Sürgöny, 1863. november (3. évfolyam, 250-274. szám)
1863-11-19 / 265. szám
Harmadik évi folyam. 265. — 1863. Csibértök november 19. Szerkesitő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. földszint. kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 . 60 . Félévre löfőforint. Negyedévre 5 . Előfizetési felhívás SÜRGŐÉV“ november—decemberi 2 napi folyam ára 3 forint 40 krral. A Sürgönyi kiadó hivatala NEMHIVATALOS RÉSZ. Tanulmányok a magyar- osztrák egyesült államjog felett. V. Feltéve, hogy a pragmatics sanctió valódi egyesülési alapjog s alapszerződés, — hogy a bécsi udvari dicasteriumokban fennállott 100 éves központi hatalom az alkotmányos jognak lajthántali testvéreink részére tett engedélyezése folytán többé vissza nem állítható; hogy ezen engedélyezésnél hasonlag az egyesülési állam eszméjének kellett irányadó s szabályozó elvül szolgálni; — hogy továbbá az alkotmányosságnak a testvérországokra kiterjesztésénél mindenekelőtt egy központi hatalomnak, s ahhoz adandó képviseletnek felállítása volt szükséges, hogy végre a képviseletnek az egyesülési állam rendszerének lényegéből folyólag sajátságos alakja a központi parlament: mind ezt feltéve, hi Felsége azon legmagasabb elhatározása által, hogy az egyesülési államot a februári pátens által felállított központi parlament hozzájárulásával kormányozandja , az egyesült népekért azt tette, amit csak az egyesülési állam lényegivel meglérőleg tehetett. Kérdés azonban, hogy ha a központi kormány és képviseletnek, úgy a birodalom nyugati fele országos képviseletének formáiban olyan viszásságok léteznek, melyek a birodalom másik felének paritatív jogát, a központi képviseletben szavát s befolyását értékesíthetni, veszélyeztetni látszanak, s ennélfogva az egyesülési állam lényegével s természetével nem egészen egyezőknek találtatnak : nem illenék-e a trón s a másik fél képviseletének méltóságához inkább, ezen alaki viszásságokat elébb helyreigazítani, s Magyarországot a központi parlamentbe követküldésre végleges modorban csak ezután felszólítani? Annál inkább, mert jör : fel kell tenni, hogy Ő Felségének legmagasabb határozata, melylyel a kérdéses képviseletek felállittattak, teljesen az egyesülési állam formái értelmében ▼olt gondolva s kibocsátva, s ezért az alaki egyenetlenségek csak a szerkesztés elnézéseinek tekinthetők; 2-or: mert ezen helyreigazítás tekintetében az egész egyesülést képviselő két tényező már jigelvi szempontból is teljesen illetékes; 3-or: mert csak ezen alaki viszságok eltávolítása után tekintethetnék Magyarországnak vonakodása , a központi parlamentbe követeket küldeni, oly felforgatási irányzatnak, melynek fékentartása az államhatalmat az önfentartás legmagasabb törvényénél fogva is megilleti. A szűkebb birodalmi tanács annyiban is, mennyiben a magyar országgyűléssel correlatumnak tekintetik, teljesen igazolva van; de öszszeállításának oeconomiájában, s eljárásában az egyesülési jog elvét sérteni látszik. Az egyesülési államrendszer természete kétféle s elkülönzött, a. m. egy souverains egy autonóm képviseletét követeli a nem magyar országoknak, holott most a szűkebb s tágabb birodalmi tanács tagjai ez országokból ugyanazon egyének. S ennélfogva a lajthántúli orságos képviselet mindkét házának tagjai előbbi összemíködésük folytán mintegy testületi solidaritásban lépnek a tágabb birodalmi tanácsba, amiből előleges megállapodások származhatnának, ez pedig 1-ér a külön esetekben belépő magyar birodalmi tanácsosokra az állandó majorizatió veszélyével járhatna, és 2-ér azon elvet sértené, mely szerint a többség által határozó törvényhozási testben a megállapodásnak a vitából kifejlődő meggyőződések alapján kell egyedül előállania. Hasonló észrevétel éri a ministériumot is. Átalános jogi szempontból legközelebb áll azon alternatíva : vagy a szűkebb birodalmi tanács mellett se legyenek ministerek, vagy Magyarországnak is legyenek miniszerei. Mert az egyesülési állam alaplényegével ellenkezik, hogy a központi ministérium a központi parlamenten kívül még a bécsi országos képviseletnek is felelős legyen; azaz, hogy a központi ministérium egyszersmind az egyesülés egy részének is ministériuma legyen. Ez pedig most valósággal igy van, s a tapasztalás mutatja, hogy az államminister a központi kormányban előnyös és kiváló állást foglal el, míg a magyar kanczellár a központi ministeriumnak csak egyszerű tagja, holott a Rechberg grófhoz intézett 2-ik legmagasabb kézirat szerint az államminiszernek ugyanannak kellene lennie a birodalom nyugati felére, ami a kanczellár a keleti félre nézve. Abból, hogy a központi kormány egyszersmind a birodalom nyugati felének kormánya, s így a birodalom egy részének kormánya a központi kormánynyal tettlegesen solidáris és azonos, s hogy ennek országos képviseletével folytonosan és teljesen érintkezik, ezen országos képviselet, mely az öszves birodalmi képviselet- nek különben is majdnem két harmadát képezi, a birodalom nyugoti felének úgy kormánya részére suprematiát biztosit, mint képviseletét ■ ■ly állásba helyezi, hogy a keleti fél savazatainak hatása inkább csak a nyugoti fél udvariasságától látszik függővé tétetni. Vegyük ehhez a mesterségesen előidézett s táplált azon balhiedelmet, hogy a német és szláv faj a magyarnak örökös ellensége, s át fogjuk látni, mily ál okokat kell legyőzni, hogy Magyarországnak a birodalmi tanácsba belépés iránti ellenszenvét eltávolítsuk, s mennyire megköveteli a politikai bülcseség, hogy a birodalmi tanács mostani alakításának mindazon részleteit elhagyjuk, melyek oda magyarázhatók, hogy a központi képviseletnél a birodalom keleti felének elemei átalában, s nevezetesen már a szám tekintetében is hátrányban vannak. Mivel a központi kormány a bécsi országos képviseletnek felelős, a paritás jogánál fogva fejősnek kellene lennie a magyar országgyűlés irányában is. S ha a sajátságos helyzet, s különösen a birodalom egyik felében már valósággal létező tényállás ezt követelné, akkor azt is meg kellene állapítani, hogy nemcsak a tárczák szigorúan változtatva osztassanak ki, hanem, hogy ha a miniszer a magyar korona országaiból való, az államtitkár német-szláv legyen s megfordítva, magában értetvén, hogy ha a miniszerelnökség főherczegre hibáztatnék, erre nézve a fentebbi szabály nem alkalmaztatnék. A központi hatalom formáiban mutatkozó mindezen anomáliák igazolják a februári pátens revisiójának szükségét, s ez alkalommal kellene Horvátország állásának szent István koronájához — az egyesülési jog elvei szerint meghatároztatnia. S erre nézve szerző azt állítja, hogy Horvátország, a legfelsőbbig engedett országos tövényhozási jog következtében nem szakadt el a magyar koronától, de több egyesülési komplexeknek felállítása még azon helytelenségre is vezetne, hogy a ministériumok számát a nevetségességig szaporítani, vagy a központi kormánynak a bécsi, pesti, kolozsvári, zágrábi és talán prágai országgyűlések irányában felelősnek U mni kellene, a mi lehetetlenség. — Azután igy folytatja: Reméljük, hogy végre is a mindkét részrőli küldöttekből alakulandó ad hoc congressus bölcseségének s mindenekelőtt Ő Felsége legkegyelmesebb törekvésének , népeit elégülteknek látni, sikerülni fog e nagy nehézségeket az egyesülési rendszerbe illesztendő másnemű közvetítő súlyok által elenyésztetni , s főkép a birodalmi képviselet számára más alakot találni, mint az egyesülési állam lényegéből folyó központi parlamentet De ha ez nem sikerülne, nem lesz-e akkor begyőzve, hogy mégis legczélszerűbb, a souverain kormányzási jogokat ő Felségével mint közös Fejedelemmel együtt egy központi parlamentben összegyűllekezés által megosztani, s ha nem törekszünk Magyarország részéről többre?, mint a központi kormánynak a fentebbiekhez képest, úgy a bécsi szűkebb birodalmi tanács részére egy külön országos ministeriumnak alakítását megnyerni. A hosszára nyúlt ösmertetést , melyből számtalan érdekest el kellett hagynunk, hogy ösmertetés helyett fordítást ne nyújtsunk, még szerző következő eszméivel fejezzük be: Magyarország az unificatiótól csak az egyesülési államformához ragaszkodás által menekülhet meg ; ha attól eltér, nincs más út, mint unifícatio vagy különválás. Azért az egyesülési állam lényegéhez és formáihoz ragaszkodás az egyetlen, s mindkét fél által megtartandó alap ; csak ez alapon következhetik be a Magyarország s a nem magyar örökös tartományok közötti bonyodalmak kiegyenlítése. Ezen alap a változhatlan, az örök szükségesség. Ezen alap — vagy a bukás ! Ivánfi Zsigmond. TARCZ A. Javaslat a nm. m. k. helytartó- tanácsnak 1863-iki július 10-én 41,110. sz. a. az országos műmaradványok megsmertetése és fenntartása ügyében kelt, és a m. t. akadémiához intézett leiratára. Conservatorok. Az archaeologiai bizottmány 1861-diki jan.10 -én kelt és a nm. m. k. helytartó- tanácshoz intézett feliratának VI. pontjában, ugyszinte az 1862 iki deczember 22-kén előadott javaslat 2-dik pontjában nem csak conservatoroknak, hanem egyszersmind levelezőknek kineveztetését is ajánlotta oly czélból, hogy a conservatorok, tekintélyeknél és tekintélyek által fölserkentett munkatársak nagy számánál fogva, a levelezők pedig szakbeli tudományos és művészeti képességük által, a nagy feladat teljesítésében egymást támogassák és mintegy kiegészítsék. A bizottmány ezen nézetből indulván ki, s egyszersmind jól tudván, hogy a legbecsesb régi építmények nagyobb száma már jelenleg is a papság felügyelete alatt áll, a különféle hitvallások főpapjait, u. m. érsekeit, püspökeit és superintendenseit, legtermészetesebb és első sorban álló conservatoroknak hiszi és vallja; második sorban jönnének, mint a maradványok conservátorai, a megyék és sz. k. városok elöljárói, a mindenkori főispánok és polgármesterek; harmadik sorban pedig az országos építészeti igazgatóság élén álló egyének, kik ha egyrészt csekélyebb hatalommal és befolyással bírnak, ezen hiányt nagyobb szakavatottságuk által pótolni képesek. A felsorolt főnökök mindegyike működhetik a neki alárendelt s az ügyben többé-kevésbé jártas hivatalnokai által, nevezetesen: a püspökök és superintendensek plébánosaik és lelkészeikhez intézett körleveleik ; a megyék, városok és az orsz. építészeti igazgatóság főnökei építészeik és mérnökeikhez intézett felszólításaik által. A n. m. k.h. tanácsnak a főnökökhöz intézendő felszólítása és illetőleg utasítása a következőkben öszpontosítható: 1. A főnök meghagyja külön nevezett alárendelt- jeinek,hogy az e czélra készítendő és nekik megküldendő archaeologiai kézikönyv és káténtmutatása szerint községükben vagy hivatalos járásukban létező, vagy egyébütt találtatott minden régi építményt, melyről tudomásuk van, az ide mellékelt, s nekik szintén megküldendő rovaton mintába beírják, annak egyes rovatait minél teljesebben betöltsék, és azt minél előbb elöljáróiknak beküldjék. 2. Az alárendelt hivatalnokoknak meghagyatik, hogy ha valamely javítandó vagy fenntartandó régi építmény hatáskörükben van, a czélzott javítás részletes tervezetét főnökeikkel közöljék, és az építkezést csak akkor kezdjék meg, ha a tervezet kivitele illető helyen jóváhagyatott; ha pedig a javítás hatáskörükön túl esik, jelentsék föl főnökeiknek a javítási szándékot, i igyekezzenek oda hatni, hgy a magánbirtokos is az építkezés megkezdését hasonló jóváhagyás vételéig felfüggesztte. 3. A főnök mind az első pontban érintett jelentéseket, mind a második pontban említett tervezeteket a cm. m. k. helytartótanácscsal közleni kötelességének fogja tartani; az elsőt azért, hogy az archaeologiai építmények hollétét és minőségét megtudni, azokat rendezni, a fenntartásra méltókat kijelölni, és Magyarország régészeti geographiáját készíteni lehessen; a másodikat, hogy czélellenes újítások által a fenntartásra méltó építmények kárt ne valljanak. 4. A főnök csak a nm. m. k. helytartótanács útján, illető helyen kieszközlött jóváhagyás következtében adandja a javítási engedelmet. 6. Kívánatos, hogy a régi építmények különféle anyagából a nm. m. k. helytartó tanácshoz minták külhessenek, hogy ekkor oly gyűjtemény jöhessen létre, miből a hazánkban hajdan használt különböző építészi anyagokat megismerni,s ha azok közt olyanok is találtatnának, melyek czélszerűségök daczára ismeretlenek, azokat fölkeresni és használatba venni, nemkülönben, hogy a régi, nem ritkán igen alkalmas építészeti anyagnak készítési módjával újra megbarátkozni, végre, hogy a régi szerkezeti (constructiv) alapelveket tanulmányozni, s azokat, ha czélszerűek, újra alkalmazni lehessen. 6. Kívánatos, hogy egyúttal az úgynevezett régi tektonikai, vagyis ingó művek, n. m. kelyhek, miseruhák, templomszékek, harangok, és más egyházi szentek; továbbá fegyverek, pénzek, házi készletek skuto- írok, ha ilyenek léteznek, és művészeti vagy történeti s becsesei birnak, följegyeztesenek, és a második, szin- tén szétküldendő rovatos mintába fölvétessenek. I 7. A hatóságot főnökei felszólíttatnak megyéik és városaik térképeinek, mégpedig minél számosabb példányban való beküldésére, mert külön példányokra lesz szükség az építvények bejegyzésénél, külön tér! Képekbe kell iktatni a bejelentett építményeket, különböző stüllök szerint, ne m. külön külön az úgynevezett czelta vagy őskoriakat, a római, az ókeresztényielkét, a byzancziakat, a románokat, a csúcsíveseket, a török és az úgynevezett renaissance építményeket, és külön példányok szükségeltetnek azon levelezők és archaeologiai bizottmányi tagok számára, kik bővebb vzsgálat végett az ország különböző részeibe küldetnek. 8. Aládtatik a főnököknek, hogy a munkálkodás könnyebb foganatosítása végett régészeti bizottságokat alakítsanak : a püspökök a káptalanbeliekből és esperesekből; a superintendensek a seniorokból, a világi főnökök pedig a szakhoz legközelebb állókból, úgymint építészek- és mérnökökből. 9. Az országos építészeti igazgatóságnak meg hagyatik, hogy magát az archaeologiai ügy érdekében tegye érintkezésbe a vasutak, csatornák és egyéb közmunkálatok igazgatóival, hogy magának ez uton az előfordulandó földmunkálatoknál netalán történt régészeti fölfedezésekről tudomást szerezhessen. 10. Minden főnök hivatalos pecsétte láttatik el, hivatalos levelezéseinek bérmentesítésére. Levelezők. A levelezőkre nézve megjegyzi az archaeologiai bizottmány, miszerint daczára annak, hogy Magyarországon archaeologiai tudománya által csak kevés egyén tünteti ki magát, s így csak kevés ember szerzett érdemet és jogot ily czim viselésére, mégis a levelezőkre kell a munkálkodás igen fontos részét bízni, minthogy ők azok, kiket az előleges tudósítások és jelentések nyomán ki kellene a helyszínére küldeni , hogy ama jelentéseket jóváhagyván , kiegészítvén , kiigazítván , vagy épen elvetvén , a tárgyak korát, styljét, anyagát és szerkezetét tudományosan meghatározzák, s azokat leírják, lerajzolják, és a kiadatásokra szükséges munkálatot megtegyék. Ez természetesen kellő honorárium mellett történik, mely minden egyes esetben az archaeologiai bizottmány hozzájárultával lesz meghatározandó, és az alább következő utazásokra, felvételekre és rajzolásokra javalt költségi összegből fizetendő. Egyúttal felkéri az archaeologiai bizottmány a nm. m. k. helytartótanácsot, hogy minden meghatározandó egyes esetben az utazásokra ingyen jegyeket az illető vasúti és gőzhajózási társaságoktól, valamint az előfogati parancsokat a községek részéről eszközölni méltóztassék. Midőn az archaeologi bizottmány levelezőknek a fenntebb előadott nézetnél fogva csak szakmájukban tudományosan kimivelt férfiakat ajánlhat , kiknek számbeli csekélységét saját tagjai alkalmazásával is pótolandja, nem hiszi szükségesnek azok számára általános utasítást készíteni, — egyszersmind készségét nyilatkoztatja, részint a már meglévő és tudomására jutott, részint az előleges jelentések nyomán még felfedezendő emlékek megismertetése végett oly programmot és illetőleg részletes utasítást készíteni, mely után az évi utazások, kutatások, meghatározások, ásatások, leírások, felmérések, lerajzolások és azok kiadási költsége a nm. m. kir. helytartó tanácscsal jó előre ! Közöltetnék. Ezenkívül szabadságában áll mindenkinek, ki ily munkálatra erővel, hivatással és tudományval bir, közrecionkálódásit felajánlani, és fáradsága eredményeit bírálat s illetőleg elfogadás s jutalmazás végett beküldeni. (Vége következik.) A birodalmi tanács követek házának november 17-iki Ülésében Schinder és társai interpellálták az igazságügyministert, az uzsora-pátensnek az államminister által megígért eltörlésére vonatkozó előterjesztés iránt, mire dr. Hein legközelebbre ígér feleletet. Napirendre kerülvén ezután a rendőrministerium budgetje, az átalános vita sorát De 11 követ nyiti meg. Szónok pártja — úgymond — e hó elsején emlékiratot nyújtott át az államminiszernek, melyben előadja panaszát a katonai s polgári visszaélések iránt Lengyelországban, melyeket sem a nép magatartása, sem a nemzetközi viszonyok nem igazolnak, melyeknek tehát az lehetne czéljuk, hogy a lengyelországi fölkelés, Oroszországgal közösen, Galicziából nyomassák el, oly közösség, mely a legkirívóbb ellentétben áll a kormány magatartásával. Az emlékirat ezen viszszaélések megszüntetését és a törvényes állapot visszaállítását kéri. Szónok azt hiszi, hogy a legnagyobb szigor is megegyeztethető a törvényességgel. A lapok — úgymond — ostromállapottal ijesztgeték legújabban Galicziát; az ország már meglehetősen analóg állapotban van ; mikor akarják hát — kérdi — ostrom alá venni ? Azt hiszi, hogy ezen helyzet a birodalom érdekében is megérdemli a figyelmet. Az államminiszer elismeré az emlékirat átvételét, melyet figyelmesen megvizsgált és tiszttársaival tárgyalás alapjául tön, de a figyelmes megvizsgálás meg is nyugtatta őt aziránt, mikép azon viszonyoknál lógva, melyek Galicziában egy év óta fennállnak, a hatóságok magatartása átalán véve elismerésre méltó, miután az alárendelt közegek a részben nem épen legális párttörekvések daczára is csak egyes esetekben nyilvánítottak talán túlzásokat. Szónok nem akar okmányszerű Magyar Tudományos Akadémia. Bölcsészeti, törvény és történettudományi osztály ülés, nov. 16-kán. Szilágyi Sándor lev. tag emlékbeszédét dr. Ötvös Ágoston 1. fölött az akadémiai jegyző úr olvasá föl. — Ötvös Ágoston született Gyulafelérvárott 1811. ápril 27 -én, meghalt ugyanott 1861. october 25 -én, mint történelbuvár, főtanulmányait Erdély XVII-ik századbeli viszontagságai tették, — legnevezetesb munkája „Brandenburgi Katalin fejedelemsége“ czimet visel — s ez volt egyszersmind utolsó műve, mert munkás életének a halál csakhamar véget vetett. Horváth Cyrill r. t. szintén emlékbeszédet olvasott föl Beély Fidél sz. benedekrendi áldoz, tanár s végre kőszegi székházi főnök fölött. Beély Fidél született Székesfehérvárott 1807. júl. 5 kén, meghalt Kőszegen 1863. jan.hó 13 kán. Irodalmi téren Gozmics Izidor nyomdokait követő, s nevelészeli művein kívül vannak még vallási, széptani értekezései s életrajzai is. Szabad óráiban szenvedélylyel tízé a kertészkedést, s a rend bakonybéli és kőszegi kertjei az ő művelő kezei alatt lettek ily virágzók. Közelebb elhunyt Walther László 11 fölött