Sürgöny, 1863. december (3. évfolyam, 275-297. szám)
1863-12-01 / 275. szám
mellett történik. Ez okból a 10 éves jövedékjegyek 10 darab kamat- és ugyanannyi Ukerésleti nölvénynyel,— az 5 éves jövedékjegyek pedig 5 darab kamat- és ugyanannyi tőkerészleti szelvénynyel vannak is látva. A 10 éves jövedékjegyek jelenlegi árfolyama 99 ft 50 kr. — 100 ft. ötéves jövedékjegyek eddig még cinegének forgalomba bocsátva. Ezen értékpapírok tehát törlesztés útján 10 és illetőleg 5 év alatt fizettetvén vissza, leginkább a következő esetekben használhatók: a) ahol az árvavagyon több osztatlan testvért illet, akik különböző időben érvén el nagykorúságukat, osztályrészeiket egymás után veszik kezeikhez; b) ahol az árvák neveltetése a jövedelemből nem lévén eszközölhető, d e czélra koronkint a tőkeértéknek is egy része igénybe veendő; c) a tömegesen (cumulativ) kezelt árvavagyonnál, melynek egy része majd folytonosan egyik vagy másik árva kielégítésére készen tartandó. Ily esetekben a kielégítés az évenkint lejáró tőkerészletekből eszközölhető a nélkül, hogy e végett a vagyon többi része cs *k egy pillanatnyira is gyümölcstelenül heverjen. III. Fizetési utalványok. Az intézet fizetési utalványai, melyik mindig bizonyos névre szólnék, fél évnél rövidebb, és egy évnél hosszabb időre — és 100 írtnál kevesebb összegről — nem állíttatnak ki. A kamatlábat a pénzpiac körülményeihez képest időről időre az igazgatóság állapítja meg. Jelenleg 5%-ra van az szabva, s e kamat az első évnegyedre előlegesen, t. i. a pénz átvételekor fizettetik s illetőleg leszámittatik, — a többi időre pedig évnegyedenkint utólagosan téríttetik meg. Ez értékpapírok különösen czélszerűek : a) kisebb árvavagyonnak, vagy egy nagyobb árvavagyon kisebb töredékének befektetésére; például: ha 130 forint forog szóban, amely két darab 100 ftos záloglevél árkeleti értékét nem üti meg , tehát, hogy kamat nélkül ne beverjen, fizetési utalványra fordítható ;b) czélszerűen használhatók nagyobb összegeknél is oly esetekben, a midőn ezekre egy év leforgása előtt szükség van, s ez okból azok sem záloglevelekbe, sem a hosszabb lejáratú jövedékjegyekbe nem fektethetők. E figyelmeztetést az intézet igazgatósága azon hazafius kérelemmel zárja be , hogy azt a t. ez megyei és városi árvaszékek, — a főméltóságu magyar királyi udvari kanczelláriának f. évi octoberén 16,161 szám alatt kelt, és a nagyméltóságu magyar királyi helytartótanács 78,350/863 szám alatti köriratával közölt azon rendelete alapján, amely az árvavagyonnak a magyar földhitelintézet értékpapírjaiba fektetését országszerte engedélyezte, s hivatalos tanácskozás alá venni, bölcs intézkedéseiknek oly irányt adni méltóztassanak, amely e hazai intézet s az árvák közös érdekének megfelelő legyen. A megrendelések bármily faja értékpapírok iránt posta útján, a hatóságok részéről díjmentesen, az egyes gyámok részéről azonban bérmentve, a pénzösszeggel együtt, közvetlenül a „Magyar földhitelintézet pénzügyi igazgatóságához” intézendők, mely azokat a napi árfolyam szerint rögtön és pontosan teljesítendi. Az eljárás egyformasága és egyszerűsítése tekintetéből az igazgatóság az 1/. alatti rendelvényi mintát ajánlja, melynek első rovatában azon kérdések foglaltatnak, amelyekre a megrendelőnek a 2-ik rovatban válaszolnia kell. Hazafius tisztelettel, Kelt Pesten, a magyar földhitelintézet 1863 évi november 23-án tartott igazgatósági üléséből. Lónyay Menyhért, Csengery Antal, alelnök, titoknok. Megyei tudósítások. — Aranyos Maróh, 1863. november 16-án. A mai nap Barsra nézve a kegyelet és öröm napja volt; ma nyittatott meg a megyei kórház s adatott át a szenvedő emberiség használatára. Főispánunk ugyanis a kórház ügyében mai napra közgyűlést hirdetvén, azt a nagyszámmal egybegyült megyei közönség jelenlétében következő beszéddel nyitá meg: „Tekintetes közönség! Csak ts a legszivesebben üdvözölhetem az. közönséget eme gyülekezetben, mely - nek tárgya felette nagy örömömre szolgál. — Még nincs öt hónapja, hogy ugyane teremben általam inditványoztatott egy megyei szent ügy, — ennek kivi-telét a tekintetes közönség teámbilis, és ime az igen testté vált. Barsmegye szegényebb sorsu betegei számára mai nap 18. ágygyal megnyittatik a kórház, mint meggyőződni méltóztatnak,rendes, helyes és illetőleg tekintélyes mérvben. Valamint hogy annak indítványozásakor az Ügynek szent voltánál fogva csak is az Isten kegyelmében bíztam, úgy annak jövendőbeli fenntartása tekintetében is az Isten kegyelmében bízok és él bennem a remény, hogy ha maholnap e megye kormányzatától elválok, ismét az Isten kegyelme nem hagyja sintödni vagy veszni Bars megyének ezen első, a szenvedő emberiségnek szentelt rendes jótékony intézetét; hogy ezt mentül sikeresebben reménybeeőrk lehessen, de kérem a tekintetes közönséget, hogy eme gyűlés bevégeztével itt a közeli Hizéren lévő intézeti helyiség beszentelésére megjelenni méltóztassék. Volt ezen reám bízott szent ügynek egynéhány egyes jótevője; voltak több községek, a lévai, verebélyi, kis tapolcsányi s garami járásból, valamint Léva városa is, a melyek e szent czélra adakoztak; — a siker számszerint fel fog olvastatni, és ne is méltóztassanak kételkedni rajta, hogy az elvetett első jó magból egy eddig parlagon hevert megyei téren a szaporodást bízvást remélhetni. Az ápoldának jövendőbeli minden tekintetbeni kezelését a tekintetes közönség elé ekkér terjesztem: a) Fel van fogadva egy férfi és női ápoló évi rendes fizetéssel. b) A járási orvos úr látja el orvosilag a betegeket s minthogy ezáltal fáradsága s költsége szaporodik, egyelőre az ápoldai pénztárból húz 160 főnyi évi tiszteletdíjt; az orvosi főfelügyeletet a megyei főorvos úr gyakorolja. Végre szükség van egy ápoldai gondnokra, mire Begán Mihály megyei főszámvevő urat ajánlom, ki, mint tudom, díjtalanul kész elvállalni e tisztséget; a lögendnokségot továbbra is — ha ez a tekintetes közönség , szándékával találkozik — magamra vállalván. Végre e szent ügyet a tekintetes közönség fői pártfogásába és nemes indulatába ismételve ajánlom." Felolvastatott ezután a fennél intett megyei kórház javára eddig kegyült kegy adományok jegyzéke; e szerint Rakovszky István ur és neje 82ül. Majthényi Ilona asszony 1863. november 16-án kelt alapitvány-levél szerint egy beteg ágy fenntartására 1000 ftnyi alapit- ványnyal, továbbá kesseleökei Majthényi Ágoston, cs. k. kamarás s barsmegyei főispán ur és neje, szül. Szent- iványi Julia asszony 1863 ik nov. 16 án kelt alapitvánnyi levél szerint szintén egy beteg ágy fenntartására hasonlólag 1000 ftnyi alapitványnyal nyiták meg a v kegyadományok sorát; a járásokból, nevezetesen : a) A verebélyi járásból bejött készpénzben, és pedig: s kegyadományképen . . 224 ft — kr.bírságok fejében ... 68 „ 74 „ 1 kötelezőkben .... 2700 „ — „ lágy- és fehér emlekben . 82 darab. A fentebbi kegy adományhoz járultak: Dóra Szilárd k k ti Ili közbirtokos 100 fttal, zsitva gyarmathi közbirtovkosság 68 fttal, Bányik István baracskai közbirtokos k 40 ft készpénzben, Várady János lakó-vezekényi birtokos pedig 100 ftról szóló kötelezővel. b b) A lévai járásból bejött készk pénzben.................................... 3 ft 50 kr. e kötelezőkben . ... 6750 „ — „ a mely utóbbiak között Léva városa által kiállított 1000 f ftról szóló kötelezvény foglaltatik, végre ágy- és fehér- l lemnekben 301 darab. 1. c) A kis-tapolcsányi járásból bejött tilegyadományképen készpénzben . 21 ft 95 kr. ad közt foglaltatik Valentovics esperes s kanonok 10 Btnyi adománya, bírságok fejében 20 ft 70 kr, kötelezekben 2795 ft, ágy- és ruhaneműekben 29 darab, gét díszes nagy falkép, szintén fentnevezett kanonok uradománya, végre a szükségelt üvegedények, mely u utóbbiak Langhamer János Üveggyáros kegyadomásyai. a d) A garami járásból bejött birsákok fejében készpénzben . . 3 ft 15 kr. kötelezőkben .. .. 1205 „ — „ I ti ágy- és fehérnemüekben 124 db. n e) Az oszlányi járásból bejött ágyb is ruhanemüekben 103 darab, és igy Isszesen bejött ez ideig két ágy alap litvány fejében .... 2000 ft — kr. b. kötelezőkben .... 12450 „ — „ b. kegyadományképen készpénzben 209 „ 45 „ a birság fejében . . . . 92 , 89 „ „ Ezen összegek kimutatásának felolvasása után Aaál Alajos kir. tanácsos s megyei első alispán urai szegény gyermek felhozatali költségére tizenhat forintot küldenek azon lelkes ajánlattal, hogy két alföldi gyermek ellátása és neveltetése fele költségét októbertől február végéig és így 5 egész hónapra elfogadja, örömmel vette ezt az egylet, azon szent hitben, hogy az ártatlan kisdedek ezen magasztos működése bennük jövőre, mint megannyi felnőtt hasznos polgárban, kikben már zsenge korukban a haza iránti szeretettről eredett kegyelet embertársaik irányában gyökeret vert, szegény sujtott hazánk támaszait találandja. Adja az ég, hogy hazánk legcsekélyebb helységében is ezen szent czél előmozdítása utánzókra találjon. Ezen jótékony gyermekezredek,mint beküldött számadásukból látható, rövid fenállásuk óta 158 fiát osztottak ki a szegények között. Enagasztás tett kezdeményzőjének, Remellay Gusztáv úrnak, a választmány nyilvános köszönetének külön levélben megküldését megszavazta. A választmány Orosháza községe elöljárói megkeresése folytán, Boross László kisfaludi (Engelsbrun, Temesm.) plébános ur kérése folytán két, — Berecz Imre magyarszent-martonyi plébános ur megkérésére Torontálmegyéből egy, — Konkoly Ferenczné és Richter Mihály plébános úr ajánlatára Békésből egy, — és pesti lakosúé Szilágyi Pálné, tagtárs ajánlatára Pestről egy szegény gyermeket vett fel, így 6 az alföldi sújtott vidékről és egy Pestről, összesen 7 gyermek, kikkel egyetemben jelenleg az egylet 12 szegény leányt fog részeltetni ápolás és neveltetésben. Emich Gusztáv úr ajánlata, ki szives volt az egylet iránti kegyeletből: „A magyar gazdasszonyok“ heti lapja czim alatt megjelent lapot a kellő előfizetők teljes száma nélkül is October hóban megindítani, némi módosítással elfogadtatott, azon reményben, hogy hazánk ősz ízes gazdasszonyai — felfogva a szent és nemes czél horderejét, pártolásban részesitendik. Szóba hozatott egy fővárosunkban időző külföldi színművésznőnek hajlama, az egylet által rendezendő hangversenyben közreműködését illetőleg, mi azonban a választmány által el nem fogadtatott." Az igazság érdekében ez utolsó pontra meg kell jegyeznünk, hogy ez utóbbi tétel tökéletes félreértésen alapszik és hibás. A szóban forgó külföldi színművésznő soha és sehol semmiféle tolakodó hajlamot nem nyilvánított, az egylet hangversenyében részt venni; —a valódi tényállás az, hogy a magyar gazdasszonyok egy ismert tagjának ilyszerű felszólítására úgy válaszolt, miszerint feleletét akkorra halasztja, ha az egylet megbízottjai által fogna ily értelemben felszólíttatni. Egyébiránt meg vagyunk győződve, hogy egy netalánt igenlő válasz esetében sem fogtak volna a „szegény árvák" veszteni, miután a jótékonyság semmit sem veszt becséből, ha azt „külföldi színművésznő" gyakorolja is. — Pályázat. A pest budai hangászegyleti zenede részéről közhírré tétetik, miszerint méltóságos báró Prónay Gábor egyleti elnök úr nagylelkű ajánlata folytán, mely szerint egy magyar szellemű zeneműre minden évben 10, és Weisz Bernét úr második dijául 5 aranyból álló jutalmat tűzött ki, az 1864-ik évre pályázat hirdettetik egy „Lassú és friss", régi magyar stílben zongorára készítendő magyar nótára. A pályaművek idegen kézzel írva, valamely jelmondattal ellátva, és ugyane jelmondatot viselő és a szerző nevét rejtő lepecsételt levéllel együtt, 1864. évi martina utolsó napjáig az egyleti titkár Ritter Sándor úrhoz beküldendők. A jutalmat nyerendő pályaművek az említett zenede tulajdona maradván ; az első annak költségén „Zenedei pályazenemű" czim alatt annyi példányban nyomatik ki, a mennyi tagja van az egyletnek, és ezek mindegyike egy-egy példányban ingyen részesittetik. Közli Ritter Sándor, egyleti titkár. — Dr. Szabóky Adolf, a pesti kath. legényegylet elnöke, miként múlt években, úgy az idén is az iparos segédek számára „Magyarország történeté“-ből nyilvános előadásokat tart. Az egylet körülményei szükségessé tevék, hogy ezen kedves, sokaktól látogatott előadások jelenleg a téli hónapokon át hétfőn este 7— 8-ig tartassanak. Részt vehetnek ezen tanulságos előadásokban kivételesen oly iparos segédek is, kik eddig magukat egyleti tagokut be nem íratták. — Az egylet helyisége van gyár-utcza 1 s. sz. 2-ik emelet. * Az alföldi vasút földmunkálatainál — írja a „Szegedi Híradó" — egyelőre Szegedről 600, H. M.-Vásárhelyről 300, Algyőröl pedig 100 ember kap munkát. A munkások egyenként nem fogadtatnak föl. Húsznak kell egy csoportba állni, ezek közül egyik, vállalkozó gyanánt, társait fizeti. — „Az ördög pilulái" a budai népszínházban bike főleg csak e hét vége felé kerülend színre, mert Molnár tökéletes előadással akarja a közönséget meglepni, és így a gépezetteli próbák sok időt vesznek igénybe. Azon körülmény, hogy jövőre páholyülések is lesznek kaphatók, senkit nem gátol abban, hogy ha tetszik, külön páholyt vegyen ki. „Az ördög pilulái" előadása alkalmával egy páholyülés ára 2 ft, egy hat kényelmes székkel ellátott külön páholyé pedig 12 ft leend. * Mint a „P. H.“-nek Bécsből jelentik : 8 tója Kovács György üdv. tanácsos november 28 -án életkora 52-dik évében meghalt. Az elhunyt egyikéül tartalék a magyar kir. udv. kanczellária legtevékenyebb referendariusainak. Az igazságügyi osztályt vezette ; 48 előtt ügyvéd, 52 után törvénykezési hivatalnok, 1856 ig Temesváron főtörvényszéki tanácsos ; 1861-ig a birodalmi legfelsőbb törvényszék tanácsülnöke. Béke hamvaira 1 * Egy népes gyászkiséret f. hó 28-kán adá meg a végtisztességet magyar színészetünk egykori szép reményű tagjának Balogh Jozefa — férjezett H ők a Lőszlóné asszonynak, Balog István veterán színészünk és népszínműírónk leányának, aki f. hó 26-kán hunyt el 32 éves korában. A magyar színészet ifjabb nemzedékében a jobb tehetségek közé tartozott, s első képezését Lendvay-Latkócziné nyugdíjás színművésznőnktől kapta. Pár évig, mielőtt magánéletbe lépett, a vidéki színészet közkedvességű tagja volt a naiv szerepekben. * Madarász Viktor jeles festészünket, s vele együtt egy köztiszteletben álló családot súlyos csapás ért. Édesanyját, Madarász Zsuzsánna, szül. Mühlhahn asszonyt veszté el, ki életének 59-dik, s boldog házassága 41-ik évében nov. 28-kán hunyt el. * Egy őrült nő az egri irgalmas nénék kórházának emeletéből 21-én este leugrott, oly szerencsésen, hogy mindjárt lábra kelve, zilált bajjal s félmeztelenül futott tovább , de csakhamar elfogatott , visszavezettetett. * Tegnapelőtt esti ,a 8 óra tájban a vasfürdő közelében Lang Mátyás, 36 éves, soroksári bzül. napszámos, 3 gyermek atyja, épen midőn a vaspálya átsietett, a Czeglédről jövő vasúti tehervonal által összegázoltatott, s tetemes sérelmei következtében fél óra múlva nagy kunok közt kimúlt. Hullája orv. törv. bonczolás végett a pesti Rókus közkórházba hozatott. * A Bécsből jövő tehervonat december 1-től Váczról délelőtt 11 óra 41 perczkor utasokat is fog szállitani, kik még azon nap este a pest-bécsi vonattal vissza is utazhatnak. * A berkenyesi uradalmat Erdélyben, mely a Manzféle csődtömeghez tartozott s törvényesen 300,000 ftra becsültetett, az „Érd. posta" szerint nov. 24-kén árverés utján Strubecker bécsi bankár vette meg 75,000 ftot. — Mezőtúrról írják, hogy m. hó 13-án L. J. haszonbérlő házában, valószínűleg vigyázatlanság folytán tűz ütvén ki, azt egészen elhamvasztotta. A tűz közben R. T. csendőr az égő házba hatolt, s a tulajdonosnak a konyhában már eszméletlenül fekvő nejét kiszabadította. A derék csendőr, mint mondják , az elöljáróság által küldött pénzbeli jutalmat is visszautasította azon kérelemmel, hogy az valami jótékony czélra fordittassék. — Napholcz velik a gredai pusztai birtokoson f. évi oct. 19 én elkövetett rablás miatt örményházi származású Csik Mihály és Lázár János 14-ik ezredbeli határőr f. hó 13-án Zichyfalván a rögtönitélő bíróság által kötél általi halálra ítéltettek, s az ítélet rajzok ugyanaz nap végrehajtatott. — M. hó 14 én éjfél tájban Háromházon, Vasmegyében, M. M. helységbirájának csűrében tűz támadván, a csűr leégett, s ezáltal 500 ftra becsült kár okoztatott. A gyújtogatót m. hó 18-án sikerült a csendőrségnek elfogni, s az a hatóságnak azonnal át is adatott. * A szathmári „Tárogató" írja : A hollandi tőkepénzesek társulatának megbízottja Ivánka Imre mérnök úr, f. hó 16-én a városi, 16 kán pedig a megyei értelmiséggel s birtokos osztálylyal tartott értekezletet, a Tiszától a szathmári határon keresztül az alföldnek vezetendő csatorna út mikénti létesíthetése tárgyában. A t. mérnök úr erős indokaival meggyőzött minket arról, hogy ezen közlekedési vizi út építésével, midőn a külföldi tőkepénzes társulat 5% télit nyer, mi bizonyára többet nyert szót emelvén, kijelenté, miszerint a megyei tisztikar által fel van hatalmazva kinyilatkoztatni, hogy ezen megyei tisztikar az adakozások somból kimaradni nem akarván, de leginkább főispán úr ő méltósága lelkes példája által buzdittatva, tiszti fizetése két perczentjét e szent czélra felajánlja, mely ajánlatát is az alapítványok lajstromába felvétetni kéri. Mindezek folytán a megyei közönség elnöklő főispán úr megnyitó beszédéből, illetőleg jelentéséből megértvén azt, hogy a megyei kórház, melynek alakítása , méltósága indítványára az. évi július 23-án tartott közgyűlés alkalmával határoztatott el, s mely határozat kivitelére az indítványozó főispán úr megkéretett, — daczára annak, hogy az indítványozás napján ezen alakítandó intézet a legcsekélyebb pénzalappal sem bírt, már is ma megnyittatni és a szenvedő emberiség használatára átadatni fing, és hogy e szerint Barsmegyében egy oly intézet jött létre, melynek égető szükségét habár mindenki belátta s annak nyomasztó hiányát mindenki érezte, mindez ideig fel nem állott és hogy e szerint csak is az Isten kegyelmében fektetett azon tántorithatlan erős hit, mely ő méltósága vallásos szivében él, volt képes a minden oldalról előgördülő akadályok legyőzése után a felebaráti szeretet ezen eszmény képét ily rövid idő alatt valósítani, — habár megyei közönség jól tudja, hogy ezáltal az ügyefogyottak hálakönyeivel ékesített hervadhatlan babérkoszorú fonódott ö méltósága halántéka körül, hogy a jótett öntudata a leggazdagabb jutalom, hogy a szerénység nemes keblek sajátja lévén, elismerésre vagy hálára nem számít, sőt annak nyilvánítását kerüli, mindamellett nem véli megsérteni ö méltósága nemes sive érzületét azon határozata által, hogy a legmélyebb hálát, a legőszintébb tiszteletet és ragaszkodást nyilvánítsa bőn szeretett főispánjának személye irányában, kit az isteni gondviselés a főispánok hosszú sorában elsőnek jelölt ki a szegények és ügyefogyottak gyámolójaként, és megengedő azt, hogy az általa kimondott ige testté váljék, az utókor hálás emlékéül és e magasztos példa követéséül jegyzőkönyvileg örökíttessék és ezenkívül e méltósága részére egy külön bálaokmány kiállíttassák. Elnöklő főispán úr jelentése szerint tett eddigi intézkedései és előterjesztett javaslatai jóváhagyatván, ezek eszközlésére és a főgondnokság további elvállalására tiszteletteljesen felkéretett. A fent érintett két beteg ágy alapítóinak, egyes jóltevők és községeknek a tett adakozásokért, úgy a megyei tisztikarnak nemes ajánlatáért, végre dr. Benkő Lajos megyei főorvos és Bellán Mihály főszámvevőnek, kik is pedig: az első az orvosi főfelügyeletet, az utóbbi a gondnoki tisztet díjtalanul magukra vállalták, a szenvedő emberiség nevében hálás köszönet szavaztatott. Ezek után főispán ur e méltósága az egybegyült közönséget az intézeti helyiség beszerelésére ismételve felhiván, a gyűlést feloszlatá. A megyei közönség főispán ur e felszólítására a kies fekvésű közeli Hizér községébe kimenvén, minden várakozást túlhaladó állapotban találta a mai tanácskozmány tárgyát, tudniillik a kórházat. Fényes az egyszerűségében ; van benne ugyanis 4 tágas szoba a férfi betegek, és egy szoba a női betegek számára; egyéb kórodai és gazdasági épületek és lakosztályokkal együtt a bútorzat és belfelszerelés czélszerűségére nézve a legkielégítőbb, úgy hogy ez irányban bármely fővárosi kórházzal a versenyt bátran nem csak kiálthatja, sőt több tekintetben fölül is múlja. A beszerelési egyházi szertartást fényes papi segédlettel Valentovics József esztergomi kanonok úr ő nagysága végző; alkalmi beszédet a helybeli plébános nagytiszteletű Reiter Alajos úr tartott; a szent ünnepély zárkövét a pontificáló kanonok urnak a főispán ur ő méltóságához intézett szívhez szóló, és a szivet megindító beszéde téve; nem volt szem,mely ne könnyezett volna, midőn főispán urnak a szenvedő emberiségért való atyai s nemes emberbaráti gondoskodását megköszönvén, az írásnak a hű szolgára vonatkozó szavaival végző beszédét. Következett ezután főispán ur vendégszerető asztalánál egy fényes lakoma, melynél 50 vendég vett részt;nem hiányzott ez alkalommal az ősi szokásunkban gyökerezett üdvkivánatok hosszú sora. Legtalálóbb, és a mai Ünnepélyhez legalkalmasabb volt főispán urnak Ő Felsége Urunk királyunkra mondott beszéde, kiemelve lévén ebben Ő Felségének az alföldi szükölködők irányában tanúsított szorgos atyai szivének oly fényes bizonyítéka; beszédének azon zárszava: „hol van tehát azon magyar kebel, mely ily jó fejedelem irányában nem érezné a legmélyebb hálát és ragaszkodást; gyülekezzünk tehát Ő Felsége magas “-------------/ o* —----------------------------------—---lyunk és minden igaz hazafi által oly epedve várt kölcsönös kiegyezkedés nagy nete létrejöttét, és kiáltsuk egy szóval, egy lélekkel : „Éljen Ferencz József hőn szeretett Urunk Királyunk !“ — szűnni nem akaró éljenzésekkel fogadtatott. Adja az ég, hogy érdemkoszoruzott főispánunk ezen igéje is mielőbb testté váljék !. Külföld. ANGOLORSZÁG. M. hó 26-án Islington, londoni külvárosban meeting tartatott, a Lengyelország iránti rokonszenv kifejezése végett. Campbellord elnökölt.— Pope s Hennessy parliament tagok azt indítványozók, hogy a meeting bámulatát fejezze ki a lengyelek irányában, s hogy jelentse ki, mikép Oroszország megsérti a szerződéseket. Bírálat alá veték Rus 8 e 11 lord eljárását, hozzátévén, hogy Napóleon császár a lengyelekért háborút indított volna, de az angol kormány vonakodott e czélból hozzá csatlakozni. A meeting azon határozatot fogadó el, miszerint Angolországnak a lengyeleket lesdfolytatósul kell elismernie s ki kell jelentenie, hogy azár elveszté lengyelországkozi jogczimét. A „Times" nem kétli, hogy a többi hatalmasságok is, Angolország példáját követve, bárha mérsékleti s udvarias modorban, a congressus ellen fognak nyilatkozni. Szerinte Angolország válasza elismeri, hogy Napóleon császár a béke őszinte óhajtása folytán lépett föl, s hogy szövetségesei iránti bizalmának adá bizonyítványát azáltal, hogy azokat congressusba hívá meg, azonban az angol kabinet azon véleményben van, miszerint a függő kérdések nem fognának jobban megvitattatni egy congressusban, mint a külön külön működő kormányok által. Nem lehet azt tenni föl, hogy a czárengedmények adása végett küldjön oda követet, miután a múlt nyáron a fenyegetéseknek ellentállott. Miért tennék ki magunkat — úgymond — újabb megaláztatásnak , azután Angolország nem akar háborút folytatni? Épen úgy áll a dolog Olaszországra s Austriára nézve is, mivel ez utóbbi nem engedendi meg, hogy saját tartományainak átengedéséről vitatkozzanak. Ami a dán-német herczegségeket illeti, a hatalmak nem tehetnének többet annál, minár az 1852-ki szerződés által szabályoztatott. E szerint Angolország azon véleményben van, hogy a congressus hasztalan lenne. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie" szerint Budberg báró m. hó 26-án Dronyn de Lhuysnek átnyújtó Sándor császár válaszát, a congressusbai meghívásra. Ugyanezen lap szerint Schege 11 tábornok Kopenhágából Párisba érkezett, hogy IX. Keresztély királynak egy oly levelét nyújtsa át a császárnak, melyben ez utóbbit trónrajutásáról értesíti. A congressust illetőleg tudva van, hogy Dánia az első hatalmak közt volt, melyek a császári javaslathoz csatlakoztak. Poroszország válasza — mint mondják — igen kielégítő, s csupán némely fönntartásokat foglal magában, az 1815-ki szerződéseket illetőleg. A válaszfelirattal foglalkozó senatusi bizottmány naponkint ülést tart, s mint mondják, munkálatát már december első napjaiban a senatus elé terjeszthetendi. A vita erre tüstént meg fogna kezdetni. A „Patrie" szerint Oroszország válaszának az „Europe“ által közlött tartalma nem egészen hű. E lap IV tévedése abban áll, miszerint Gortsakoff herczeg állítólagos sürgönye nem létezik. Az orosz kabinet nem irt sürgönyt, hanem csupán utasításokat intézett a franczia udvarnál lévő követéhez. A „Mémor. dipl.“ ama válaszok tartalmát közli, miket a nagyhatalmasság Napóleonnak a congres Busbai meghívására adott. Eszerint Austria elvileg elfogadja a congressust, azonban programmot kíván; Poroszország programm nélkül is elfogadja a congressust; azonban ministeri értekezleteket ajánl a fejedelmek személyes megjelenése nélkül. Oroszország teljesen csatlakozik Napóleon nézeteihez. Sándor császár szintén folyvást általános lefegyverkezést óhajt, azonban mégis czélszerűnek tartja, a congressus számára programmot állítni föl. Angolország nov. 28-án nyújtatá át válaszát, melyben egyelőre a congressus egyszerűen visszautasíttatik. Ugyanezen lap szerint Dánia nem akart Angolország válaszához csatlakozni, sőt inkább annak a congressusba menetelt tanácssa. OLASZORSZÁG. A turini követ-kamra. hu