Sürgöny, 1861. június (1. évfolyam, 124-148. szám)
1861-06-19 / 139. szám
Első évi folyam. szerkesztő Mivatal Aldunasor 5. ez. 2-dik eme * t. kiadó hivatal . Barátok-tere 7. szám, földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalVan barátor-tere 7. szin. földszint. Vidéken bérmentes levelekben , minden posta-hivataln ti. *SÜRGÖNY B *-lapesten, U*/.lox hordva. ft kr , ft kr Ereszévre 16 — Évnegyedre 4 50 Félévre 8 50 Egy hóra 2 — Vidékre, naponkint postán ft kr 1 Egészévre 19 — Évnervedm 5 Félévre 10 — Egy hóra 2 — Szerda, junius 19 Előfizetési Árak austriai értékben. Előfizetési főlhibás „SÜRGÖNY“ czimű politikai napilapra. Hét hónapi múlt lévén mögöttünk, mely mind politikai irányunkat, mind a lap érdekebé tétele körüli szorgalmunkat megítélni elég alkalmat adott, bátrabb lépünk ma a hazai olvasó közönség elé, mint pályánk kezdetén. A tizenegy évi gyászos emlékek befolyása alatt csak kevesen voltak képesek az elfogulatlanság azon magaslatára emelkedni, melyről sejteni lehetett volna, mit mi azóta megmutattunk, hogy lehet kormány politika és nemzeti politika azonos. És hogy ezen tudat a közvéleménybe átment, s lapunk, pártárnyalatok kivétele nélkül, kisbecsülést vívott ki magának, mutatja az ahhoz forduló növekedő részvét. Másrészt hazafias irányunkkal párhuzamban volt a lap benső értékének lehető fokozására fordított fáradozásunk, melynek sikerült is időszaki irodalmunkat a magyar politikai műveltség s az európai magas fejlettségű journalistika színvonalán álló közlönynyel gazdagítani. Hivatalos összeköttetéseink továbbá képessé teszik a Sürgönyt Igen sok, nagy fontosságú közleménynyel megelőzni valamennyi lapot, mely egyúttal a hivatalos rendelvények ■ hirdetések közlönye is, amíg más oldalról a kiadó is nem sajnálva költséget, rendkívüli s nagybecsű mellékletekkel kedveskedik az előfizetőknek, mint az országbírói értekezlet tárgyalásainak teljes közlése, a törvényjavaslatai, melyek valószínűleg az országgyűlés által is ideiglenesen törvényerőre emeltetni s mint jogi kut források még igen soká nagy értékkel bírni fognak. Teljes birodalommal fordulunk tehát a közelgő évnegyeddel az olvasóközönséghez azon kéréssel, hogy az előfizetni akarók szándékukat az illető előfizetési öszveg díjmentes beküldésével mielőbb, még e hó vége előtt bejelenteni szíveskedjenek, hogy a lap rendes szétküldéséről kellőleg gondoskodhassunk, s a mind az előfizetőre, mind a kiadó hivatalra nézve kellemetlen reclamatiókat megelőzhessük. Előfizetési feltételek (naponkénti postai szétküldéssel.) a főlap, magán- és hivatalos értesitőért ; egész évre 19 ft., fél évre 10 ft., évnegyedre 5 ft. Pest, június 1861. A ,,Sürgöny“ kiadó hivatala. NEMHIVATALOS KÉSZ. Országgyűlési tudósítás. Felsőházi ülés, jun. I. kán. Miután a mait ülés jegyzőkönyve föl, Ivastatott a hitelesíttetett, elnök országbiró úr ő exoja fölszólotta a ház tagjait, hogy az igazoló bízotmányhoz választandó 8 új tagnévsorát behozzák, egyszersmind jelenti, hogy Gozsdu jegyző úr fáradozása folytán már jelentést tehet azon 27 tagra nézve, kik a hitelesítő bizottmányba szavazat többséggel meg választattak s fölalvassa neveiket a nyert szavazatok számával együtt. Ezután folytattatott a napirend. A mai szónoklatok sorát bg országpriulásunk ő eminentiája nyitja meg. Miután a házat üdvözölte, ismét helyet foglalt, atyailag intő szavaival a siker egyedüli Üdvös ösvényére, a nemzet és fejedelem közti kiengesztelődésre igyekezett a kebleket vezetni, s nyomatékkal emelte ki mindazt, ami az eddig történt lépésekben erre akadályul szolgálhatna. A felirat némely pontjai iránt nem titkolható aggodalmát,de azért azt nem akarja akadályozni, s annak mielőbb a trón szine elé juttatását óhajtja. A legtisztább akaratot és igaz honfiúi meggyőződést lehellé beszédét alább egész terjedelmében közöljük. A prímás ő herczegsége után ma még tizenhárom azónok beszélt, egyet kivéve, mind a feliratot pártolva, sőt némi óvással azon egy szónok (gr. Ráday László) is elfogadja. A mai szónokokon kettőt igen észre lehetett venni: az egyik az, hogy többnyire érezni látnj szőttük annak nehézségét, mikép a szőnyegen levő tárgy körül alig lehet már valami újat mondani; a másik pedig azon chevalere,que gyengédség volt, hogy nem szeretnének untatni. Gr. Erdrödy Sándor az 1848-ki történetekkel kezdé humoristikus éllel bőven elatott beszédét. Elménen állitá össze, mi jó és mi rész van az October 20-ai diplomában. A mi benne jó, azt egyenesen a fejedelemnek, a mi rósz, az osztrák államférfiaknak tulajdonítja S a jó oldalakhoz pro coronide azt is adja, hogy a diplomában az a jó is van, hogy a mi rósz van benne, kivibetetlen. Ezután dythirambi ■us trökdelisekkel, de folyvást kész életczel átment a Reichsraihra,az úgynevezett „önkénytes" kölcsönre, a bécsi alehimitákra stb.,lélezés mutatjában örömmel véltük a testvérnemzetekre történt kitérést,s főkép azon helyes megkülönböztetést, melylyel ö a tit mei nemzetét s általában a németeket,kik műveltségük s szellimvezérszerepüknél fogva az őszleletét is nagy mértékben bírjuk, nem akarja összetévesztelni azon németekkel, illetőleg hivatalnokokkal, kik alkotmányunkat tökre tenni segítettek, s kik közt sok idegen, sír magyar is volt. Teendőnkre nézve három, a mire mindenekelőtt töreked- nünk kell: koronázás, koronázás és mentül előbb ko- ronázás. Egyébként ő is nagy hazánk fiának „megcsonkitett“ remek javaslatát pártolja. (Éljen). Gr. Zsigray Fülöp kész Ünnepi szónok, mind hanghordozóba, mind attitűdűje igen megnyerő. Beszédjét igen elmés calculussal kezdette. mint a mathesiaben úgy a politikában sem akar hypothesseket. Ma- theuralikai igazság, hogy 28 a 7-ben nem megy; be fogják tehát, úgymond — Bécsben 1. tól, hogy a biro-dalom 28 millió külön ajkú népének a 7 millió németbe olvasztása lehetetlen. A helyett, hogy az osztrák a német szövetségben keres támaszt, mire nézve ezen törekvés 128 évi története ellenkezőről győzhetné meg, ő Austria hatályos támaszát inkább abban látja, ha az örökös tartományoknak és a magyarnak megadja alkotmányát. (Helyes.) A megnyitó beszéd őt nem nyugtatja meg, mert abban oly diplomáról létetik említés, mely nem törvénye . — Az 1848 ki törvények — ugymond — a mi régi törvényeink praktikus folyásai ; a feliratot ennélfogva is szóról szóra magáévá, teszi. hj. b. Majthényi László sima folyékonysággal s hellyel közzel mindjárt a legközelebb történt nyilatkozatokra is hivatkozva beszél, mi által mintegy rég- tünteti szint .d beszédének. Mine'.en sérelme, min- I den még ren élhető bántalmak elöl a nemzetnek asgilum gyanánt a törvényesség templomát nyitja meg. Az elfoglalt álláspontra és megoldandó föladatra hívja , föl a figyelmet. Kérdéstt veti föl: fog e ezen orsággyűlés mint törvényhozói működtetni. Elmondja, mit kell kikötni, hogy azzá legyen. Az 1790 12-ik t. ez. már meghatározza a magyar ország-gyűlés autonómiáját. A törvényhozó és a kormány mint függetlenségére igen erőteljes nyomatékot vet. Ez-után a reál- és personális unió m gyarázatára párbaj zamat Von Skóczia és Anglia 1407 en történt egyesi- ülése is Magyarországnak Angtriába viszonya közt; mondja, hogy itt mindenben talál el idézets hasonlatotsmimben. A birodalombéli nemzeteket mellettünk szive-esen látja, defelettjüknem. A velőnk lakó nemzetiségekre nézve inti a törvényhozást, hogy csak annyit igérjen, a mennyit valósággal adni akar, nehogy idejártával egyet mást vissza kelljen venni. Viszont a testvér-nemzetiségek se tegyenek úgy mint az uzsozások, hogy más kárával gazdagodjanak, ne tegyenek oly nehéz felté-teleket, melyeke nemzetünk csak önkárával győzhetne le. Az erőszakos adóbehajtás ellen a főrendek fölszólalásit kötelességnek tartja. A külföld irányában politikát illetőleg úgy tartja, hogy a magyar önmagát kivéve, senkire sem támaszkodhatik, az ily idegen segély irányában aztán vagy hálátlannak kell lenni, mi erkölcsileg fut, vagy pedig hálájukateljesítve megsérteni saját érdekeit (helyes, igaz!) A felírásra szavaz. Ha az eredmény nem fogja a nemzetet kilégíteni, mindig megmaradt azon tér, melyet a törvényes eszközök megkísérlése után mindig elfoglalhatunk : a viszszavonulás, s akkor azoké a súlyos felelősség, akik tettleges részvétünket gátolták. .Szavazatát így adja : A képviselőház velünk kelött felírásához hozzájárulok s óhajtom, hogy ez mint a most jelenlevő alsó- és felsőház felírása küldessék föl. Gr. Haller Sándor nyilvánítja, hogy ő nem mond készült beszédet, csak azt mondja, a mit a jó Isten eszébe adott. Tényeket fog elősorolni, s a Haynaubeli időszakon kezdvén, elmondja, mikép ő is 27 más társával annak köszönheti megegyelmeztetését, hogy Haynau az akkori bécsi ministériummal összeveszett. Beszédének igen kedélyes, de minden „morális ártatlansága“ mellett erősen paprikás része volt az, miket az adókataster-provisoriumról s annak terintőjéről Gindel Jakab ministeri tanácsos arról elmondott, kinek azt jósolja , hogy mint Bach , vezeklésül mezítláb fog processiót járni (Római események). — Ezután előad egypár tényül costatirozott adomát a régi rendszer embereiről, adóbehajtásokról stb. s valóban mint maga s bevalli, egy cseppet sem borit fátyolt a múltakra, sőt aint mondani szokás, ugyancsak ráveti a vizes lepedőt. Nem csak hogy kanóczczal jár, de a már kisütögetett ágyukat is újra töltögeti. Az egészséges homorú szónok a nemzetiségekre térvén át mint Biharmegye főispánja örömmel constatirozza, hogy megyéje magyar és román ajkú népe közt nincs különbség. E jó egyetértést még előmozdítaná némely sérelem orvoslása péld. hogy az unitus és disunitusoknak megadassák a 300 forintos congrua. — Egyezkedésről addig nincs szó, mig a reintegratio és a pragmatica sanctio erejének elég nem létezik. Az 1848 ki törvényeket egész mérvben követeli , ha ezt megkapja, nemcsak hogy fátyolt, de nem tudom, mit nem borit a múltra. Elfogadja a feliratot. Gróf Zichy Ferencz is a törvényességet emeli ki, mint oly tért, melyen a bonyodalmak kiegyenlítése lehetséges. Ő excjának szónoklata legközelebb jár azon engesztelő irányhoz, mely a mai gyűlést primás emirrtiója ajkairól bevezette Miután kimondd, hogy legyünk ruganyosak és békülékenyek, mint a változott idő és világkörülmények követelik, hogy majdan számot adhassunk sáfárkodásunkól; az alsóházi feliratot pártolja. Tarnóczy Kázmér erősíti, hogy a praguiatica sanctióban biztosítás van arra, hogy reálunió nem létezhetik. Egyébiránt úgy találja, hogy az Austriára nézve sem elkerülhetlenül szükséges, csak rend legyen jövő kormányzatában. A burrikád-ministerekre nem igen kíméletesen emlékezik Azt mondja, mert a vihar nagy volt, melyeket a trónig sodorta, magukat gondolták nagyoknak. Nagy helyet foglal beszédjében annak megmutatása, hogy midőn Austria olyan krémcsertléle összállamot akart alakítani, nem gondolta meg, hogy a szükséges kellékekkel nem bir. Fordított pyramist, babért épített, s 30, 40 millió rabot akart, melynek két millió labore legyen. A szónok egy nyelvbotlása, hogy szent Jánost nyitte el a czetbal, derültségre villanyozta a fáradni kezdő kedélyeket. Beszédét azzal végzi, hogy ő nem akar őszállamot, mely mindentveszélyeztet, önekbilattvalónak tartja azt,ki a fejedelemnek azt tanácsolja, hogy szt. István trónját, mely egyenes földön áll, ne akarja egy másik trón alá alázni. A feliratot elfogadja. Gr. Ráday László (fiatal szónok) első parlamenti beszédét igen szép hatással mondta el. Miután a 12 évi múltat egész hévvel kirajzolva lefestette, az alkotmányunkat védő törvényeket egész teljükben idézte; végre kimondó, hogy a szálukra nézve mi és a házzal egy véleményben: e határozat alakjában óhajtotta volna a nemzetgyűlés első fölszólalását Egyébiránt, hogy szakadást ne tegyen : a fölirati javaslathoz is hozzááll, csak azt kívánja hozzácsatoltatni, hogy a mostani fölirásból semmi más alkalomra következtetések ne vonassanak. (Egy oldalról: helyes, sokan: Éljen.) Gr. Zichy Bódog mint főispán szintén óvást tesz a törvénytelen adó behajtása ellen. A föliratot egész kiterjedésben elfogadja. Ha sikere nem volna, az alkudozásnak nem barátja. Jobb szeret becsülettel bukni, mint becsület nélkül alkudni. I. Ferencz jelszava az övé is: Tout le perdu, hors l’honneur. Fáth Ferencz főispán meg van győződve, hogy ezer éves korona három hónapos Reichsrath dicsőségére föl nem ildoztathatik. Alkotmánynak hitbizomány, melyet utódainknak séltétlenül kell megőriznünk. S ezen kötelesség vezérle, hogy az oct. 20-ai diplomán elindultunk, de a januári pátenst vissza kelle utasítani. Ő Felségét mielőbb megkoronázva óhajtja látni, nm csak azért, mert a magyar koronával Isten áldása jár de mivel ez óhajtásaink teljesedését is remélteti. Gróf Cziráky indítványát pártolja. Gr. Andrássy Aladár, ki hoszabb beszédét szives volt erősen megkurtitani, — velősen mondja el, hogy ő belsőleg meg van győződve, mikép ő felsége s a kormány érdekében is cselekszik, ha az alsóház feliratát elfogadja, s ettől a nemzetgyűlés nem tágíthat. Nem tagadja Austria szerencséjét, de ezt már egypárszor Magyarországnak köszönhette. A három utolsó szónok ma: b. Orczy Andor szintén egész terjedelmében pártolja a feliratot, — gr. Nádasdy Lipót a kibékülésre hasonlóképen erős nyomatékot vet, de nem minden áron, mert inkább szenved tovább, mintsem hazája törvényein öngyilkos legyen. Gagau e cz eperjesi püspök G mga szerette volna, ha a felirat eredeti szerkezete meghagyatt vala. Elnek, bár óhajtotta volna, hgy a napirenden levő tárgy mielőbb bevégeztessék, holnapra d. c. 10 órára tűzi ki a kérdés folytatását. ARCZA Napi újdonságok. _Vasárnap adták meg a végtisztességet szerencsétlen hazánkfia, A b a f f y Aristides országgyűlési követ hamvainak. A gyászeset nagy részvétet gerjesztett a városban, s a temetésen a testületileg megjelent alsóházi tagokon kivül számos közönség tisztelgett, mely nem férvén el a Czirákyház udvarában, a ház három emeleti karzatait foglalá el, s ott megható látványt nyujtott. A beszentelés előtt Tisza Kálmán alsóházi alelnök tartott szép részvétteljes emlékbeszédet, s méltán hasonlitá az üdvözültet a görög Aristideshez, mert ezt a közéletben mindenkor a nemes indulat, bűnszeretet és igazságosság jellemezte. — A koporsó az indóházig kísértetvén el, ott, miután a lipótvárosi derék lelkész megható imával a gyászszertartást bevégezte, a drága tetemektől az alsóház nevében főt. Szabó Imre országgyűlési követ, s méltó hirü egyházi szónok búcsúzott el, ki e végre alig pár órával a temetés előtt hivatott fel. Rövid, de velős és megható hazafias beszéde igy hangzott: Tisztelt honfiak! Midőn én e komoly peresben előttetek fölszólalók, ezt leginkább két okból teszem. Egyik, hogy köszönetet mondjak ki mindazoknak, kik meleg részvétüket a képviselőház gyászesetei iránt minden alkalommal tanúsítják. Talán nem csalódom, ha azt mondom, hogy ők e részvét által azt akarják nyilvánítani, hogy a képviselőház öröme az ő örömük is , annak vesztesége az ő veszteségük is, annak fájdalma az ő fájdalmuk is, hogy tehát az ő részvétnyilvánításuk egyúttal azon egyetértésnek kifejezése is akar lenni, melynek, kivált válságos időkben, a nemzet minden rétegét át kell hatnia, mert abban van erőnk és kitartásunk forrása, azon alapszik szebb jövőnk reménye. Valóban, a jobb kor, mely után buzgó imádság eredez százezrek nyakán, csak úgy fog felderülni reánk, ha az egyetértés lelke él a hazában, ha a haza érdekét minden egyéb érdeknek elébe tesszük, ha mindegyikünknek, kivétel nélkül az leszen elvünk, az lesz jelszavunk : „a haza minden előtt.“ A másik ok, melyért felszólalok, az, hogy szíves „Istenhozzád“-ot mondjak hamvadó társunknak , ki egy véletlen baleset által közölünk kiragadtatott. Abaffy Arisztid, Árvamegye dobrói kerületének országgyűlési képviselője, egyike volt azon n mes, tiszta jellemű honfiaknak, kik a körben , mely nekik jutott, teljes odaadással szolgálják a hazát véglehelletökig; kiknek kebléből a honszeretet lángja csak a földi élet lángjával alszik ki; kiknek egyetlen óhajtásuk a haza boldogsága, egyetlen törekvésök annak előmozdítása. Azok egyike volt, kik honszeretetök melegével a felvidék kopár téreit is fogékonyakká teszik arra, hogy a honszeretet, hazafius hűség és ragaszkodás nemes virágait bőven teremjék ; s kik ezáltal azt eszközük, hogy ott is, hol a magyar szó csak kevés egyesek ajkairól hangzik, a magyar haza és nemzet iránti szeretet és ragaszkodás átalános legyen, a tótajkú polgártársaink hazafisága a legnehezebb időkben is rendíthetlenül álljon. Bár az ő sírja arra intő emlékdomb legyen, hogy a különböző ajkú nemzetiségek testvéries egyetértése és önzetlen szövetkezése mindenkor megmenti, fentartja, szabaddá, nagggyá, boldoggá és dicsővé teszi, — ellenben a testvér-nemzetiségek meghasonlása és vetekedése bizonyos veszélybe dönti az egy közös hazát. Az ily nemeskeblü honpolgár, milyen Abaffy Arisztid volt, megérdemli, hogy emléke áldásban éljen közöttünk ; megérdemli, hogy az elválás e megható peresében koporsójára szegzett búcsútekintettel mindnyájan azt mondjuk: „Nemes tetemek, Isten veletek.“ — Az izraelita magyar egylet is sietett a megdicsőült gr. Teleki László irányában a hála és kegyelet adóját leróni. Folyó hó 13-án a nagy halott emlékére gyászünnepélyt rendezett, mely alkalommal dr. Rózsay József az egyik érdemdús elnöke szép tapintattal szerkesztett megnyitó beszéde után Mezey Mór tartott egy, a nagy hazafihoz illő emlékbeszédet, végre Bródi Zsigmond egy hatásos eszmedús költeményt olvasott. Az ünnepélyen az elhunytnak számos tisztelői, köztük több képviselő és a képviselőház elnöke voltak jelen. — A dús termékenységi! Jósika Miklós, kinek „Második Rákóczy Ferencz“ czimű 6 kötetes korrajza alig pár hava, hogy megjelent, most ismét egy nem kevésbbé érdekes 4 kötetes korrajzot adott ki „Egy magyar család a forradalom alatt“ czimmel, melyben az 1848-és 49-i függetlenségi harczban részt vett kiválóbb személyiségek, Kossuth, Battyányi, Perényi, Nyáry, Madarász, Vécsey, Bem s többen kedves részletességgel rajzoltatnak. —■ Sladinezd szolgálni czimü „hadtanra“ előfizetést hirdet Killyén János könyvnyomdász és kiadó és Szomor Károly szerző Rozsnyón. I. Önálló csapatok s ennek tevendői II. Biztonsági szolgálat menetén (Marson. ) (Előoldal- és utóhad) III. Biztonsági szolgálat a hadálláson. (Tábori szolgálat. Mindenféle őrségek mikénti felállítása. Őrjárók.) IV. Az ütközet. (Értekezve általánosan mindenféle csapatelhelyezésekről, támadásokról és védekezésekről). V. Az élelmi s egyéb czikkek megszerzése és megsemmisítése. VI. A tábori erődítés. (Lánczok, fabevágások, torlaszok, 6 fametszettel). VII. A jelentés. (Fő- és mellékszabályok.) — Hogy e 15—16 kis 8 adrét ívből álló könyvet a szegényebb sorsnak is megszerezhessék, előfizetési árát mi forintra tettük, bolti ára ellenben 1 frt 50 kr. leend A tisztelt gyűjtőknek minden tiz előfizető után egy ingyen példánynyal tisztelgünk. Az előfizetési összegeket bérmentett levelekben Rozsnyóra az alólirt kiadó könyvnyomdászhoz kérjük e f. év junius végéig beküldeni. Megjelenik a ma f. év augustus hó elején. * Gr. Montalambert több Bécsben lakó magyar mágnást, köztük hg Eszterházyt is meglátogatta a holnap reggel indulandó Pestre. * A bodajki ásványforrás gyógyvizét több hírneves pesti orvosok helybeli betegeiknek használatát ajánlván : a fürdő jelenlegi vállalkozója, Szekrényessy József és társa azonnal intézkedtek, miszerint a bodajki gyógyvíz Turner János úr fűszerkereskedésében (váczi és zsibárus utcza, gr. Keglevich-ház) pintes palaczkokban mint friss töltés 40 njkvért rendesen árultassék. * A hullai népszínház megalapításához a nemzeti kör, feladatához híven, 500 párttal járult. * Bukarestben a György-laktanya, egyike a város legnagyobb és legpompásabb épületeinek, i. hó 4-én a lángok martaléka lett. A kárt mintegy 4 millióra teszik. * Victor Emánuel olasz király a caprerai hős leányának férjhezmeneteli ünnepére a többek közt nagybecsű brilliant ékszert küldött ajándékba. A magyar biztosító társasághoz folyvást érkeznek tudósítások a jég által mindenfelé tett dalisokra nézve. Nevezetesen f. hó 2-án általunk már közlött jégveréseken kívül míg N. Szt.-Miklóson a Bánságban, Aszódon (Pestben) Tüskeváron Győrmegyében, Tisza Újlakon, N.-Mihályon, Fancsikán, Madán, Szobránczon, Szirmán a Zemplén, Ung és Ugocsa megyék több határában és Sarkadon Bihar, Sooson Sopron megyében, Jolsván, Lugoson a Bánságban, 3 án Hodzságon és Verbászon, Cserven kán a Bácskában, Szeged vidékén, 6 án Verseczen Temesben, 10. Martonvásáron, Nyéken és Baracskán Fehérmegyében, Budán, Alapon, Fehérmegyében Gombán, P. Gyáálon, Vecsésen Pestmegyében , s Baja vidékén ; 11-kén Kovácsházán, Arad megyében, 12, Versegben Pest megyében, Gyöngyösön okozott nagy kárt a jég. Nevezetes, hogy 3án nemcsak hazánkban , hanem Cseh-, Morva- és Osztrákországban is több helyeken pusztított a jég. Mindezen súlyos csapások következtében ugyan honszerte számos biztosítás történik a magyar biztosító társaság ügynökségeinél, de mindemellett sem látja át még sok gazda, hogy mily nagy mértékben vét saját érdeke ellen, ha nem veszi igénybe a biztosítás jótékonyságát. A közvagyonosság érdekében kívánatos, hogy a lelkészek, megyei és egyéb elöljárók a sok jégesésre hivatkozva, biztosításra buzditni törekedjenek a kisebb gazdákat. 139. szám — 1861 (nál l.Csáky János Fehérnegye főispánja beszéde. (A felsőházban június 17.) Ünnepélyes és óhajtva várt pillanat vann az, midőn a lepergett disztelen nemzeti lezáratásnak korszaka után minden honfi által sóvárogva várt bengyülés kegyelmességeinek királyi biztosi fölszólalása kövekeztében megnyílt. Annyi gyötrelem és szenvedés, annyi gyász és alkotmánysértés miatti keserű érzés, melyet egy évtizedet meghaladt időn át csak is némán panaszolhatunk egymásnak, nem többé keblünk redörbe szorult menhelyre, hanem férfias felszólalás és törvényes orvoslás lehetőségévé vergődött ott és azon helyen, milyet egyéb hatályos teendőin kívül, melyekkel elődeinknek bölcsessége a höngyüléseket felruházta, ősi alkotmányunknak közjogi története sérelmek üdvös orvosmányának, „salutare gravaminum tollendorum médiumának méltán nevezett. Nem egyszer hányatott, fájdalom, hazánk alkotmányos bárkája hasonló hullámoktól, de soha közelebb elsülyedéséhen, melyet nékie számos elleneinknek százados ármány és irigység titkon fordolkodó müve készített nem vala. Mit már I. Lipótnak a Hocherek és Lobko viszoknyi tanajánlgattat,és Ambringenekkel kudarczozólag keresztül vinni törekedtek, mit a később a nemzet részére megtérített savanyai Eugen csak titkon és habozva tanácsolt, II. József rendszere pedig a nemzettel, bár a legközelebb leélt multnál kevésbé marezona adagokban előkóstolólag éreztetett, 1809. év után pedig csakhamar jutalmául mintegy azon hűséges ragaszkodásnak, melylyel a nemzet a fejedelem és az uralkodó ház irányában viseltetvén, a világhódítónak elszakadásra czélzó látitmányait magától ellökte, mint a hires Gentz legközelebb megjelent napi jegyzeteiben említi és a mivel kevés napokkal ezelőtt egy félhivatalos osztrák hírlap dicsekedni nem pirult, akkori bécsi tanácsadók rajongó tervezeteikben újra felmelegítettek, azt azon férfiaknak a magyarfalásban dicső utódjai, felkapván az uborkalár , eljöttnek hitték az időt, hogy, mivel „illiacos intra muros peccabatur et extra“, önző ezélzatjaiknak nyílt leleplezésével, körüelhálózni igyekezve rész tanácsaikkal, és ebben áll a legnagyobb bűn, a legfőbb hatalmat, az elnémítás és elnémetesítés mitételével szabadságunkat, nemzetiségünket, alkotmányunkat, polgári létünket tönkre tehessék. Őrködött felettünk a mindenható istennek szent végzése, mely előtt, hatalmasoknak sz atugy mint gyöngéknek fejet hajtani kell, és öntött a nemzetbe annyi lelki szilárdságot, bölcseséget és férfias kitartást, hogy megszüntet- vén, sőt meghazudtolván a közmondást „átok fogta meg