Sürgöny, 1863. július (3. évfolyam, 147-173. szám)
1863-07-22 / 165. szám
Harmadik évi folyam. 165 — Sierktztő-hi \ otal: Bar&tok'terc 7. 8« a fiUdarin . Elöfianithotni Budapesten a kiadóhivatalban. barátok-tert 7. szám. földszint. Kiadó-hivatal: H*4ratuk-tere 7 se. a. földszint. Vidéken bérmentes füveink 1« s minden romta-hivatalnálSÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. rtudstpenten hárhomihordva. Vidékre, nappalial pusva Félévre 860 kr. Félévre 10 forint. Negyedévre 4 . 50 , I Negyedévre 6 Előfizetési felhívás „SÜRGÖNYI“ Julius—decemberi félévi és Julius—scotthuiberi negyedévi folyamára. Előfizetési ár Jalias—decemberigL évre 10 forint, július —septemberig évre 5 forint. A „Sürgöny* kiadó hivatala. NEMHIVATALOS RÉSZ. A tradSiCtio és az „öster. Const. Zeitung.“ Olvasóink ismerik az „Ost Const. Ztung“ utolsó czikkét, melylyel közelebbről kifejtett nézeteinkre felel, valamint azon kérdéseket, melyeket ez alkalommal hozzánk intéz. Ha valaki a centralista párt e nevezett orgánumának nyilatkozatát figyelemmel olvassa, meggyőződhetik, hogy csakugyan igazunk volt, midőn arra céloztunk, hogy a „transactio“ és „feltétlen megadás“ a centralistáknál majdnem egyet jelent Nem sok kedve maradna az „Őst. Const. Ztg“ czikke után oly embernek a transactionalis kisérietek folytatására, kinek nincsen erős meggyőződése, hogy a transactió végre is csakugyan létre jő. Minket azonban sem a „C. Const. Ztung“ kicsinylő megvetése , sem S® ultra magyar hazafiak kárhoztatása nem fog e térről elriasztani, mert e fris meggyőződésünk a transactio létrejövése iránt biztos alapon nyugszik, mely alap nem más, mint dicsőségesen uralkodó Fejedelmünknek a magyar nemzet iránt tanúsított kegye és rendithetlen szeretete.—Hogy az „Ost. Const. Ztg“ és az ultrák minden lehető módon akadályozni fogják e transactiót, azt úgy is tudtuk. — Még kedvezőtlenebb körülmények is jöhetnek reánk mint a mostaniak, de mi akkor sem fogunk csüggedni, mert biztos az alap , melyből kiindulunk. És most lássuk részletesen a nevezett lap ellenvetéseit és kérdéseit. Előrebocsátja az „Őst. Zeitung“, hogy talán eljövend az idő, midőn nézeteimet a transactiora nézve bővebben tárgyalja. — Megjegyezzük ezúttal, hogy az „Őst. Zig“ emberi emlékezet óta mindig akkor látszik engedni, midőn már késő. — Kívánjuk, hogy e tárgyalásra is ne hiányozzék a t. ez. collegánk által többször tapasztalt trop tárd. Ezután az „Őst. Ztg“ azt állítja, hogy maiv ama felfogás, mely szerint (a februári pátens felfüggesztéséről lévén szó Magyar- és Horvátországra nézve) a teljesnek elismert reichsrath „épen a főéletkérdésben a birodalom egy töredékének élet-halálra megadja magát.“ — Így beszélhetne körülbelől a török minister egy orgánuma , miután Montenegrót meghódította. — Először: nem vagyunk a birodalom töredéke, hanem coordinált fele;másodszor: hiába határoz rólunk a teljes reichszab olyat, mit nem tartunk méltóságunkkal megegyeztethetőnek, mert e határozat sohasem lépene életbe, miután Fejedelmünk kegye az erőszakot kizárta. Tehát az „Ősz. Zig“ pártja a magyar országgyűlés kedvezőtlen határozata esetében is csak ott volna, ahol most és a felfüggesztett alkotmányt újból reánk is kiterjeszthetné, ha e fictio neki egyébként örömére szolgál. A kérdésre,hogy kivel akarunk travélgálni, azt feleljük :nem egyedül t collegánkkal, hanem Austria minden népeivel. A nevezett lap azon aggodalma, miszerint a magyar és horvát országgyűlés kétféle módot határozand a közös ügyek tárgyalására, egészen felesleges; ez aggodalom igen comicus, semhogy arról komolyan szólani szükségesnek tartanék. E részben az „Ost Zeitung“ megvigasztalhatja magát, a Pótőrt olykor lapozgatván. Végre a centralista párt orgánuma azzal vádol, hogy őt gyanúsítottam, miszerint csak szavazó fényes magyar bábokat akar a reichsrathba fogdosni. E vád hamis. — Mi a reichsrathot sokkal inkább tiszteljük, szabadságszeretete felől sokkal inkább meg vagyunk győződve, semhogy ilyet merészelnénk állítani. — Miből olvasta ki e gyanúsítást az „Ost Zeitung“? — Különben is mi minden gyanúsításnak ellenei vagyunk, eléggé tapasztalván magunkon e fegyver nemtelenségét. Hogy pedig a reichsrathot méltán tiszteljük, bebizonyítja a következés és azon körülmény, hogy a teljes reichsrab alázatos indítványunk felett egészen másképen ítélend mint az Őst. Zeitung. “ Egyébiránt az „Őst. Zeitung“ ama tacticája, hogy minket modora által elriasszon, nem fog sikerülni, miután saját honfitársaink túlzásai által sem engedjük magunkat terrorizáltatni. Mondjanak az ultra centralisták és ultra magyar hazafiak akármit, ha sikerül a magyar kormánypártnak a magyar nemzetet Austria népeivel kiegyeztetni,ha sikerül a magyar nemzetet jogai nagy részének élvezetébe visszahlyezni, akkor oly művet vittünk véghez, melyen a mind két oldalról jövő gyanúsítás egyaránt megtörik és melyért sem nekünk sem utódainknak nem lesz oka pirulni. Gr. Bethlen Miklós: Országgyűlési tudósítások Erdélyből. A „Magyar Sajtó” nagyszebeni levelezője vúlius 1- ról írja: Ma megkezdték az igazoló osztályok munkálataikat, nyilvános gyűlés tehát nem volt. Egy pár nappal ezelőtt azt lehet még hallani, hogy nagy csaták fognak az igazolás alkalmával vitatni; ma arról kezdünk meggyőződni, hogy nagyon is békésen fog az egész vertticális lefolyni. Ám — mint hallom — egy osztály már ma, az első napon, befejezte munkálatát. Könnyen meglehet, 10 képviselő képez egy osztályt, mily könnyen történhetik, hogy épen mind a tíznek megválasztatása minden kifogás nélküli. De ha a válaszások ellen lehetne is kifogást tenni, ki tegyen ezt? ! A legtöbb súrlódás a választásoknál a magyar és román választók s ezeknek jelöltjei közt volt; ki képviselje a magyar rész érdekét, midőn egy magyar képviselő sincs, az oszályokban? De hát mit fognak tenni a magyar képviselők? — kérdi mindenki, — ha már eljöttek ide az országgyűlés helyére, talán csak tesznek valamit? E kérdésre ma már majdnem egész bizonyossággal lehet felelni. Memorandumot fognak beadni, melyben előadandják az okát annak, hogy miért nem jöttek be az országgyűlésre, s előterjesztendik jogsérelmeiket s kivonataikat, — azután távoznak. Távozniok, ha már az országgyűlésre be nem mentek, szükségképen kell; mert hiszen az országgyűlési ügyrendtartás szabályainak egyike szabatosan meghatározza, hogy oly tagja az országgyűlésnek, ki az országgyűlésben megjelenését 8 napon túl halasztja, kilépettnek tekintendő. Kilépetteknek fogunk tehát mind tekintetni, s a ház elnöke, az új választások eszközlése iránt azonnal megteszi a szükséges lépéseket. Volt ugyan annak is híre, hogy a magyar képviselők legalább is addig fognak az ülésekben résztvenni, míg a kir. előterjesztések 3-dik pontja meg lesz vitatva. Szól eme pont az erdélyi országgyűlés összealkotásáról és rendjéről Hiro volt, hogy eme pont megvitatásában a magyarok is nagyon óhajtanak részt venni. Igen, de erre azt mondják : micsoda tere nyílik itt a vitatásnak, hiszen, ha 10 képviselő kívánja valamely tárgyalás megszűntét, s szavazatot kér , a tárgyalásnak azonnal vége szakad. Mindezekből tehát kitetzik, hogy bizony a szász és román képviselők egyedül fogják képezni az erdélyi országgyűlést. Nehéz tehát im, a bonyodalmaknak megoldásai A román képviselők részéről történt ma lépés, melytől némelyek remélték a megoldás lehetővé tételét, de e lépésnek sem lett meg a kívánt eredménye. Többen ugyanis a román képviselők közöl, mintegy küldöttégileg társaik részéről, megkeresték ma reggel b. Kemény Ferencz, s gr. Mikó Imre excellentiáikat, s felszólították ezeket, nyújtanának alkalmat a két nemzetiségi párt egymáshozi közeledhetésére, s határoznának meg együtt néhány kiindulási pontot, melyekből együtt kiindulva az országgyűlésnek több eredménye lehetne. A legnagyobb előzékenységgel , szívélyességgel fogadtattak, de a válasz nem vezetett eredményhez. Nem találtatott mód, a belépés lehetővé tételére. -- így állnak ma a dolgok. sz. Brants Károly Medgyesváros. sz. Brennenberg Ferencz Brassó vid. sz. B. Bruckenthal József kir. hiv. sz. Badaker Gottlieb Besztercze ▼. r. Bottyán László Dobokamegye. r. Cipariu Timotheus Küküllőmegye. m. Csiki István Erzsébetváros. r. Codru Dragosianu János Hátszeg, r. Cossaodin János kir. hiv. D. m. Dániel Gábor Udvarhelyszék. r. Demianu Péter Hunyadmegye. r. Dobra Sándor kir. hiv. r. Domsa György kir. hiv. r. Dunka Pál Kolozsmegye. E. m. Ebergényi Mózes Verespatakról, sz. Eitel Ferencz N. Sink sz. sz. Fabini József Medgyessz. m. Fejér János Bereczk. r. Fekete János (Negrutin) Kolozsmegye. m. Ferenczi György Gy. Sz. Miklós. sz. Fitsoh József kir. hiv. r. Flórián János Naszódv. sz. Friedenfels Eugen Ujegyháza. m. r. Gaitan Miklós A. Fehérmegye. m. Gajzago Salamon 8z. Újvár. m. Gál János Oláhfalva. m. Gál Miklós Aranyosszék. m. Gerö János Cs. Szereda. m. B. Gericzi Albert kir. hiv. m. Gros Gusztáv kir. hiv. sz. Gáll József Segesvár v. H. m. Haynad Lajos exe. kir. biv. m. Hallerkői gr. Haller Ferencz kir. biv. r. Hanna János Szerdahely. sz. Haupt Frigyes Fogarasvidék. sz. Herberth Ede Sz. Sebesszék. sz. Herbert Mihály kir. hiv. r. Hodossn János A.-Fehérmegye. u. Gr. Kálnoki Dénes Háromszék, m. Gr. Kálnoki Pál K.-Vásárhely, m. B. Kemény Gábor Károlyfehérvár, m. B. Kemény Ferencz Kolozsvár, m. B. Kemény István A. Fehérmegye, sz. Kirchner Frigyes Szászváros v. m. Kriza János kir. hiv. L. r. Ládár Ágoston F. Fehérmegye, sz. Lang Dániel Besztercze v. sz. Lasset Ágoston Sz. Sebes v. m. Lászlóffy Antal kir. hiv. r. Lázár Sándor Talmára. r. Lemény Brán János Fogarasvidék. M. sz. Manger Károly Brassóváros. r. Macedón Popu Simeon kir. hiv. r. Macellariu Ilyés Szerdahelysz. r. Mann Gábor B. Szolnokmegye. r. Mann Péter kir. hiv. r. Maicz János A.-Fehérmegye. m. Mihály Gergely Csikszék. m. Gr. Mikes Benedek Brassó v. m. Gr. Mikes János, Kolozsvárváros m. Mikó Antal, Csikszék. m. Gr. Mikó Imre, Háromszék. m. Mikó Mihály, Csikszék. r. Moga Demeter, Kolozs m. r. Moldován Popa Simeon, Mocs. r. Marosán Joachim, Naszód vid. r. Munteanu Gábor kir. hiv. N. sz. Nagelschmied Ágoston Kőhalom, m Nagy Sámuel Marosszék. m. Gr. Nemes János kir. hiv. r. Nikola Mathe Torda m. O. sz. Obert Ferencz Medgyesszék. r. Ordonatiu Mihály Hunyad m. P. r. Popu László B. Szolnuk m. r. Popu Leontin Koiozs m. r. Popu Péter Hunyad m. r. Popazn János kir. bír. r. Popea Miklós Huoyad m. r. Popoviciu Servia i Resinar. r. B. PopnKonstantinZenobius kir. r. Pnscariu János, Fogaras vid. R. sz. Rannicher Jakab N.Szeben v. r. Dr. Ratio Torda megye, r. Ratiu János Hunyad m. sz. B. Reichenstein Ferencz Szeben sz. m. Gr. Rbédei István Maros sz. sz. Rosenfeld Lajos kir. hiv. sz. Roth Frigyes Segesvár sz. r. Kaszti János Küküllő m. S. sz. B. Sam en Ferencz kir. hiv. m. Sándor Elek N.Enyed. r. B. Saguna András k. h. Talmács. sz. Schneider József Szebenszék. sz. Schneider Frigyes k. hiv. sz. Schnell Károly Brassó város. sz. Schmidt Conrád Szeben város. sz. Schmidt Henrik N.Sink. sz. Schuler Liblor Frigyes Sz. Régen. sz. Schuller Mihály Segesvár város. m. Simai Gergely Szamos-Ujvár. m. Simon Elek kir. hiv. r. Sipotariu János Doboka m. sz. Schwarz János Segesvárszék. r. Sterca Sulutiu Sándor kir. hiv. r. Szancsali Antal V.Hunyad vár. m. R. Szentkereszti Zsigmond G. Sz.-György. m. Szilvási Mihály Abrudbánya. F. K. hiv. Az erdélyi országgyűlés tagjainak névsora A. r. Adulianu János Fogar s vid. r. Rlex János kir. hivat. r. Angyal György Szászváros vid. m. Balázs János Hunyadmegye. r. Balomiri János Szászvárosszék. r. Balomiri Simeon Sz.-Sebenszék. m. B. Bánffy Albert Maros-Vásárhely, m. B Bánffy Béla Kolozsról, m. B. Bánffy Dániel Székről, m. Gr. Bánffy Miklós exc. kir. hiv. r. Baritz Gyögy kir. hiv. sz. B. Bedeus József Küküllőmegye. m. Béldi Gergőy Aranyosszék. m. Gr. Béldi György exc. kir. hiv. m. Berde Mózes Ilyefalu. m. Gr. Bethlen Farkas Erzsébetváros. m. Gr. Bethlen Gábor F.-Fehérmegye. m. Gr. Bethlen János Udvarhelyszék. r. Biltz István B. Szolnokmegye. sz. Binder Mihály Sz.-Sebesváros. sz. Binder Pál dr. theol. kir. hiv. sz. Birthler Frigyes Sz.-Régen. m. Bodola János Déva. m. Bodola Sámuel kir. hiv. m. Boer János Sz.-Udvarhely város. r. Bohetielu Sándor B -Szolnokmegye. r. Bohetielu Mihály Dobokamegye. r. Bologa Jakab Újegyház sz. B. Szerda julius 22. r. Siulitiu Dénes Tordam. r. Siulitiu József A.-Fehérm. T. m. Gr. Teleki Domokos M.-Vásárhely. m. Gr. Teleki Sámuel kir. hiv. sz. Dr. Teutsch György kir. hiv.. r. Thiemann Frigyes Besztercze v. m. Gr. Toroczkai Miklós kir. hiv. m. Thuri Gergely Háromszék, m. Tímár Károly Vízakna, m. Tisza László Torda város, m. Gr. Tordalagi Ferencz kir. hiv. sz. Trausch József kir. hiv. sz. Trauschenfels Engen Kőhalom sz. sz. Trauschenfels Ferencz Brassó vid. r. Tuldas János Szászváros vár. m. Ugrón István kir. hiv. m. Ugrón Lázár Udvarhelyszék. V. r. Vajda László Kolozsmegye. r. Dr. Vaskn Pál kir. hiv. m. Veér Farkas Deés. W. sz. Dr. Wancher József kir. hiv. m. Weszely Károly Károly Fehérvár, sz. Wittstock Henrik Besztercze vár. r. Wlassa Illés Tordam. Z. m. Zeyk Károly B.-Hunyad, sz. Zimmermann József kir. hiv. Az erdélyi vasúti bizottmány gyűlése július 20-kán. Jelen voltak: nm. gróf Károlyi György, elnök; b. Bornemissza János, Gorové István, Hollán Ernő, Manger Károly, Paget János esq., báró Sennyey Pál, gr. Toldalaghy Ferencz, Ürményi József, gr. Zichy Edmund, nm. gr. Zichy Ferencz, bizottmányi tagok; — Gyárfás Domokos, Hintz György, Ivánka Imre, b. Kemény Domokos, Nagy Lajos, gróf Nemes Ábrahám, Németh János, Rottfeld Soma, gróf Wass Samu, gr. Zichy Nándor, gr. Zichy Ödön mint hallgatók. Elnöki nagyméltósága a gyűlést meg nyitván, az utolsó gyűlés jegyzőkönyvét olvastatja fel Horján Ernő jegyző által. Ezután felolvastatnak gr. Mikó Imre és Tisza Kálmán jelentései, kik az erdélyi és bihari gazdasági egyesületek választmányainak nevében készeknek nyilatkoznak , a földkisajátitási munkálatokban segédkezet nyújtani. Ezután nm. gr. Zecy Ferencz örvendve tesz jelentést, hogy a theoria mezejéről a tett mezejére léptünk, s Herz főmérnök vezetése alatt az előmunkálatok jobbadán elkészültek; tőkét biztosítani is sikerült, amazokat Pawels és Le Gallais urak megvizsgálták és a vonalat megszemlélték a bizottmány kiküldöttei kíséretében, s kéri ezek jelentésének felolvasását. Ezt Homán Ernő, mint a küldöttség tollvivője, felolvassa : Jelentés a nagyvárad-kolozsvár-brassói vasut ügyben működő középponti bizottmányhoz. Múlt hó közepe táján arról értesittetvén, hogy Pawels F. úr a kijelölt vasúti vonal megtekintése végett Erdélybe készül, hogy az addig befejezett mérnöki előmunkálatokat a helyszínen megvizsgálja, s azoknak alapján az építési engedély, valamint a megkivántató kamatbiztosítás kieszközlésére a végleges lépéseket megtegye. találkottak azon kiküldetéssel lettek megtisztelve, hogy nevezett urat szándékolt útjában elkísérjék , minek eredményéről a következő jelentést van szerencsénk a középponti bizottmány elé terjeszteni. Powels úr f. é. június hó 29 én az angol Waring-féle vállalkozó ház képviselőjének Le Gallais, az előmunkálatok vezetésével megbízott Herz Gy. főmérnök urak kíséretében Pestre érkezvén, következő napon N. Váradra indultunk, hol díszes társaság élén gróf Haller S. biharmegyei főispán ur által üdvözöltetvén, amigy Szaniszló F. megyés püspök urnái igaz magyar vendégszeretettel a legszivélyesebb fogadtatásban részesültünk. — Megtekintvén még az nap a város környékét, s a fenálló indóház helyiségeit, julius 1 és a kijelölt vonal irányában folytattuk utunkat, melyen gr. Haller S. őlsga, valamint több városi s vidéki urak kíséretükkel egész a megye, s illetőleg a testvérháza határáig voltak szívesek megtisztelni. Szemle-utunk első megnyitása azonnal a legjobb hatással volt reánk nézve, minek előadásában, mennyiben a tervezett vasút technikai viszonyait érintjük, részint Pawels úrnak szíves közleményeire, de saját tapasztalásunkra, s a helyszínen tett összehasonlításokra is támaszkodunk. N.Váradról M. Telegden, Élesden át az első 6 mértföldön ugyanis, kivéve a Körösnek kétszeres áthidalását, vonalunk semmi nehézségekkel nem találkozik, s ezért kiépittetése a közönséges kiállítási költségeket túlhaladni nem fogja. A tulajdonképeni nehézségek II. Báródnál kezdődnek, honnét az első magaslaton átkelve, a kijelölt irány Brátka felé a Körös völgyébe lehatol, melyen Csernaházán át halad, míg Bucsán át a jelenlegi országutat, s Feketetónál az erdélyi határt eléri. — Ezen vonalrész N.-Váradtól idáig tiz s háromnegyed mértföld, melyek közöl mintegy 4 mértföld esik a komolyabb nehézségekkel járó darabra, s alig 2 mértföld a Királyhágónak tulajdonképeni meghaladására, összesen 5 biddal s 4 alagúttal, melyek közöl a legnevezetesebb mintegy 4000 láb hosszú. Ennyiből áll tehát az átkelés a híres Királyhágón, melynek meghaladását nem ritkán a hatalmas természetelleni merényletnek hirdették, de a mely valósággal mérnökeink beható tanulmányai folytán anynyira egyszerűpíttetett, miszerint el lehet mondani, hogy leendő vasutunk első része, mennyire magyar földön halad, tehát a Királyhágónak át hetétét is magába foglalja, azon közönséges hegyi pályák sorába számítható, minek a birodalom határai közt már akárhányszor épültek. Feketetótól Bánffi-Hunyadig a Körös II.