Sürgöny, 1865. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1865-04-01 / 75. szám
75. Ötödik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, Vcsi-utcsa (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Brogán-hirdetések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban ffloken Ottó; Hamburg - Ar16nában Hausemtein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Engler H., Jilgen és Port uraknál. Buda-Pest. Szombat, április 1. 1865. Előfizetési árak Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre...................20 frt. gész évre . . . . 18 frt. —kr. Félévre........................10 „ Félévre....................9 , , Negyedévre ..... 5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 „ Előfizetési felhívás „Sürgöny“ napilapra. A „Sürgöny“ Budán, a magyar kir. egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó-hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papirkereskedésében, barátok terén, a posta szomszédságában, hol magán- és hivatalos hirdetmények is felvétetnek, vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. A beküldött előfizetési pénzekről nyugtatványul és igazolásul a postatéritvény szolgál. Előfizetési árak: Vidékre naponkint küldve 8 évre . 15 ft. — Félévre ..............................................10 „Negyedévre . . . . . . . . 5 „ — Egy bóra............................................. 1 ft. 70 kr. Budapesten házhoz hordva % évre . ...................................13 ft. 50 kr. Félévre ........ 9 „ — „ Negyedévre.........................................4 „ 50 „ Egy hóra ..........................................1 „ 60 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi mart. 16-ki legfelsőbb elhatározásával a kalocsai érseki káptalannál megürült czimzetes kanonoki állásokat Hümpfner András érdemesült alesperes skernyai lelkésznek, és Hományi Sándor katymári lelkésznek méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. é. mart. hó 8-án 3271. sz. a. kelt kir. udv. rendelet szerint Prinstill Vincze kis-ujszállási postamester vezetéknevének ,Körtvéni-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Zala megye főispánja Dugovich Pál tiszteletbeli esküdtet a muraközi járásban üresedésben lévő esküdti állomásra nevezte ki. Arad megye főispánja a borossebesi kerület szolgabirájává a megyehatóságnál szolgálattétel végett beosztva volt Pichler József r. a. cs. kir. szolgabiró-hivatali tollnokot nevezte ki. Ungmegye főispánja Puza Nándor joggyakornokot megyei tiszteletbeli esküdtté nevezte ki. Pozsonmegye főispáni helytartója Kosaczky Rezső főbírói dirnokot ezen megye tiszti esküdtjévé nevezte ki. Nyitramegye főispánja Kálmán István szakolczai járási főszolgabirósági hivatalnál alkalmazott rendszeres írnoknak halálával megürült irnoki állomásra Krivényi Rudolf szolgabirói gyakornokot nevezte ki. S&SE mnem« Fővárosi élet. (Két hang- s egy ökölverseny.) Bartay Ede úr, egyik kiválóbb tehetségű zongoratanítónk jelesebb tanítványaival a redout kis termében hangversenyt tartott múlt szerdán, s helyes, hogy őket nyilvánosan föllépteté, mivel ezáltal egyrészt önbecsérzetük, szorgalmuk s ügyekezetük növekszik, másrészt routint nyernek az élet számára, melyre a nevelésben szintén gonddal kell lennünk, — ezenkívül igen jól tévé mesterük, hogy föllépésüket a jótékonyság keretébe foglalta, a hangverseny t. i. a zenesegélyző egylet javára ment végbe ; ezáltal mintegy letörlé azon külső hiúságot, mely az ily nyilvános föllépésekhez gyakran tapadni szokott, s idejekorán hozzá lesznek szoktatva e gyöngéd keblek, hogy saját érdekük mellett embertársaik javát is figyelembe vegyék s úgy ápolják mint az erények legnemesblkét. A hangverseny, mely a czélnak megfelelő programmal volt kiállítva, oly jó eredménynyel ment végbe, mint tehetségesebb műkedvelőktől kívánhatjuk, s egyúttal azon megnyugtató bizonyítványnyal is, hogy e reményre jogosító tehetségek oktatás, vezetés s irányadás tekintetében igen jó kezek közt vannak. A programm folytán mint előhaladtabb tanítványok Hedry Mária és Zsófia, Winter Paulina és Kemény Adél kisasszonyok mutattattak be s a darabok, melyeket előadtak: Cherubini, Reisinger, Kalkbrenner, Chopin s Moschellestől voltak ; s amire különösen ügyeletet óhajtunk a növendékek képzésében fordittatni: a tiszta hangvétel, a szabatos, correct játék s az előadásban művészi érzék és lélek — úgy látszik, mai játékuk legalább igazolt, mesterüknek is főgondját képezi. A hangversenyben egy kis hegedűjátszó is hallata magát, a kik (40 éves) Pinkusz, Ridley tanítványa. E gyermek igen ügyes, de a virtuozitás kedvéért Bennot-t még nem játszatnánk vele. Ez alapos jövője rovására történhetik. F a 117 fuvolaművész ugyanc nap az „Európa“teremben rendezett hangversenyt, Carina, Felekiné és Ormaival. A cercle teljes volt, mi gyöngéd viszonzásnak látszott Foltz úr abbeli készségéért, hogy elég önzetlen vola magát először a főrendnek jótékony hangversenyében hallatni. Isten fizesse meg!... de azt elfelejtették hozzátenni, s adjon ezer annyit, mert a terem egyéb helyei rendkívül gyéren voltak látogatva, pedig Foltz azon hangszeren — mely egy híres zenész mondása szerint magában jobb, mintha kettő volna — nagy tökélyre vitte. Aki hallja, alig hinné, hogy egy sovány fából ennyi mesterséges változatban lehessen a hangokat kicsalni. Bricciardi óta nem volt nálunk tökéletesebb fuvolaművész Foltznál. Talán egy hangversenye a reboutban, vagy még egyszer a nemzeti színpadon anyagi tekintetben jobban fogna kiütni. A lapok tegyék meg a magukét, mint a párisiak Reményi mellett. Mert jól esik ám annak, aki idegenek közé jut, ha egy kis melegebb szív dobog feléje s az erős hotel-számadást egy kis bevétel paralyzálja. A Suhr-circusban újra alkalmunk volt gyönyörködni azon élvezetben, mely, mióta a nagyhaju Toldi a királyutczában bort mér — szóval, mióta Herkulesünk civilizáltabb eszközt használ, hogy embertársait néha földre terítse — már-már divathagyottá lesz. Csütörtökön a circus iránti részvét fölébresztésére egy Hugo nevű rajnai birkózó jelentkezett, ki 50 - 100 frankos jutalmat tűz ki győzőjének, de suttyomban hozzágondolja: — Ihr sollt ihn nicht haben den freien deutschen Rhein. Az előadás egyéb részletei,melyek közt igen kecses volt az igazgatónő, ki a magas iskolát folvágóivá, egy másik csinos szürke lovacskát is hajt maga előtt s ezzel is megtéteti a lóidomitás nehezebb mutatványait, — a maga rendje szerint taps közt végbemenvén , a hős Hugo tricotjában kilépett a fövenyre, •* miután egy előbbi mutatványban erejét mázsás súlyokkal és kétmázsás vasruddal szokás szerint kitüntette s megmutatta, hogy a mai gyönge korban is találkozik még elvétve erős kar, mely ily dolgokkal laptázik , persze kifelejtvén a számításból azt, hogy vannak vetélytársai, akik még nagyobb dolgokkal laptáznak, mint sir Patrik mondaná. — Hugo erőteljes, jól nőtt alak, rőtbe játszó szőke, és vérmes, ami azonban herculesi játékának inkább hátrányára mint előnyére van. Hugo tehát kilépett és ellenfele egy idevaló egyén volt, nálánál kisebb, de amint a küzdés folytában láttuk, elhatárzott, vakmerő birkózó, ki képes volt a rajnai Herculesnek dolgot adni. Miután a rendező, Hüttemann úr kijelenté, miszerint föltételezi a tisztelt közönségről (a gyengébb szép nem összenézett), hogy a birkózás szabályaiban jártas, jelt adott s megkezdődött a harcz. A műkedvelő ellenfél igen edzettnek és honosnak látszott, s mindjárt kezdetben komoly gondot adott Hugo úrnak, hogy Antaeus sorsát meg ne kóstolja. — Rövid pihenési körökkel háromszor (e szám a hatás sine qua nonja) kapaszkodott a két hős egymásba. A küzdők homlokán verejték és a karokon piros és kék foltok jelentkeztek, a keblek ziháltak a munkában, s még mindig nem volt a csata eldöntve. A karzat ujjongott s már maga sem tudta, kinek kívánja a diadalt, midőn végre a negyedik fordulónál a rajnai Hercules, hogy, hogy nem, lágyan odatette emberét a homokra, s egy attitűddel várta a tapsot, de mi történik ! a birkózás parlamentáris alakot öltött. A circus egyik oldaláról sivtó fütty vegyült a taps közé. A rendező megjelent s némi iróniával kérdezte : „Hát mit kíván a publikum?“ (A manége-n kívül egy hang: „tisztelt“ publikum.) Egy másik hang a füttyoldalról: Az volt jelentve, hogy a birkózás szabályos lesz, és a Hercules ellenfelének hasába lökött! (Több hang: bravo !). Egy népszava a karzatról: „Az a becsületes ember maga feküdt le!“ Rendező: Hugo úr még többször fog birkózni, s ha önnek ott a karzaton tetszik, próbálkozhatik vele, természetesen nem önmaga fog lefeküdni, hanem majd a porba tétetik. (Hangos bravo.) Zúgolódás és taps vegyesem. Kiáltások: új birkózás! Végre megjelenik a legyőzött Champion, s még mindig hevült mellel következőt proclamál: Én ezen embert holnap még egyszer ki fogom hívni. Ajánlom magamat. (Bravo.) Ily nehéz a győzők sorsa: ha elbuknak, kinevetik, ha győznek, a másiknak van igaza! B. NEMHIVATALOS RÉSZ. Birodalmi tanács. A követek házának ülése mart. 30. A jegyzőkönyv felolvasása után a külügyministerium budgetje feletti általános vita folytattatik. Cupr képv. szót emel, hogy, mivel az ellenzéket tegnap jellemezték, saját nézeteit is közölje e felett. Az elvileges ellenzék a házban képviselve nincs, erre mutatnak a csehek, magyarok stb. üres helyei. Ő az államminiszterrel abban tökéletesen egyetért, miszerint a házban találtató jelenlegi ellenzék nem nyújthat oly anyagot, melyből miniszert lehet gyúrni, s ez különben is nem tulajdonképeni ellenzék, mivel ugyanazon elveket követi, melyeket a ministerium. A ministerium felhivatott arra, hogy forduljon vissza; egy ily fordulat csak akkor látszik előtte előnyösnek, ha a centralismustól a foederalismushoz fordul. Ebben látnat egy további lépést a magyar kérdés ,megoldására. Az ő nézete a sok millió adózó nézete. Áttérve a német kérdésre, kifejti szónok, hogy a szlávok eziránt nem rokonszenveznek. Rájuk nézve mindegy, ha a herczegségek poroszszá lesznek-e vagy nem, csak Austria ne veszítsen e mellett. A szlávok nem rokonszenveznek a porosz szövetséggel, de a kisebb államokkal sem, melyek mindig a viszály almáját képezték, s azt is fogják képezni. A függő kérdéseket szónok következő módon akarja megoldani. — Vegye át Poroszország a herczegségeket s mondjon le Austria részére a glatzi grófságról (baloldalról nevetés), a többi pénz által lenne kiegyenlítendő. (Fokozott nevetés). De a szlávok másképen fogják fel a német kérdést mint a német képviselők. Továbbá szónok Austria és Olaszország közt, a szövetség kezdeményezéséül, kereskedelmi szerződést akar. Erre annál inkább kell törekedni, miután ismételve ki lett fejezve, hogy Austria támadó politikát nem követ. Miután Tinti a maga indítványa mellett még egyszer szót emelt, s Kramer a ministeri pártot Giskratr. tegnapi beszéde ellen védelmezte volna, Toman kezd szólani. Ez Capr fejtegetéseinek lép ellenébe. O azon párthoz tartozik, mely egy erős központi kormányt kíván a népek államjogi követelményeinek tökéletes kielégítése mellett. O a jelenlegi ellenzékhez számítandó, noha nagyon távol áll attól, hogy centralista legyen. De a rendezett háztartás s alkotmányos intézmények utáni óhaj készült arra, hogy, az ellenzékkel tartson. Cupr nézeteit a német kérdésben megtámadja s azt mondja, nem tudja, hogy ő(t. i. Cupr) kitől vette mandátumát nyilatkozataira, ő tőle bizonyára nem. K u rand a képv. a múlt évben kifejezett kívánságot a kékkönyv iránt, ismét szóba hozza, s az ezt illető indítványt a részletes vita alkalmával akarja megtenni. Reméli, hogy a mostani külügyminiszer teljesíteni fogja ezen kívánságot. Mily szükséges egy ily könyv, a német kérdésben látjuk. Bármennyire érintse is ezen kérdés a nép érdekeit, mindennek daczára mitsem lehet annak állásáról megtudni.Csak azt tudjuk,hogy ott egy barátunk van, ki ellen a föld alatt hadakozunk; de a tulajdonképeni diplomatiai harczról, mely folytattatik, mitsem lehet megtudni. Szónok azon aggódik, hogy Austria befolyását Németországban nem sokára megsemmisítve látja. Van most egy kérdés a külföldi politikában, mely fontosabb, mint a pénzügyi. Ha Poroszországnak sikerül, a gyeplőt Németországban megragadni, akkor vége Austria állásának Németországban. Hol van akkor azon ragasz, mely Austriát összetartja, ha Austria nem birja többé Németországbani állását. Hallatszott ma már egy szerény hang, mely akkor erősebben fog hangzani. Akkor Austria fenállása van kétségbe vonva. Erre fordítja ő a ház figyelmét. Brinz képv. Cupr indítványát gyalázatos csereberének nevezi, s azt mondja, ő többé nem lenne büszke arra, hogy austriai, ha a kormány ily utat követne. Szónok Campo-formiára utal, hol Austria hasonló módon jutott egy oly tartomány birtokába, mely őt oly kevés előnyökben részesité. Herbst képvizini fejtegetéseire válaszol. Utal az albizottmány tanácskozmányaira, hogy megmutassa, miszerint ez sem nyilatkozott feltétlenül a kiadás-áttételek mellett. Neki úgy látszik, hogy a kiadás-áttételek, ha feltétlenül engedélyeztetnek, veszélyesek. Ami a vita alatt lévő pontot illeti, a pénzügyi bizottmány soha sem nyilatkozott a kiadás-áttételek mellett. Winterstein képve a vámszövetséggel kötött kereskedelmi szerződésről szól. Ő csak arra vonatkozik, amit ő ezen irányban a felirati vita alkalmakor mondott, s most már sajnálja, hogy csak panaszt emelhet ezen már megtörtént ügy felett. Mert amit eddig erről hallani lehetett, az nem hathatott megnyugtatólag. Szónok az Olaszországgal kereskedelmi öszszeköttetések mellett szól, s arra utal, hogy elmulasztatik a Dunafejedelemségekkeli kereskedelmi szerződések megkötése. Az elnök bezárja az átalános vitát. Erre szót emel: Gróf Mensdorff külügyminiszer, ki kijelenti, miszerint ő a diplomatiát nem tartja czébtitoknak, sőt tökéletesen osztja azon itt kimondott nézetet, hogy minden tanult s némileg tehetséges embernek lehetséges, anélkül hogy diplomatiai iskolán ment volna keresztül, a külügyi politika kérdéseiben magának helyes ítéletet képezni. De szintoly szilárdul ragaszkodik azon nézethez, miszerint a külkérdések kezelése a legnagyobb discretiót igényli, hacsak nem szándék, a diplomatiai tért elhagyni, s a tettlegesség mezejére átmenni. A szónak, mely egy nagy állam külügyministerének ajkáról a nyilvánosságra jön, — folytatja a minister — pontosan s jól meg kell fontolva lennie, minthogy az államra azon kötelezettséget rója, ezt szükségesetében egész hatalmával érvényre emelni. (Kiáltások: nagyon helyes és éljen.) Ez lehet egyszersmind oka annak, hogy a visszatartózkodás mindenkor s mindenütt a diplomatia első szabályát képező s még most is képezi. Viszonyainknak a magas házban elég sötéten festett képe után arra nézve, kinek szerencséje van a külügyek vezetésével megbizattatva lenni, kettős szent kötelességgé válik, egész törekvését a béke fentartásának szentelni, melyet a birodalom minden tekintetben szükségeim látszik. Ezen szólt, úgy hiszszük, soha sem vesztettük szem elöl s a csász. kabinet által követett után annyiban elértnek tartjuk, mennyiben e perezben egy oldalról sem fenyeget komoly harczi veszély. Oly bonyolódott kérdésnek, mint a schleswigholsteini, gyors megoldatását komolyan bizonyosan senki sem hitte. Ha a jogi kérdés oly elvitathatlanul világos s kétségtelen volna, milyennek itt több oldalról előadják, úgy arra nézve bizonyosan nem léteznének oly különböző felfogások s az ügy már rég megoldatást talált volna. A cs. kabinetnek ápr. 6-án lesz alkalma Frankfurtban azon álláspontot kijelölni, melyet ez ügyben elfoglalni szándékozik. A herczegségek közös birtoka által Austria azon helyzetben van, egy reánézve hátrányos megoldást visszatartani s a német szövetség jogos igényeit megőrizni. (Éljen balról). Ugyanezen előnyöket élvezi Poroszország hasonló jogosultsággal s mi azon biztosságban élünk, hogy a sokat emlegetett diplomatiának sikerülni fog, egy oly megoldást lehetségessé tenni, anélkül, hogy a Poroszországgali egyetértés veszélyeztetnék , mely minden ellenkező állítások daczára benső meggyőződésem szerint ekkorig a külföldnek a német ügyekbe beavatkozását visszatartotta. Én abban még most is alapot látok Németország nagyobb egységére s így tekintélyének emelésére a külföld irányában. Kevésbbé higgadt politika valószínűleg már háborúba kevert volna bennünket, melynek kiterjedése s a következményeire nézve tartózkodnom kell az ítélet hozásától. De hogy vájjon azáltal pénzügyi nehézségeink csökkentek volna-e, valamint állami alakulásunk kifejtése előmozdíttatott volna-e, ezek oly kérdések, melyekre önmaguktól készülnek a feleletek. Mi a birodalom népgazdászati érdekeit illeti, meg lehetnek önök, uraim! győződve, miszerint a cs. ministérium bizonyosan teljes mértékben azon lesz, hogy azokat előmozdítsa, mennyiben ez hatáskörében fekszik. De hogy e téren is nagy nehézségek forognak fen, ezt önmaguk is kénytelenek bevallani. Az Olaszországgal viszonynak is megvannak nehézségei. — Az ellenséges magatartás nem egyedül Ausztria részéröl jó, hanem folyvást onnan tartatik fen, hol semmi nyilvános alkalmat sem mulasztanak el, hogy olaszországi birtokunkat jogosulatlannak s Olaszország elleni támadásnak jellemezzék. Hogy ily eljárás a külügyministériumra nézve nem csekély nehézséget képez arra nézve, miszerint Austria becsülete s méltóságával megegyező utat találhasson s az austriai kereskedelmi érdekekre nézve, melyek bizonyosan teljes jogosultsággal bírnak s egyszersmind a legteljesb figyelembe vétetést érdemlik, ez irányban kimenekvést szerezzen, ezt, uraim! szintén meg fogják önök engedni. A vita folytán kifejezett azon állításra nézve, hogy a Dániával kötött békeszerződés az államra pénzügyi terheket ró, csak korábbi nyilatkozatomra hivatkozhatom, miszerint esetleges megterheltetésről nem lehet szó, mert a IX. czikk csak azon biztosítékot tartalmazza, hogy a herczegségek új kormánya a dán államadósságnak reá eső részét az ott jelölt módozatok szerint elvállalja. Hogy a porosz királyi kormány ezen felfogást teljesen osztja, okmányszerűen constatírozva van. A kormány ennélfogva, miután fizetési kötelezettség a békeszerződésből nem vonatkozik le s azáltal a törvényhozás sem érintetik, egy miniszeri határozatnál fogva, miszerint erre kötelezettség nem forog fen, késztetve érzé magát, a békeszerződést a m. háznak elő nem terjeszteni. Higyék el, uraim! a cs. külügyministeriumnak épen úgy szivén fekszik, mint a ra. háznak , hogy lehető megtakarítások tétessenek. Én úgy hiszem, épen a külügyministérium részéről jött javaslatban tanúsítottam , miszerint a ministérium komoly szándéka, amennyit csak a szolgálat hátránya nélkül lehet, megtakarítani. De egyszersmind fontolóra veendőnek tartom , miszerint oly szolgálati ágban, mely épen arra van hivatva, a béke áldásait az államnak megtartani, túl nagy megszorítások nem lehetségesek anélkül, hogy befolyásunknak a külföldön ne ártsunk. Azon indítvány, mely egyik részről létetett, hogy különféle követségek megszüntessenek, olyan, mely, míg ugyanazon helyeken más nagyhatalmak követségeket tartanak, Austria által nehezen lenne végrehajtható anélkül, hogy Austria nagyhatalmi állása fel ne adatnék. Én tehát csak báró Tinti indítványához jelenthetem ki beleegyezésemet, mert az körülbelül összeesik azzal, amit magam is indítványba hoztam; én tehát újra késznek nyilatkozom a cs.ház és külügyek ministériumának 2,377,430 ftra tett összszükségletében 148,000 ftnyi, tehát 9340 fttal nagyobb letörlést eszközölni, mint mennyit a pénzügybizottmány fenforgó jelentésében indítványoz, hanem csak a többletáttételek engedményének föltétele mellett, legalább az első három czímre nézve. Dr. Herbst megnyugtatására szabadságot veszek még magamnak megjegyezni, miszerint — a pénzérték jelenlegi állását tekintve, a százaléki pótlékok iránti követelések, melyek a költségvetésben 114,377 ftban lőnek előirányozva , már a folyó évben felére, 57,137 forintra szállíttattak le; a második fele azonban, mint magától értetik, a 148,000 ftnyi pártok csökkentési sommában benfoglaltatik és hogy, ha az ezüstágró még lejebb szállása vagy teljes eltűnése folytán még valamit megtakarítani lehetene, ez nem fog más czélokra fordittatni, hanem az állampénztárnak szolgálatid javára. Ha a m. ház ezen javaslatomba nem egyeznék, akkor ter- Napi ujdonságok. * Ő cs. k. Apostoli Felsége martius 30-kán délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott... * Martius 30-kán délután Császár Ő Felsége az austriai műegyletet Bécsben legmagasb látogatásával tisztelte meg. Az „Alig. Ztr“-nak írják Münchenbe 1 mart. hó 28-káról: ü Felsége az ausztriai Császárné s Thurn-Taxis herczegné ide érkeztek, hogy a fenséges anyának ő iránta hűséggel viseltetett házitársnője elvesztése feletti fájdalmát enyhíteni segítsenek. Rotenhan Ágosta grófnő 1815. octoberben mint 28 éves virágzó és gondosan nevelt leány a bambergi szülei hajlékot elhagyta. Azon határozatot, hogy az akkoriban hét éves Lujza bajor herczegnő vezetését átvegye , bizonyára némely szívküzdelmek előzhetők meg! Hisz drága szüleitől kelle megválnia, kik példás benső családéletet alapítottak, testvéreitől, kik egymás iránti szeretetükbe merültek. Uj hivatási körében Rotenhan grófnő második otthonra talált, igen bízvást mondhatni, második családra. Ötven éves együttélés, zavartalan egyetértés, gondos szeretet és feláldozó hűség a lelkek oly rokonságát eredményezik, mely gyakran szebb és igazabb a vérrokonságnál. Ő Felsége megérkeztekor a müncheni indóházban a kir. felsége által austriai ezredének egyenruhájában fogadtatott s valószínűleg szombatig fog Münchenben mulatni. * Lapok Írják, hogy kir. helytartó gróf Páffy Móra excja a nemzeti szinház színészi képezdéjét közelebb látogatásával tisztelte meg és az igaz