Sürgöny, 1861. december (1. évfolyam, 276-299. szám)
1861-12-06 / 280. szám
Kihó évi folyam 280. szám — 1861 Hierkesitó-hivatal: Birátok-tere 7. sz. a. földszint. kiadó hivatal: rt*rátok-tere 7. szám, ftdlUaxint. Elöfixelhetni Hu a ki*dv V hivatalban, bai átok-tere 1 «rAm földszint Vidéken kármentes levetakh«»». , minden posta-hivataln tiSÜRGÖNY Péntek,"deczember 6. Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva ft kr ft kr edre ♦ 60 félévre 8 60 Eg^fóra 2 — e 16* Vidékre, naponként postán ft kr s 12 — Évne^yrdre 5 — évre 10 — Effy hóra 2 — Raáczé Félévn HIVATALOS RÉSZ. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Annitach József, budai ch. k. országos fbpénztári járulnékot, pénztári tisztnek az összes jövedéki hivatalok személyzetében ideiglenesen kinevezte. .«HIVATALOS RÉSZ. Bér», dec. 4-én. L. A birod. tanács alsóházának mai illésében Hern tudor ur elnökölt .... Hát ez is újság ? kérdi majd az olvasó, és mégis az, mert Hein úr elnöklése azt bizonyítja, hogy ministerré való kineveztetése még nem hivatalosan bevégzett tény. Innen magyarázandó azon cáfolat is, mely a mai hírlapokban kering , mely ellentmond azon hírnek, miszerint a főbb törvényszékek elnökei Hein urnál már tisztelkedtek volna. Egyébiránt a napnak legnevezetesebb újsága, hogy Varsó nyugodt ugyan, de a reichsrath forrong. Az államminiszer úr a szegény baloldali uraknak eltemette nyugodalmát. Az ülésben nincs maradásuk és habár elég idejük volna a nap kérdését: a budget ügyét, clubbjaikban meghányni, mégis ülés közben is a ház folyosóin sürgölődnek - forgolódnak, összedugják fejeiket, vitáznak, pörölnek ; — szóval, a folyosókon egy kis politikai börze van, melyben a budget részvényei majd felszökkennek majd alászállnak. Schmerling úreszköt vetett a házba és most nyugton nézi, hogy hívei miként pörzsölődnek. A szegények pedig nagy kínban vannak a quid juris? és quid consilii ? dilemmájában s ezen határozatlanságból ered, hogy a lapok adatai e tárgyban minden nap változnak. Meglehet, hogy a követek többségének véleménye a legközelebbi napokban a kormány terveinek kedvezőleg fog megszilárdulni; a német clubbok ma este nagy gyűléseket tartanak; de e peretben a dolog úgy áll, hogy a budget-tárgyalás eszméje még nem bír többséggel a házban; a kormány pedig az illető munkálatokat még nem végezte be és a holnaputáni minister-conferentia is még az államköltségvetési törvénynyel foglalkozandik. A legkellemesebb szerep e csendes zűrzavarban a nemzetieknek jutott, kik részt nem kapván a ministeri nyilatkozványok ismeretfájának gyümölcseiből, teljes ártathanságban s mosolyogva nézik bajtársaik lélek-kínjait Őket inkább azon hír érdekli, hogy a kormány télutó vagy tavaszelő havára az országgyűléseket ismét egybe akarja hívni. Reményeik e tekintetben, úgy látszik, nem alaptalanok. A baloldali pártnak egyik vezére a budgetre nézve javaslatot tett a kormánynak, mely szerint a birodalmi tanácsnak bizottmányt, kellene kiküldeni a budgetnek előleget megvizsgálására, ezen vizsgálat közben pedig a birodalmi tanács elnapolandó volna. Hiteles adatok szerint a kormány részéről ezen ajánlat elfogadhatlannak nyilváníttatott, azon megjegyzéssel, hogy a kormány a tartománygyűléseket mielőbb egybe kívánja hívni, azt pedig nem teheti, hogy ezen gyűlések legelőkelőbb tagjait bizottmányképen itt tartsa Bécsben. A nemzetiek körében akként számítanak, hogy, ha elfogadja a birodalmi tanács a budgetet, két hónap alatt a legkényelmesebben bevégezheti a tárgyalást, miután az idei kiadásokon és bevételeken nevezetes változtatásokat már úgy sem tehet és az egész budget leginkább a bankkal való viszonyok elrendezése végett hozatik a ház elé. Ha tehát a budget tárgyalásra kerül, a birodalmi tanács sessiója február vége táján fog bevégeztetni s az országgyűlések mártiusra egybehivathatnak. Ha pedig a birodalmi tanács a budget tárgyalására rá nem áll, alkalmasint még ezen hónapban el fog bocsáttatni és az országgyűlésekre még januárban rá kerülhet a sor. Fog-e ez utóbbi esetben az új sajtótörvény tisztába hozatni, azt ma nem mondhatja meg senki. A bizorró tanácsosok, kik a budget mellett verbuválnak, azt híresztelgetik, hogy a sajtótörvény is veszélyeztetve van, ha a birod. tanács a kormány szándékainak nem felel meg. Mások azonban erősen állítják, hogy a kérdéses törvényjavaslat a jövő héten mindenesetre tárgyalás alá fog kerülni. Meglehet, hogy mindkét adat alapos, miután a tárgyalás által a javaslat törvénynyé nem lesz. Ha a birod. tanács a folyó hóban elbocsáttatik, akkor a felsőháznak, melynek még több rendbeli, az alsóházban elfogadott törvényjavaslatokkal kellene foglalkoznia, bizonyosan ebben a sessióban nem lesz alkalmas ideje a sajtótörvény- javaslatot tárgyalni és így a javaslat törvénynyé nem válhat, akár bír az alsóház jóváhagyásával, akár nem. Mindebből kitetszik, miszerint egyelőre csak azt lehet tudni, hogy nem lehet tudni semmit. A magyarországi gabonakereskedés, mn. Vasutaink a gabona vitelbérét más őrlikhez hasonlítva, általában kedvezően állapították meg, s azon vonalakon is, hol a gabonát különös kedvezményben nem részesítik, ennek vitelbérét az első osztályba sorozták, melyben az áruk köztudomásra legkevesebbet fizetnek. Legjutányosabb szállítási ár szabatott azonban a déli vaspályán, mely Budát Triesttel s az adriai tengerrel köti össze, mely épen ez okból minden vasútvonalaink közt a legnagyobb fontosságú. Az államvaspálya árjegyzéke nem sokkal drágább mint a déli vaspályáé , mert mind a két vonalon egy vámmázsa vagyis egy első osztálybeli búza mérőjének vitelére mértföldenkint közel 1 krajezárra rúg, így például a déli vasútvonalon Budától Triestig, mely 831/1 mértföldnyi távolságot tesz, egy vámmázsa gabona 83 krajezárt, az állam- vaspályán Szegedtől Pestig 30, Temesvártól 41, Czeglédtől 19 krajezárt fizet. Hanem a mi különös, legmagasabb árszabálya van épen a tiszai vaspályának, melynek feladata lenne, a gazdag Tiszavölgynek nyers termékeit a nyugati népes országokba szállítani. E vonalon egy vám mázsa, vagyis egy mérő búzának vitelbére csaknem 1,y* krajezárra s többre is rúg, így például Pestig Debreczentől 41, Aradtól 46, Váradtól 45, Miskolcztól 64 krajezárt fizet egy vámmázsa gabona. Szolnoktól Pestig 20 krajezárt, s feltűnő, hogy az államvaspálya árszabálya is épen a czegléd-pesti vonalon legmagasabb, melyen a tiszai vaspályával kapcsolatba jő. A fenn elősorolt szállítási árak más áruk szállítási áraihoz képest elég jutányosak ugyan, de a hajószállítási áraknál sokkal drágábbak. És e hátrányhoz még azon kellemetlenség is járul, hogy a megszabott árak némely vaspályákon ingadozók, így például az államvaspálya a gabonára nézve két árszabályt tart, t. i. nyárit és télit. Nyáron, mig a hajózás folyamatban van, hogy evvel némileg versenyezhessék,’leszállítja aj vitelbért, de a hajózás megszűntével, dec. 1-től kezdve ismét felrugtatja azt. S hogy példát hozzunk fel, Szegedtől Pestig egy vámmázsa gabonának vitelbére a nyári árszabályzatban 30, a téliben 38 krajczárra határoztatok, mi igen érté-keny különbség. Pedig leszállított árszabályzat mellett is igen tetemes különbség mutatkozik a vasúti és vízi szállítás közt. Hogy ezt világosan kitüntessük, vegyünk két oly várost, melyek egymással mind vaspálya , mind vizi út által ■ kapcsolatban vannak , például Szegedet és Győrt. Ha valaki Szegedről Győrbe akarja szállítani gabonáját, vizen a Tiszán les a Dunán föl (120 mértföld út) jó vízállással, mérőnként 36 krajczárt fizet. Ha pedig ugyanide vasúton akarja szállítani (54 mértföld ut), Szegedtől Pestig fizet vaspálya-bért mérőnként, kedvező, vagyis nyári árszabályzat szerint 30 krajczárt. Pestről a budai pályaudvarhoz való szállítása a gabonának mérőnként kerül 10 krajczárba (21, kr. a híd-és alagút- vám, 7kr. fuvar). Budától Székes-Fejérváron, Uj-Szőnyön keresztül a vaspályán 28 krajezárra, vagyis egy mérő gabonának Szegedről Győrbe való szállítása vasúton 67 krajezárra, azaz majd két anynyira rug, mint hajóval szállítva, mely kedvező vízállással 36, s még kis viz idején is csak 50 krajezárba kerül, holott a vasatom szállítás télen nem 68, hanem 76 krajezárra felszökik. Ezeket részletesen azért fejtegettük, mert számokkal akarjuk megmutatni, hogy eddigelé forgalmi eszközeink se nem oly jók, se nem oly olcsók, hogy gabonánkat Triesztbe, Marseille- be, Londonba azon áron szállíthassuk, melyet Bontoux úr, a déli vaspálya igazgatója a „Revue des deux Mondes“-ban kiszámított. Hanem ha a birodalmi vasutakon a gabona vitelére leszállíttatnék ,s elvül tűzetnék ki, hogy egy vámmázsa gabona egy mértföldre a vasúton fél új krajczárnál többet ne fizessen, mi az államkormány közbenjárásával és segítségével könnyen megtörténhetnék,akkor egy rendszeres és folytonos európai gabonakereskedésnek alapja meg lenne vetve, s Magyarország a legelső gabonatermelő országokkal bátran kiállandja a versenyt az európai fő gabonapiac sokon. Mielőtt azonban ez állításunkat számokkal is bebizonyítanók , még némely hiányokat kell felfedeznünk a vasúti szállításban, melyek szintén kipótlandók, ha rendszeres gabonakereskedésre akarunk szert tenni. Ilyen hiány többek közt az, hogy külföldi vasutakon ahhoz alkalmazott vagyonokban szállíttatik a gabona; nálunk ellenben zsákokban kell azt szállítani, mi sok költségbe kerül, a különféle kellemetlenségeket nem is érintve. De a zsákokra nézve is különböző az eljárás, mert például az államvasút maga ad zsákokat, darabját egy hétre krajczárjával számítván, hanem a tiszai vasútnak már nincs zsákja, itt magánosoktól kell kérni, mi három annyiba kerül a kereskedőnek, az idővesztést nem is említvén. Továbbá nagy baj az, hogy vasutaink nem bírnak elegendő teherszállító kocsikkal, úgy hogy az ősszel megtörtént, miszerint a budai pályaudvarban egy nagy szállítmány gabona teherkocsik hiánya miatt két egész hétig vesztegelt, mi a kereskedőnek érezhető kellemetlenségeket okozott. Azon bajt is fel kell említenünk, hogy a pesti pályaudvarban a megérkezett gabona ezelőtt 3 napig maradhatott taksa nélkül, most csak 2 nap engedtetik. Triesztben pedig egész 8 napig maradhatott igen csekély taksa mellett, holott jelenleg tüstént el kell vitetni, mi Triesztben, a magtárak nagy szűke miatt, a kereskedőt igen káros zavarba hozhatja. Azt sem szabad felejtenünk, miszerint a vasutak nem állanak jót a feladott gabona menynyiségéért, sőt 2% hiányt normálisnak tekintenek. Annyival szigorúbban kellene tehát őrködni. TARCZA: Kísérletek a magyar helynév-nyomozás mezején. (Vége). X. Rokonvégű helynevek. Az itt következő helynevek nem Gradus ad Parnassum , nem Reimlexikon, hanem kísérlet s némileg mutatvány : mily nehéz, mennyire lehetetlen az eredeti s idegen származású hasonhangzásu helyneveket pontosan kikutatni. Hány Kovács, Szabó, Szítcs stb. nevű ember van? ki jelenleg nem az, hány Tót, Horvát, Orosz, Oláh, Német nevűl tősgyökeres magyar ember van ? viszont a tótok, horvátok, oláhok, oroszok közt hány magyar nevű ember van, ki egy szót sem tud magyarul, így a helyneveknél is gyakran megesik, miszerint magyar eredetű helységekben más nyelvűek is viszont lakoznak. Debreczen, Szoboszló,Szathmár magyar városok, holott jelentésük, a két előbbi szláv, utóbbié oláh. Sárosmegye számos magyar nevű helységeiben jelenleg, egykét nri családi kivételével, magyar nem lakik. Hogy egyes hangok az előző birtokosnév után mennyiben vesznek részt a helynevek képzésében, föntebb az i, j, d, hangokkal tanúsították. Az a, e, egy tagú helynevekhez toldatva, újabb helyneveket állítnak elő: Mánya, Ványa, Bénye, Bucsa, Mocsa, Túra, Csaza, Décse, Bara. Némelyeknél a hosszú és ily alkalommal megrövidül: Mád Mada, Ács Ácsa, Bécs Becse, Bán Bana, Szécs Szecse, Vécs VCC80. 1. A b, p, végű helynevek: Báb, Csap, Csab, Csáp, Csép, Dab, Dob, Tat, Táp, Sáp, Szob, Vép, valamint Aba, Apa, Csaba, Kaba, Csorba, Dobó, Dombó, Tebe, Tépe, Topa, Tisza, Kupa, úgy Alab, Gurab, Guráp, Haláp, Hirip, Izsip, Nyaláb, Szerep, Vereb magyar eredetűek, de Kosba, Kosoba, Krisba, Rába, Pózba, Poszoba, Pápa, Noszlop, Perlep, Priszlop nem azok. 2. Ala, le, végűek: Bala, Bálla, Bele, Belle, Csölle, Gölle, Gyalla, Füle, Lüile, Pele, Szele, Bélye, Dálya, Sélye, Silye, Tálya, Hlye magyarok, de az óla végűek nem: Bodola, Domola, Imola, Mikola, Kabala, Kocsola, Osdola, Mocsola, Paczola, Pakola, Szokola, Vanyala, Csikola, Turo, Velka, Kerkapola, Zabola. A ló, lő, végűek ismét magyarosak: Arló, Aszaló, Badaló, Csalié, Esküllő, Gödöllő, Kömlö, Sarló, Kálié, Üllő, De Igló, Lubló, Vencsellfl, Kenézlö idegen eredetűek. — Bő, Gyö, Kö, Pó, Cső-vár, Sző Demeter, Kővár, magyarok. Az lg, I. végű helynevek közt vannak vegyest magyar s szláv eredetűek: Hál, Kál, Vál, Bé, Csal, Sál, Basal, Gacsal, Fancsal, Csicsal, Tarczal, Igály, Tevel, Csepel, Börvely, Kecsel, Ragály, Naszál, Bérczel, Szokoly, Kapoly, Vizsoly, Regöl, Zámoly, Ipoly, Mohol, Csaholy, Károly, Tököl, Tőböl, Epöly, Görömböly. 3. Az ány, iny, végűek közt csak elvétve találtatok magyar eredetű helynév: Bán, Bény, Bőny, Csány, Dány, Évy, Fény, Lány, Mány, Tány, Ábrány, Ibrány, Alattyán, Kurittyán, Balkán, Bogdán, Battyán, Harkány, Harsány, Villány, Csákány, Ladány, Látrány, Kosztolán, Tapolcsán, Murány, Darány, Tarján, Túrán, Szucsán, Szolcsán, Varsány, Zákány, Zsadány. Liptóban is van Horán, meg a Libanon közt is, hegyvidék, így az arabban Túrán, Irán, Ludán, Berény, Böszörmény, Czégény, Dévén, Derencsén, Trencsén, Izmán, Köpcsény, Lepsény, Lebény, Majtény, Nemecsény, Szelezsény, Perény, Petény, Szelepcsény’, Szörény, Szécsén, Szederkény. Hogy Hetény, Örkény Értény személynévtől származtak, föntebb mutattuk. Az ony, öny végű helynevekben is a magyar s idegen elem vegyest uralg : Abony, Adony, Apony, Bábony, Bakony, Pakony, Barakony, Bodony, Domony, Bököny, Bököny, Börzsöny, Eszeny, Gárdony, Györköny, Görzsöny, Mosony, Pozsony, Soprony, Turony, Taksony, Tihany, Várkony, Zágony, Záhony. A na, na, nye végűek nem magyarok : Bánya, Baranya, Batonya, Belezna, Berezna, Csoknya, Tolna, Torna, Kraszna, Kálna, Léna, Lónya, Nána, Malonya, Radna, Parasznya, Soponya, Soporna, Vilonya, Szernye, Henye, Csetenye, Szerednye, Vereknye, Leszenye, Tergenye, Mernye, Gönyő, Tenyő, Mesztegnye, Deregnye. 4. Az ár, ér végűek közt kevés a magyar eredetű helynév; az ar, tr, or, ör, végűek többnyire magyarok. Egy tagúak : Bár, Bér, Csér, Csór, Dőr, Győr, Jár, Kér, Mór, Nyér, Pér, Szőr, Túr, Sár, Vár. Két s több tagnak : Alpár, Ászár, Batár, Boglár, Csatár, Csitár, Csitár, Dejtár, Eszlár, Oszlár, Esztár, Konyár, Szapár, Topocár, Taszár, Hizér, Lekér, Peszér, Szenyér, Kőcser. Az úr, er: Bihar, Csenger, Csicser, Devecser, Dudar, Ecser, Eger, Igar, Kémér, Madar, Magyar, Megyer, Niver, Vekor, Szabar, Zavar, Bösztör, Csábor, Capor, Csömör, Dobor, Halábor, Monor, Szomor, Szomodor, Szopor, Szotyor, Zobor, Zombor, Zsombor, Zsombor, Ponor, Tömör, Zámor. 5. Ih, ta, te végű helynevek : Csáth , Csóth, Csuth, Gáth, Path, Tóth, Tóth, Héth, Guth, Juth, Muth, Lóth, Ráth, Bogát, Komját, Majlát, Szólát, Szovát, Palót, Bajóth, Marót, Gyirót, Gyirmót, Hahót, Rátót, Babóth, Kecskemét, Szakada, Verpelét, Balajth, Báta, Csata, Csejte, Káta, Tata, Máta, Táta, Vata, Tarta, Léta, Bagota, Cseléte, Czemete, Lebota,Debréte, Kádárta, Inota, Irota, Palota, Pilista, Petrita, Pankota, Perkáta, Kalota, Perbete, Balota, Bögöte, Bucsata, Döbrönte, Galánta, Kalonta, Kacsonta, Malánta, Szalonta, Visonta, Berente. G. es, ács, cse, cse végűek : Ács, Bács, Csács, Csécs, Écs, Kács, Kocs, Mocs, Macs, Gács, Pócs, Adacs, Baracs, Szalacs, Barbacs, Arács, Bogács, Andocs, Mágocs, Nágocs, Kajdács, Tordacs, Szliács, Horpács, Tolmács, Munkács, Mohács, Gulács, Galvács, Kopács, Ácsa, Bácsa, Biese, Bucsa, Barcsa, Dicse, Csúcsa, Mácsa, Vacsa, LöCse, Rácsa, Récse, Karcsa, Szecse, Gecse, Pacsa. Többnyire a végső n nélkül is helynevek. Kalocsa (van Pestben, Maramarosban s Erdélyben) ezt valamint Kamocsa, Madocsa, Palocsa, Radocsa, Babocsa némelyek a görög vikia-lakból származtatják, s jelentené Szép, Nyug, Vizes, Öreg, Gonoszlak Rtb. Leska szerint Kalocsa Kalocza megyei főhelyet jelent. Ócsa, Ugocsa, Piricse, Mocsa, Bócsa, Kölese személynevektől származtak. Danes, Denes, Genes, Encsencs, Szerencs, Garancs, Iváncs, Kararcs, Berencs, Tőrincs, Lapincs, Verincs, Szilincs, Matolcs, Szabolcs, Kabolcs, Patolcs. — Csicsó, Dacsó, Técső, Lzecsó, Baracs, Peres, Csircs, Nyircs, Kérés, Inarcs, Kadarcs, Megyercs, Batárcs. Itt a nevet az « kicsinyíti. 7. ex, ez», exe végűek : Apcz,Harcz, Jaez, Dócz, Gécz, Göncz, Kapcz, Vincz, Sancz, Panes, Line?, Vácz, Bárcz, Daröcz, Gánócz, Grábócz, Selmecz, Körmöcz, Tormócz, Tarnócz, Bobrócz, Ugrócz, Lipócz, Pápócz, Pelsöcz, Verböcz, Versecz, Losoncz, Kazincz, Szobráncz, Belatincz, Turócz, Rikócz, Miskolcz, Tisolcz, Tarsolcz, Csaboícz. Bárcza, Berzencze, Besztercze, Gicze, Vicza, Szelöcze, Szaporcza, Bekölcze, Kaproncza, Zsiocza, Szakolcza. Mindezek szláv hangzatúak, de mintha Bárcza, Zsolcza, Szakolcza alatt Kis Bár, Zsolt, Szákul-t kellene értenünk. g. k, ka, ke, ok, ők, ek, nők, nők végűek : Vajk, Majk, Bolyk, Bodajk, Detk, Batyk, Györk, Zsirk, Bereczk, Ebeczk, Niczk, Repeczk, Vönöczk, Visk, Piski, Abránka, Berinki, Derieska, Emőke, Hőke, Inóka, Ivánka, Jóka, Kóka, Liske, Szalka, Nyalka, Vajka, Vilka, Bölcske, Bicske, Baracska, Tercske, Derecske, Dicske, Lucska, Becske, Bátka. Hogy az ek, ok, ok, valamint a köznevekben : étek, rétek, marok, szándik, sulyok, poezok, úgy helyneveknél újabb Bozsok, Egyek, Kazsok, Könyök, Monok, Töbörzsök, Uzsok, Sok, Lök, helyneveket képeznek : Bodok, Fülek, Várok, Mányok, Mándok, Györök, Zsámbok, Bárok, Szalók, Szopók, Varbók, Nak, Andornak, Csanik, Bakónak, Kapornak, Szalonak, Csolnok, Szolnok, Sztlnök, Dusnok, Fegyvernek, Kosztelnik, Tavarnok, Tavarnik, Mocsonok, Szepescek, Kálnok, Putnok, Udvarnak, Buják, Czirák, Marák, Vidék, Divék, Zsámbék, Csánk, Gyönk, Jánk, Bánk, Szank, Palánk, Salánk, Szalánk. — Makó, Vaskó, Laskó, Barkó, Bacskó, Csikó, Torocskó, Kankó, Bikó. 9. ír, a*, eg, aK, ig ' égttek : Acsalag, Bályog, Badag, Csörög, Dengeteg, Dorog, Dályog, Ireg, Görgeteg, Karszag egyik kard-szagtól a karddal levágott sok holttest szagától, másik a karazugtól, hol települt, származtatja. Imreg, Söreg, Szőreg, Üreg, Verceg, Körcsöny. — Bágy Hortobágy együtt Hort és Bág puszták, Mórág, Szuhog. 10 e, as. es, sx. ász. ész végűek: Baksa, Bakga, Galsa, Gaba, Dózsa, Józsa, Gemse, Baksa, Sepse, Encse, Kenese, (Könöz) Majsa. (Mózes/ — Bés, Bős, Dés, Mözs, Los, Daps, Paks, Ders, Fájsz, Haros, Anyás, Dabas, Dédes, Géres, Gesztes, Hodos, Küngös, Bardos, Burtis, Büttös, Farmos, Etes, Gamat, Vecsés, Csász, Berkesz, Hodész, Högyész, Lelesz, Verbász, Csempész, Csanász, Henész, Jólész. Ezzel befejeztük jelen értekezésünket. Nem mintha már több mondanivalónk e kimerületlen tárgyról nem volna , de mint elején kijelentők, a megkezdett tárgyról szakértők véleményét is hallani óhajtjuk. Eszmecseréinkkel elvetjük a magot, utódainknak is lesz még dolguk az aratással. Hőke Lajos: Napi újdonságok. — Az ország helytartója gr .Pálfy Móricz ő folgához ismét következő üdvözlő iratok érkeztek. . Az első igy szól : „Midőn a királyi hegyibirodalom nagyméltóságodat ezen, az egész birodalomra nézve válságos időszakban, dics-érdemei folytán Magyarban kormányzói polczára emelte, alkalmat nyújtott, miszerint nagyméltóságod dicső erdődei érdem koszorúját továbbfázza s a konzitált állásának rendbeszedésével nagy mvét a történelem elévülhetlen lapjain örökítse. — S valóban örömömre szolgál őszintén nyilváníthatni, miképp haza minden nemzetiséget nagyméltóságodban