Sürgöny, 1864. március (4. évfolyam, 49-74. szám)
1864-03-26 / 71. szám
Negyedik évi folyam. 71. sz. — 1864. Szombat, martius 26. Szerkesztő-hivatal: barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó hivatal Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden postahivatalnálSÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 ekr. Negyedévre 4 „ 50 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ napilapra. Történelmünkből alig mutathatunk fel oly korszakot, melyben a napi sajtónak magasabb feladat jutott volna, mint a jelen, midőn alkotmányos életünknek visszanyerése már a nemzet életkérdésévé vált. Lapunk nem hivatalos részében a békés kiegyenlítésre vezethető utakat és módokat illetőleg irányczikkek írására oly férfiakat volt szerencsénk megnyerni, kik holunk jelesb publicistái közt méltán helyet foglalhatnak. S hogy olvasó közönségünk az ország minden részeiben mutatkozó életről és mozgalmakról is jókor és hitelesen tájékozhassa magát: ez rendes vidéki levelezőink feladata leendőik minden megyében és nagyobb városokban önként ajánlák fel hazafiúi közremunkálásaikat. A felsőbb rendeletek és törvénykezési hivatalos hirdetéseknek egész terjedelmébeni közlése pedig oly előnyt ad lapunknak, mely miatt ezt községeknek, hivatalnokoknak, ügyvédeknek, kereskedőknek és iparosoknak bővebben ajánlani feleslegesnek tartjuk. És hogy a kereskedői és iparos osztályon kívül a gazdaközönség is érdekelve legyen, nem csupán a börzei tudósításokról, értékpapírok árkeletéről, hanem a gabona s más nyers termények üzletéről, és a vasutak és gőzösök menetéről is rendes rovatot vendünk. Végre a hazai egyletek, vállalatok, tanintézetek működését, a nemzeti literatura és művészet fejlődését folyvást figyelemmel kisérvén, s a napi újdonságokat biztos kútfők után eddigi változatosságban rögtön közölvén, hizelgünk magunknak, hogy a lakosság minden rétegeiben élénk részvétre találandunk, s az olvasó közönség bizalmát minden osztályú polgártársaink jogainak képviselésében tanúsítandó pártatlanság által megnyerni szerencsések leendünk. Az előfizetési feltételek a czimlapon olvashatók. Kelt Pesten., 1864-ik martius havában. A „Sürgöny“ szerkesztő- és kiadó-hivatala. Decs. mart. 23. HIVATALOS RÉSZ. A Zemplénmegyében uralgott keleti marhavész teljes megszűnte alkalmából a szarvasmarha-vásárok megtartása a megye egész területén ismét megengedtetett, nemhivatalos rész A schleswig-holsteini hadjáratban megsebesült cs. k. katonák felsegélésére ifjabb Papolczy Antal ügyvéd és földbirtokos egy ötven forintról szóló államkötelezvényt 1858-tóli szelvényekkel együtt, és Tischler Albin csanálosi plébános öt forintot adakoztak. A múlt évi rosztermés által ínségre jutott alföldi lakosok segélyzésére részint a magyar királyi helytartótanács elnökségéhez, részint a magyar királyi helytartótanácshoz beérkezett könyöradományok újabb jegyzéke. A beregmegyei segélyező bizottmánytól 1036 ft, 832 kr. Zemplén megye utján 50 ft mint Szakátsy Dániel ügyvéd, Kutay Antal orvos és Forster Rezső nyomdász által a sáros-pataki „Nándor“ nevű fürdőben tűzijátékkal összekötve rendezett mulatságnak eredménye. Nagyvárad város segélyező bizottmányától 100 ft mint ezen város házipénztárából megszavazott adomány. 5 ft mint Rácsek János, és 5 ft mint Nogáll János latin szertartású kanonokok adományai. 47 ft 20 kr, és 1 darab arany mint a városi tisztikar fizetéséből történt ajánlat, összesen 177 ft 20 kr, és 1 darab arany. Nagyszombat szabad királyi város segélyező bizottmányától 200 ft mint az ottani takarékpénztár újabb adománya. 169 ft 50 kr mint az ottani kereskedői kar kebelében gyűjtött adomány, és 22 ft 49 kr mint a városi színházban rendezett előadásnak jövedelme, összesen 391 ft 99 kr. A nyitramegyei segélyező bizottmánytól 2870 ft 15 kr mint gabonaneműek eladási ára, és 1258 ft 36 kr mint könyöradomány. Éhez járultak : Nyitrai püspöki méltósága 400 ftal. A nyitramegyei gazdasági egyesület 534 fttal. Szabályi albizottmányi tag 2 fttal. A nyitrai casino 50 fttal. Főtisztelendő Szabó Antal 5 ft. Vagyon István 20 fttal. Főtiszt. Gyurkovics István albizottmányi tag 20 fttal. Főtisztelendő Tillos Paulai Ferencz albizottmányi elnök 20 fttal. Szabó albizottmányi elnök 7 fttal. Összesen 4128 forint 51 kr. A tolnamegyei segélyző bizottmánytól 30 ft mint a tolnai és szegszárdi ács és kőműves czéh adománya, és 150 ft mint a szegszárdi lelkes nők által rendezett tánczvigalom tiszta jövedelme, összesen 180 ft. Szatmár- Németi szabad királyi város segélyező bizottmányától 9 ft 20 ft mint a kalapos czéh iparosainak, 10 ft mint a szűcs czéh, 2 ft 42 ft mint a kádár czéh iparosainak, 11 ft mint a kőműves czéhnek és iparosainak, 20 ft mint a casinói egylet, 80 ft mint a lövész-társulat adománya , továbbá 10 ft 5 k. mint a városi színházban rendezett előadásnak tiszta jövedelme, és 65 ft mint Korom József, és 12 ft 26 kr mint Pap Albert gyűjteménye ; összesen 219 ft 93 kr. Károlyi László magyar királyi udvari alkanczellár ő nagyméltóságától 447 ft, és két darab 100 forintos földtehermentesítési kötelezvény, mint a magyar királyi udvari kanczellária kebelében újabban rendezett gyűjtésnek eredménye. Ugyanattól három darab 1000 forintos escomptebankféle jegy, mint a magyar technikusok által gróf Forgách Antal magyar királyi udvari főkanczellár pártfogása alatt a bécsi cs. kir. opera-szinházban rendezett előadásnak berekesztése előtt már mutatkozott tiszta jövedelme azzal, hogy abból egy 1000 forintos jegy a kenyérosztó pesti albizottmánynak átadandó, mi már eszközöltetett is. Fötisztelendő Geduly Lajos, dunán-inneni ágostai hitvallású superintendenstől 2 ft 83 kr Podluzsány, 5 ft 84 kr Zai-Ugrócz, 6 ft 45 kr Trencsén, 1 ft 36 kr Beczkó, 2 ft 92 kr Nemes-Podragy, 4 ft Alsó-Széli ágostai hitvallású egyházközségek adományai; összesen 23 ft 40 kr. Az „Anker“ czimü életbiztositó társaság pesti képviselőségétől 50 ft. Egy kebelbeli fogalmazótól 5 ft, mint egy — ügyének szorgalmazása végett nála megjelent egyén által asztalán borítékban hagyott összeg. A gömörmegyei segélyező bizottmánytól 288 forint 177 f6 kr. Ugyanattól 22 ft 44 kr mint gabonanemüek eladási ára. Eperjes szabad királyi város segélyező bizottmányától 229 ft 30 kr. Ugyanattól 48 ft 5 kr mint gabonanemüek eladási ára. A trencsénmegyei segélyező bizottmánytól 298 ft 12 kr mint könyöradomány és 205 ft 4 kr mint gabonaneműek eladási ára, összesen 503 ft 16 kr. A főméltóságu magyar kir. udv. kanczelláriától 40 ft mint C. B. M. betűkkel megjelelve beküldött összeg. Ugyanattól egy öt font sterlingről szóló bankjegy, 7 schilling és 6 pence, mint Angolhonból beküldött gyűjtemény. „19 Ugyanattól 10 forint mint a „Presse“ czimű hírlap szerkesztősége által átadott összeg, továbbá 72 forint mint Bécs melletti Währing községben gyűjtött adomány-összeg. A cs. kir. szabadalmazott austriai bank igazgatósága által a Nyitra- és Barsmegyék segélyező bizottmányai részéről beküldött hibás 2 darab egy forintos bankjegyek beváltalván, 2 ft. A laibachi cs. kir. országos kormánytól 87 ft. A lembergi cs. kir. helytartóságtól 213 ft 63 kr. A bécsi cs. kir. helytartóságtól 349 ft 16 kr. A baabi cs. k. járáshivataltól 7 ft 65 kr. A linczi cs. k. helytartóságtól 34 ft 685/16 kr. A brünni cs. k. helytartóságtól 3 ft. A cs. kir. államminisztertől 70 ft 45 kr mint Salzburgban két jótékony czélra rendezett szinielőadás tiszta jövedelmének fele része. A págai cs. kir. helytartóságtól 12 ft 50 kr mint a „Reichenberger Zeitung“ czimü hírlap szerkesztősége által átadott összeg. A gráczi cs. kir. helytartóságtól 753 ft 145/10 kr. Mikhez hozzáadván az eddigi 520,020 ft 44’/2 krt, 100 ft 55 krt ezüstben, 110 darab aranyat, 4 darab 20 frankos és egy darab öt frankos aranyat, 1000 és 327 ft ft 70 krról szóló takarékpénztári két könyvecskét, 17 lat régi rézpénzt, és 24 ft 21 krnyi olasz rézpénzt, bejött összesen 532,476 ft 65'/2 krajczár, 111 darab arany, 4 darab 20 frankos és 1 darab öt frankos arany, 100 ft 55 kr ezüstben, 1000 és 327 forint 70 krról szóló takarékpénztári két könyvecske, 2 darab 100 forintos földtehermentesítési kötelezvény, 5 font sterlingről szóló egy bankjegy, 7 schilling és 6 pence, 17 lat régi rézpénz és 24 ft 21 krnyi olasz rézpénz. — Az 1861-ki magyar országgyűlés. III. Az 1861-ki országgyűlés az ellen, hogy köztünk és a német-szláv-olasz tartományok közt real-unio nem létezhetik, azon argumentummal is él, hogy a közös fejedelem kiskorúsága esetében más gyámja van az austriai császárnak, más isméta magyar királynak: az elsőnek ugyanis a legközelebbi férfirokon, a másodiknak pedig a nádor. Ez okoskodás igen sokat bizonyít, tehát semmit se bizonyít. Mert a magyar törvények még arról sem hoztak soha határozatot, hogy a kiskorú magyar király mikor lesz nagykorú? S amily nagykorusági törvények a német-szláv tartományokban léteznek, azok is egymással ellenkeznek, mert például a cseh király a 14-ik,*) az austriai főherczeg pedig a teljesen betöltött 16-ik év korában veheti át az uralkodást. A kiskorusági és gyámsági kérdés az egész austriai birodalomra nézve tehát országgyűlésileg még ezután döntendő el; de annyit minden józan ember megenged, hogy addig is, míg ez megtörténnék, a birodalomban 3 vagy 4 a fejedelmi hatalommal felruházott gyám csakugyan nem lehet, s ez merő képtelenség. De még szerencsétlenebbül ütött ki a realunió elleni azon okoskodás, mely a birodalom német tartományainak a német szövetséghez való viszonyából vonatott le. Hanem halljuk az 1861-ki országgyűlés feliratának saját szavait : „Ily különböző politikai helyzetű országok között *) Az aranybulla rendelete szerint: lehet-e szorosabb kapcsolat, mint personal-unio? Azon birodalmi tanácsban, melynek túlnyomó többsége a német szövetségnek épen a szövetség értelmében le van kötelezve, mi biztosítana minket, hogy akkor, midőn a mi érdekeink és a német szövetség érdekei nem ugyanazok, jogaink méltányoltatni s érdekeink kiméltetni fognak? A szorosabb kapcsolat alárendelne minket az osztrák többségnek, sőt alárendelne a reánk nézve teljesen idegen német szövetség politikájának is, melytől mi viszonzásul semmit sem követelhetnénk.“ Ezen egész okoskodás épen megfordítva áll, mert épen a német szövetséghez tartozó tartományok félhetnének attól, hogy mi a birodalmi tanácsban az ő érdekeiket, jogaikat kellőleg nem méltányoljuk és nem kíméljük; ők tarthatnának attól, hogy a mi politikánknak lesznek alárendelve; miután a birodalmi tanácsban nem a német szövetséghez tartozó tartományok, hanem a német szövetséghez nem tartozó országok és tartományok vannak túlnyomó többségben képviselve, a német tartományok 155 , a német szövetséghez semmi viszonyban nem álló országok ellenben 188 képviselőt küldvén oda. Ha ezen ellenvetést egy porosz hegemóniára törekvő lap hozza fel, s ez használná fel a februári alaptörvényt s az ebben formulázott birodalmi tanácsot arra, hogy Austria Németországból kiszorítandó, vagyis a német egyesülés náta nélkül teljesítendő, ezt nagyon természetesnek találnék; de hogy épen a magyar országgyűlés támadja meg a birodalmi tanácsot ez oldalról — azt valóban nem vártuk. Általában nagyon látszik az említett országgyűlési feliratból, hogy a personal uniot s a 48-as törvények üdvösségét, daczára a keserves tapasztalásnak, erőszakosan meg akarná mutatni, s okoskodásának támogatására még példákhoz és hasonlatosságokhoz is folyamodik, s azért Svézia és Norvégia példáját is felhozza. Azonban ha valaha , e példára és hasonlításra lehet igazán elmondani :„omnis similitudo claudicat.“ E hasonlatosságot Szentiványi Vincze ő excellentiája „Észrevételek“ czimű munkájának 5-ik és következő lapjain remekül megczáfolván, olvasóinkat mi is az idézett nagy becsű munkához utasítjuk. L. Figyelmeztetés az orsz. magyar gazdasági egyesület t. ez. tagjaihoz. Az egyesület múlt évi számadásának bezártával, a tagoknál alapítványi kamatok és évdíjakban kívül lévő restantiák közel tizenhétezer forintra mentek. E hátralék okát keresve, azon tapasztalásra jött az egyesület, miszerint a tagok legnagyobb része a kamatot vagy évdíjat akkor rendesen megfizeti, ha a nyugta hozzá megküldetik, s a be nemfizetést, legalább a pontos fizetés elmulasztását többnyire feledékenységnek vagy befizetésre kínálkozó alkalom hiányának kell tulajdonítani. E bajon mind az egyesület javára, mind a tagok kényelmére, csak úgy lehet segíteni, ha a vidéki tagok illető nyugtáikat otthon, hely-könyvismertetés. Die ungarischen Zeitwörter mit ihren Bestimmungssylben und deren Anwendung. Ein unentbehrliches Hilfsbuch zür Erlernung der ungarischen Sprache, geordnet von Alexander R á k o s y, Privatlehrer der ungarischen und französischen Sprache. Pest, 1864. 25 iv. Ära 1 ft 60 kr. Midőn nemzeti nyelvünk alapos tanítása s tanulására vonatkozó művekkel tapasztaljuk szaporodni tankönyveink számát, nem lehet nem örvendenünk, főleg, ha egyéb kellékeken kívül bennük még nemes, hazafias irányt is látunk, melyet szerzőjük a végett, hogy a tanuló növendékek bájzengzett nyelvünket minél rövidebb és biztosabb utón sajátíthassák el, szemei előtt tartott. A fennemlített szerző 25 éves művét, mint segédkönyvét Hunfalvy Pál, elsőrangú nyelvészünk előszava díszíti, melyben többek között a magyarul tanulni vágyó ifjakra nézve első tekintetre nehezeknek látszó különbségét a határozott és határozatlan alakú igéknek, aztán a be, ki, el stb. igekötőkkel összeolvadt ige-tök nehézségeit érinti, melyek eloszlatását szerinte szerző jelen művében czélul tűzte ki magának; hasonlag a nyelvtanulásban legtöbb nehézséget okozó nyelvsajátságok (idiotismi) helyes kifejezéseire nézve e munkát használhatónak állítja. Ezt követi szerző saját előszava, melyben fölemlíti műve szükségességét, állítván : bármely jó nyelvtan mellett sem tanulhatja meg jól a tanuló a nyelvet czélszerű segédkönyv nélkül. Eddig — úgymond — a tanulók a nyelvtan tanulásában szótárak használatára utasíttattak, melyek megfoghatatlan könnyelműséggel szerkesztvék. Állítását idézett szavakkal támogatja, melyekkel azok hemzsegnek, mint: tündökilni, sikerelni, hitülni, sisákolni, istenkedni, dűlni, szekálni stb. Fölemlíti azon igéket is, melyek helytelen igekötőkkel jönnek elő, mint: kicsapolni, felköszörülni, elvádolni stb. Ily s egyéb ferdeségek fölemlítése után segédkönyve mikénti használását röviden érinti. Lássuk most a mű tartalmát. Ezt képezik mindenek előtt az igekötők külön és összetetten. E részben igen fontos és tanulságos szabályokkal találkozunk, főleg, melyek arról szólnak: mikor állhatnak elől, mikor hátul az igekötők ? Mert, ha született magyar is vét ezek ellen, mennél inkább az idegen ajkú ? Például: lássa el magát kenyérrel a verseken Sie sich mit Brod! E mondat annyiban helyes, mennyiben a hallgató semmi folytatást nem vár vagy kíván. Ellenben : ellássa magát kenyérrel, e mondatban az igekötő elől áll, mivel a hallgató folytatását várja a mondatnak: mert ott pénzért sem kap, ver sehen Sie sieh mit Brod, denn dort werden Sie selbst nicht um Geld welches bekommen. így midőn a kérdő mondatot ki? mi? mikor? vagy más kérdő névmás előzi meg, az igekötő hátul áll, p.: mit adtál el a vásáron ? was hast du auf dem Markte verkauft ? Ellenben kérdő névmás nélküli mondatban elől áll, mint: eladtad a lovat? hast du das Pferd verkauft? felhúzta az órát? haben Sie die Uhr aufgezogen ? megvette a házat? haben Sie das Haus gekauft ? és a többi. Ezen czélszerü tanpontok után következik maga a szótár betűrendben, hol az igék több rendbeli igekötőkkel összefűzve az érteményt sokféleként módosítják. P.: adni, geben, reichen, bieten ; ált a ladni, übergeben; beadni, eingeben, einreichen; (z. B.: Medicin, oder Bittgesuch,) eladni, verkaufen; feladni, denunciren,anzeigen, auftragen; hozzáadni, dazugeben ; ideadni, hiehergeben, herreichen ; k ia d n i, ausgeben, herausgeben, vermiethen; valakin kia dni, Jemanden den Laufpass geben; leadni, herabgeben; megadni, bezahlen ; túladni (valamin) fort- weggeben sat. Az igeragozási minták itt-ott észrevételekkel kisérve, szintén helyesen be vannak igtatva. Azonban a 316. lapon a műveltető igék képzésénél az at, et, tat, tét képzők fölemlítése csak úgy leendett tanulóra nézve biztosabb irányszabály, ha meghatároztatik tüzetesen, mely igék vesznek fel at, et, s melyek tat, tet képzőt ? Hasonlag a szenvedők képzésében mely igékhez függed a tik, étik, s melyekhez tatik, tetik? Irányszabály nélkül a tanuló p. verigéből könnyen vezettetik szenvedőt képezhet, holott csak veretik van helyesen A 344-ik lapon lesz igemintában a levék, leve, levénk, levétek, levének régibb alakjai : lök, löl, lön, ifink, lőtök, lőnek hiányzanak. Azonban remélem lehet, hogy szerző a 2-ik kiadásban ezen alakokat munkájába igtatja azért, mert az olvasó könyvben előfordulhatnak, más könyvekben pedig sokszor is használtatnak, kivált ezek : lő, lön, lőnek. Ezek mintájára képeztetnek a vesz, tesz igék félig multjai, melyekkel mind költői, mind folyóbeszédben igen kellemesen élhetni. A 348-ik lapon meneszt müveltető ige gyanánt fordul elő ; de ki állítja müveltetőnek ? hisz a müveltető ige nem ászt, észt, hanem at, et, tat, tét képzőkkel képeztetik. Meneszt újabb időkben kezdett használatba jönni, s ha életet lehet neki jósolni, ezt nem müveltető, hanem cselekvőige érteményében küldeni, schicken, senden, engedhetni meg. Ezen igéről maga szerző írt : „Ich habe es angezeigt, jedoch ohne es zu empfehlen.“ A személytelen igék utáni határozatlan mód személyragozásánál ez fordul elő : kelletett váratnom magamra. Itt a kelletett szenvedő alakra nézve megjegyezzük : bár a nép- és előbbi írói nyelvben többször használtatott is, mindazáltal, mivel nyelvünk sajátsága nem igen tűri a szenvedő igealakokat, jövő kiadásban mellőztessék, s helyette így fejeztessék ki a mondat : kellett váratnom magamra, mit már tökéletesen kifejez a német ekképen : Ich habe auf mich warten lassen müssen. Hasonlag a szabad egyszemélyi igének foglaló-jelenben szabadjon, félig-multbin szabadna használását korcs szüleménynek tartjuk. A mostani s régibb jó irók vagyon ige segélyével ragozált ekkép : szabad, szabad vala, szabad volt, szabad legyen stb. A függelék a közéletből merített mondatokat, melyek a magyar nyelvnek sajátságai, tartalmazza. Ezekről, nem idézvén példákat, minden tekintetben csak helyesléssel lehet említést tennünk. Az egész munka, mely nemzeti nyelvünk előmoz-