Sürgöny, 1861. október (1. évfolyam, 225-251. szám)
1861-10-26 / 247. szám
méltóságokat egybehivattak, kik a törvényes országgyűlést alkották és a tárgyalásokra nézve az 1791. XI. törvénycsikkelyek jelöltettek ki szabványul, most mindes nemcsak mellentetett, hanem a legf. k. leiratban még Felségednek trónralépte s az avval kapcsolatban álló törvényes teendők sem emnttetnek, ■ ezek szerint, midőn az eddig alkotmányos úton el nem törölt, sem nem változott 48 ki I t. cz. tekintetbe nem vétetett; mi több, a 48 előtt felvállott 1791. XI. Lezikk sem ét intetett; az Így, törv.ellenesen egybehívott országgyűlés alig kükönböiték azon országgyűlésektől, melyek az örökös tartományokban adtrogált alapon leginkább azért hivattak egybe, hogy a bírod, tanácsba követeket válaszaidnak. Ca.k. Felség! Valamint Erdély Ix. István oreságávali kapcsolatából ki nem ayakasztathatik , úgy a törvényhozás jogaia semmi más forrásból nem eredhet, mint ősi alkotmányunk hosszas idők alatt megpróbált és mélyen gyökereseit intézvényeiből. Az 1791. VI törvénycsikk bizonyítja kétségtelenül, hogy Erdély Felségednek dicső ősét, boldogult I. Leopoldot és utódait csak mint törvényes magyar királyokat választotta fejedelméül; a törvényes trónöröklés rendje a föld ágon, ezen törvényczikkben is az 1687 ki magyar országgyűlés határozatainak értelmében állapíttatott meg és ugyancsak az 1723 ki magyarországi törvények szerint terjesztette ki a leányágra is, s ezeknél fogva határozottan megállapíttatott, hogy valamint Felséged és utódai Erdélyt nem másként, hanem mint magyar királyok, mint a sz. István koronájához tartozót, ugyanazon kormányzói és trónöröklési joggal bírhatják, mint Magyarországot, mint semmi más országnak alá nem rendeltet, törvényesen hozott saját törvényei és alkotmánya szerint és nem a többi örökös tartományok módjára kormányozhatják, mivel az 1744. ill. törvényczikkben elfogadott pragmatici sanctio szerinti valhatlan és feloldhatlan kapcsolat a többi tartományokkal, csak is az együttleges birtoklás és kölcsönös védelemre vonatkozik. „Hinc vi barum legnrn et tractatuum tam Sua Sacratrssima Majestas, quatn sccoturi Ejnsdem ez Augusta Domo Austriaca suocessorcs, qua legitiini lieges Hungáriáé Transilvaniam tsmqoam ad Sacram Huogariae Coronam pertinentem, eodem cnm Hungária imperii et successions jure tenebunt et velut propriam habeotem constitutione:», nu lique a 1 (éri regno subjcctam, juxta proprias leges et constitutiones legitime coutirmatas, non verő ad normám aliarum provinciámon gnbernabuut; indivisibili ac inseparabili cam omnibus regnis, provinciis quoad simulianeam duutaiat possessionem et mutuam defensionem unionis nem, juxta pragmaticam ssnetionem in conformitate articnli III anni 1744 permanente.“ Erdély tehát, midőn a többi tartományokkal csak is az uralkodó személyének ugyanazonossága és kölcsönös védelmezés által függ egybe, kiegészítő része SI. István koronája országának , és ezen államszerződés törvények és fejedelmi eskük által szentesített kapcsolat, még akkor sem oldathatnék föl, ha föltéve, de meg nem engedve, hogy az 1848. I. törvényczikk erejében fen nem állana; a magyar koronához tartozó Erdély alkotmányos függetlensége akkor is annyival inkább fenállana, mivel Felséged csak mint törvényes király van jogosítva felette uralkodni, az alkotmány és törvények értelmében akkor sem jöhetne elő oly állapot , melyben a fejedelem teljhatalma magában a törvény forrása lehetne, mert a számtalan hazai törvényeken kívül az 1791. VII. törv. czikk ezen szavai : „Leges ferendi, abrogandi et authentice interpretandi potestatem in Magno Principatu Transilvaniae Principi cum Statibus et Ordinibus ad comilia legitime confluentibni communem esse Sua Majestas Sacratissima dementer ageoacit, seque jus hoc etat unni illibate conservabram aque pront illuda Divo Leopoldo I. in se devonitam est, ad Augustos quoque Suos successores inv.olatum transmissuram benigne declaravit“ ; kétségtelenül bizonyítják, hogy mint Magyarországon úgy Erdélyben is törvényt hozni, eltörölni és hitelesen magyarázni a fejedelemnek csak a törvényesen egybegyűlt országgyűléssel együtt lehet. Ellenben az ugyanazon évi VIII. t. sz. rendeli, hogy Erdély soha se kormányoztathassék rendeletek és patensek által: „Sacratissima Sua Majestas status et ordines securos reddit, nnuquam per edicta sensic dictas patentales, que alioquin in nullius unquam Regni Indiciis acceptari possint, Principatum bonc Transilvaniae, partesque eidem incorporatas gubernandas fore,“ és hogy a király a végrehajtó hatalmat csak a törvények értelmében gyakorolhassa, vagyis a törvény szava szerint: „executiva potestate per Suam Majestatem et suecessores Ejisdem in ssnsu legum exercenda.“ Minthogy tehát Erdélyben is a törvényhozó hatalom az országgyűlés és a fejedelem kösz közös, másfelől, míg az országgyűlésre nézve megkivántatik, hogy törvényes legyen, az erdélyi törvények a fejedelemre nézve is oly határolmányokat foglaltak magukban, amelyek a fejedelmet megillető törvényhozói jog másik felének feltételéül tekinthetők. Ilyen példánl az, hogy a fejedelem Magyarország törvényes királya kell így legyen, amelyhez a törvényes örökösödési renden kívül az ünnepélyes koronázás is megőzdetlen kellék, s csak miután ez megtörtént, léptek fel boldog emlékezetű fejedelmeink, II. Leopold, I. Ferenci és a még életben lévő V. Ferdinánd . Felséghogy a törvényszerű országgyűléssel közösen gyakorolják a törvényhozói hatalmat , bizonyítják ezt hazai törvényeink és ezen ide vonatkozó, mindig lényegesen elismert kifejezései, amelyek szerint az 1723-iki magyar országgyűlési t. cs. értelmében, tehát a pragmatics sacctio alapján elismert örökösödés mellé még mindig megkivántatott, hogy a trónváltozásnál a törvényezikk, melylyel az új uralkodó törvényes fejedelmi jogaiba való belépése be szokott volt czikkelyeztetni, mindig világosan megemlítette, hogy a koronázás megtörtént, miként ezt az 1791. I. t. ez. b. e. II. Leopold, az 1792. I. t. ez. be. I Ferenci és az 1837/8-ki egyetlen t. ez. V. Ferdinánd Ő Felségére vonatkozólag maradandóiig bizonyítják. A mi felséges fejedelmeink mindjárt kormányra lépésük alkalmával mindig előre biztosták az országot, hogy az alkotmány és törvények szerint uralkodni s azokat megtartani fogják, s trónra lépésüket az illető törvények értelmében mindig be kellett czikkelyezni; de ehez az 1791. II-ikörvényczikkely értelmében az is mulhatlanul szükséges volt, hogy az 1691 k. kelt Leopoldi diploma, ezen az 1. Leopold Felsége és Erdély nagyfejedelemsége közt kötött államszerződés, vagyis amint az emlitett 1.cz. mondja: „benignum diploma leopoldinam anni 1691 tamquam radicale conventionis inter Divum quondam Leopoldum I. et Principatum Transsylvaniae sponte initae instrumentum a benne foglalt minden jogokkal, kiváltságokkal, törvényekkel, nemkülönben a később keletkezett s előreláthatólag keletkezendő törvényciikkekkel ünnepélyesen megerősíttessék s még a hódolati Cikü letétele előtt oklevél alakjában kiadassák, vagy az a törvény szavai szerint: „illa per successores quoque Suae Majestatis sacratissimae toties quoties anto homagii depositionem confirmentur, et ita confirmata Transsylvaniae ixtradentur,“ a miként a törvény rendeletének mindig elég létetett, miután a Leopoldi diploma mindig újból megerősíttetett, s e megerősítés , valamint a törvények és kormány, valamint az igazgatás megtartásának biztosítása azok értelmében keletkezett megerősítő diplomával beczikkelyeztetett, miép ezt bizonyítják az említett 1791. II., 1792. I. és az 1837. ki egyetlen t. csikkek ; sőt az 1791. III. t. ez. ezeken kivül múldatlanul megkívánja, hogy a rendek hódolati esküje letételekor a fejedelem is ünnepélyes esküt tegyen az alkotmány szentén sérthetlen (sancte et illibate) megtartására, a mint ez a többször említett 1791. II. 1792. I. t. és az 183.-ki egyetlen t. ez. értelmében ő Felségeiktől, Magyarország megkoronázott királyaitól s Erdély fejedelmeitől, II. Leopold, I. Ferencz és V. Ferdinándtól le is tétetett, s mint megtörtént dolog mindannyiszor beczikkelyeztetet. Ily alakja volt Erdélyben azon törvényhozó hatalomnak, a melynek joga volt törvényeket hozni, megváltoztatni és hitelesen magyarázni, s legbensőbb meggyőződésünk, hogy ha föltétezik, ami meg nem engedhető, hogy az 1848-ki I. t.cz. nem létezőnek tekinthető, a törvényhozói hatalom másként nem gyakoroltatható, s más után hozott semmi határzat sem bírhat érvénynyel és köteliző erővel. Valamint azonban mi az 1848-ki I. t. czikkel még el nem törlött s meg nem változtatott teljes érvényű törvénynek tekintjük, úgy azt tartják, hogy az oly államszerződés, amely a magyar szt. korona jogait illetőleg, amelyhez régebben Erdély is tartozott, jött létre Magyarország és Erdély törvényesen egybehívott országgyűlései általi Magyarország törvényesen megkoronázott királya, ki mint ilyen Erdélynek is fejedelme volt, kétszeresen szentesitett, s a melyet újból csak a szerződő feles s Magyarország koronázott királya közös egyetértése bonthat fel vagy módosíthat; miután ugyanis az 1847.-ban tartott törvényes országgyűlés a legf. királyi szentesítést nyert VII. t. sz. kitűzte azon föltételeket, amelyek szerint Erdély törvényhozása a magyarországival egyesítendő vala, az 1848. május 29 re törvényesen összehívott 8 törvényesen megtartott erdélyi országgyűlés az ő Felségéről előadott királyi propositiók következtében azokat nemcsak elfogadta, de azokról részéről is törvényczikket hozott, melyet ö Felsége a fejedelem mint 1. csikket szentesített, annak életbeléptetését egyszersmind megrendelte, az említett országgyűlés mint Erdélyben utolsó, ennek következtében bezáratott, s azon év julius 11-ről Innsbruckban kelt legkegyelmesebb leiratával ez okból elhatározni kegyeskedett, hogy ezután a törvényhozás az egyedül illetékes magyar országgyűlésen gyakorolhassék, a mi az erdélyi regalisták és követek megjelenése által a Pestre törvényesen összehívott országgyűlés alsó és felső házában, az 1847.-ki VII. magyarországi t. sz. és az 1848 ki I. erdélyi tez. alapján, a közös országgyűlésen jogosan és törvényesen valóban mégis történt. Az előadottak következtében meg vagyunk győződve, hogy a törvényhozás Erdélyre nézve is csak a fölhozott elvek alapján összehívott és alakított országgyűlésen gyakorolható közösen a fejedelemmel; meg vagyunk győződve, hogy a nemzetiségi, valamint azon fontos kérdések, melyek a magyar szent korona országát, annak államjogi viszonyait s annak állását a Felséged kormánya alatt álló több országokhoz és tartóink nyokchoz illetik, kielégítőiig, törvényesen és érvényesen, a trón megszilárditására és az ország javára csak ez után oldhatók meg s rendezhetők, s nem is kétkedünk, hogy ily módon törvényesen összehívott országgyűlésba a körülmények, a sajátságos belső viszonyok, vagy Erdély nyíltan kimondott óhajtásai kívánnak, vagy cs. kir. apostoli Felségednek legkegyelmesebb propositiójára, vagy legmagasb szentesitő beleegyezésére, a Decretum Tripartitum III. r. II. f. analógiája szrint, netalán felforgó belkérdések megoldása végett különös erdélyi országgyűlést is lehetne tartani, s ez által a lehető aggodalmak, igények, követelések és érdekek kiegyeztetésére törvényes és célszerű eszköz nyújtatnék; ellenben épen úgy meg vagyunk győződve, hogy egy oly különös országgyűlés Erdélyben, a minőt Felséged elrendelni kegyeskedett, a mely sem állására sem alkatára nézve törvényen sem alapul, a melyre nézve még az sem vétetett tekintetbe, a mi az 1848 előtt fennáll: erdélyi törvények szerint a trónváltozásról is alkotmány és törvény szerint teljesítendő lett volna, amint nem lenne képes a fennforgó kérdéseket kielégítőleg megoldani, ha létre is jönne, miután már létezése törvénytelen volna, s magát, föltéve, de meg nem engedve, törvényesnek nyilvánítva, a csak törvényes országgyűlést illető törvényhozói jogot érvényesen, törvényesen és jogosan nem gyakorolhatná, és hogy határozatai, ha ilyeket hozna, kétségkívül érvénytelenek, s minden kötelező erőt nélkülözők volnának; végül, hogy ily országgyűlés, ahelyett, hogy kielégítené, a törvényes rendet és állapotot megerősítené, a legkárosabb következményű lenne, minthogy a legkellemetlenebb vitapontok seregét szaporítaná ok és szükség nélkül. Felséges úr !elelt eskünk és örökölt hűségünk Felséged iránt, valamint a hazai törvények szerint reánk nehezedő felelősség, köteleznek , sok csapástól látogatott szegény hazánk viszonyait megfontolva , legalázatovabb tisztelettel, de egyszersmind a legtisztább gyermeki ügyelemmel s bizalommal kijelenteni, hogy miután a Felségedtől rendelt országgyűlés csak az uralkodó teljhatalmából s törvényeink alkotmányellenes megváltoztatásával, csak acrogált alapon jöhetne létre, már kihirdetése a különböző néposztályok és nemzetiségeknél keserűvé válható féltékenységet, izgatottságot és gyanúsításokat szülne, s az inkább megnyugtatandó, mint felizgatandó kedélyeket oly forrongásba hozná, amely a valahai kiegyeztető megoldást csak megnehezítné, ha hosszú időre sikertelenné nem tenné. A legkegyelmesebb kir. leiratban ugyanis az eddig nem jogosított néposztály úgy van föltüntetve, mintha politikai jogosultsága csak most jöne érvényre, s egy census petroválását tette szükségessé; bátorkodónk azonban legalázatosabban emlékezetbe hozni, hogy az 1848-as országgyűlés volt as, amely a földesurak és jobbágyok közt az úrbéri viszonyokat megszüntetve, az egykori úrbéresekből szabad földbirtokos polgárokat csinált, s erre vonatkozólag a IV és V. t. csikkeket hozta, a melyeket Ő Felsége juv. 2- től 1848. kelt 3235. udv. sz. megerősített, s hogy az 1848 ki I. t. ez. az, mely az egyenjogúságot az ország minden lakomára nézve nemzetiség, nyelv és vallás-különbség nélkül mint örök, megmásithatlan elvet kimondta s ezzel ellenkezésben álló minden törvényt megszűntnek nyilvánított. Miután ily módon a haza egyszerre s tömegesen nagy szánm szabad polgárt nyert, s reájok valamint minden más osztályra nézve a jogegyenlőség törvényesen kimondatott, újból az 1848-as országgyűlés volt az, amely már akkor az országgyűlési követek választásiról a népképviselet alapján a 11. t. csikket hozta, amely akkor mindjárt szentesítése után a közös országgyűlésre küldött követek választásánál gyakorlatba vétetett, a jogegyenlőség és népképviselet tehát nem új, s hazai törvényeinkben ismeretlen inézmények, sőt az utóbbi törvényben mind a census, mind a qualiticatio, amelyek szerint a népképviselés életbeléptetendő volt, városokra ép úgy mint más törvényhatóságok alatt álló községekre nézve meg van határolva; s hogy minden viszonyra méltó tekintet legyen, a 3. § e. és 4. §. b. pontja alatt az értelmiség s úgynevezett honoratiorok érdeke kellőleg kiemeltetett, s a 4. §. c. pontja alatt a censusok, vagy más minőségük által jogosított egyeseken kívül a községek képviselőinek kellő befolyás engedtetett. Miután tehát célszerű törvényes intézkedések léteznek, amelyek az illető törvényhozáson kívül másként meg nem változtathatók, az alkotmányos életben úgy is helyet nem foglalható minden perroválást földelegessé teszek , s ha a nagy tömeg érdekei figyelmet érdemelnek is, a mint azok az említett törvényben tekintetbe is vannak véve, ha e tekintetben a census lejebbszállítása netalán szükségesnek látszanék, a törvényes országgyűlés Felséged beleegyezésével ezt észreveheti s a lejebbszállitást elhatározhatja; de semmikép nem tanácsolhatunk oly eljárást, amely törvénytelen s alkotmányellenes census-változtatással s az említett törvény által tekintetbe vett viszonyok mellőzésével általános meggyőződés szerint azt eredményezné, hogy a még nem eléggé értelmes és politikai jogok jelentését felfogni nem tudó nagy néptömeg aránytalan befolyásával a birtok, az értelmiség, és ipar és kereskedés fontos érdekeivel ellenségesen szembe álljon, sőt ez utóbbiak szükséges befolyását amannak nem igazolható tusulyra emelése egészen megsemmisítse. Ez tehát oly veszélyes kísérlet, amely által, ha egyelőre néhány előtérben álló kérdésnek eredménye biztosítva is látszik lenni, — ami azonban még mindig kétséges — csak oly eredmény lenne az, mely, fájdalom! a már létező ingerültség és feszültség fokozása, a nemzetiségek egymás ellen indítása által, amely igen könnyen szomorú tettlegességgé fajulhatna ; a hajdan kiváltságoltak és jogosítottak, a birtok, az értelmiség, kereskedés és ipar képviselői teljes elnyomása és elidegenítése, és a kormány elleni bizalmatlanság megszilárdítása , szándékainak gyanúsítása által volna elérhető; tehát mindenesetre igen drága áron volna megvásárolva; e mellett a megvesztegetés könnyebbítése által a gonosznak oly bnra vetése sarjadzhatnék fel, amely a veszély pillanatában nem könnyen volna kiirtható. S ha megfontoljuk, hogy a legkegyelmesebb kir. leiratban megállapított censusba a másutt nem létező magas főadó is bele van értve, is hogy ez által azon aránytalanság áll elő, hol míg a 8 fi. census mellett, ide nem értve a főadót, a választók száma a hajdan kiváltságoltakat és jogosítottakat is beleszámítva, mintegy 18.000-re menne, e szám az alkalmazásba venni rendelt census mellett ICO ezeren felül emelkedik, ami által természetesen a hajdan kiváltságolt és jogosítottak érdeke, s helyes monarchiai kormányelvektől nem mellőzhető és el nem utalható más jogos befolyások, a bujtogatók és rendbontók által könnyen tévútra vezethető nyás tömegnek áldoztatnék föl, valóban meg- itlődve kell azon indokokra gondolnunk, amelyek Felséged kormányát arra bírták, hogy ez ország nyugalmát ily intézkedés által koczkára tegye, s míg Felséged más tartományában a nép érdeke és jelesen a nagy tömeg ily kedvezményben nem részesittetik, miután az országgyülések inkább a birtok, az értelmiség, a kereskedés és ipar túlnyomó befolyásán vannak szervezve, Felséged kormányának ez eljárása, amely által e jobb sorsra érdemes országban épen az ellenkező elvek keresztülvitele rendeltetik el , teljesen megfoghattam És ily körülmények közt azon nézet, hogy, amint látszik, az említett census megállapításával összefüggőleg, s ellentétben az országgyűlés szervezésére vonatkozó harzattal, a legkegyelmesebb k. leirattal f. év mart. 26-ról 887 udv. kanczellárisi sz. alatt már egyszer fenntartni rendelt 1791 XI. t. ez. ellenére, a mely a követek számát megszabja, a választandó követek száma és pedig csupán a megyékre nézve megszaporittatott, amit maguk azon nemzetiség tekintélyes képviselői sem óhajtottak volt a fejérvári értekezleten, azon nemzetiség képviselői, akiknek érdekében látszik ez rendelve lenni, — ezen nézet csak arra szolgál, hogy a nemzetiségek legnagyobb részénél elégületlenséget, gyanakvó féltékenységet s a kormány ellen bizalmatlanságot szüljön , különösen minthogy a szóma mindegyikéről maradt fönn helység-nevezet. E nemzetség nevek: Halom, Örlöcz, Junő, Megyer, Adorján és Ábrán. Az ágakeöi Györg, Bűd, Szomorú, Meggyes, Telekd, Nagy-Péter, Szovát. Új kétszer fordul elő, Násznán, Eczhen, Blázái, Gyanis, Vaja, Karácson, Dudor, Pozsony, Gyerő, Halom, Seprőd, Boroszló, Kürt, Vacsmon. (Folyt. köv.) Napi újdonságok. * Távirati hir szerint a „Greif“ hadigőzös Császár Ő Felségével f. hó 23. d. n. 5 óra 45 perezkor haladt el Polánál és éjjel 11 órakor Miramaréba érkezett, honnan ő Felsége f. hó 24 kén reggeli,6 óra 59 pereskor gyors vonattal elutazni méltóztatott. ( Egy másik távirati jelentés szerint Császárnéit) Felsége az „Erzsébet“ cs. k. hadigőzösün f. hó 24-kén 97. órakor reggel Cattaró elé érkezett és megállapodás nélkül Velenczébe folytatta útját. * Zárából távirják : Császárné Ő Felsége f. hó 24 kén 17. órakor délben Raguiéba érkezett és a parton jelenlevő nagy népség örömrivalgása mellett a hatóságok által tiszteletteljesen fogadtatott, ő Felsége a városon keresztül sétakocsszist tévén, d. n 2 'rakor ismét továbbutazott. * A m. k. egyetem tanácsülésében a legközelebbi tanévre prorectorus főtiszt, Schopper György választatott meg. * A magyar gazdasági egyesület f. hó 31-kén d. n. 5 órakor tartja rendes havi ülését. * A pesti polgári lövölde czéllövészeti ünnepén a Jankovich Gyula úr által alapítványilag kitűzött három jutalom közöl a hat darab aranyat Kopertyur, a négy urak nyerték ‘J' Gle’neS1 » két aranyat Nietsch : Írják, SSkÍT«££ ' Rómer Flórián ur, a magyar akadémia l. tagja a mai gyár k. helytartótanács által a pesti állam fögymnasiumhoz 1250 ftnyi évdijjal igazgatón választatva, eddigi lakhelyét, hol annyi tisztelet környezi, elhagyta. * Tanodái jelentések. A pesti kir. főgym-nasiumban az 1867i tanév november 1-jén veendi kezdetét. A behratások oct. 29 kén és 30 kán, a tanintézet eddigi helyiségeiben (a Redoute épületben) reggeli 8 órátó 11-ig, s délután 2- ig, fognak az igazgatói irodában (bemenet a szioháztérről a második emeletben) megtörténni. Oct. 31-kén tartatnak ugyanazon órákban az ismétlési vizsgálatok. A „Veni Sancte“ nov. 1-jén fog tartatni A pesti kir. főgymnasium igazgatósága. * A sz.Benedek rend esztergomi 8. osztályt gymnasiumában a jövő tanévrel beiratás oct. 28., 29., 30. és 31-én fog történni. A fölvételi és ismétlési vizsgálatok ugyanazon napokban fognak megtartatni. Az ünnepélyes „Veni Sancte“ nov. 1. reggeli 8 órakor lesz. Ferenczy, igazgató. * Wimer Rudolf, a híres zongoravirtuóz úgy látszik, legalább hosszabb időre hazánk földjére tette át működési terét. Több vidéken rendezett hangversenye után most arról értesülünk, hogy f. hó 28-kin Győrött fog föllépni. Várjon, mennyire haladt eredeti operájával? Ezt uj dalmű szegény repertoirnak kérdezi. * Ma Budán egy új eredeti vígjátékot adnak Kempelen Győzőtől „Ész, pénz és születés“ czím alatt. * No az már egy kissé mégis túlságos, amit a napokban hallottunk . Valakinek házi orvosa által egy bizonyos fürdő volt indikálva, mely listában specificus gyógyerővel leendett, ő azonban nem fogadá el házi orvosinari tanácsát, azért, mert a kitűzött fürdő bérlőjének testvére — kormánybiztos. * 47, 48, vagy mi? A kolozsvári tanács az 1848. előtti alaki törvényt állította vissza, szakkor dívott dijakkal együtt. Az udv. kanczellária rendelete ellenben meghagyja, hogy a bélyeg a jelen és múltra nézve pontosan leszedendő. A peres felek tehát patriotismusból fizessék a régibb taksákat s logális engedelmességből a bélyegbet. Ki mondja meg, hol e tömkeleg számára az ariadnei onal ? * A f. hó 16 kán Velenczében és Triestben észlelt földrengés legerősebb lökéseket okozott Ravennában, hol az három másodperciig tartott s oly erős volt, milyenre a legidősb emberek sem emlékeznek. Kémények dőltek be, falak repedeztek meg s a Szt.-Mária egyház kupolája a hajó közép boltozatára szakadt. Ezt még két más kisebb rengés követte. * A „Presse“ hirli, hogy a tiszai vaspálya-társulat elhatározta, a pályát Aradról Körösbánya, Brád, Abrudbánya és Királyfehérváron keresztül tovább vezetni, honnan később Nagyszebenen és Brassón keresztül a moldvai és oláh vonalokkal fog az összekapcsoltatok . A csehek fővárosában Prágában okt. 20 -a évfordulóját igen fényesen ünnepelték meg. A város tanácsa fölszólita a lakosságot, hogy az azon napon tartandó ünnepélyes isteni tiszteleten megjelenjen , mi meg is történt; az isteni tisztelet buzgó áhítat közt folyt le; ejtve nagyszerű világítás volt. Nem csak a magánházak, de még a templomok is fény tengerben úsztak, s úgy látszott, a város lakói s a cseh hazafiak a világításban egymást siettek fölülmúlni? * Bukovina részéről Czernovitzból a londoni nagy iparműkiállításra árboczokat fognak küldeni, melyek oly szép magasságban és vastagságban sehol másutt nem láthatók. * Herwegh György, a nagy német költő, — mint a „Gazette d’ Italia“ írja, a nápolyi egyetemhez az egybehasonlító irodalom tanárául hivatott meg. Íme e példával az olasz megmutatja, hogy ahol tehetséget kell méltányolni, nemzetiségi gyűlöletből vagy más mellékérdekekből nem kicsinykedik. Ezt jó lesz itthon, némely elfogult hazafinak megjegyezni s mindjárt mellé Deákunk szavait jól bevésni, hogy „korunkban csak azon nemzetnek van biztos politikai jövendője, mely komolyan törekszik az átalános műveltség színvonalára emelkedni a azon előre haladói.“ * A „Magyar izraelita“ czimü közlöny feloszlását úgy látszik az izraelita magyarító egylet is követni fogja. Legalább a „P. N.“ úgy tudja, hogy az egylet helyiségei már más czélra vannak kiadva. * A nemz. színház egyik nyugdíjazott tagja születésnapján évenként megpróbálta a kis sorsjátékba számokat rakni, azonban éppen e napon rendesen annyi kellemetlenség érte, hogy a sorsjátéktól sem várt többé semmi szerencsét. Az idén tehát föltette magában, hogy a görög bölcs Intése Bierint, nem dicséri leáldozása előtt a napot, s addig nem kísért szerencsét, míg nem látja, hogy az ominosus nap nagy része minden baj és kellemetlenség nélkül múlt el. És úgy is tett, midőn azonban meggyőződött, hogy ezúttal születésnapja kivételes látszik lenni, hazafelé ballagott, hogy a föltenni szándékozott számokat leírva, a sorsjátéki hivatalba vigye; azonban lakása felé közeledvén, már az utczáról zajt hall, és amint belép, kitűnik, hogy a rossz ómen bekövetkezett; ez elegendő volt, hogy végképt tegyen szándékáról. A húzás napja elérkezett, az öreg úr éppen vacsorán volt egy vendéglőben ismerősei közt, midőn valaki a kihúzott számokat meghozatta. A számok felolvasására arcsa változni kezd, s a vacsorát félbehagyva, zsebéből egy czédulát ad által asztaltársainak, és szó nélkül távozik. Mind az öt szám, mely a czédulán állott, kijött, és az öreg úr most az egyezer előítéletből nem tette föl. * A „Korunk“ bukaresti levelezője a közelebb Pesten elfogatott Túrit és Violát így ismerteti : Ezek a magyar légióval soha semmi összeköttetésben nem állottak, a Garibaldi híres expeditiójában még közvitézként is részt nem vettek. Túri Konstantinápolyban, Bukarestben és a Duna mentén Gáláéitól Belgrádig valóságos kalandor életet folytatott, csalt, ámitott, hazudott, s ha kellett magasztalta, ha kellett rágalmazta az emigratio főnökeit , főleg Kossuthot. Befogatását tehát egyedül önmagának tulajdoníthatja s csak kedves szolgálatot tesz a hatóság, midőn a könnyen bivó népet ily kalandortól megszabadítja. Viola egyike azoknak , kiket Gál Sándor a maga részére bólitván , múlt évben Bukarestbe küldött, hogy a székelyföldön időelőtti és senki által nem kért felkelést rendezzenek. Azonban a derék rendőrfőnök Margilomán által magukkal hozott kiáltványaikkal együtt csakhamar letartóztattak és visszaküldettek. Társa bizonyos Jusztiniani volt. Valóban ideje, hogy az ilyen senkire nem hallgató fráterek ámító szerepe lejárjon, különben csak ínséget és újabb nyomort okoznának. Gál maga is csak vasfejűségének és semmi egyébnek jön áldozata, ki különben szép tehetségével hasznos szolgálatot tehetett volna hazájának.