Sürgöny, 1863. május (3. évfolyam, 99-123. szám)
1863-05-16 / 111. szám
Harmadik évi folyam. Ill - 1863. Szerkesztő-hivatal: Barátok tere 7. sz. a. földszint. kiadó-hivatal. Barátok-tere 7. sz. a. földszint Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán Félévre d t 50 kr. Félévre 10 forint. Negyedévre 4 „ 50 * Negyedévre 5 „ Előfizethetni „SÜRGÖNVY“-re. Május júniusi 2 hóra 3 ft 40 kr. Május-juliusi V» évre 5 ft. A Sürgöny“ kiadó hivatala. VEMHIVATALOS RÉSZ. Helytartó ur 8 nagyméltósága egészségi szempontból közelebb nyolczheti szabadságidőt fog használni s távolléte alatt az ügyek vezetését v. b. t. és udvari tanácsos Privitzer István ur 8 nagyméltósága veendi át, ki ennélfogva magánügyekben eddig Helytartó ur 8 nagyméltóságához intézni szokott beadványokat is elfogadja és elintézteti. Budán, május 10. 1863. Bécs, május 14. L. Meglátogatta az Isten önnek szegény levelezőjét és egy kis nyavalya által épen az nap lánczolt az ágyhoz, a melyen az éhség hoszszadalmas napjai után ismét manna hullott a magasból, így történt, hogy csak ma szólhatok Ő Felségének azon legkegyelmesebb elhatározásáról, melynél fogva nemzeti színházunk ügye a legörvendetebb módon intéztetett el. Amint tudva van , e hazai intézetünk felsegítésére 112.000 ft utalványoztatott az országos pénztárból, mely összegből 32,572 ft az eddigi deficitek pótlására, 20,000 ft újabb beruházásokra és beszerzésekre, 50,000 ft egy évi subventioként pj nemzeti színháznak, 10,000 ft pedig a conservatorium számára jutand. Ez oly bőkezű segélyzés, melyről bátran állíthatjuk, hogy sokaknak reményét túlhaladja; becsét emeli még azon körülmény, hogy csakugyan a legnagyobb szükség perczében érkezett s megmenté nemzeti intézetünket a végveszélytől, melylyel azt a viszomyok mostohasága fenyegeté; — emeli továbbá, hogy ama törvényeink tiszteletben tartásával adatott meg, melyek a színházat a nemzet tulajdonának nyilvánítják. Ugyancsak e törvények iránti tiszteletből történt, hogy a legfelsőbb határozat az 50.000 főnyi segélypénzt csak egy évre szabta ki. Nemzeti színházunk állapota sürgős segélyzést követelt és ez megadatott ideiglenesen; az intézetnek végleges biztosítása az országgyűlésnek tartatott fenn. Köztudomásúak a hiányok, melyek a nemzeti szinház vezényletében s anyagi ügyeinek kezelésében feltűntek. Mindamellett a kormány, — tisztelve ez intézetnek jellemét, — ez alkalommal is tartózkodott annak belügyeibe avatkozni, — a bajok orvoslását szintén a nemzet képviselőire bízván. Egyúttal azonban egy hazafias kötelességnek fog a magyar kormány megfelelni, a midőn az országos bizottmányt felszólítandja, hogy a nemzeti színház rendezésére az országgyűlés számára kimerítő javaslatot készítsen. Addig is kétségkívül jó hatással leend az intézet gazdászati viszonyaira, hogy a segélypénz csak azon mérvben s összegekben fog koronként kifizettetni, amelyekre nézve a szükséglet ki fog mutattatni. Hihetőleg az illető hazafiak most már komolyan hozzá fognak látni, hogy nemzeti színházunk, miután anyagi gondjaitól megmenekült, szellemileg is emeltessék és némileg közelebb vitessék azon színvonalhoz, melyen állnia kellene, hogy nemzeti hivatásának megfeleljen. Itteni lapok helyt adnak azon hirnek, miszerint gróf Pálffy önméltósága, egészsége helyreállítására használandó szabadságidejének letelte után, aligha fog ismét Budára visszatérni. Határozottan mondhatjuk, hogy e hir legkevesebb alappal sem bir. Nm. Privitzer István v. b. titkos tanácsos uróexcja üdvözlő szavai országbírói excjához, a nm. magyar kir. helytartótanács élén. Nagyméltóságu gróf, Magyarhon tisztelt országbirája ! Kegyelmes úr! Engedje amligod, miként kedves tiszti társaim nevében, kikkel egyetemben szerencsés vagyok a m. kir. helytartótanácsnál, ez országos politikai főkormányszék hivatása körében közreműködkedni, — valamint saját személyemre nézve is, nagyméltóságodnak hódoló üdvözletünket mély tisztelettel kifejezhessem; — hogy férfiúi nyiltszivüséggel, szerény egyszerű szavakkal nyilváníthassam nagyméltóságod előtt ama őszinte örömteljes érzelmeket, melyek keblünket elárasztók, midőn értesülénk, hogy Ő cs. kir. Apostoli Felsége, legkegyelmesebb Urunk s Királyunk kegyelmességedet az országbírói főméltóság magas polczára emelni méltóztatott. Felséges Fejedelmünk királyi kegyelme ez ifjabb kiváló jelvényének, melylyel nggodnak az Uralkodó-Ház és szeretett honunk irányában tanúsított számtalan, úgy fénylő mint borús napokban szerzett kitűnő érdemeit koszorúzni kegyeskedett, nem csak mi örvendünk, — örvend annak egyiránt hontestvéreink egyeteme, mert ismerjük mindnyájan azon ernyedetlen hazafias buzgóságot, ama határtalan feláldozást, melylyel náltságod felséges urunk atyáskodó szándékait híven elősegíteni és kedves hazánk felvirágzására közremunkálni mindenkor hathatósan igyekezett; — mert tudva van mindenki előtt, miszerint kegyelmességed a polgári erények legjelesbejeiben hosszú évek során, s közméltánylással találkozva, — tündöklik. Forró imát emelünk az egek mindenható Urához, hogy áldja kegyeletesen amirgod lépteit, hogy adjon erőt és csüggedetlen kitartást, közös magasztos czélunk eléréséhez, e hon valódi boldogitása előmozdításához. Az Ur Isten éltesse ! Ő maga Kapy Ede, Pest, Pilis és Solt t. e. megyék főispáni helytartója a megyei tisztikar élén következőleg üdvözölte országbíró ur ő exolját: „Pest, Pilis és Solt t. e. megyék tisztikara, ünnepélyes kifejezést adni óhajtván azon érzelmeknek, melyek kebelét excellentiád magas személye irányában lelkesítik, alázatos tisztelgésére testületileg megjelenni bátorkodik. A megyei élet bajnokai, emelkedett szívvel jelenünk meg excellentiád magas személye előtt, mert visszatekintvén fényes polgári pályájára, a megyei intézményt excellentiád közéletével elválaszthatlan kapcsolatban találjuk. Mint Tolna megyének hajdani országgyűlési képviselője, mint Gömör megye egykori főispáni helytartója, mint Sárosmegye főispánja, excellentiád ifjú korát, közelebbi múltját és jelenét megyei életünk történetével összefűzte. Áldásteljes működését az egész hazára kiterjesztvén, e három megyével az egész haza fenhangon hirdeti polgári érdemeit, — ugyanakkor a tisztelet és hála érzelmével elismervén azon önfeláldozását, melylyel egész életét a Fejedelem és haza szolgálatának szenteli. A nemesség kötelez. — E magasztos eszme excellentiád köz- és magánéletének vezércsillaga. Magas születés, fényes név, dús vagyon, hatalmas összeköttetés — csak új ösztön excellentiádnak arra, hogy életét kettőztetett buzgalommal és feláldozással a Fejedelem és haza szolgálatának szentelje. És midőn annyi erény és érdem méltó elismeréséül, excellentiádat ő cs. kir. Apostoli Felségének legkegyelmesebb bizalma hazánk egyik főzászlósi, a legtündöklőbb országbírói poletra emelés engedje excellentiád, hogy az e feletti örömérzelmeinkről nyílt vallomást tehessünk; engedje, hogy magunkat és a kormányzatunkra bizott hármas megyét magas kegyelmébe ajánlván, azon forró óhajtásunkat kinyilatkoztassuk, hogy a Mindenható excellentiádat a Fejedelem és a haza dicsőségére, zászlósaink és förendeink díszére, mindnyájunk boldogítására, magas családjával, legkedvesebb övéivel, lelki és testi teljes erőben sok számos évekig éltesse !“ . Excellentiája a szívélyes üdvözlést igen kegyesen fogadta, és egyenkinti bemutatás után az első alispánnal, úgy másokkal is beszélgetésbe ereszkedvén, a megye állapotáról, a törvénykezés ügymenetéről, közbátorságról szakavatottságát tanúsító modorban kérdezősködött. — ő Excellentiájának azon megjegyzése, hogy ő is a magyar ember valódi iskolájában, a megyénél kezdte polgári pályáját, és hogy a megyei institutio mennyire drága kebelének, lelkes éljenzésekkel viszonoztatott — és főispáni helytartói méltóságával hosszasabban értekezvén, megemlékezni kegyeskedett azon időkről, midőn ő méltósága részint mint alszolgabiró, részint mint aljegyző és főszolgabíró ő excellentiájának sárosi főispánsága alatt hivataloskodott. A tisztelgőket ő excellentiájának kegyes leereszkedése, a megyei állapotok iránti érdeklettsége felette örvendetesen meglepte, és ismételt hangos éljenzések között hagyta el ő excellentiáját a tisztikar, az Isten minden áldását reá és egész családjára kikérvén. Esztergommegye fölirata Magyarország főbirájához, gr. Andrássy György 6 exoljához. Nagyméltóságu gróf, országbíró , kegyelmes urunk ! Hazánk történelme, ezen vezérfonala a bölcsnek, — ki okulva a múlton, tájékozottan a jelenben, biztosan akar evezni egy szebb jövő kies révpartjára — feljegyzé Ferenc* dicsőült királya azon jelmondatát — mely öt annyi viszály közepette, — míg korában nemzetek születtek, trónok enyésztek — biztositá koronája igaz gyöngyéről — a nemzet hű szeretetéről. Bölcs mondat ez, kegyelettel emliti az utókor, és szívesen feltűzi igaz jogai zászlójára ismételve: „Justitia est regnorum fundament u m.“ Jelenleg dicsőségesen uralkodó Felséges Fejedelmünk is, ki Ferencz méltó utóda, — mert tőle öröklé a trónt, melyet jogosan birtokol, de egyszersmind állama sajgó sebét, a belviszályt, — felfogta nagy őse szép jelszava horderejét, s 1860. October 20-dikán megnyitá az Ígéret arany kapuit, hogy a nemzet és alkotmánya fejlesztésében korszerűen előre haladhasson. Szétzúzattak fejedelmi kegyelemből az önkény alkotta erődök, s Hunnia legjobbjai vállvetve istápolák a trónt, s benne a nemzetet — a hazát. Fényes csillagként ragyogott ezek közt Nagy méltóságodnak az alkotmányos honfi által szeretve tisztelt, szép zengzetü és neve. Fényesebben tündöklik azonban ma, midőn annak természetesen hazafias lángja a fejedelmi igazságszeretet s méltánylat által az országbírói nagyméltóság fénykörével öregbítve, viszfényezve sugárzik. A magyar nép milliói harsány „Éljen“-e közepette fogadja szívesen Nagyméltóságod Esztergom vármegye tisztikarának jelen üdvözletét is, kik ez alkalomból ama szent hitüket helyezik a biztos szebb jövő reményébe, hogy : Nagyméltóságod, a királyi kegyelem felkentje, a „legnagyobb magyar“ kor- és bajtársa, ki halhatlan emlékű lelki barátjával, mint a nemzeti jobblét hű napszámosa, rendületlenül fáradozva, közös anyánkat, az édes hont, — vajmi sokszor akarata ellen — egy nem remélt anyagi jobblét igéret-földére vezető, képes leend, a trón és nemzet közt fenforgó közjogi kérdésekben igaz hazaszeretet sugallta tanácsait sikerrel érvényesíteni, különösen azonban ott, hol a nemzeti létben legszivósabb a gyökbaj — az igazságkiszolgáltatás jelenlegi parlagán — alkalmazva tökélyeit, felhasználva a fennálló sok hasznos anyagot, de ezt kellően korszerűsítve, — ezen nemes mozaikból újonnan építendő Themis templomával örökös Pantheont épitend az igazságért sóvárgó sok ezer magyar szive szentélyében. Kik egyébiránt stb. alázatos szolgái Esztergom megye tisztikara. Unghmegye tisztikarának fölirata gróf Andrássy György országbíró a nagy méltóságához. Nagyméltóságu gróf, Országbíró s királyi főpohárnok ur, Kegyelmes urunk ! Midőn édes hazánk leglényegesebb és ép ezokon legdíszesebb méltóságai egyikének, az országbírói magas állomásnak újólagos betöltése szükségessé vált, ki sem kétkedhetett ugyan a felett, hogy Ő cs. k. Apostoli Felségének mély belátása választása ismét csak is oly érdemdús férfiúra eshetik, ki a nemzet boldogsága előidézésén és megszilárdításán munkálódva, a nemzet összegének teljes tiszteletét és közbecsülés-szülte bizodalmát félreismerhetlenül bírja. Mind a mellett szivemelő meglepetés között megható lelkesültséggel vettük a náltságú magyar k. helytartótanácsnak azon kegyes és egyhangú éljenzéssel üdvözölt intézményét, melyből megérteni szerencsések valánk, hogy az országbírói méltóság magasztos hivatásának betöltésére a legmagasabb bizodalom által nagyméltóságod — azon magas szellemű férfiú lön meghiva, kinek családi fényes nevével a nemzet mindenütt kitűnő tényezőként találkozik, hol a Felséges fejedelmi ház, a hon üdvös becsülete áldozatot, önfeláldozást igényelt. Nagyméltóságod dicső családi törzse Andorás, a szeplőtelen őstörténet igazolásaként a honalapítók között már a bevándorlásnál vezéri kitűnő poleton tündökölt; most pedig nagyméltóságodnak jutott a bölcs gondviseléstől azon magasztos szerep, hogy a szellemi előtörtetésnél, a törvényhozás és jog terén megkezdett elhaladásnál bölcs vezérként tanáccsal és példával világítson a nemzet előtt. Engedje is az örök gondviselés, hogy nagyméltóságod részére legyen fenntartva azon kitűnő kedvezés, mely szerint édes hazánk jeles szakavatottjaival közreműködve, nagyméltóságod a nemzeti közóbat tárgyát képező üdvös codificatio létesítője lehessen. Ennél nagyméltóságod fáradozásának, mely előrehaladt korának tekintetbevétele mellett sokszoros méltánylat és hálós elismeréssel találkozand, szebb eredményt nem óhajthatunk, mint hogy egyrészről e siker mint a nemzeti jólét gyarapodásának nagy eszköze legméltóbb emlék gyanánt örökítendi meg nagyméltóságod vállalkozását és sokoldalú érdemeit; másrészről pedig, mint bizton hisszük, nagyméltóságod bizonynyal törekvéseinek legkielégítőbb jutalmát találandja abban, ha tapasztalandja, hogy e hon a nagyméltóságod közreműködése által létrejött törvény jótékonysága mellett a közjólét áldásaiban mindinkább gyarapodásnak fog örvendeni. Kik egyébiránt nagyméltóságod kegyeibe ajánlva, mély tiszteletünk nyilvánítása mellett maradtunk. Unghváron, május 1. 1863- Nagyméltóságodnak alázatos szolgái : Unghmegye tisztikara, mennyiben természetesen a birálók szemei előtt mindig a legközelebbi dolgok állása vézetik kiindulási pontul. Továbbá, miután úgy vagyunk meggyőződve, hogy az orsz.gegyesületet nem azon nézet vezérelte ezen kérdések kitűzésénél, hogy az illető pályázóknak a jutalomdíjakban részesítése tekintessék mint czél, hanem hogy ezen díjak által az illetők ösztönöztessenek eszméik és ismereteik közlésére, melyek — feltéve, hogy ezek életrevalók, áldásos — a különben igen szűk korlátok közé szorított — hatásukat tágasabb térben terjesszék a közhaladás és közvagyonosodás jól felfogott érdekében. Végtére azon körülmény, miszerint — mint ezt a ma évi január 29-én tartott gazd. közgyűlés jegyzőkönyve mutatja — a procentuatio már másod ízben kitűzött kérdésére beérkezett pályamunkák közül a bírálók egyhangú véleménye szerint egyik sem oldván meg e fontos, s főleg a nagybirtokosok, s a gazdatiszti osztályra nézve egyiránt nagy horderejű kérdést, ez a közgyűlés határozatából egyelőre felfüggesztetett s az erre szánt díj egy bizonyos pótlék-összeggel együtt, a kettős könyvvitelt tárgyaló pályakérdésre fordíttatott, ismét egy ny ok felszólalásnnk mellett, mert a mi egyéni véleményünk és felfogásunk is az , hogy egy jól keresztülvitt gazda kettős könyvvitel a procentuatio kérdésének is a legbiztosabb alapját képezheti, sőt hisszük és valljuk , hogy mindon rovatok kitöltésére, melyek a magyar földhitelintézet kezelési utasításainak gazdászati adatai között a gazdaság egyes ágazatai különvált tiszta jövedelmének kimutatására vonatkoznak, szintén a jól keresztülvitt gazd. kettős könyvvitel leend a legbiztosabb útmutató. Igénytelen figyelmeztetés. Valamint a közérdeknek jó szolgálatot vélünk tehetni, úgy másrészről hivatásunknak is megfelelünk azáltal, ha figyelmünket az államgazdászat bármily irányában történt mozzanatokra kiterjesztjük. Ennélfogva nem hagyhatjuk említetlenül azon körülményt, hogy az országos központi magy. gazd. egyesület által már több év előtt hazai gazdászatunk fejlesztése czéljából több igen érdekes kérdések tűzettek ki megoldásul. Az eredmény az volt, hogy érkeztek is be több rendbeli pályamunkák a különféle szakmákból, némelyből több, némelyből kevesebb, összesen, ha jól emlékszünk, mintegy 13 munkálat, s mindezen munkálatok az illető szakbeli bírálóknak kiis adattak, (mint ezt ugyancsak a m. é. január 29 én tartott gazd. közgyűlés jegyzőkönyve mutatja) megbírálás végett ; de tudtunkkal ezekből eddig csak az erdészeti és gazd. gépészet kérdésében érkezett munkálatok lőnek megbírálva, sajnos, hogy nem azon eredménnyel és sikerrel, mint amilyent nem csak mi, hanem mindenki, ki bármily iránybani haladásunknak szívből örvendhet, óhajthatott és várhatott, mert míg az előbbi csak részletben s egyes tekintetben felelt meg a bírálók várakozásának, az utóbbi épenséggel nem vívta ki a bírálók kedvező ítéletét. A többi munkálatok azonban még mindez ideig nem bíráltattak meg; egy bírálat ugyan már több hónap előtt — mint értesülve vagyunk — ezek közül is benyújtatott. Abbeli reményünket és óhajtásunkat fejezzük tehát ki, hogy a többi bíráló urak sem fognak messze hátra maradni, annyival is inkább, mivel egyért nézetünk, és felfogásunk szerint ezen, a sebesen fejlődő eszmék, gyorsan keletkező felfedezések és találmányok korszakában könnyen megtörténhetik, hogy valamely mű, mely keletkeztekor az akkori tudományosság színvonalán állott, évek múlva már egy vagy más tekintetben nem tökéletesen kielégítő, és így a bíráló urak minden igazságszeretetük daczára is kényteleníttethetnének akaratok ellenére igazságtalanok lenni, a Szombat május 16. Aradi román népmivelődési egylet. Arad, május 13. Tegnap szokatlan számban gyülekeztek városunkban g. n. e. lelkészek és idegenek, mi meglepetést okozott, mivel sem magán-utón, sem helybeli lapjaink által, érdekelt polgártársainkon kívül, senkinek sem volt tudomása bármely gyülésezésről, melyről ez okból mindenféle hirek terjesztettek , mig végre amaz alapos tudomás átalános értésre jutott, hogy az engedélyezett román „népnevelési és olvasó kör“ egylet tartja alakító gyűlését, miről a t. szerkesztőség helybeli lapjaink által részletesen lesz értesülve. Ha a nevezett egylet nagyfontosságú czímének megfelel és valósággá válik, akkor a nemzetiségi eszme felmerülése óta tapasztalt viszálkodások és közkártékony következmények óta — a mondott egylet által kitűzött népnevelési ez volna valóban az első bölcs és kiszámíthatlan üdvös eredményekre vezethető feladat, melynek hazánk elhanyagolt román népében cultúrát és munkásságot kellene ébresztenie , minek következménye a román nép vagyonosodása és értelmiségének emelkedése lenne, ez pedig közös hazánknak és minden népeinek érezhető hasznára és javára válnék. Mi tehát csak üdvkivonatokkal kísérhetjük az említett egylet ez iránybani működését, és buzgó kitartást óhajtunk mindazon számtalan nehézségek ellenében, melyek egy nép szellemi és anyagi átalakításánál mellőzhetlenül felmerülnek. Ily nagy műnél lassú a haladás, csekély az eredmény , de a szilárd kitartás több nemzedék után áldást hozó, biztos következményekre vezet, melyek óhajtásunk szerint legtöbbike: hazánk népeinek kölcsönös megértése, és közös jólétek előmozdítására egyesült erőveli törekvés. Ezen egylet a román intelligentia reális iránybani törekvését jelzi , mi csak becsületére válik , és minek mi csak örvendhetünk , mert a nemzetiségi eszme mindnyájunk kárára való — elszigetelése csak az érdekközösség reális terén szüntethető meg, és egyenlíthetők ki félreértéseink. fc. . Ez egylet gyűléséről az „Arad“-ban olvassuk : Az „aradi román népművelődési egylet“ alakítógyűlése ma délelőtt 9 órakor, szintén szép számú közönség előtt folytattatott s bevégeztetett. Mindenekelőtt Popa György azon indítványt tette, hogy egy küldöttség neveztessék ki, mely püspök ömltságát a gyűlésbe meghívja, — mire Nagy Mihály, lugosi g. e. kanonok és Joanescu Lázár, aradi ügyvéd urak kérettek fel — kik is visszatértükkel ama hirt hozták, miként ömltsága e pontban megérkezik. A püspök ur kevés percz múlva számos „se treaske“ szavak üdvözlése között megérkezvén, elfoglalá az elnöki széket szövil szavakban újra fölemlité az egylet magas czélját. Aztán a részvényesek nevei felolvasását kéré, mi Popovics János ideigl. jegyző által felolvastatván, azok összes számait 797-ben mondá ki, — az olvasás közt egyes nevezetesebbek nevei hangoztatásakor „se treaske“ hangzott. Popa György kéri a zarándmegyei román intelligentiától érkezett Üdvkivánatot felolvastatni, mi színtér, felolvastatott többszörös „se treaske“ felkiáltással. Paska Fülöp, krassó megyei főügyész, a részvényesek nevei fölolvasása alkalmakor történt éljenzésekre vonatkozólag ama szerény megjegyzést teszi, miként ott többek nevei megéljeneztettek, egyedül a pórnép, ki talán azért, mert bocskorban jár, vagy azért, mert hivatása a földmivelés, egészen mellőztetett, kinek adott fillérjei szintén olyanok,mint bármelyikünké,méltó tehát, hogy felettük is mondjunk egy „se treaske“ t, (bravo, derept) „se treaske“. Elnök az egylet tiszti választására kérte fel a gyülekezetet, mire : Popa György rövid, de velős és szívreható beszédében az összes gyülekezet nevében öltságát kérte fel az elnökség elfogadására. Püspök öltsága, a fölszólaló hathatós beszéde folytán egészen elérzékenyülve, habár életkorára kissé terhes, mindamellett azt szívesen elfogadta, kijelentve egyúttal, hogy ma 10 éve, hogy fölavattatott püspöki méltóságába, 1853. máj. 1-én, ezen nap reánézve kétszeresen boldog, mert e mai nap választattam meg — úgymond — egyletünk elnökének, mig ma 10 éve avattattam fel püspöknek. Elnök, a programm rendét követve, két alelnök választását terjeszti elő, ajánló pedig főtiszt. Nagy Mi-