Sporthirlap, 1924. április (15. évfolyam, 50-57. szám)
1924-04-01 / 50. szám
2. oldal SPORTHÍRLAP 6O. szám delem valószínűleg az lesz, amelyik a spanyolok ellen játszott: De Pia (Genoa) Rocetta (Juv.) De Vecchi (Genoa). A halfsor ismét újabb fejtörést okoz. Barlartdo, a centerhalf fáradt, azonban fogalmam sincs, ki legyen a helyettese... Nehéz, nagyon nehéz ügy... — Mi a véleménye a magyar csapatról? — A legfélelmesebb együttes „ technikailag, jóslásba azonban nem bocsátkozom, mert hiszen — ezt Ön tudja a legjobban — nem is lehet. — Tart-e még tréninget az elutazás mótt ? — Igen, az elutazás napján egy útba eső városban. Csütörtökön, április 3-án este indulunk. * A mai tréningen látottak alapján igazat adok Signor Portónak. A két félórás játék igen sivár képet nyújtott. A csatársorok minden kombináció nélkül, egyéni áttörésekkel kísérleteztek. A két, kipróbálás céljából kiinvitált centerhall munkája egyenlő volt a semmivel. Anti az olaszok részére megnyugtató volt, az a kapusok : De Pia (Genoa) és Gombi (Juventus) mesteri védése. A csapatösszeállítást hétfőn teszi közzé a szövetségi kapitány, mert még a vasárnapi mérkőzéseken látottakat kívánja mérlegelés tárgyává tenni. Károly Jenő. »i1 szlovenszkói sport elleni retorzió csak a magyar-cseh megegyezéssel szüntethető meg«. A cseh-szlovák futballszövetség hivatalos lapja a magyar-cseh sportérintkezés felújításáról. A magyar—cseh sportérintkezés felújításának kérdését nagy figyelemmel kiséri a cseh sporttársadalom, amely meg van győződve arról, hogy a magyarokkal megszakadt összeköttetés felelevenítése nagy hasznára lesz a cseh sportnak. A cseh sportközvéleménynek békés megegyezést sóvárgó hangja szólal meg abban a cikkben is, amely a cseh-szlovák labdarúgó szövetség hivatalos lapjának, a Sportomé Vestnik-nek egyik legutóbbi számában látott napvilágot. A cikk ugyanakkor íródott, amikor az UTE prágai szereplését még biztosra vették.. A lelkesedést azóta talán kissé lehűtötte a magyar— cseh sportbéke ügyében bekövetkezett újabb kedvezőtlen fordulat, de aligha, változott meg a cseh sportköröknek a cikkben is kifejezésre jutó szándéka, hogy a magyar—cseh sportbékét, a cseh sport érdekében, mindenáron megteremtik. Ezért érdemesnek tartjuk a szórban forgó cikket, mint a cseh sportközvélemény megnyilatkozását, közölni. A cikk így szól: *Az utolsó cseh—magyar mérkőzés óta hét hosszú esztendő múlt el. 1917- ben az FTC volt az utolsó magyar klub, amely Prágában mérkőzött a Slaviával. Azután a politikai viszonyok megváltozása következtében a két nemzet sportköreinek érintkezésében szünet állott be ; megszakadt az összeköttetés, amelynek megújításához csak most érkeztünk el a Sparta és a Slavia kezdeményezésére. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy nem mi, hanem a magyarok voltak azok, akik a megszállás óta elzárkóztak előlünk és boj kott alá helyezték a csehszlovák sportot. A mi érdemünk, hogy felajánlották a magyaroknak a baráti békét, mert szent volt a meggyőződésünk, hogy mint sportembereknek is alkalmazkodnunk kell a csehszlovák állam külpolitikai békés álláspontjához, megerősítve ezzel is B mes dr. álláspontját és Massaryk elnök humanisztikus elvét, hogy békében és barátságban akarunk élni minden nemzettel és együttműködni egy jobb jövőért. A magyarokkal való megegyezés teljes három évig eredmény nélkül húzódott, de kötelességünk elismerni, hogy nem a magyar futballkörökön múlott, hogy a régi sportérintkezés felvétele hajótörést szenvedett. Oka volt ennek az OTT, amely az érintkezés felújítását kapcsolatba hozta bizonyos politikai kívánságokkal, amelyek "Szlovenszkóra vonatkoznak. Az OTT még a legutóbbi időben is erősen kikelt, elnökének személyén keresztül az érintkezés ellen abból az alkalomból, hogy az FTC a Slaviaval, az UTE a Spartával tárgyalt. Az OTT elnöke kijelentette, hogy az OTT minden tekintetben érvényesíteni fogja befolyását és jogát ebben a kérdésben is és figyelmeztette a klubokat, amelyektől az iniciatíva kiindult, hogy ne kössenek megállapodásokat a csehekkel és kötelező ígéreteket ne tegyenek addig, amíg a magyar sportkörök a cseh-magyar kérdésben nem jutnak egységes "álláspontra. Az OTT elnökének azonban be kell látni, hogy most már nehéz kikerülni az érintkezést a csehekkel. A csehekkel való sportérintkezés megnyitása sürgős, mert a Llovensko sportja addig el ven zárva a mi szeretetünktől s ez a retorzió nem szüntethető meg csak a magyar —cseh sportmegegyezéssel. A szlovenszkói magyar sportklubok egyhangúlag kívánják a sportbékét. A magyar sportélet, legfőbb vezetői mérlegeljék ezt és cselekedhetnek eszerint. A Spártának legutóbb Budapesten járt képviselőjétől, Adler úrtól nyert információnk szerint az első futballmérkőzések elé, amelyek Prágában március 25-én kerültek volna döntésre, az OTT gördítette a nehézségeket. Az OTT képviselője, Zuber egész sor politikai jelentőségű garanciát kívánt, amelyeknek fejében az OTT hajlandó lett volna beleegyezését adni a cseh— magyar sportbeli érintkezés megújításához. A Sparta megbízottja természetesen elutasította ezeket a kívánságokat. A helyzet azután úgy alakult, hogy a Sparta—UTE mérkőzés le volt ugyan kötve, de létrejöttéhez ki kellett kérni az MLSz és az OTT hozzájárulását, ami azonban, mint fentebb említettük, nem sikerült. Az MLSz azonban mégis elhatározta magát és megadta a beleegyezést. Az UTE vezetői közölték Spartával, hogy egészen biztosan megérkeznek Prágába. Szívből üdvözöljük a magyarok és csehek között megújuló sportérintkezést és sokat várunk tőle a sport szempontjából. A magyar sportembereket elismerés istéti meg, hogy nem hagyták magukat félrevezettetni az OTT tendenciáitól. Egyedül az ő érdemük a magyarok és a csehek lojális közeledése a sport terén és megakadályozása annak, hogy a sportba politika kevertessék bele. A ch-szlovák sportközvélemény bizonyára értékeli a magyar futballisták frfias lépését. ,A magyar labdarúgók mindért időben szívesen látott vendégeket suté/: ti mi sportpályáinkon. Erről majd ők maguk győződhetnek, ing a lagj újában. i »FOTÓ:( FÉMYKÉPJSZGT5 SZ&KÖS5.E? Budapest, Vil. kw„ Rákóczi-ut 80. sl ElftiUs najigibíi# és kicsiny!.*.!. Maikrszország legnagyobb szakktl*!* Vasárnapi fotográfiák. Az elázott finis. Most vasárnap azután mindnyájan bedőltünk. .Azt hittük ugyanis, hogy nélkülünk el sem kezdik a »33» FC—■ UTSE és a VÁC—Zugló mérkőzést, még a vasárnapi ebédünket is feláldoztuk tehát, csakhogy idejére kint lehessünk. De pórul jártunk, mert Iváncsics Mihály lelkiismereti furdalásokat érzett és nem volt hajlandó a felázott talajon a VÁC—Zugló meccset levezetni, csakis füves pályán. Akik a Hungária-vői pálya mellett döntöttek, legalább egy félidőt élvezhettek a33. FC—UTSE meccsből, a folytatására azonban most közel két hétig várniuk kell. Ki tudja, hogy hányan közülük kapnak addigra a kiváncmlás miatt szívbajt? De hát önzőek vagyunk többékevésbbé valamennyien és ezért e sorok írója sem arra gondolt, hogy milyen komplikációkra fog vezetni a futballbírók különféle állásfoglalása, hanem azon töprengett, hogy honnan a csodából szed elő témákat a vasárnapi fotográfiák számára, ha azösszes mérkőzések elmaradnak? Észrevehette kétségbeejtő töprengéseimet nemes ellenfelem és legjobb barátom Rex, aki erre, mint a kánya csapott le rám és Lucifer-szerű gúnyos mosollyal kérdezte: — Bajok vannak, nemde, kolléga úr? Persze, nem kunszt vasárnapi fotográfiákat irni, ha mind a hat bajnoki mérkőzést lejátsszák, de, hehehe, mi lesz most a fotográfiákkal, hogy valamennyi meccs elmarad? Köszönöm nektek, Kiss Tivadar és Vértes Imre barátaim, hogy az MTK— III. kerület és az FTC—BTC mérkőzések levezetésével kisegítettettek a bajból és nem kap igazat Rex, aki a mai Sporthirlapot bizonyára abban a feltevésben, lapozza végig, hogy nem lesznek benne »Vasárnapi fotográfiák.» Peched volt, drága Rex barátom, mert íme mégis sikerült néhány felvételt lerögzítenem, de sokkal nagyobb peched van Neked, drága olvasótáborom, amelynek a Vasárnapi fotográfiákat végig kell olvasnod, ha ugyan bírod a tempót. Száraz és nedves csapat. Az üllői úti pálya nagyon búrt jen akár tanácsülést lehetett volna tartani, olyan előkelő sportemberekből álló társaság tárgyalta a bírók vegyes felfogását a játékterek talajának megítéléséről. A legjobban Klunt Zoltán Füzest a mérkőzések elmaradása miatt, persze még akkor is, amikor Vértes Imre döntését még nem ismerhette. — Ez is sár? — mondotta a népszerű reprezentatív és odamutatott sakkfélcipőjére, amely csillogott és ragyogott, annak ellenére, hogy végigtapogatta a pályát. — A Vasas elleni meccsünket, —• folytatta Blum, — harminc centiméteres jeges sártengerben játszottuk le, úgy hogy tíz perc alatt mind a két csapat készen volt, most pedig ebben a jelentéktelen leccs-puccsban is lefújják a mérkőzéseket. Az MLSz legközelebbi tanácsülésén ezek után indítványozni kell, mondja ki a tanács, hogy esős időjárásban a bajnoki mérkőzéseket ezentúl csak a Vigadó nagytermében, vagy a Nemzeti lovardában lehet megtartani. Valaki Kiss Gyulát figyelmeztette, hogy mit fog csinálni, ha jövő vasárnap, a magyar—olasz mérkőzés napján is olyan csapadékos időjárás lesz? — Nagyon egyszerű. — oldotta meg a problémát a társaság egyik tagja. — Két csapatot válogat ki a szövetségi kapitány, egy szárazas, napsugaras, enyhe időjárás esetére és egy nedveset, amennyiben zuhogni fog azeső. Mindjárt kezdtük is kombinálni, hogy kik kerülhetnek a száraz- és kik a nedves csapatba, de száraz csapatba való játékost egyetlenegyet sem találtunk.. Kitűnt ugyanis, hogy kivétel nélkül valamennyi reprezentatívünket inkább a nedves csapatban illeti meg a hely, lévén ők inkább a nedvesség hívei. Nem éppen a meccs alatt, hanem sokkal inkább a tréningek, meg a mérkőzések után. És persze borospoharak, vagy hatalmas kriglik torpiájában. " Bölcs Salamon a Hungária-úti pályán. Bölcs Salamon neve alatt Salamon Bélát, az emlékezetes vonósnégyes legkiválóbb művészét kell érteni, aki vasárnap kivételesen későn ért ki a pályára, amikor már javában folyt a sorsdöntő »33» FC—UTSE mérkőzés. A 33-asok sorsáért érthetően aggódó Kiss Gyula, a pályán történő eseményekre figyelve, természetesen nem vette észre az új jövevényt, aki azonban illendően maga jelentkezett a szövetségi kapitánynál. — Csula, szólt Salamon, ne félj, már itt vagyok. ■ „ Mikor azután a szórakozott Oláh ...véletlenül úgy beletalpalt Lankába, hogy az UTSE szegény balösszekötője kínjában Bukarestbe kívánta a 33-asok tüzesvérű hátvédjét. Kiss Gyula csak fél szemmel pislogott Salamon Béla felé, aki azonban megnyugtatta: — Azért mégsem pártolok át az UTSE-hoz, de — semleges maradok. Majd a félidő befejeztével úgy magyarázta Salamon a fenti incidenst, hogy Oláh nyilván vacsorára invitálta meg a közben a földre került Laukót és a lábával Laukó bokájára dobbantva figyelmeztette, hogy ígéretéről valahogy meg ne feledkezzék. Helyválasztásnál. Szürke fellegek az égbolton, csak úgy szitált az eső, mikor a »33» FC és az UTSE sorsdöntő mérkőzésére starthoz állt. Bizony a szokottnál egy árnyalattal halaványabb volt mind a huszonkét játékosnak az arca. De mit bánta ezt a közönség, amely a kedélyes oldalról fogta fel a dolgot és miután Gerő Ferenc a pénzdarabot feldobta és a helyválasztás joga Zsákot, a 33-asok kapitányát illette, meg, többen is a tribünről azzal a tartácssal siettek segítségére, hogy: — A nappal szembeni oldalt válaszszad ! Persze a nap ugyanakkor valamerre, a Szahara sivatag tájában járt. De voltak szellemesebb közbeszólók is, akik azt ajánlották Zsáknak, hogy: — Azt az oldalt válaszd, Karcsi, ahol nem esik az eső ! Hányadik félidő? A sportért lelkesedő közönséget két táborba oszthatjuk. Az egyik része még akkor sem hagyna ki egy mérkőzést, ha cigánygyerekek potyognának az égből, a másik része pedig az olyan esős napokon, amilyen a vasárnapi is volt, otthon marad, ebéd után leheveredik a kerevetre és elolvas néhány fejezetet az új regények valamelyikéből. Délután hat óra tájban azonban már nyugtalankodni kezd, mert érdekük az eredmények és nyugtalanul aludna, ha hétfő reggeligkellene várnia, amíg a Sporthírlapban napvilágot látnak. De hát arra való a telefon, hogy a kiváncsiak érdeklődését kielégítse. Vasárnapokon délután hattól nyolcig szakadatlanul zúg, zajong, sivit, zakatol és ficánkol a Sporthírlap telefonja és javában folyik még a küzdelem, mikor a kiváncsiak már a második félidő eleje körül kérdezik, hogy mi volt az eredmény? A legutóbbi vasárnapon valósággal tombolt a telefonálási láz, ami azonban érthető, mert az esős időben a szokottnál jóval kevesebben látogattak el a sporttelepekre. Annál többen telefonáltak természetesen, de semmiképpen sem voltak megelégedve, hogy mi csak két és fél eredménnyel szolgálhattunk. Az egyik kiváncsi olvasónk nyilván TAURUS 2 ■; PLAYER 5 FAVORITE ;ffffp^