Sürgöny, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)
1862-09-16 / 212. szám
mint név iró által, ie mindenesetre ezen kivüll legalább még 1 tanú által írandók alá. 6. Ezen az 5 ik pontban említett ellennyugták sok helyütt tótok által lévén kiállitandók, ezennel határoztatik, hogy azok tót nyelven is nyomattassanak. Úgy szinte tekintve azt, hogy e megye számtalan lakosa a magyar nyelvet nem érti, az árvás szabályoknak tót nyelvre leendő fordítása elkerülhetetlennek bizonyulván, tót nyelvrei átfordittatásuk és nyomatásuk ezennel elrendeltetik, és a főjegyző e határozatnak foganatosításával megbizatik. 7. A fő és albiró unak ő méltósága a főispáni helytartó úr megbízásából ezennel értesittetnek, mikép ők, minden oly esetekben, ahol az előttük megindított perekben árvák is érdekeltetnek, minden törvényes cselekvények elővételét és a járási árvaügyészeket is, és pedig hivatalvesztés alatt, ideje korán értesíteni kötelesek, hogy az árvák védelmére a kellő lépéseket megtehessék és nevükben a tárgyalásoknál is közreműködhessenek, valamint egyátalában az árva ügyész közbenjárása és illetőleg minden más tekintetben a fő gyám beleegyezése, illetőleg hite és tudta nélkül — az árvákat érdeklő cselekvényekbe bocsátkozni nem hivatvák. Ebből következik, hogy a jelenleg már megindított ilynemű perekben, habár azok a végrehajtások stádiumában is volnának, az árva ügyészek eljárni és a szolgabírák őket azok állásáról utólagosan is értesíteni tartoznak. 8. Az eddig felmerült kételyek eloszlatása tekintetéből ezennel kimondatik, mikép a tartaléki 6-ik kamat minden az árvatörvényszék kezelése alatt álló vagyontól és így nem csak a tőkéktől, hanem a haszonbéri összegek tiszta jövedelmet képező részeitől is, a tartaléki pénztár javára fordítandó. 9. A járási jegyáraok ezennel felhatalmaztatnak az árvákat illető fekvőségeket utólagos jóváhagyás reményében kihaszonbérelni, de a megkötött haszonbéri szerződéseket az árvatörvényszéknek beterjeszteni, és azokba azt, hogy érvényük csak az árvatörvényszék helybenhagyása után nyeretik, befoglalni tartoznak. A haszonbéri szerződések szerkesztésénél különösen a következőkre kell ügyelni, hogy a) A haszonbéri összeg félévenként előre fizetendő és amennyiben a haszonbérlő elekötelezésnek csak egy ízben is eleget tenni vonakodnék, vagy eleget tenni képtelen volna, a haszonbér az árvatörvényszék szabad akarata szerint vagy megsemmisíttethetik és ez esetben a haszonbérlő a birtokból azonnal kiűzhető legyen, vagy a haszonbérlő a haszonbéri szerződés fenntartása mellett valamint a haszonbérnek, úgy az annak nem fizetéséből vagy a bérlemény rongálásából keletkezhető minden károk megtérítésére minden perorvoslatokróli lemondás mellett a legrövidebb, azaz sommás uton kényszeríttethessék. b.) Hogy a haszonbérlő az adót és minden egyéb közterheket egyedül vinni, úgy nem különben a haszonbérbe vett birtokot az elemi csapások ellen biztosítani köteleztessék, és hogy a szabott feltételek bármelyikének nem teljesítése esetében a fennta alott elősorolt következmények alkalmazhatók legyenek. Egyéb a haszonbérbe adó árvatörvényszéket érdeklő feltételek szem előtt tartása ,Az árva főgyámok és ügyészektől elváratik , ilyen a többi közt azon fontos és szem előtt tartandó feltét, hogy a haszonbérlő a kezességet magára vállalni képes legyen, hogy a netalán előfordulandó kártérítési követeléseket saját vagjuuautu huezuesse, mnien is a uaszuuuerue auu 10-gyámok különösen figyelmeztetnek, hogy a haszonbérlőktől vagy készpénzbeli aránylagos, a megyei árva pénztárba leteendő és a haszonbérlő javára 500-et kamatozó biztosítékot, vagy fekvő vagyonukra a biztosítéki összeg erejéig zálogjog bekebelezésére engedélyt kérjenek, — megjegyezvén, hogy ez utóbbi mód csak úgy lehet alkalmazható, ha birtokaik túlterhelve nin TARCZA. Napi ujdonságok. — „A birodalom alkotmányos rendezése magyar fölfogás szerint“ czimű röpiratról terjesztett hírek ellenében föl vagyunk hatalmazva kijelenteni, hogy az, az annak tulajdonított hivatalos forrásból nem ered, még kevésbé pedig tekinthető annak, minek élénk képzelődés keres,télé, a főkanczellár úr ő nmviliga programnyjának. Szerk. : A budai népszínház évi fennállása ünnepének első napja múlt vasárnap végbe ment, s örömmel jegyezzük föl, zsúfoltan tele ház előtt, mit egyrészt talán ezen intézet iránt fölébredt hazafias kegyelet, valószínűleg azonban az érdekes tarka programm eredményezett, mi útmutatóul szolgálhat az igazgatónak, hogy napi előadásait is ezen mintára rendezze. A félig kiépült színház külső hiányai nemzeti lobogókkal és zöld ágakkal voltak takarva, belül teljes kivilágítás, a telepről lefüggő nemzeti zászlók, mindenütt kiváncsi, nagy, díszes közönség. (Közbevetőleg megjegyezzük, hogy a csarnokban, bizonyosan valamely derék órás hazafi nagylelkűségéből, egy szép óra alkalmaztatott a pénztár fölé, mely egyszersmind azt is jelképezi, hogy e színháznak órái megszámlálvák, ha a vezetésben, előadásokban jobb rend, több művészi erő és a közönségben nagyobb részvét nem nyilatkozik). A díszelőadás a kitűzött programm szerint Kölcsey hymnusával és Bakody nyitányával kezdetett, melynek érdeme az, hogy mindvégig magyar jellemmel bír, művészileg van componálva, és mint motívumai bizonyíták, hazafias lelkesedéssel íratott, minek hatása ez alkalommal kétszeres volt. Ezt egy előjáték követte, melyben a budai magyar színészet múltja, jelene és jövője van r megénekelve, ha őszintéknek szabad lennünk elég mindennapias szóáradattal. Ha szerző őszinteségben velünk egyenlépést akar vala tartani, akkor a budai színészet „múltja a ,,jelen“ hátrányára ütött volna ki. Mert a magyar közönségből még igen sokan emlékeznek, hogy a budai színészet a múltban művészi szempontból előrébb állt mint a mai, azon fénykorban esvén az, midőn a budai várszínház deszkáin egy Kántorné, Parázsiné, Déryné, Megyery, Bartha, Lendvai ragyogtatták művészi erejöket, és működésük, mi a magasabb drámát illeti, se Dunán innen, se Dunán túl nincsen máig sem utólérve. Azonban eltekintvén tllónak az alkalmi és hivatalos költő által lett meghamisításától, a három képletben feltüntetett előjáték, ami a kiállítást illeti, jól sikerült; kiváltképen szép volt a bevezető és a befejező tableaux, utóbbi a nemzetiségek testéri frigyét ábrázolván. Kár volt ez előjáték zenéjét oly magasan írni, hogy a budai gyönge énekesek minden egye-kezetük daczára se tudtak oda felkúszni, ahová a zeneszerző (Feigler úr) őket emelni akarta. Az előadás főrészét képező „Zeneszerző“ czímű eredeti operetta Alagától, mi a zenét illeti, több jó résszel bír, hanem a szereplők execuziója a mennyire szorgalmas volt játék tekintetében, annyira rosszul ütött ki az énekeket illetőleg, mi pedig operette-nél sem utolsó feladat. Az Operette nem kivin pompás hangokat , bravour-énekeseket, de anynyit igen, hogy a közönség füle folyvást hamis hangokkal ne marczangoltassék. Legjobb részei voltak az estvének a Molnárné által előadott népdalok és a tánczcsoportozat, melyben magyar, oláh, tót és szerb néptánczok fordultak elő. Kiváltképen kitűntek ezekben Horváth Károly, Petreiné és Kurländer Irma, s az oláh néptáncz előtánczosa (nevét elfelejtettük). Egészben véve tehát a budai népszínház, mi a közönség részvétét illeti, évfordulóját jól nyitotta meg ; igyekezzék e fiatal intézet, hogy erőben, egésségben, művészetben gyarapodva ne csupán a hazafias reklámok mankóin haladhasson tovább. — Molnár úr, az eszme teremtője erre eléggé buzdítva érezheti magát mind öntudata, mind azon elismerés által, melyben ez entrén a közönségtől részesittetett. B. Gy. :Lapverbrüderung és életbiztosítás. Szépirodalmi lapjaink közöl átalában úgy halljuk, egy sem szűnik meg, csak rendezettebben fognak sorakozni, egy része kiválókép szépirodalmi, a másik rész par excellence divatlapot képezvén. E szerint a lelkes magyar olvasó és olvasónő jobban fogja magát tájékozni tudni, mely lapokat tartson együtt. Mindegyiknek meglesz saját előnye és ajánló oldala . A re felejts“ elegáns kiállítású lap, egypár jelesbírónk dolgozataival; divatképei mellett igen gyakorlati melléklappal, mely a legszebb közmunkákra oktatja a hölgyközönséget, — a rebusok nagymestere, — solid iránynyal. „Családi kör, kevésbé elegáns kiállítás, de bővebb; szerkesztője állásánál fogva női bizományokra igen alkalmas, ad divatképeket is. „Divatcsarnok, divatképekkel; előnye az, hogy kizárólag e lapban olvashatják a hölgyek egyik kedvencz írótoknak Szabó Richardnak épen nekik szánt novelláit; azonkívül e lap egy másik kedvenczüknek Császár Ferencznek öröke. „Az új nemzedék"-et még nem ismerjük, de ez kiválik az által, hogy komolyabb szépirodalmi lap lesz, boríték és divatcsecsebecsék nélkül, fiatalabb íróink műveinek tárháza. „Hölgyfutár“ 13 éves lap, törzsközönséggel, újdonságok és vegyes hírek közlésére kiválóképen alkalmas ; társas életünk gyors hírnöke, miután társai közt egyedül jelenik meg minden másod nap, miért az érdekes hosszabb új regényeket legfrisebben és legczélszerűbben e lapból lehet olvasni. „A Gombostű“ mint neve is mutatja, közvetítő a szépirodalmi- és életlapok közt, pignant közlésekkel, azontúl a divattal is foglalkozik. Rózsaági szerencsés lévén a sociális regény terén, lapját érdekessé teheti az által, hogy egy egy újabb művét itt jelenteti meg először. „A Hölgydivatlap“ jutányos lap és praktikus, miután szerkesztője a hölgyi öltözék szakavatott mestere lévén, e részben a legczélszerűbb mellékletekkel szolgálhat; szabás mintákat legtöbbször ad, s e részben úgyszólván kiegészítője a „Nefelejts“ nek, mely a női kézmunkákat ismerteti inkább, s a két lap együtt csak —20 ft. „A szépművészetek csarnoka“ szépművészeti kritikai iránynyal készül pályáját folytatni, nem divat, hanem képes lap ; úgy látszik, egyik legjelesb regényírónkkal itt többször fog az olvasó találkozni. Az „Anyák hetilapja“, „Ország tükre“, „Figyelő“, „Gyermekbarát“, „Bolond Mikka“, „Üstökös“, „Tatár Péter", amazoktól igen határozott vonásokkal különböző vállalatok, s így közelebbi tájékozás ezekre nézve nem is szükséges. Csak olvasó közönség legyen, úgy látszik, mindnyájan megférhetnek és megélhetnek egymás mellett. Éljen a lapok testvérisége! * Károly-Fehérvárról Írják: Haynad Lajos püspök ur ő amaga örömmel értvén, mily áldozatkészség mutatkozik a háromszéki kath. ifjúság számára megnyitandó gymnasium mielőbbi életbeléptetése iránt, az említett czélra rég táplált szándéka szerint 6000 osztrák értékű forintot adott dézsmakárpótlási papírokban, melyeket is, mihelyt megnyerendi, a kath. tanulmányi alapba fog fektetni, addig is évi kamatjait a szükség szerint fizetendi . Tanodai értesítés. A pesti főreáltanodánál a tanulók beiratása September 27-én kezdődik s október 5-én berekesztetik. A „Veni Sancte“ isteni tisztelet október 1-jén fog megtartatni. — Azok, kik magántanulókat akarnak ez intézetnél tekintetni, tartoznak magukat legkésőbb október 10 ig bejegyeztetni. A tanárjelölti tanfolyam számára október 12 ig írathatják be magukat az illetők. — Minden beiratás d. e. 9—12. d. n. 3-5 óráig történhetik az igazgatósági irodában. Kelt Pesten, sept. 15 én 1862. Ney Ferencz, igazgató. * Az „Ország“ czimű politikai lap kiadta programmját. Megindul oct. 1-jén. Szerkesztő Oregus Ágost., laptulajdonos és főmunkatárs Pompéry János. A belső munkatársak ugyanazok, kik a volt „Magyarország“-ot vezették. *A „Gombostű“ czímű szépirodalmi és divat lap, mely mint tudjuk, köztetszéssel indult meg, októberen túl is meg fog jelenni Rózsaági Antal szerkesztése mellett, ki annál biztosabban számolhat közönségének részvétére, miután ezentúl saját költségén fogja lapját folytatni. Az előfizetési felhívás tegnap adatott ki. * A „Kerti Gazdaság“ írja : A cs. kir. szabadalmazott déli vaspálya igazgatósága méltányolva az országos kertészeti társulatnak a hazai kertipar előmozdítására törekvő czéljait, intézkedéseket tett, hogy Lukácsy Sándor úr, az országos társulat kertfelügyelője a mondott déli vaspályán, midőn a társulat érdekében jár, az ország minden irányában díjmentesen utazhassék. Ezen engedélynél fogva L. ur felhívja az említett pálya mentében lakókerttulajdonosokat és községeket, hogy vele az őszön bármikor rendelkezhetnek ültetvények létrehozása, kertjeik rendezése és czélszerű útmutatások adására nézve. A meghívó levelek R.-Palotára keretnek czimeztetni. * Gr. Széchenyi Ödön az általa alakítandó tűzoltó-társulat tervezetét már beadta a városhatósághoz. * Frey építész úr, kinek a budai népszínház építése körül nem csekély érdemei vannak, oct. 15-kén a pestferenczvárosi búcsú alkalmával tánczvigalmat szándékozik rendezni a budai népszínház javára. * A nyár már azon stádiumba lépett, melyet a „vénasszonyok nyará“nak szoktak nevezni, — úgy látszik azonban, ezt czime daczára a fiatalok sem vetik meg, legalább ezt kell következtetnünk azon tánczkedvből, melyet ifjaink és fiatal hölgyeink múlt szombaton a császárfürdőben és a lövöldében tanúsítottak. Az élet nyara, melege nyilatkozott itt in optima forma, hajnalig lejtvén a divatos tánczokat amott Bunkó, emitt Kner Béla zenekarának tánczrahivó hangjai mellett. * Csernovics Péter m minapi sajnos esetéről a „M. D.“ következő részleteket közöl : A lövés bal vállán fúródott keresztül. A tett indoka felöl ma következőkép értesülünk : Csernovics úrnak a szalárdi határban nagy darab luczernása van, melyre a lakosság éjjelenként marháit ki kezdte hajtogatni, esanynyira, hogy már alig voltak képesek a tilalmat fentartani. így történt, hogy a kérdéses éjjel maga Csernovics úr tisztjei kíséretében kiment a tett helyére, hol a tilosban legelő marhákat behajtatta, sőt mint némelyek állítják, egyet az ott talált legeltetők közül meg is ütlegeltetek volna. Ezután hazament, és ablakán kinézett; ekkor történt a lövés. Hir szerint a tettesek, kiket Csernovics ur felismert, már elfogattak, s az egyik tettét be is vallotta volna. * A pesti keresk. kórház főorvosául Jelenik ur van megválasztva. * Deák Farkas, kitől közelebb a kolozsvári sajtó alól két kötet figyelemreméltó novellagyüjtemény került ki, mint halljuk, Pestre tette át lakását s a hírlap-irodalom terén fog működni. — Nyilatkozat: „Törvénykezési ismerettár“ czimü munkám kiadatását kénytelen vagyok bizonytalan időre felfüggeszteni, minthogy a legújabb 1. f. kir. leirat folytán a törvénykezés terén előreláthatólag lényeges változások fognak történni, melyek által munkám jelenlegi alakja már is avult lenne, még mielőtt a sajtót elhagyná ; miért is, bár nékem nagy áldozatokba kerül, t. előfizetőimet szives várakozásra felkérem.*) Kelt Pesten, 1862. sept. hóban. Dászner Lajos. *) Kéretnek a t. ez. hazai lapok e közlés szives átvételére, esenek s az engedélyezett bekebelezésnek siker ígérhető. 10. Az árvavagyon eladása csak rendkívüli esetekben és csak az árva törvényszék helybenhagyásával eszközölhető, ekkint tehát az árva fogyémok az árva vagyon eladásába semmi szín alatt sem bocsátkozhatnak, de azért az eladásrai ajánlás általuk teendő. 11. Az összeírandó árvavagyon sokasága megkívánván a leltári ívek nyomatását, ez ezennel elrendeltetvén, a főjegyző azok mielőbbi beszerzésére utasittatik. 12. A szolgabirák utasittatnak, hogy járásaik népét és névszerint a községi elöljárókat betanítsák, mikép a legközelebb kijövendő árva küldöttségeknek, valamint az első összeírásnál, úgy jövőben is azoknak és névszerint a főgyámoknak minden tőlük telhető segédkéz-nyújtásra kötelesek, és hogy minden e részbeni panasz a hanyagok, vagy az arra vonatkozó utasítást bármi tekintetben mellőzök megfenyítését idézendi elő. 13. Az árva vagyon összeírására a júniustö ki kis tiszti ülésből kiadott utasítás a) pontja értelmében kiküldött bizottságok ezennel utasíttatnak, hogy ezen összeírási munkát a legnagyobb erőmegfeszítéssel elővevén, befejezését mielőbb eszközölni igyekezzenek. Nehogy azonban az összeírásnál a keresküdtek elfoglalva tartatván, egyéb kötelességeik teljesítésében akadályozva legyenek, ezennel határoztatik, miszerint ezen küldöttségek mellett tollvivőkként a következő tiszteletbeli esküdtek közreműködni kötelesek. a) A felsőnyitrai járásban Csacskó Endre és Nagy Ernő. b) Az alsónyitrai járásban Berecz Zsigmond, Mészáros Mihály és Biróczy Flóris. c) A bajmóczi járásban Szolcsányi Bálint és Kauzál István. d) A bodoki járásban Takács József, Gasparovics Ferencz és Ernyey Ede. e) A vágújhelyi járásban Megyery Kálmán és Smeringa Rezső. f) A szakolczai járásban Nagy Lajos, Papánek Miklós, Koronthály Ernő és Skarniczel Ede. Megjegyeztetik azonban, hogy ezek egyszerre soha, de mindig felváltva, és pedig az árva főgyám felhívása folytán közreműködni hivatják. 14. A fennállott cs. kir. szolgabirói hivatalok idejében árva-gondnokként működött némely ügyvéd uraknál az árva-vagyonra vonatkozó iratok még mai napig is megtartatván, a járási fő és albirák ezennel szigorú felelősség terhe alatt oda utasittatnak, miszerint az ily ügyvédeket az említett irományok kiadására szorítsák, s azokat az árva-ügyészek kezeihez juttassák. (Vége köv.) Vidéki levelek. — Hajdúkerület. Mint említők, nem a hajdukerületi hatóság, de a hajdú városok egyenkint és elkülönözve tartják a közgyűléseket az úgynevezett 48-ki alapon, de csonkán és hiányosan. Csonkán annyiban, hogy azon tagok közül, kikből kellene állani a 29-ik szerint a közgyűlésnek, némelyek meg sem hivatnak, s igy onnan erkölcsileg kirekesztetnek ; hiányosan anynyiban, hogy a múlt 1861 ik évben választott képviselő testületnek többsége, értelműesb és tanultabb egyénei a közgyűlésektől önként visszavonják magokat,hihetőleg azon oknál fogva, mert úgy vannak meggyőződve, hogy az 1848 előtti formák és a jelenleg szükségelt feltételek mellőzésével a főkanczellári remdetei és a velyiarosági utasítás ellenére, a városokon sem volna szabad 48-as közgyűléseket tartani *) Ezen városi csonka és hiányos közgyűlések oly széles értelemben akarják gyakorolni az önkormányzati jogot, az autonómiát, hogy némely városokon több esetekben a kormányzó főnök rendeleteit is tisztelettel félretes) És mégis tartanak. r. t.szik, csak tudomásul veszik és nem érvényesítik. Sokszor oly indítványok és tárgyak vitetnek szőnyegre, melyek nem közgyűlés elé valók, s oly végzések hozatnak, melyek, ha felsőbb vizsgálat alá kerülnének, csak rosszalást és megsemmisítést vonnának magok után. Nem ritkán a nép apostolaivá magokat feltolt álhazafiak és álpróféták viszik a szerepet, a józan és békés szellemű polgárok pedig csak pirulnak, sőt gyakran szenvednek azok miatt. A kir. helytartó gróf Pálffy Mór önméltóságinak a kerületbeni körútjával nyilt helyen mondott világos szavai — az ámitók és álhazafiak ellen — megnyugtatólag hatottak a lakosságra, s ez annál inkább várja azóta a főkapitány úrtól régen ígért szervezést és orvoslást. A szervezés késedelme által szenved kiválólag Böszörmény, hol a múlt és jelen évben különösen sok kár okoztatott a népnek, mert az adómegtagadás járványa itt nagyban dühöngött, a házszámtáblák leszedettek, az adókönyvek bemuzattak, s roppant költség ment az executióra. Később a tanács felvállalta az adóbehajtást, mégsem szedi, s ismét executió van. Nem igaz azon terjengő hír, hogy a böszörményi hadnagy az adótisztteli összekoccanás folytán lemondott volna hivataláról. Azonban vizsgálatról beszélnek. A híres Vidi-per végkimenetele nagy aggályban tartja a lakosokat. A tagosításnak Hadházon még semmi mozdulása, Böszörményben sem látszik előhaladás. A tagosítás irányában ellenszenv nyilvánul. Azon három ember közül, kiket böszörményi vásár alkalmával aug. 18 án csapszéki verekedés közben agyba vertek, s kik a csendbiztosi akkori előadás után megholtakul tartattak — hirszerint — egy még életben van. A „Sürgöny“ben majd minden megyéből olvastunk már büneseti statistikai adatokat, csak a Hajdúkerületből semmit, s csak magánhírek után kell sajnosan hallanunk, hogy tavasz óta csupán Böszörményben és Nánáson több mint 30 erőszakossági, súlyos sérelmi és öngyilkossági eset fordult volna már elő. Bizonyos az, hogy lőfegyverrel sok szerencsétlenség és szándékos ölés történt. Augustus 16-ka óta ismét három tüzeset volt Hadházon. Kettőt korán elfojtottak. Legközelebb aug. 31 -én tüzes csávát vettek ki a szalmából, és így gyujtogatási merényletnek jöttek nyomára. Még nem tudhatni, mire fog dőlni a nánási egyház földeinek Ügye, melyet fő- és alkapitányi eljárás által úgy intéztek el ideiglenesen, hogy a föld-haszonbér zár alá vétetett. Az egyházi személyek és tanítók fizetése nem fog-e e miatt csorbulást szenvedni ? A cselédügy a Hajdúkerületben részul áll. Cselédkönyveket a rendezett városi tanácsok nem osztanak. Vájjon mire fog használtatni a hajduvárosok által megvásárolt ama sok ezer példányra menő cselédkönyv ? A közegesség ügye sem a legjobb lábon áll. Főorvosi működéseknek és intézkedéseknek sem jelenségét nem látjuk. — Marhák jelentékeny számmal döglöttek már el, leginkább a legelő és jó ivóviz hiányából származott betegségekben. Ahol a szarvasmarhákat előbbeni rész és vizhiányos legelőkről jobb és vizdusabb helyre hajtották, ott és azóta nem hullott el közülök egy sem, mint p. Nánáson a marhák már most nem is döglenek. — Az utczák tisztátalansága, a mészárszékek helyzete botrányos több hajdú városokban. Itt úton 'útfélen vágnak marhákat, bocsátják véreiket, s ontják beleiket. Hogy ez is a közegésségi rendőrség hiányából származik, kétségenkivül való. A dorogi reformok alánta-Ag’ghi'j jau-ira a böszörményi műkedvelők által Katona Zsigmond mrh. böszörményi énekvezér vezetése alatt dal-, zene és szavalat estély tartatott Böszörményben aug. 24-én és Hadházon aug. 31 -én. Nyers bevétel amott 24. itt 40 o. é. sz. A zenében és dalban működő gyermekek és ifjak a jeles zene oktató Katona Zsigmond ur tanítványai, kik a hallgatóságot a legnagyobb bámulatra, legszebb élvezetre ragadták, s mind a tanító, mind a tanítványok méltó elismerésben és tetszésben részesültek, nem különben a szavaló kisasszonykák is. Óhajtjuk és kívánjuk, hogy nem csak szellemi, de anyagi jutalomban is érdeme szerint részesüljön a fáradhatlan derék dal- és zenemester. 1. 1. — Félegyháza, sept. 12. Erkölcsi romlottság jelei mindenfelől. — Ott a kis-szállási csárdában verekedtek, s a megverettek egyike fejsebében meghal. — itt egy nőszemély szülöttét öli el. Továbbá — egyik vasatör társát szuronnyal átdöfi, — Dorozsmáról hozzák ál Garibaldi- nőt, egy magas barna nőszemélyt, aranyaival — tantuszokkal, — vele egy izmos vastag férfin — ál Rózsa Sándor, ki különben mező herényi fuvaros. Ugyane nap, sept. 6 kán jő a hire, hogy Mihalovics Kálmán csendbiztos Szánkon éjjeli 2 óra tájon elfogott a csárdában két betyárt, ezek behozattak Félegyházára és mint folytonos üldözésben elfogottak, s rögtönitélő bíróság elé tartozók, kiköttettek. — E két madárról hallomás szerint, de alaposan annyi már is tudva van, hogy ezek voltak, kik a kecskeméti határban Dömötörné asszony két jó csikóját erőszakkal elvették, s elhajtották, kik a két drága lovat lejárva a múlt héten éjjeli 3 órakor Újszász mellett a Zagyva hídjánál a felső-szászberki tiszttartót megállítva, ettől a két urasági lovat, a kifáradt csikókat otthagyva, és a tisztnek 130 fiját elrabolták, innét Árokszállásra mentek, onnét ismét lovakat tolvajlottak, — a postát valószínűleg ugyanezek Tápió-Szele és Czegléd közt kifosztották, s a rablott 32 ezer forinttal odább álltak, a szegedi földre menvén, Algyőn a múlt héten pénteken egy izraelitát kiraboltak, azelőtt a halasi határban gyolcsos tótokat, Kölöny pusztán Nagy Ferencz urat kirabolták. Ma egy hete délután Szeged város kapitányától érkezett a távirat Félegyháza város főbírójához, melyszerint a szegedi földön 3 betyár 6 lóval megjelenvén, azok közül Kovács József birtokos egyet lelőtt, kettő pedig futásnak eredt fel Szt. László felé, mire Mihalovics kér, csendbiztos azonnal az ismert betyárjárásnak tartva, miután tudomására esett, hogy a gazficzkók Szánk felé vonultak, a csárdában ott lepte őket; s mivel egyik az ágy alól kijönni nem akart, lábába lőtt, s mindkettőt Félegyházára behozta, honnét 8-kán Szegedre, s innét Szegvárra a rögtönbiróság elé állítás végett vitettek, és most várják az ítéletet. Ezen elvetemedettek egyike jász-árokszállási, a másik egy 18 éves suhancz, bácsmegyei jankováczi származású. — A törvény egész szigorára van szükség, hogy e társadalmi kör orvosolva legyen. Nem csoda, ha a műveletlen néposztályból ily korcsok kerülnek, mikor sok kaputos — obiter libota — tudományát után útfélen avval fitogtatja, hogy a vallást gúnyolja. — „In truth we are under a deception similan to that which misleads the traveller in the Arabian desert.“ *) Maculay. K. Külföld. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ szerint az angol királynő legközelebb Brüsselen át utazván Németországba, a laekeni kastélyban megállapodott s odaérkeztével tüstént táviratilag magához hivatá Cowley lordot. Ezen értekezletnek, melyen Lipót király s Russell lord is jelen voltak, politikai jellemet tulajdonitnak. Ugyanezen lap alaptalannak nyilvánítja azon közlést, mintha a jelenleg a nápolyi kikötőben levő földközi tengeri hajóraj a tél előtt nem fogna visszatérni. Szerinte a hajóraj szokás szerint October vége felé T ononba térend vissza. OLASZORSZÁG, Turinból f. hó 10-ről kelt *) Valóban hasonló csalódásban vagyunk, mint a minő az arábiai sivatagon az utast tévútra viszi.