Sürgöny, 1863. augusztus (3. évfolyam, 174-197. szám)
1863-08-08 / 180. szám
Harmadik évi folyam. Szerkesztő-hivatal: iratok-tere 7. ez. a. földtarot. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. az. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál. 180 -SÜRGÖNY Szombat augusztus 8 Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten hájiborfhordini. Vidékié, naponkint postai Félévié 0 60 kr. Negyedévre 4 . 50 „ félévre 10 forint. Negyedévi» 5 . Előfizethetni „SÜRGÖNY“-TM. Augustus— September 2 bóra 3 ft 30 kr. Augustus—October '/» évre 5 ft. Augustus—december 5 bóra ti ft 40 kr. A Sürgöny“ kiadó hivatala HIVATALOS KÉSZ. A nagyvárad budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Hesze János hivatali járulnékot a pesti fővámhivatalnál, III. osztályú ideiglenes hivatali tisztté ugyanazon fővámhivatalnál kinevezte. A budai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Salamon Gergely másodosztályú adóhivatatali ellenőrt harmadosztályú adó-alfelügyelővé kinevezte. A nagyvárad-budai cs k. országos pénzügyigaz- gatósági osztály Králl Miklós rendelkezhető vámpénzszedőnek egy a debreczeni főhivatalnál megürült hivatali tiszti állomást adományozott. »HIVATALOS RÉSZ. Buda, aug. 7. Azon részletekből, melyek az Ínség ügyéről a „Független“ és „Sürgöny“ hasábjain közöltettek, megközelítő fogalmat nyerhet a csapás nagyságáról az is, kinek alkalma nem volt, arról saját szemeivel meggyőződni. A Nagy-Kunság, Hajdúkerület, Csongrád, Csanád, Békés megyék egészen, Hevesnek legnagyobb része, Temes, Torontál, Arad majd egészen. Pest, Szabolcs, Zemplén nevezetes része, Abaújnak egy része, nemkülönben a Jászság és Kis-Kunság, tehát hazánknak máskor legáldottabb vidékei most a lélekrenditl ínség szomorú tanyáját képezik; s itt még csak azon szerencsétlen vidékek vannak kiemelve, melyek a szó teljes értelmében tönkre silányittattak; s nincsenek felemlítve azon nagy kiterjedésű terek , melyek nagyobb mérvben szenvednek ugyan szükséget, de a felemlítettekhez képest mégis némi tekintetben kedvezőbb viszonyokat mutatnak fel. Tudjuk, hogy a magas kormány a legnagyobb erélylyel karolta fel az ínség enyhítésének ügyét, s mindenek előtt igyekezett kimeríteni azon módokat, melyek a baj megismerésére vezetnek. Az érdekelt megyék kormányzóinak s tisztiszékeinek hivatalos jelentései, egyesektől a legkészebb előzékenységgel fogadott részletek s felvilágosítások, gazdasági egyletek, szakértők részint hírlapokban közlött, részint magánúton nyert nyilatkozatai s javaslatai, s egy csupán e czélra kiküldött királyi biztosnak az érdeklettek meghallgatása, és személyes tapasztalatok alapján szerzett tudomása képezték azon roppant anyagot, mely a magyar kir. helytartótanács kebelében e czélra felállított bizottság által az ínség terjedelmének kipuhatolására felhasználtatott. S ezen adatokból nyert áttekintés teszi egyedül képessé a kormányszéket, a felismert bajnak alkalmas és lehető orvoslásán működni. Azon tervezethez, melyet e tárgyban az elől említett hírlapi közleményben olvasunk, csak legőszintébb helyeslésünkkel járulhatunk, azon óhajtás kifejezésével, hogy ama czélszerű javaslatok mielőbb jóváhagyást s életet nyerjenek, amit annál biztosabban remélünk, mert épen értesülünk, hogy a kormány részéről máris oly intézkedések tétettek, melyek által a baj lehető enyhítésére a legczélszerűbb eszközök használtatnak fel. Ugyanis, amint halljuk, utasíttattak a megyei s kerületi kormányzók, hogy minden törvényhatóságban a lakosság minden osztályainak leglelkesebb s legbefolyásosabb egyéneiből rögtön segélyezési bizottmányokat állítsanak fel, melyek a helybeli viszonyok alapos ismeretével bírva, meghatározhatják, hol kell és mennyi albizottmányokat felállítani, s micsoda módokat felhasználni, hogy a czél —a kevésbbé sújtott vidékeken könyöradományokat gyűjteni, minél sikeresebben és gyorsabban eléressék. Ezen bizottmányok feladata egyszersmind a közvetítést eszközölni a legelő és takarmány hiányában szenvedő birtokosok s azok között, kik ezekkel saját szükségükön felül rendelkezhetnek. Most hát rajtunk van a sor ! Itt van az alkalom, szenvedő honfitársaink iránt testvéri érzelmeinket gyümölcsöző tettekben kimutatni. S ki ne ragadná meg ez alkalmat; kinek szive nem szorul el, ha olvassa vagy látja, mint küzdenek százezrek a kétségbeejtő nyomorral; ki ne igyekeznék versenyezni, hogy minél inkább teljesíthesse azon fenséges feladatot, saját vérét a végső nyomor, sőt éhhalál legrémesebb alakjában fenyegető elveszéstől megóvni! — felszántani a sinlődő könyeit, enyhíteni az éhező kínját, pusztulástól megmenteni nemzetünk legvirágzóbb törzsét ! Bármily áldozatokat hozzon, bármily tevékenységet fejtsen ki a kormány, és valóban mindkettőt a legnagyobb mértékben teszi; mégsem lesz az kielégítő az óriási mérvű baj orvoslására, ha magunk is lankadatlan erélylyel nem egyesítjük törekvéseinket az indég enyhítésére. Jóakarat, tehetség, erély és nagylelkűség végtelen tért nyernek itt értékesülhetni, s az emberbaráti fáradozásoknak legszabadabb működési tér van engedve : foglaljuk azt el, s mutassuk meg a tett mezején, hogy embertársaink, kiket a közös haza szent neve még szorosabb testvéri kapocscsal fűz hazánk, végső ínségükben biztosan számíthatnak nem csak jó tanácsunkra, hanem tettleges és valódi támogatásunkra ; hogy emberbaráti, vallási és hazafiús érzelmeink nem puszta hangzatok, hanem a jótékonyság és jól alkalmazott segély gazdag forrásai; mutassuk meg, hogy azon erős összetartás, mely e haza gyermekeit egybefűzi, nem csak sympathiák meddő érzelmeiben, hanem gyümölcsöző tettekben is nyilatkozik. Azon gondolat lebegjen szemünk előtt mindig, hogy csekély adományunk is képes enyhíteni a kétségbeejtő nyomort, a megrendítő ínséget, s lelkesítsen kitartó erélyre: a teljesített kötelesség öntudata lesz legméltóbb jutalmunk. Orviggyűlési tudósítás Erdélyből. Nagy-Szeben, aug 4 én. A kétség eloszlott. A válaszfelirati javaslatot illetőleg itt-ott megbízhatónak tartott kutforrásból merített hirek s combinatiokból következtetett sejtelmek s gyanitások helyett most már a tény szól. Alkalmam volt a válaszfelirati szerkezettel közelebbről megismerkedni, és belőle addig is, míg azt egész terjedelmében megküldhetném, a következő főpontokat emelem ki, n. m. A bevezetésben fölemlíttetik a pragmatica sanctióban gyökerező ősi alkotmány, melynek több éven keresztül érzett nélkülözése fölött fájdalom fejeztetik ki, az utóbbi korszak vívmányaiként számíttatván azonban a törvény előtti egyenlőség, a vallás egyenjogúsítása, az átalános hivatalképesség, a honvédelem és közterhek viselésének közössége, az úrbér megszüntetése, végre a közbenső vámok eltörlése. Az octoberi diploma visszavonhatlan alaptörvénynek ismertetik el, melylyel a birodalom belső állami viszonyai rendeztettek, kijelöltetvén egyszersmind a határok, miken belől az őszállam alkotmányának fölépítése , — a közös ügyek kezelése tekintetéből szervezett képviselet közreműködésével, mindamellett az egyes országok autonómiájának megőrzésével — lesz eszközlendő. A február 26-diki pátens az oktoberi diplomát kiegészítő alaptörvénynek tekintetik. Örömét fejezi ki ezután a felirat, hogy az imént említett alaptörvény szerint a törvényhozás ezentúl csakis alkotmányos uton fog gyakoroltatni ; továbbá, hogy az ország nemcsak visszanyerte a jogot, mely szerint önmaga intézkedhetik saját belügyei fölött, hanem ezenfelül még a birodalom közös ügyeinek intézésében is részt vehetene. Az ország túlnyomó többsége — mond a felirat — nagy súlyt fektet Erdélynek, mint a magyar korona független részének megőrzött önállóságára és a Magyarországgali uniót nem tekintheti törvényesen létesítettnek. Elismeri, hogy az ország ősi alkotmánya az újabban kifejlett viszonyoknál fogva lehetetlenné vált, valamint helyesnek találja, mikép más törvény és alap hiányában nem történt — ez országgyűlés egybehivását illetőleg — viszszatérés az 1791-diki XI. tezikkre, hanem ideiglenes országgyűlési rendszabály adatott ki. Sajnálja, hogy a kerületek képviselői, valamint a regalisták nincsenek mind jelen, hanem hiszi, mikép az uj választások folytán az országgyűlés azon kerületekből is derék erőkkel fog szaporodni, melyek választói most saját hibájuk nélkül, sőt akaratuk ellenére nincsenek képviselve. Kijelenti, mikép az országgyűlés Ő cs. k. Apostoli Felségének V-dik Ferdinándnak, valamint ö cs. k. Fenségének Károly Ferencz cs. k. Főherczegnek a trónréli lemondására vonatkozó, s hiteles másolatban megküldött okmányok valódiságáról meg van győződve s azokat tudomásul veszi. Kész az országgyűlés — folytatja a felirat — az octoberi diplomát , februáriéi pátenst inarticulálni, fenntartván magának, e tárgyban egy törvényjavaslatnak a cs. kir. Apostoli Felsége elé leendő terjeszthetését. Megnyugvással fogadja a felirat ő Felsége azon nyilatkozatát, miszerint a leopoldi diplomát, — a mely több pontjaiban elévült és a pragmatica sanctio, jelesül az 1744. III. tezikk által már módosítva volt, — nem erősítheti meg. Örvend az országgyűlés, mikép ezen okmány csak azért nem njittatik meg és czikkelyeztetik be, mert tettleg nem alkalmazható, a nélkül azonban, hogy azért államszerződési jelentőségét elveszítené. Végre örömmel fogadja a felirat azon legmagasb ígéretet, mely szerint ő Felsége — mihelyt Erdély a birodalmi tanácsba küldé követeit — azonnal új fejedelmi diplomát fog kiadni, melyet hittel erősitend meg, és ugyanerre Felséges utódait is kötelezendi. Ennyiből áll körülbelül a fontos okmány. A phasisokra, melyeken keresztül ment, míg megérlelődött, hihetőleg visszatérendünk még. R. F. I. Nagyszeben, aug. 8. (R. F. I.) Emlitem már, mikép az erdélyi k. kormányszék az eddig nem képviselt magyar s székely választókerületekben az uj választásokat elrendelte, és általános határnapul e hó 12-dikét tűzte ki, mely határnap azonban - hallomás szerint — két nappal elhalasztatott, és igy augustus 14-dikére tétetett át. Ezen új választásokat illetőleg a Kolozsvárról Nagy-Szebenbe ideiglenesen áttette. kormányszék tegnap tartott első teljes ülésében (plenum) az illető hatóságokhoz intézett, és mai nap azokhoz el is küldött következő legfelsőbb intézmény olvastatott fel s hirdettetett ki : Mi Első Ferenci József, Isten kegyelméből austriai Császár, Magyar és Csehország Apostoli Királya, Lombardia, Velencze, Galiczia, Lodomér és Illyria királya, Austria főherczege, Erdély Nagyfejedelme és Székelyek Grófja stb. Méltóságos, Tisztelendő, Tekintetes, Nagyságos, Nemzetes, Tisztes, Okos, Értelmes, Őszintén kedvelt Híveink! Nagy-Szeben királyi városunkba 1. évi szent- György hó 21 én kelt királyi leiratunkkal egybekirt, és szent-Jakab hó 15 én megnyitott kedvelt Erdély nagy fejedelemségünk országgyűlésére, az ezen országgyűlés részére Általunk kibocsátott ideiglenes országgyűlési alapszabály nyomán megválasztott férfiakból többen, habár választóiknak megbízásait elfogadták, és az országgyűlés helyén megjelentek, csakis szent-Jakab hó 22-én adták át az országgyűlés elnökségének abbeli nyilatkozatukat, hogy ők az országgyűlés tanácskozásaiban részt nem vehetnek. Ennek folytán több választókerületben az Általunk kibocsátott id. országgyűlési alapszabály és ügyrendtartás 5-dik és 13-dik §§-sai értelmében új választások eszközlésének esete állván be, az ügyrendtartás 13. §. értelmében már megalakult országgyűlés elnöksége ezen új választások foganatosítása végett már hozzátok kedvelt Híveink folyamodott. Azon választókerületekben is, melyekben ezen férfiak országgyűlési követeknek választottak, a választásban részvétre felszólítottak atyai meghívásunknak engedelmeskedve, számosan és élénken vettek részt a választásokban, miáltal tagadhatlan jelét és tanúságát adták az időpont fontossága és azon visszautasítlatlan szükség helyes megértésének és érzésének, hogy a sok függőben lévő bel-, és minden egyes jó vagy részletét sajtólag érintő és föltételező tárgyak, az ország képviselőinek a törvényhozásbani részvéte által, alkotmányos utón megoldassanak és rendeztessenek, és Erdélyországnak az összbirodalomhozi államjogi viszonya, az 1860. évi mindszenthó 20., s 1861. évi böjtélőhó 26 án kelt határozványok alapján keresztülvitessék. Sőt még az 1861. évi karácsonda 12. kelt ideiglenes által életbe léptetett törvényhatóságok képviseleteinek csaknem mindegyike, úgyszintén az Általunk kibocsátott országgyűlési alapszabály nyomán országgyűlési követek küldésére feljogosított egyes községek képviseletei is, melyek ezen országgyűlés törvényességét, vélt jogi szempontjokból kiindulva, kérdés alá vonandónak tartották, és ellene elvileg jogfenntartással éltek , mely jogfenntartás különben. Általunk minden esetekben, mint érvénytelen, nem létezőnek nyilváníttatott, az ország politikai, nemzetiségi és valódi érdekeit, és a korviszonyok kívánalmait érett megfontolásra vévén és méltatván, császári királyi és nagyfejedelmi felszólításunknak hódoló hűség- és engedelmességgel megfelelvén, a jelenleg már megalakult Erdély nagyfejedelemségű országgyűlésbeni részvéteket hazafiai alattvalói kötelességnek és szükség kívánalmának tartották és igen csekély kivétellel a középponti választmányokat, melyeknek az országgyűlésben követek megválasztásának eszközlése tüzetett kötelességül, összeállították és maguk részéről is az országgyűlés létesülésében legnagyobb készséggel közreműködtek. Mi ezért a fentebb érintett férfiak nemleges, az ország valódi érdekeit félreismerő tartása felől annál nagyobb sajnálattal és visszatetszéssel értesültünk, mivel az ezen országgyűlésben képviselve lenni kívánt választóknak bizodalma méltányosan kiérdemelte volna azt, hogy a megválasztottak, ha politikai nézetük és személyes meggyőződésük meg nem engedi is, miszerint ezen országgyűlésben részt vegyenek, a vett megbízásokat inkább el nem fogadták volna, nehogy választóik ezen országgyűlésben, az új választások eszközlésének rövid idejéig is képviselet nélkül maradjanak. Sőt, ezen sajnálatunk tetőztetett még azon értesülés által is, hogy ezen férfiak közül többen — mit örömest dicsérettel elismerünk — átvett megbízásuk teljesítésére készek valónak, de nagyrészben csak téves hitegetések és azon állítás által vetettek ezen nemleges tartáshoz való csatlakozásra, hogy nemzetiségük érdekeit csakis egyértelmű eljárás által menthetik meg a veszélyeztetéstől. Az országgyűlés elnökségének megtalálása következtében ti kedves híveink, a több választási kerületekben szükségessé vált új választások gyors eszközlésére a kellő intézkedéseket hihetőleg már megtettétek, ha pedig ez mindekkoráig nem történt volna, meghagyjuk nektek ezennel kedvelt híveink, hogy ezen intézkedéseket haladéktalanul megtegyétek. Egyszersmind meghagyjuk nektek kedvelt híveink, hogy ezen választásokban részvétre az id. országgyűlési alapszabály nyomán följogosított választóknak adjátok tudtál elismerésünket a felett, hogy kedvelt alattvalóink boldogságára irányzott atyai szándékainkba helyezett gyermeki bizodalommal engedelmeskedtek fölhívásunknak akkor, midőn Erdély nagyfejedelemségünk egybehitt országgyűlésére a követek választását foganatosították , azokat egyszersmind fölszólítván arra, miszerint az új választásokban mentél számosabban részt vegyenek, minekutána ezen részvéttel csakis az első választások eszközlése által tanúsított azon kívonatukat és szándékukat tettlegesítenék és nyilvánítanák újólag, hogy ezen országgyűlésben általuk választott követek által akarnak valóban és tettleg képviselve lenni. A választók figyelmeztetendők e mellett azon tárgyak magas jelentőségére, melyek ezen országgyűlésnél tárgyalás alá jutnak , czélja lévén ezeknek, az ország bonyolódott belviszonyaiba felderített világosságot, a közigazgatásba és igazság kiszolgáltatásba rendet és egyszerűsítést hozni, — a különböző nemzetiségkét és hitfelekezeteket megnyugtatni, — végleges állapotok útját törni és megállapítani, melyek következőleg kétszeresen fognak kifejlődni és kimivelődni, — a sokféle kérdéseket, melyektől az anyagi érdekek és az általános jólét feltételeztetik, taglalni és megoldani, végtére az országnak az öszbirodalomhozi államjogi viszonyát keresztülvinni is ezáltal az ország anyagi kifejlődésére az összbirodalom annyira szükséges és elutasíthatlan segítségét és támaszát megnyerni. Lelkükre kötendő továbbá, mennyire érintetik ezáltal nem csak az összes jólléte, hanem minden egyes, és a lakosság azon nagyszámú osztályának jólvagy részlete is, mely főképen és kiválólag saját szorgalmára, saját kézi munkájára van szorulva, hogy az országgyűlésbeni képviseltetésük túlnyomólag csak saját jól felfogott érdekükben fekszik és kívánatossá válik, hogy még azon férfiak is, kiket ők az első választás alkalmával bizodalmukkal megtiszteltek, azon esetben, ha irántuk előbbi bizodalmakat még megtartanák, és azokat netalán uyólag megválasztanák, az új választások eszközlésében nem csak a választók ismételve tanúsított abbeli kívánságát és szándékát, hogy ezen országgyűlésben képviselve legyenek, meg kellene, hogy értsék, hanem — mit különbeni becsületérzésük és hazafias érzületüknél fogva el akarunk hinni — újabb megbízásuknak annál inkább eleget teendenek, minthogy a választók feljogosításának alapja nem a korábban fennállott, az 1846. évi és azt követett tettleges állapotok által kivihetetlenné vált alaki jogban, hanem az Általunk más törvényes és alkalmazható alap hiányában kibocsátott ideigl, országgyűlési alapszabályban gyökeredzik. Azon férfiak lejalitásától elvárjuk továbbá azt is, miszerint ők, ha daczára annak, hogy választóik az új választások eszközlése által komoly akaratukat, ezen országgyűlésben saját követeik által képviselve lenni, ismételve nyilvánítják az új, netalán reájuk eső követválasztások folytán is, politikai nézetükkel összeegyeztethetőnek nem találnák, az országgy. tárgyalásokban részt venni, ebbeli megbízások el nem fogadását mindjárt kinyilatkoztatják, nehogy választóik az országgyűlés előhaladó tárgyalásaiban még több ideig képviselet nélkül maradjanak, és ismételt új választások eszközlésére, melyek a választók nagy része számára mindig tetemes személyes áldozatokkal és fáradságokkal vannak összekötve, alkalmat szolgáltassanak. Ezeken kívül meghagyjuk nektek kedvelt Híveink, miszerint kedvelt Székelyföldünk lakosságát, melynél — amint értesültünk — zavargó, atyailag jóakaró szándékainkat gyanúsító fondorkodások által azon félelem kisértetik gerjesztetni, hogy nemzetiségük általában, és főképen a Nagy-Szeben kir. városunkban egybegyült országgyűlés által veszélyeztetni szándékoltatik, vagy veszélyeztetik, a Mi Császári Királyi és Nagyfejedelmi, a Székelyek Grófja nevében biztosítsátok, hogy országos atyai szívünktől egy gondolat síncs távolabb, mint nemzetiségük elnyomása, vagy annak veszélyeztetésének megengedése, hogy Mi ellenkezőleg minden nemzetiséget egyformán akarjuk oltalmazottnak és feljogosítottnak látni, és hogy mindegyik nemzetiségnek a gyakorlati életben is létesülő egyenjogúságában fekszik, minden egyes nemzetiség és nyelve fenntartásának és üdvös kifejlődésének legnagyobb biztosítéka. Ezen új választások eredményéről Mi legalázatosabb jelentéstöket elvárjuk, és nektek kedvelt Híveink egyúttal meghagyják , hogy ezen új választások eredményeit és az egyes választókerületekben a választásra feljogosított ü egyének összes számának összehasonlító kimutatását, nem különben azok számát is, kik az első választásoknál részt vettek, úgy azokét is, kik az új választásokban részt fognak venni, maga idejében köztudomásra hozzátok. Kikhez egyébiránt császári királyi és nagyfejedelmi kegyelmünk és kegyelmességüinkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fő- és székvárosunkban Bécsben, bár