Sporthirlap, 1928. november (19. évfolyam, 129-140. szám)

1928-11-03 / 129. szám

2 tatni merőben lehetetlenség. A Bástya vezetőségének egy vagy két tagja még szombaton, vagy vasár­nap felutazik Budapestre és a PLSz vezérkarával közvetlen tárgyaláso­kat sürget, amelyben a kivezető út­hoz való támogatást fogja kérni. Szeged a maga erejéből nem bír el nagyobb terhet, mint az eddiginek a­­fele ,és ha ezt nem sikerül a tél beállta előtt keresztülvinnie, jobb­nak látják már most megállítani az üzemet.­­ Tudjuk azt, hogy a Somogy­nak esetleg kárt okoztunk a kény­szerű lépésünkkel, de nem tehettünk másként és reméljük, hogy a másik vidéki egylet a legnagyobb meg­értéssel veszi majd a szegedi híre­ket. A czécsi Fererecváros—Rapid mérkőzést is Carraro vezeti M­eisl Hugó­ Barlassinát, a Fe­rencváros—Admira mérkőzés bírá­­ját hozta javaslatba a Ferencváros ■—Rapid nov. 11-i kupadöntő mér­kőzésére. Miután azonban időköz­ben a mérkőző felek megegyeztek Garraro,­ személyében, Meisl Hugó javaslata tárgytalanná vált és Carraro fogja vezetni a döntő­mérkőzés második fordulóját. Egyébként Carraro már csütörtök este elhagyta Budapestet és Bécsbe utazott. Itt fölker­este Meisl Hugót, aki közölte vele a felek meghívását és egyúttal átadta neki az olasz bírótestület elnöke, Giovanni Mauro részére szóló levelet, mely a bírás­kodásra való meghívást tartalmazza. 1 Magyar csapatot akar látni Uruguay közönsége Egy magyar sportvezért invitálnak A Montevideoba, mert a régóta tervbevett mérkőzést csak így lehet nyélbeü­tni h'.* . • * —A Sporthirlap uruguayi tudósítójától — v. J »’ Montevideo, október.­­A spanyol Barcelona délamerikai t­úrájától bizonyosan megemlékezett már az­ európai sportsajtó, de azt hi­szem odahaza még senki sem tudja, hogy­­„e&t, a túrát kezdetben egy ma­­. VíP’hF­zsái»at számára tervezték. ..^■fújh'Bb olimpiai győzelem hjhe-1..éthi2h.1 arányúra növelte Délam­­eriká­­ban­­a ' futball népszerűségét.­ Min­­dsír,,áldozatra "és minden túlzásra isÉHÍ­té­k a heves vérmérsékletű kö­­tegsBZ kedvenc sportjáért. Ezért volt­ például életveszélyes az uru­guayi­ játékosokra a Buenos­ Ayresben lejátszott Argentína— Uruguay nemzetközi mérkőzés, de viszont ezért élnek fejedelmi mó­don az olimpiász győztesei. De a közönség — bár a világ leg­­különb futballstílusának azt tartja, amit a délamerikai csapatok játsza­nak —­ szerette, volna megismerni az európai stílust. Még­pedig azt, ame­lyik tőlük legtávolabb áll, a kö­zépeurópait, amelynek reprezentán­sai a magyarok, az osztrákok és a csehek. A közönségnek ezt a kíváncsisá­gát igyekeztünk a magyar klubok javára kihasználni, amikor tárgyalni kezdtünk az itteni klubok vezetőivel egy magyar csapat túrájáról. A tervet nagyon szívesen fogadták, de még mielőtt érintkezésbe léphet­ünk volna a magyar futballszövet­­séggel, ideérkezett a Barcelona kép­viselője, aki — mint európai — szintén barátságos fogadtatásban ré­szesült. S mert a délamerikai klu­bok vele minden teketória nélkül megállapodhattak, a legrövidebb idő alatt sikerült is a Barcelona kiho­zatala. A túra eredménye Barcelo­na­ számára 1 győzelem,­­2 döntet­len és 5 vereség volt, ezenkívül pe­dig ötvenezer dollár tiszta haszon. A délamerikai közönséget ez a ven­dégszereplés nem elégítette ki. A spanyolok stílusa ugyanis meglehe­tősen hasonlít a­ délamerikaihoz, s miután a kvalitáskülönbség a hazai csapatok javára szólt, a közönség a megszokott játékot látta egy gyön­ge csapattól. Éppen ezért most ismét aktuális egy igazi középeurópai csapat meghívása.„ Ez ügyben újra érintkezést keres­tem az itteni sportkörökkel és ismét tapasztaltam, hogy rokonszenvel fogadnának egy magyar futballcsa­patot. Sajnos, a megállapodásokat se közvetve, se levelezéssel nem le­het megkötni, mert úgy az argen­tinok, mint az uruguayiak színig fantasztikusan érzékenyek és egy rosszul megfogalmazott mondat, vagy egy helytelenül alkalmazott szó , elég, hogy felborítson mindent. Pedig már az itt élő magyarok miatt is érdemes lenne megrendezni ezt a vendégjátékot, mert csaknem kivé­tel nélkül csupa sportszerető ma­gyar ember él itt, amit frappánsan bizonyított az a fogadtatás, amely­ben­ Plattkó Ferencet részesítettük, mikor a Barcelonával Délameriká­­ban járt, s amely fogadtatás híre a Sporthírlap útján bizonyosan Ma­gyarországra is eljutott már. Arra kérem tehát a magyar klubokat, küldjék el ide képviselőjüket, aki egész bizonyosan a legjobb wwn'jiMaBMwaiaMiMi——Bt Gonrad Vei! Fűm | feltételek mellett köthetne meg­állapodást egy nagyszabású délamerikai túrára. Mindegy, hogy melyik csapat jön ki, csak az a fő, hogy valóban jó­képességű együttes legyen és méltó­képpen reprezentálhassa a közép­európai labdarúgást. Meg kell még jegyeznem, hogy ez a kiküldetés máris sürgős lenne, mert ha az én intervencióm, amely a délamerikai sportvezérek tudtával történik, nem vezet eredményre, a prágai Spártához és a bécsi Rapid­hoz fognak hasonló felszólítást in­tézni. Semmi kétségem aziránt, hogy ennek a kiküldendő egy személynek az útiköltsége nem lenne kidobott pénz. Teljes anyagi és erkölcsi siker várja itt az első hamisítatlan, jó­­képességű középeurópai futballcsa­patot. Almási Iván. SZOMBAT, 1928 NOVEMBER 3. El akarták rabolni a ferencvárosi játékosok fizetését, de a merénylet nem sikerült Merész és izgalmas kalandon esett át a Ferencvárosnak most már má­sodik vezetőségi tagja, ezúttal Kle­­ment Sándor. Nemrégiben Szigeti Imre elnök lakásán jártak betörők, szerdán pedig a ferencvárosi pályán kíséreltek meg vakmerő rablást, amely azonban szerencsére sikerte­lenül végződött. A ferencvárosi játékosok heti fizetését osztotta ki Klement Sán­dor szerdán a tréning után az Üllői­úti pályán, majd a hóna alá vette a pénzestáskáját, amelyben még vagy ötezer pengő maradt és megindult hazafelé. Már beesteledett, amikor­ a pályát el akarta hagyni és át­haladt a tribün előtti téren. Messzi­ről úgy vélte, hogy a kapubejárónál, a turnikék táján mintha két-három ismeretlen férfi várakozna, ami nem volt túlságosan gyanús és inkább ösztönszerűen szorította meg job­ban a táskáját. Ez volt a szerencse, mert amint a turnikék közé belépett, két oldalról két ismeretlen férfi hirtelen nekiugrott és ki akarta tépni a táskát a hóna alól. Kle­ment erőteljesen szorította a táskát és sikerült is a ferenc­városi titkárnak a turnisiék kö­zött a táskával együtt az ut­cára kiugrania. Itt segítségért kiáltott, mire a táma­dók hirtelen befutotta­?: a pálya sö­tétjébe és amikorra a rendőr és a fellármázott szomszédság betódult a pályára, a támadóknak már nyoma veszett. Valószínűleg a kerítésen át az Üllői­ út felé szöktek meg. Szomorú, szép Sok minden eszébe jut az ember­nek, amikor egy langyos őszi délután huszonkét­ fiú verekszik a pályán. Ide­­oda pattog a labda, nagyszerű lendü­lettel vetik utána magukat a fiúk, a korzón néhány hölgy ideges, mert a bunda még korai, az átmeneti kabát meg — mi tagadás benne — mely kár ellen biztosíttatik éppen az ismert ál­lami megóvó intézetben. Hiába, nincs szebb látvány, a pályán nekigyürkő­­zött, izzadt labdahaj­szólók­, a pálya körül meg ők, a futball kis kalózai a színek és illatok pompájában, izgatot­tan lesve a selymeket, a krepdesin ide­­oda lengő színcsodáit, a szil és perzsa bundákat, mindent és mindent — csak a futballt nem. De néha-néha felsikí­tanak, visítanak egyet, drukkolnak és méltatlankodnak éppen úgy, mint a legvadabb állóhelyen: hogyne, végre is drukkolni jöttek és jólesik meg­érezni a lelkes, csodáló pillantásokat, amik az édes drukkot nyugtázzák. •Ide-oda röpködnek a szellem­nyilak, ma mindenki szellemes, ma ünnep van, ma rossz a magyar csapat, ma hálás a­ hallgatóság, minden vicc jó, minden szójáték szellemes, mindenki hálás az életnek —­ ma halottak napja van. Carraro összenyargalja a pályát, fütyül, mutogat, rendelkezik, irányít, szóval él, sőt visszaél, minden füttyére félelmetes­echó a válasz, a pálya füttyben fürdik, a fütty izgat, keresz­tülhasítja a tribünfalat és veszettül száguld a pálya minden zugába. Az olaszt semmi nem érdekli, ő köztudo­­más szerint a magyar nép barátja, ki meri gyanúsítani, ő gáncsnélküli lo­vag és úgy tempózik az offszájdok tö­megében, mintha hullámok hátán nyargalna a kék Adriában. Ki emlék­szik Mutters úrra? A jó hollandusra, aki akkor Bécsben 4:1-re verte meg ! Dehát kiderült a cikkből, hogy mindennek az a Mutters volt az oka, a Mutters, aki soha többé,nem vezet­heti a magyar csapat meccsét, mert.. Ó, hogy reszkettem a tehetetlen dühtől, hogy megjegyeztem magam­nak a Mutters nevét... Mint csütörtökön, amikor Carraro fékezte le a magyar csapatot, Recrudescont .. . ...hiszen halottak napja van... Nem vette el tőlünk a győzelmet Car­raro, de meg kell jegyezni a nevét. Nem fordult tragikumba az új szö­vetségi kapitány debüje, de ez nem az ő érdeme... A közönség ösztöne csal­hatatlan. A füttykoncert levezette a szenvedélyeket, jól imádkoztak a bot­ránytól félők, a hetyke, nagyképű és megdöbbentően céltudatos olasz­­ve­rés nélkül ment el. A magyar közöné­ség gavallér. Tudtára adta Carraró­­nak, hogy tud mindent. Tudja a tuda­tos rosszindulatot, az ambíciót, amely­­lyel őrizni igyekszik az olasz csapat előkelő helyét az Európai Kupa tabel­láján. Tudta és megbocsátotta a kö­zönség, a füttyöket még felkapta az eszébe szürkülő horizont és meglobog­tatta a futball szerelmesei előtt... A meccs szomorú hiányosságokat tárt fel, de végre is győztünk, rossz csapat is, Carraro is, de győztünk és emlékeztünk halottainkra is, amikor egy percre vigyázzba dermedt a néző­tér, a pálya huszonkét kemény harco­sával ... Szomorú, szép csütörtök volt... Cs. m.) Nevető ember­­ a magyar csapatot. Sok év előtt volt, úgy leng felém, mint halvány agyon­szaggatott f­átyolarab. * Izgatottan lestük hétfőn a Sporthírlapot, mi kó­cos kis diákok, csatakosan, őszi köd­del a torkunkban, akkor még nem volt rádió és­ sokszáz kilométerre Pesttől, nem állhatunk eredményt lesve az újságok kiadóhivatalai elé. Meg­jött a Sporthírlap és belénk dermedt a bécsi 1:4.­­Lehet ez? Az Újpest—Vasas meccs előtt az Újpest öltözőjében Langfelder Ferenc, az Újpest igazgatója és Lengyel Mik­lós, a Sporthírlap munkatársa között incidens történt, melyből kifolyólag Lengyel — Habár Mihály és dr. Brü­­nauer Dénes útján — magyarázatot, il­letve lovagias elégtételt kért Langfel­der Ferenctől. Langfelder megbízottai — dr. Fodor Henrik és Seress János — kielégítő magyarázatot adtak s így az ügy a lovagiasság szabályai szerint befejeződött. Hirzer vasárnapi játéka bizony­talan. Hirzer, mint ismeretes, a csütörtöki válogatott mérkőzésen megsérült, úgy hogy játéka bizony­talan. Prolongálva I Omnia !

Next