Sürgöny, 1864. május (4. évfolyam, 100-122. szám)

1864-05-05 / 103. szám

­egy dik évi folyam. 103 sz. — 1864. Si­r­kesztő-hivatal: Bar­átok-tere 7 az. a. földszint. Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken be­rmentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Budapesten házhoz hordva. Fdldvre 8 ft 50kkr. Negyedévre 4 „ 50 . Csütörtök május 5. Előfizetési árak austriai értékben. Vidékre, naponkint postán. Fdldvre 101 forint. Negyedévre 5 „ HIVATALOS RÉSZ. A budai cs. kir. országos pénzügyigazgatóság kebelében S­e­y­ff­e­r­t Eduárd és S­z­a­b­ó András r. alatti cs. kir. törvényszéki segédek, továbbá P­e­r­­­e­­berg Győző ideiglenesen nyugalmazott fogalmazó, Szánthó János helytartósági járulnok és Liesz­­k­ovszky Ferencz fogalmazói gyakornok III. osztá­lyú ideiglenes pénzügyi fogalmazókká neveztettek ki. A Veszprém megyében újólag kiütött keleti marha­vész miatt a Tüskevár, Devecser, Somlyó-Vásárhely, Nagy-Pirit és Nagy-Szőllős városokbani szarvasmar­havásárok megtartása a vész tartama idejére — további intézkedésig betiltatott. Trencsén megye főispáni helytartója Bazgha István megyei esküdtet e megye al­szolgabirájává, Némák József főispáni magán­titkárt pedig e megye esküdtjévé kinevezte. B.K­i­mutatása a korábbi sorsolások alkalmával kihúzott magyar föld­­tehermentesítési kötelezvényeknek, melyek noha már lejártak, kifizetés végett eddigelé bemutatva nincsenek. (Vége.) Pozsonyiak. 50 ftos. 25, 36, 115, 200, 822, 848, 997, 1194, 1269, 1402, 1409, 1416,1806, 1906, 1983, 1993, 2021, 2030, 2038, 2353, 2447, 2517, 2675, 2681, 2694,2726, 2756, 2800. sz. 100 ftos. 195, 209, 268,288,314,373, 470, 665, 686, 706, 726, 774, 806, 874, 923, 997, 1022, 1208, 1306,1531,1980, 1996, 2061, 2098, 2117, 2158, 2188, 2252, 2281, 2595, 2627, 2639, 2769, 2847, 2954, 3011, 3012, 3056, 3060, 3144, 3194, 3225, 3312,3430, 3447, 3504, 3596, 3672, 3971, 4045, 4071,4111,4128, 4483, 4612, 4613, 4633, 4757, 4764,5029, 5085, 5125, 5282, 5313, 5409, 5971, 6002,6146,6364, 6483, 6497, 6560, 6669, 6689, 6789,6811,6860, 6922, 6963, 7073, 7082, 7243, 7264, 7552, 7645, 7660, 7666, 7700, 7732, 7827, 7932,8079, 8233, 8253, 8449, 8496, 8519, 8541, 8644, 8655, 8735, 8800, 8880, 9064, 9152, 9230, 9346, 9375, 9590,9708,9757, 9902, 10006, 10089, 10116, 10159, 10278,10471, 10526, 10546, 10798, 11107, 11547, 11689, 11709, 11880, 12191, 12240, 12818, 12830, 13410, 13627. sz. 500 ftos. 18, 175, 177, 351, 453, 474, 558, 758, 924, 1093, 1295, 1354, 1366, 1421, 1486, 1577, 1579, 1851, 1914, 1955, 2129, 2215,2287, 2384, 2455, 2500, 2568, 2735, 2849, 1000 ftos. 253, 288, 350, 420, 432, 525, 667, 683, 690, 822, 912,1434,1487,1595, 1619,1659,2002, 2052, 2441, 2444, 2531, 2638, 2869, 3060, 3160,3498, 3803, 4217, 4573, 4744, 5347,5401, 5867,6165, 6721, 7959. sz. 5000 ftos: 191, 391, 523, 736, 10000 ftos. 877, 1052. A. betűsök : 349. sz. 200 fttal, 439. sz. 50 fttal, 646 sz. 50 fttal. Sopronyiak: 50 ftos: 93, 191, 219, 540, 879, 927, 1221, 1231, 1275, 1407, 1529, 1631, 1642, 1911. sz. 100 ftos : 50, 184, 186, 291, 383, 434, 440, 453, 698, 786, 1128, 1132, 1136, 1240, 1324, 1398, 1558, 1733 1819, 1951, 1996, 2043, 2262, 2337, 2397, 2512, 2626, 2784, 2985, 3083, 3142, 3180, 3382, 3405, 3523, 3550, 3562,3841, 3954, 4149, 4314, 4351, 4583, 4721, 4844, 5193, 5319, 5523, 5542, 5626, 5686, 5718, 5813, 5949, 5927, 5997, 6436, 6456, 6586, 6641, 6703,6824, 6889, 6968, 6982,6994, 7035, 7167, 7210, 7218,7257, 7281, 7337,7356, 7362, 7616, 7988, 8004, 8304,8307, 8501, 8529, 8540, 8543, 8587, 8659, 8815,9265, 9348, 9361, 9379, 9532, 9655,9686,9737,9755, 9961,10177, 10370,10402,10837,11043, 11248,1128, 12073. sz. 500 ftos: 102, 219, 318, 345, 418, 541, 574, 598, 635, 666, 763, 928, 957, 1713, 1889, 2047, 2071, 2716, 2807, 2957, 3099. sz. 1000 ftos: 99, 395, 868, 1148, 1200, 1370, 1919, 1925, 1979, 2045, 2177, 2528, 2530, 2722, 2984, 3131, 3153, 3202, 3323, 3329 kisorsolt 650 fttal, 3402,3403, 3404, 3959, 4409, 4493, 4567, 4619, 4715,4751,4945, 4997, 5187, 5325, 5381, 5480, 5512, 5518, 5535,5551, 5552, 5555, 5988, 6002, 6041, 6381, 6422, 6655,6984, 7184, 7198, 8130 kisorsolt 600 fttal, 8922,9521,10762, 10884. sz. 5000 ftal , 160, 193. sz. 10000 ftos: 1210, 2090. sz. Ten­esváriak. 50 ftos: 190, 296, 386, 389, 393, 404, 638, 764, 768, 786, 829, 871, 892, 923, 930. sz. 100 ftos: 415, 471, 506, 525, 538, 593, 616, 621, 668, 715, 848, 851, 918, 1213, 1276, 1328, 1380,1494, 13­25, 1959, 1977, 1978, 2008, 2048, 2254,2257,2471, 1509, 2511, 2512, 2548, 2576, 2578, 2687, 2760,2779, 2913, 2915, 2971, 3080, 3089, 3117, 3119, 3278,3323, 3622, 3685, 3713. sz. 500 ftos. 19, 73, 255, 294, 344, 370, 419, 439, 452, 601, 642, 749, 764, 769. sz. 1000 ftos. 44, 63, 261, 570, 873, 914, 1336,1401, 1408, 1610, 1854, 1996, 2028, 2123, 2143, 2166,2260, 2435, 2469, 2680, 2691, 3039. sz. 5000 ftos, 192 kisorsolt 950 fttal, és 222. sz. 10,000 ftos. 748, 788, 867 kisorsolt 8250 fttal, 930. sz. Ezen kötelezvények tulajdonosai figyelmeztetnek, hogy a lejárati időponttal, t. i. az illető kisorsolástól számított 6 hónap elteltével a kamathúzási jog elenyé­szett, és hogy ha ezen időn túl az illető szelvényeknek egyike vagy másika mégis beváltatott volna, a felvett kamatbeli összeg a kötelezvénynek készpénzbeli visz­­szafizetésekor a tőkéből fog levonatni. Budán, 1864. évi april 30 án. A magyar földtehermentesitési pénzalap kir. igazgatóságától. NEMHIVATALOS RÉSZ Pest város üdvözlő felirata gróf Zichy Her­mann, magyar kir. udv. főkorlátnok ur ő nagyméltó­ságához: Nagyméltóságu gróf! Főkorlátnok ur! Kegyelmes urunk 11 Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, nmlgnak uj állásában, melyre ő cs. kir. Apostoli Felségének ke­gyelméből hivatva jön, a legőszintébb tiszteletünk adó­ját leróhatni. Terhes a feladat, mely nmlgnak jutott, de ismerve nmlgnak nagynevü őseitől öröklött, a trón és haza iránti tántoríthatatlan hűségét, szeplőtlen jellemét, a közügyek kezelésében tanúsított kitűnő tapintatát, aka­dályokat nem ismerő erélyességét, azon meggyőződé­sünknek vélünk kifejezést adhatni, hogy nyugodnak ezen itt csak részben elősorolt kitűnő tulajdonai, min­den nehézségen keresztültörve, hazánknak azon he­lyes irányú ösvényre vezető világító kalauzul fognak szolgálni, melyen haladva, a közjólét emelkedésének és általános megelégedésnek kell bekövetkezni. Midőn tehát amíg' hat főkorlátnoki állásán üdvö­­zölnék, tesszük ezt azon legőszintébb óhajunk kifeje­zése mellett,"miszerint amagnak ernyedetlen működé­sét az ég fényes sikerrel koszoruzza. Kik egyébiránt magas kegyeibe és hathatós párt­fogásába ajánlottak legmélyebb tisztelettel vagyunk Nagyméltóságodnak Pesten, 1864. évi ápril 29-én tartott teljes tanács­ülésünkből legalázatosabb szolgái : Krászonyi József, főpolgárm­ester. K­a­d­a Mihály , főjegyző. Ugyanannak üdvözlő fölirata P­r­i­v­i­t­z­e­r István magyar kir. udvari másod kanczellár ur ő nagy­méltóságához : Nmltgy m. kir. udv. másod-kanczellár ur, Kegyelmes urunk! Azon idő alatt, melyet nagyméltóságod mint a nagyméltóságú m. kir. helytartótanács első elnök­he­lyettese, közel három éven át az ország fővárosában eltöltött, számtalanszor volt alkalmunk meggyőződni azon rendkívüli buzgalomról, bámulandó tevékenység­ről, kitartó erélyességről és szivjóságról, mely nagy­méltóságodnak az államügyekkeli foglalkozását kivá­­lólag jellemző. Nagyméltóságodnak kipróbált hazafisága és a felséges Uralkodó-Ház iránti tántoríthatatlan hűsége, a fenntebbi jeles tulajdonokkal egyesülve, a legöszintébb bizalmat és ragaszkodást ébreszté fel mindazoknál magas személye iránt, kiknek csak egyszer is alkal­muk volt nagyméltóságoddal közelebbről iintkezhetni; mély gyökeret vert pedig e bizalom és ragaszkodás azoknak kebelében, kik szemtanúi lehettek annak, mily odaadással szentelé nagyméltóságod minden ide­jét csak egyedül hivatásának. A legnagyobb örömérzettel kellett tehát mind­nyájunk keblének eltelni, midőn nagyméltóságodnak a trón és haza iránti kitűnő érdemeit — a cs. k. Apos­toli Felsége legkegyelmesebb Urunk által — a magyar kir. udv. másod-kanczellári állásra tett meghivatásá­ban jutalmazva hallottuk, mert hazánk kormányzatá­nak legfőbb vezetésében oly tényezőt, mint nagymél­tóságod, szemlélhetni, mindenkit csak megnyugvással tölthet el. Fogadja azért nagyméltóságod új magas állomá­sán szívből eredő üdvözletünket és azon forró óhajtá­sunkat, hogy nagyméltóságodnak a felséges Uralkodó Ház és hazánk javára irányzott őszinte törekvéseit fé­nyes siker koronázza. Kik egyébiránt magas kegyeibe ajánlottan a leg­mélyebb hódoló tisztelettel maradunk Nagyméltóságodnak Pesten, 1864. évi ápril hó 29-dikén tartott tel­jes tanács-ülésünkből legalázatosabb szolgái: Krászonyi József, főpolgármester. G­e­r­­­ó­c­z­y Károly, jegyző. Az unió követelményei s az unification) III. Mondottuk első czikkünkben, hogy a biro­dalom nagyhatalmi állásának feltételeit Magyar­­ország nem csak azért köteles teljesíteni, mert ezt elutasíthatlanul követeli a politika s a té­nyek logikája, hanem azért is, mert ezen köte­lesség a pragmatica sanctió által megállapított unióban gyökerezett törvényes tartozás is. S itt azon kérdéshez jutottunk, melylyel hazánkfiai nagy része mai napig sem tud, vagy nem akar tisztába jönni; mely körülmény azon­ban aztán azt eredményezi, hogy a csillogó tév­eszmék varázsvilágától felháborodott szem a po­­sitiókat ferdén látja, s hogy már a törvényesség fogalmának a létező viszonyokra alkalmazásá­ban sem hiányzanak a paradoxonok. Ezen kérdés pedig abban áll: vajjon mi le­gyen azon mindenkor határozó regulativa, mely­ből a törvényességnek közjogi törvényeink tekin­tetében megítélése körül kiindulnunk kell ? Mire az egyszerű felelet csak az lehet, hogy ezen regulatívát mindig s mindenütt az állam alap­törvényei képezik, és hogy ezen alaptörvé­nyek csak mindazon jogosított tényezőknek teljes és szabad beleegyezésével változtathatnak meg, melyek azokat alkották. Ha már most az alaptörvény kétségtelen érvényben fennáll, s időközben, bármily pressio, vagy más körülmény folytán oly rendkívüli eset áll elő, hogy a nagy államhatalmak, t. i. fejede­lem és képviselet közül egyik vagy másik az alkotmányos élettel s alaptörvényekkel nem egyező ideiglenes túlsúlyra vergődve — maguk érdekében ezen alaptörvényekkel ellenkező ha­­tározmányokat csúsztatnak be a törvénykönyv­be : az ily határozmányokat mindig csak impro­­prie lehet törvényeknek nevezni; mert azoknak fennállása, — mig az alaptörvény maga a fentebbi módon meg nem változtatik, — jogszerű, bármi formális alakjuk mellett is jogszerű általánfog­­va nem lehet. Innen van, hogy a pragmatica sanctió lé­vén Magyarországnak azon alaptörvénye, mely az osztrák monarchiához tartozó többi tartomá­nyokkal egyesülésünket határozottan megálla­pította , s e szerint a Slabsburg-ház birtokait egy egyesülési birodalommá szervezte : csak is ugyanezen pragmatica sanctió lehet azon regu­lativa, mely kizárja, s ki fogja zárni gyakorlati jogos érvényesithetését minden oly törvénynek, mely — lett légyen j­ár annak formális kelet­kezése minden kifogás nélküli — ezen alaptör­vénynyel ellentétben áll. Honfiaink közül azok, kik fájdalom­­ a két felirat és azok alkotójának authoritására vakon esküsznek, az 1723-ban kelt pragmatika sanctiót vagy egyedül mint egyrészről a leány­ági örökösödést felállító­, másrészről pedig Ma­gyarország jogait biztosító szerződvényt te­kintik, vagy abban legfelebb oly szerződést lát­nak, mely Magyarország és a lajthántali többi örökös tartományok közt kelt unió általi egy nagyy birodalommá alakulás végett egyrész­ről a Császár s a Király és másrészről Magyar­­ország közt keletkezett és igy csupán két­oldalú. — Ez azonban roppant, végzetteljes csalódás! ----------­Honfitársaink ezen része, e végzetes csaló­dás folytán mintegy azt képzelheti, hogy vala­mint a Császár s magyar király (III. VI. Ká­roly), midőn a pragmatika sanctió által a laj­­thán-inneni s túli országtömbök közt az egye­sülést (az uniót) megkötvén, az unionális alap­törvényi szerződés csak közte és Magyaror­szágnak képviselete közt jött létre , úgy a Csá­szár s Király utódai (V­ik Ferdinánd) feljogosí­tottaknak tekintethetők, szintén csak magával Magyarországgal korlátlanul felállítani bár­mi tartalmú joghatározmányokat, habár azok az uniós viszonynak megdöntéséhez vezethetné­nek is. A tényállás azonban távolról sem ez. A pragmatica sanctiót t. i. e három ténye­ző alkotta: a) Károly császár mint alkotmányos szervezettel akkor még nem biró többi örökös tartományainak alapszerződési, közjogi s tör­vényhozási tekintetben teljesen és egyedül jo­gosított képviselője, s uralkodója. b) Ugyanaz, mint magyar király. c) A magyar országgyűlés, mint a magyar koronás országok népeinek törvényes képvi­selője. Eszerint tehát az 1723-ban kelt pragma­tika sanctió elsőrendűleg mind elvi, mind gya­korlati tekintetben három­oldalú alapszerződés, és kétoldalúnak csak azon részletességében vé­tethetik, melyben a király Magyarországnak az unióval megegyeztethető alkotmányos jogait megerősíti. De igy már aztán, miután a lajthántuli unió-tömb időközben, jelesül pedig 1848. év mártius 13-ika óta alkotmányos létezést nyer­vén, az, egyedül a Császár által közjogi, annál kevesebbé pedig még alaptörvényi tekintetben már nem képviseltethetik; ily viszonyok közt egészen hasztalan lenne állítani, hogy V-dik Ferdinand joggal birhatott a már alkotmányos életet élő nyugati unió rész beleegyezése, vagy csak annak akkori ministeriuma ellenjegyzése nélkül az 184­8-diki magyar törvény-decretum­­ban oly törvényczikkeket, mint az egész biroda­lomra nézve kötelezőket felállítani, melyek az unió alaptörvényét megdöntötték volna, hanem ezzel ellenkezőleg, már akkor is, mint ma, az austriai birodalom egyesülési alaptörvénye csak az egyesülést képező részek közjogi és tör­vényhozási jogosított képviselete, s a közös fe­jedelem beleegyezésével változtathatott s változ­­tathatik meg. Az elmondottakból következik, hogy míg ezen változtatás meg nem történik, addig az egyesülési alaptörvényt alkotott egyes tényezők törvénytelen állapotot idéznek elő, ha oly hatá­rozmányokat emelnek egyoldalúlag formális törvényekké, melyek ezen alaptörvénynyel, vagy száma szombaton május 7-kén jelenik meg, a­mi ugyanaz : az ezen alaptörvény által meg­állapított egyesülés lényegével ellentétben ál­lanak. Innen világosan következik, hogy az 1848-as törvények azon része, mely a pragma­tica sanctió két legfőbb sarkelvét : az uralkodó­házból származó egy­­ azonos fejedele­m sze­mélye által képviselt monarchismusnak, és a birodalom egységének elvét megsérti, sőt al­kalmazásban azt megdöntené : törvényes ér­vényre soha sem számolhat addig, míg a prag­matica sanctió a fennrendített összes tényezők hozzájárulása által meg nem változtattatik, vagy érvényen kívül nem helyeztetik. S ezért nincs veszélyesebb téveszme, mint az, mely a törvényesség lobogóját vindi­álja ezen határozmányoknak, holott azok épen az alaptörvény egyenes ellentétei. A ki a törvényesség elvét tisztán felfogva, azt hazánkra s jelen viszonyaira alkalmazni őszintén s elfogulatlanul akarja, az előtt vilá­gos az út, annak csak azon kérdést kell fel­vetni : mit parancsol, mit követel a fejedelemnek és birodalomnak a pragmatica sanctió által al­kotott egyesülés következtében meghatározott egysége? mit követel ezen egyesülés lényege? s a feleletet könnyen megtalálandja, ha pedig oly áll­ap­­­t­m­án­y­o­k csúsztak volna be, rendkívüli körülmények folytán, a törvénykönyvbe, melyek az alap­törvénynyel nem egyeznek: a tör­vényesség egyenes útja s követel­ménye az, hogy ezen állapitmányok, mint anomáliák eltávolíttassanak Az örök igazságnak s a tudomány abból merített sarkelveinek azon kritériumuk van, hogy minden bonyolult kérdésben, minden vál­ságban az egyenes utat a kibontakozásra tisz­tán kimutatják: a prókátori jogmagyarázat, vagy­is az igazság leplébe öltöztetett téveszme ellen­ben pártfeleit mindig zsákutczába szorítja, hon­nan logika utján nincs — nem lehet szaba­dulás ! Flat hinc applicatio. Zs. A 70 millió új ezü­st-kölcsön. Az 1863. november 17- és 1864. febr. 29-diki tör­vényben foglalt, és 109,279,309 ftnak hitel utján leendő megszerzését tartalmazó felhatalmazás alapján, és te­kintettel az 1864. febr. 11-diki dijkölcsön által, a 40 millió ftból a kibocsátási ár, — 96 ft 100 ftért — sze­rint már biztosított 38,400,000 ft összegre, a pénzügy­­minister elhatározás 1. A többi 70 millióra kikerekitett összeget, 5%-tel, a kézbesítőre szóló, 1864. máj. 1-től kamato­zó, ezer o. é. ftos (100 sterling) szelvényes kötelezvé­nyekre felvenni, mely szelvények elseje 1864. no­vember l-sején járand le. 2. A kamatok Amsterdamban 1 hollandi forinttal 85 o. é. uj­­krajezárért, Berlinben 1 porosz tallérral 1 ft 50 krért o. é., Majnai Frankfurtban 7 délnémet é. fttal 6 o. é. forintért, Londonban egy font sterlinggel 10 o. é. ftért, Párisban 1 frankkal 401/* o. é. krajczárért a jövedelmi adó levonása nélkül félévenkint máj. I­ , és november 1-én fizettetnek ki. 3. A kötelezvények beváltása legfölebb 35 év alatt, t. i. legkésőbben 1899. végéig történendik meg; 1865-ben, és minden következő esztendőben a kölcsön eredeti névszerinti összegének Vico része visszavásárol­­tatik, és ezenfölül minden évben az addig visszavásár­­lott kötelezvények összes kamatjai további visszavá­sárlásra fognak fordíttatni. Ha azonban a kötelezvé­­nyek árfolyama Londonban,a lejárt kamatok leszámítása után 100 én fölül áll, a folyó évben beváltandó kötelez­vények az év folyama alatt sorsolás útján határoztatnak meg, és az év lefolyása előtt teljes névszerinti értékben fizettetnek vissza Londonban. 4. Az ajánlatok e kölcsönre szerdán, 1864. május 11- én d. u. 6 óráig a pénzü­gyministerium elnöki hiva­talában vevény mellett vétetnek át. Minden ajánlat pe­csét alatt benyújtandó, és kívülről a nevet kell tartal­maznia, melyre a vevény kiállíttatik. A kijelölt óra után nem fogadtatik el ajánlat. 5. A benyújtott ajánlatok a télebbi napon esti 8 órakor a megjelent ajánlók előtt, a pénzügyminister által bontatnak fel. A felbontás előtt egy lepecsételt boríték tétetik le, mely a legkisebb árt foglalandja ma­gában, melyen alul a kölcsön nem adatik ki. 6. A kölcsön azon ajánlónak adatik át, a ki az egész 70 millióra a legkisebb ár fölött a legmagasb árt ajánló. Ha többen tettek hasonló árért s az egész ösz­­szegre ugyanazon ajánlatot, a kérdés legott sorsolás útján fog eldöntetni. 7. Elfogadtatnak ugyan a 70 millió egy részére is,­­ de 10 milliónál kisebb összegre nem szóló aján­latok, de csak akkor vétetnek tekintetbe, ha a legki­sebb árt elérő ajánlatok nem nyújtattak be az egész 70 millióra. A pénzügyminiszer azonban fenntartja magá­nak az elhatározást a fölött, elfogadandja-e általában a rész­ajánlatokat, vagy­ nem? Ha igen, következő eljá­rás fog követtezni : A legkisebb árt meghaladó részajánlatok, — az egész összeggel, melyre szólnak, az elfogadandó legki­sebb árb­an részesittetnek, míg a 70 millió nincs ki­merítve. Ha ezen eljárásnál a kívánt összeg reductiójának kellene történnie, az ezen összeg-«-«’! «•«'‘»vlag­­on­ *) Lásd ezen föliratu czikkek I-fejét lapunk ez évi 61-dik, II-dikát 62-dik számában. A mai szent ünnep miatt lapunk közelebbi

Next