Ábrai Zsigmond - Tabák Endre (szerk.): A labdarúgó játékvezetés iskolája (Budapest, 1948)

Hegyi Gyula: A magyar demokrácia sikerei a sport területén

Ugyanennek az évnek nyarán a lehető legmostohább anyagi körülmények között megszerveztük és lebonyolítottuk az első mezítlábas labdarúgó bajnokságot. Óriási érdeklődés kísérte ezt a népi sportakciót. Mintegy 10 000 ifjút mozgatott meg a baj­noki cím elnyerésének vágya, csapatok százai keltek életre a semmiből, s a tornát zökkenő nélkül, sikerre, lehetett lebonyo­lítani. Ebben a tömegsport-akcióban, éppen úgy, mint a hama­rosan szintén lebonyolított népi asztalitenisz- és sakkbajnokság­ban, csak olyanok vehettek részt, akik addig rendszeresen, egyesületi és szakszövetségi kötelékben még nem sportoltak. A tömegsport-akciók az érintett sportágak óriási föllendülését hozták magukkal. Az Asztalitenisz Szövetségnek pl. 1947-ig mindössze 929 sportolója volt, a népi bajnokság lebonyolításá­val 22-szeresére emelkedett a versenyzők létszáma. A sakkozók versenylétszáma megnégyszereződött, sőt az elterjedettségben addig is vezető labdarúgás versenyjátékosainak száma is az addigi háromszorosa lett. A sportág népszerűsítését szolgálta a hamar megkedvelt Rákosi Kupa kiírása is, amely főleg az üzemi csapatoknak százait mozgatta meg. A labdarúgó mérkőzések számának hatalmas arányú meg­növekedése a játékvezetői karra addig el sem képzelt óriási fel­adatot rótt. Minthogy pedig a fasiszta időkben a legjobb játék­­vezetőket tétlenségre kárhoztatta a terror, sőt sorukat ijesztő arányban megritkította a gyilkos gyűlölet, a kezdeti időkben a JT nagy nehézségekkel küzdött. A JT azonban azonnal a fel­­szabadulás után, majd küönösen a fordulat éve után, teljes ere­jével az utánpótlás nevelésére vetette rá magát. Széles körben kezdte meg a propagandát, hogy fiatal, új játékvezetőket ké­pezzen s a hiányt csodálatos rövid idő alatt pótolni tudta. A já­tékvezetők lelkes és áldozatos munkájának is köszönhető, hogy a magyar labdarúgás hatalmasan megerősödött s a mérkőzések tömege minden zavaró körülmény nélkül folyik. A magyar labdarúgás megerősödése és a játékvezetői kér­dés sikeres megoldása természetesen nem történhetett volna meg a magyar demokrácia hathatós anyagi és erkölcsi segít­sége nélkül. A szépen megindult demokratikus sportélet lendületét azon­ban lefékezte a bürokrácia. Meg kellett szabadulni attól a szer­vezettől, amely a fejődésnek akadályozója, minden­ lengüll megtörő­je volt. A Magyar Kommunista Párt 1947 november 23-án nyilvánosságra hozta azt a döntő jelentőségű sport­­programmját, amely alapja lett a magyar sport teljes demokrat

Next