Dénes András (szerk.): 95 éves a BLSZ 1926-2021 (Budapest, 2021)

Lovász Tamás István: Bevezető

Kilencvenöt év nem túl kerek jubileum, és nem is igé­nyel nagy „ünnepségsorozatot”, de olyan évforduló, amikor érdemes egy kicsit megállni, visszatekinteni a már majdnem egy évszázadra, a BLSZ (ma hivatalo­san Budapesti Igazgatóság) majd egy évszázados éle­tére. A 2021-es év zárásaként ezzel a kis kiadvánnyal próbáltunk fontosabb pillanatokat, érdekesebb ese­ményeket felidézni ebből a 95 évből. 1926-ban a magyar labdarúgás legnagyobb dilemmá­ja a profizmus volt. A sportágat a főváros dominan­ciája jellemezte. Az I. osztályt budapesti csapatok alkották, igaz az MLSZ kiírása szerint a vidék legjobbja megmérkőzhetett az I. osztály bajnokával az „országos bajnoki címért”, de erre csak ritkán került sor, és akkor is min­den esetben a fővárosi csapat győzött. A profi-amatőr ellentét feloldását a Professzionális Labdarúgók Szövet­sége létrehozása jelentette. A fővárosi amatőr egyesületek, egy pillanatra egyedül maradtak. Irányításukra új szövetséget kellett létrehozni, ez lett a BLSZ. És itt nem tévedésből maradt ki az „A” betű. 1926. szeptember 20- án a közgyűlés Budapesti Labdarúgók Szövetsége néven alakította meg a szervezetet. Hogy végül BLASZ lett belőle, az az MLSZ 1927-es alapszabály módosításának és a májusi belügyminisztériumi jóváhagyásnak a követ­kezménye lett, amely csak alszövetségként engedte nyilvántartásba venni a budapesti, a profi és valamennyi vidéki szövetséget is. A szövetség jogi státusza sokszor változott a 95 év alatt, volt Budapesti Ke­rület, volt Budapesti Társadalmi Szövetség, és ma MLSZ Budapesti Igaz­gatóság. A benne lévők lelkesedése, akarata, a „blasz” futballvilága viszont folyamatos és töretlen maradt. A „blasz” a „blsz” rövidítés a köznyelv, sőt az irodalmi nyelv része lett. Annak az egyedi, sajátos futball világnak a jelzőjeként, amit a főváros amatőr labdarúgása jelent. Lovász Tamás István MLSZ Budapesti Igazgató

Next