amelyben teljes mértékben elismerik dr. Ebersthalernak (az ominózus kijelentés szerzőjének jóhiszeműségét és ezzel a dolog el volt intézve. Sokkal nehezebb volt persze a tárgyi természetű differenciákat rendezni, mert hiszen a valóságban ezek körül fordul meg a dolog. Minálunk a dolog természeténél fogva demokratikus a sportparlament struktúrája, mert azok az egyletek, amelyek több erkölcsi erővel rendelkeznek, több szavazattal képviselik játékos anyaguk és sportmoráluk elveit. Ausztria nem fogadja el a pluralitás elvét, mert — mily balga nézet — ezt nem tartja a futballsport szelleméhez megfelelőnek. Szóval a Rapidnak ugyanannyi joga volt a szövetségben, mint egy ötödosztályú egyesületnek. Ezen az állapoton most azután az elsőosztályú blokk úgy igyekszik változtatni, hogy az elsőosztályú egyesületek úgynevezett „Spielausschuss“-a megfelelő autonómiával rendezi és intézi a maga ügyeit. Magyar viszonyokra átültetve ezt az állapotot, azt a képet nyerjük, hogy az intéző kollégium teljes önállósággal intézkedik és ez intézkedés jogerőre emelkedik , ha az a fenálló szabályokkal nem ellenkezik. Ennek az esetleges elbírálását az újonnan kreálandó fegyelmi bizottság végzi. Ez a fórum eddig nem létezett, mert a felebbezési ügyet eddig az elnökség intézte el Az is újitás, hogy ezentúl a fegyelmi bizottság (Straf- und Meldeausschuss) összeállításánál gondosan ügyelnek majd a paritásos hatalmi viszonyokra. Eszerint mindkét erőcsoport egyenlő arányban küldi képviselőit a bizottságba, ami nagy haladást jelent az eddigi állapottal szemben, amikor túlnyomó többségben VAS emberek jöttek az összes bizottságokban. A személyi kérdéseket ugyan nem sikerült még megoldani, de valószínű, hogy ezen nem fog hajótörést szenvedni Meisl munkája. Meislnek talán ez volt élete legnagyobb munkája és az a körülmény, hogy ezúttal nem sportpolitikus, hanem izzig-vérig sportember teremtette meg az új fejlődés alapjait, kétségtelenül letompítja azt az ellenérzést, amit minden sportember érez olyan munka iránt, amelynek megszüntetésénél a politikai erőtényezők, hatalmi szó játszották a főszerepet. Február 15-én a Niederoesterreichischer Fusball Verbandból kiválik a „Provinzverband” a vidéki egyesületek szövetsége. Az alsóausztriai sport centruma természetesen Bécs volt, hiszen Bécsnek egymagában kétszáz labdarúgással foglalkozó egyesülete van. A vidéki egyesületek nemrégiben sorompóba léptek a központosítás ellen, mert, szerintük, ez az ügyvitelt nehézkessé teszi, amellett a vidéki egyletek érdekei háttérbe szorultak bécsi irányítás mellett A bécsi szövetségnek csak ez kellett. A reparációs törekvéseket először élesztgette, majd erőszakolni kezdte, úgy, hogy a rendkívül közgyűlésen az a helyzet állt elő, hogy később már a vidékiek nem akarták az önállósítást (főleg anyagi és technikai okokból), viszont a bécsiek keresztülvitték a különválás proklamálását. Így lesz azután február 15-től kezdve az eddigi Niederoesterreichi SCherFussball Verband-ból két szövetség: a „Wiener Verband“ és a „Niederpest F. V.“, mely utóbbi most már a vidéket fogja jelenteni. Mindkét szövetség székhelye Bécs marad. utáni vágyuk kielégíthetése érdekében a II. osztályba mentek vissza. Gerő Ferenc, a hírneves biró, kétféle minőségben is szolgálja a Sporthirlapot, mint adminisztrátor s mint újságíró. Emellett játékos a BT csapatában s egy ideig intéző is volt a VAC-ban. Életének legmegragadóbb emlékei a VAC-hoz fűzik, ő azonban, mint szerény ember, magába zárja ezeket a a kedvest emlékeket. Nagyon jó szive van, meg nem tagadna semmit és csupán feledékenységén múlik, ha valamit nem teljesít. Neki vannak a legmegbízhatóbb hírei, t. 1. ő írja, hogy kik hol bíráskodnak vasárnap és kik lesznek határbírák. Hírei közül a szerkesztőségben legtöbbre becsülik az uzsonna beszerzésére vonatkozókat. Mint bírót nem kell őt bemutatnunk, tavasszal már exportcikként is szerepelt. (Ő vezette Bécsben az osztrák— német válogatott mérkőzést.) A vidéken különösen nagyra becsülik, ami érthető is, hiszen bíráskodása magán viseli a legvidékiesebb jelleget. Gerentsér László dr. a legjelesebb vivómesterek egyike. Amilyen jól forgatja a kardot, éppen olyan jó újságíró is. Fiatalabb éveiben kitűnő atléta volt, irt egy jeles tréningkönyvet is, amelyből már a kezdő atléták is megtanulhatják, mit nem szabad csinálni. 1908-ban ő volt a kiküldött olimpiai vívók és atléták trénere. A vívők nagy részben annak köszönhették sikerüket, hogy Gerentsér foglalkozott velük, az atléták pedig annak, hogy nem foglalkozott velük. Barabás Jenő dr. az erőt képviseli a szerkesztőségben, éppen azért bízták rá a birkózó- és box-rovat vezetését. Leleményes újságíró, aki mindig keres témát s ha netalán nem talál, hát csinál egy kis felfordulást az MBOSz-ban, hogy legyen miről írni. Ő maga is birkózóbajnok volt. Beleznai László dr. Vizben dolgozik, Ő is a harcosokhoz tartozik, de bátran meg is teheti, mert mint jó pólójátékos, biztosan vízben hagyja az ellenfelét. Hogy mily nagyszerű sprinter az úszásban, azt mindenki tudja, de a cikkírás terén még nagyobb gyorsaságra tett szert. Tüneményes gyorsaságát ebben a tekintetben legjobban bizonyítja, hogy tudósításával gyakran hamarább készen van, mint maga a verseny. Bodor Ödön az atlétikai rovat duzzasztója. A legjámborabb ember a világon, senkivel az életben nem veszekszik, a lapban ellenben mindig hadakozik. All-round sportember. Volt tornász, futballista — kétszer válogatott — és atléta. Egy tucat rekordot tartott és két tucat bajnokságot nyert az atlétikában. A magyar atlétavilág legalaposabb ismerője, tréner volt eddig a Postásoknál, MTK-nél, MAC-nál, BBTE-nél, ESC-nél, KAOE-nál, ELAC- nál, JSC-nél, Typographiánál, Memphisnél, Nilusnál, FTC-nél, MTK-nál stb. stb. Élete végcéljának a futballistatrénerséget tekinti s ez érthető is, mivel futballal sokkal több egyesület foglalkozik, mint atlétikával. A sportirás terén igazi állami hivatalnoki pontossággal látja el feladatát. Az idegen nyelvismeret leggyengébb oldala, azért nincs olyan nyelvű nemzet, amelynek atlétikai eredményeit ki ne pécézné. Könnyű neki, számokkal van dolga. Igaz, hogy néha a rúdugrási eredmény elé helyből távolugrást, a súlydobás elé hármasugrást ir, de hiszen, aki kételkedik benne, az utána nézhet — – mondja ő. S Vértes Jenő, Bodor famulusa. Csendes, de ravasz ember. Valamikor sprinter volt az MTK-ben s egyizben három induló között jó harmadik lett. A nagy eredményt további sportolással nem akarta illuzóriussá tenni s inkább beállt az MTE-be intézőnek és a lapnál Bodor mellé segéderőnek. Érdekes, hogy egyesületében csak hoszszutávfutókat nevel, állítólag azért, mert fél, hogy a sprinterek közül esetleg valaki túlszárnyalná az ő eredményét. A cikkírás távjait tekintve, szigorúan sprinter, irama ellenben lassú, de legalább bizonytalan. Nagy nyelvtudós, beszél vagy hatféle, szláv nyelvet. A külföldi lapok legszorgalmasabb búvárja, gyakran azonban, a hirdetőikben feltüntetett árakat összetéveszti az atlétikai eredményekkel. Klubjában állítólag mísz pónemnak nevezik s ha megjelenik, az atléták mentői távolabb igyekeznek futni előle. Onnan is van olyan sok jó távfutója az MTK-nek. Neumann Andor rózsapirban égő, értelmes feje állandóan a kerékpárrovat problémáival telitvék. Gyors száguldással a világ minden részéből összehordja a híreket. Ebben a pillanatban még a holland sprintversennyel van elfoglalva, a másik percben már a newyorki hatnapos versenyt fejezi be. Csak a nagy távolságokat kedveli, ennek tudható be, hogy a világ minden részéből hamarabb befutnak a hírei, mint a Millenárisról. Ezért gyakran kimaradnak a lapból a vasárnapi eredmények. Fodor Endre a legbizonytalanabb múltú munkatársunk. Tanárnak készült, de teljesen nem fejezhette be tanulmányait, mert valami nehézség ütött bele (gondolom megélhetési nehézség vagy mi a csuda volt). Rajongóan szereti a gyermekvilágot, minden kis diákot személyesen ismer s ha mérkőzésre megy, legalább 4 gyereket csúsztat be, mint hozzátartozóját. Ő az egyetlen tagja a szerkesztőségnek, akinek mindig sikere van. Mint bíró is működik s mérkőzésein a csapatok vezetői a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak hírlapírói kvalitásairól, míg a szerkesztők,cikkei után ítélve, kiváló bírónak tartják. Rendkívül szerény ember, a nevét mindig kis betűvel írja le, amellett igénytelen: egy sovány dolgon két hétig is elrágódik. Szenvedélyesen utálja a telefont, természetes tehát, hogy ő telefonálgat a legtöbbet és például Vasárnap esténként legtöbbször őt találják az érdeklődők a telefonnál. Ő a lap házi humoristája, amire ecetsavanyú természete predesztinálja. * Ezek hát azok a férfiak, akik cikkeikkel oly sokszor próbára teszik az olvasók türelmét. A bemutatásból mindenesetre annyi haszna lesz a kedves olvasónak, hogy a jövőben tudni fogja, kiket szidjon, ha valami nem tetszik a lapban. Az ünnepi hangulat megzavarásáért egyébként bocsánatot kérek. (i. e.) 3. oldal Ne vegyen hangszert, míg mm iily HANGSZERTELEPÉT meg nem látogatta. Budapest,VI.Királyi1, 58. A futball elterjedésével kapcsolatban lassanként elterjed Wienben az igazi sportszellem is. Bécs lassan-lassan a világ egyik legnagyobb futballközpontjává alakul ki, ahol manapság hatalmas tömegeket lehet megmozgatni a sport eszméjének. A sportbeli szolidaritásnak egyik szép példáját figyelhettük meg anná a katasztrófánál amelynél Knaut Mákringer SC kapusa az áldozata. Knaut játék közben a keményre fagyott síkos talajon olyan szerencsétlenül vetette magát egy labda után, hogy ez az életébe került. A megnyilvánult részvét valóban imponáló és megható volt. A temetési menetben ezernyi játékos és vezetőember vett részt és csaknem valamennyi egylet képviseltette magát a gyászszertartáson. Bécs lakosságának sorfala mögött indult útjára a szomorú menet. Elől dresszre vetkőzve az öt csatár, utánra a három fedezet és a két hátvéd mögött jött a csapat 11-ik játékosa, a halott kapus koporsója . . . De nemcsak külsőségekben nyilvánult meg az a valóban meleg együttérzés, amivel a bécsi sporttársadalom — minden politikai bontó törekvés ellenére — dokumentálja összetartózandóságát, hanem társadalmi téren is. A bécsi sportkörök eddig közel húszmillió osztrák koronát (körülbelül hétszázezer korona) gyűjtöttek az elhunyt futballista hátramaradottjainak. Ez az áldozatkészség szép és nemes vonása az osztrák sporttársadalomnak és ennek kedvéért az ember hajlandó sokat elfelejteni. Herzog Edwin. Varrott talpú míMcipo 3500. - kor. Kapható VI., Solkraniczky utca 46. -árjegyzék ingyen, férmentve. H ifii fii I egyéb sport, az összes atlétikai felszerelés és ruházat a legjobb minőségben mérsékelt áron szerezhetők be "fiTi S SS ^ fii T flii lliILI WEWIIY ISTVÁN-ná! BUDAPEST, ÍV. KÉR*, VÁCI UTCA 9. SZ. i£Ll^l Ilii! m Ktrefonszfnt, 79—— Egyeetvetelnisli árengedmény,' " w ■