Borbély Pál et al.: In memoriam Pusztai László (Budapest, 1987)
Pusztai László mondta - róla mondták Egy év — egy korabeli újságcikk (1974-1980) Pusztai László 1974. július 15-én lett az FTC játékosa. Zöldfehér mezben közel háromszáz díjmérkőzésen szerepelt. Azt, hogy milyen pályafutást produkált, tanúsítják az egykori újságcikkek — a róla írt sorok, vallomások. Ezek is bizonyítják, hogy nem az idei tragédia szomorú hatására szépül meg az előző évtized Pusztai portréja... Jó cserét csinált Az élet kiszámíthatatlan. Olyannyira néhány pillanat elég ahhoz, hogy egy ember sorsa, pályafutása 180 fokos fordulatot vegyen... Nyár volt, 1974 nyara. Az átigazolási időszak eseményei foglalkoztatták a szurkolókat. Mindenki arról beszélt, ki hová megy, ki honnan jön. Nevek sokasága forgott közszájon. Az övé nem! Kispesten edzett, nem is gondolt arra, hogy ő lesz a főszereplője az átigazolásnak, ő lesz a bomba... Azt mindenki tudta, hogy Páncsics eltávozik az Üllői útról, s azt is, hogy a zöld-fehérek cserejátékost, megfelelő „fajsúlyú” cserejátékost kérnek érte. Kocsis, Pintér neve hangzott el. Mindketten maradtak Kispesten ... Az átigazolási időszak 24. órájában aztán kiderült, hogy a Bp. Honvéd vezetői Pusztai Lászlót ajánlják fel. (,,Behívattak a klubba, s közölték velem az elképzelést. Hogy meglepett-e? Nagyon! Mindenre számítottam, csak erre nem. Hirtelen nem is adtam választ. Nem tudtam, hogy mit csináljak. Sok időm nem volt, de kértem, hogy hadd beszéljem meg a feleségemmel. „Jó” mondták, s hozzá tették:,,Siessen...” Hazarohantam, mondtam a feleségemnek, aztán döntöttünk: megyek! Visszamentem, s aláírtam az átigazolási lapot. Másnap már hiába vittek volna a lábaim Kispestre, az Üllői útra mentem, hiszen az FTC játékosa voltam!” ) Ez a villámcselekedet egyébként jellemző rá. A pályán is ilyen. Szegeden és Kispesten is a villámgyors elfutások, cselekedetek jellemezték. De a Tisza-partján és a Honvédnál is más stílust játszottak, mint az Üllői úton. Tele volt kétségekkel: bekerül-e a csapatba? Játéka illik-e a zöld-fehérek stílusához? (,A nap minden órájában visszavissza tértek ezek a gondolatok. Alig tudtam aludni. Gondok gyötörtek, hiszen a Fradinak nagyszerű képességekkel rendelkező jobbszélsője volt, Szőke. De akárhányszor gondoltam is végig az életem következő időszakát, mindig azt a következtetést vontam le: ha Páncsicsért elfogadtak cserébe, akkor számítanak is a játékomra, s csak rajtam múlik, hogy játszom-e!" Az első napon már szeretettel fogadták. Vezetők, edzők, játékosok. Dalnoki Jenő megmutatta melyik szekrény lesz az övé. („Géczi és Mucha között kaptam helyet. Hogy tudom-e kié volt azelőtt? Nem. Csak annyit: nem Szőkéé...”) A szekrény nem, de a hetes számú mező igen. És ezt húzta magára Pusztai László 1974. augusztus 31-én, a Csepel ellen. Először játszott bajnoki mérkőzést az FTC-ben.„Húszezer néző volt kíváncsi ránk. Engem ösztönöz a sok néző. Szeretek nagyszámú közönség előtt játszani. Lámpalázas voltam, de nem a 20000 néző miatt. Száznyolcvankét NB I es találkozón játszottam már, egyiken sem voltam annyira lámpalázas, mint ezen. Még a legelsőn sem! Nekem — tudtam — bizonyítanom kell. Bizonyítanom, hogy a Honvéd korán mondott le rólam, s bizonyítanom önmagamnak, hogy képes vagyok az újjászületésre.")