Sürgöny, 1865. július (5. évfolyam, 148-173. szám)
1865-07-22 / 166. szám
160. SSB. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten G . 6r Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Magánhirdetések : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldröli hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Altenában Sttausenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab ; Lipcsében Engler Sz., Higén és Pori urak. Buda-Pest, Szombat, július 22.1865. Előfizetési árak : Naponta postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre......................20 frt. Egész évre . . . . 18 frt. — kr. Félévre............................ 10 „ Félévre • • • 1 . 9 , — , Negyedévre.......................5 „ Negyedévre . . . . 4 , 50 „ HIVATALOS RÉSZ. Ugocsamegye főispánja György Ferencz főszolgabirósági írnokot a tiszántúli főszolgabírói járásba tiszteletbeli esküdtté nevezte ki. A forgalomban lévő váltópénzek állása. Az 1865. jun. végével forgalomban volt váltópénzek teljes összege 2,726,001 frtot tett. Bécs, jul. 20. 1865. A cs. kir. pénzügyministeriumtól. ~~ NEMHIVatalos rész. Szemle. Az augustenburgi herczegnek ügye újabban ismét előtérbe lépett és pedig a porosz kormány azon szándékával, őt és híveit a herczegségekből eltávolítani. Egy bécsi levél szerint ezen ügy a porosz s austriai kabinetek közt hosszas kifejtések tárgyát képezé, mely alkalommal porosz részről azon felfogás nyilvánult, miszerint a porosz kormánynak joga van, a herczeg állítólagos mellékkormányának a herczegségekben, — de melynek létezését austriai részről tagadják, — mindennemű rendszabályok által véget vetni. Ezen porosz felfogás azonban Bécsben épen nem talált helyeslésre, annyira, hogy midőn porosz részről a herczeg eltávolíttatásának elkerülhetlenségére történt czélzás, austriai részről azon választ adok, miszerint adandó esetben az augustenburgi herczeg biztonsága az austriai zászló oltalma alá helyeztetnék, s ez értelemben a herczegségekben lévő csapatparancsnokság utasíttatott is. Álliták ugyan azt is, miszerint porosz részről az austriai biztosnak eltávolítását is követelik, hanem ezt a „N. A. Z.“ határozottan tagadja, ámde azzal, hogy e tagadásba egyszersmind a herczegre vonatkozó hírt is nem foglalja bele, megerősíti az ez utóbbit illetőleg hirlelt szándékot, melynek politikátlan voltát egyébként porosz lapok is kiemelik. A „Schl. Zig“ azt mondja, miszerint a „herczegnek eltávolittatása a herczegségekből annak ott még nagyobb hatalmat kölcsönözne, mint s milyennel ekkorig bírt, s az ottani állapotok az ő eltávozása után még tűrhetlenebbekké válnának, mint milyennek a porosz kormánylapok most festik; mert a herczeg pártja, mely az ország roppant többségét képezi, annál makacsabbá válnék ellentállásában, elkeseredettebbé ellenszenveiben.“ E lap különben sajátlag porosz álláspontból is óva int a szándékba vett lépéstől, s a fönt idézett levelező annak elfordittatását s a többi vitályok kiegyenlítését a két uralkodónak Gasteinban találkozásától reméli, melyre ismét kilátások nyíltak. Meg kell egyébként jegyezni, miszerint a franczia sajtó most nagy hévvel kezd Bismark Schleswig holsteini s általában annak politikája ellen nyilatkozni. A „La Presse“ azt mondja, miszerint nem a „porosz becsület“, hanem büszkeség s szertelen dicsvágy vezetik a jelen porosz kormányt. A porosz kormánynak különben most az országgyűlés bezárta után is nagy baja van a hazabocsátott követekkel. Ezek Kölnben egy követi ünnepélyt szándékoznak rendezni, mely természetesen a jelen körülmények közt nem lehetne más, mint a kormány elleni , meglehetősen zajos demonstratio, ámde épen ezért azt a kormány betiltotta. Csakhogy úgy látszik, nincs e betiltással még a kellemetlenség elhárítva, sőt épen ennélfogva testik a dolgot most komolyabbnak, minthogy a követek mégis meg fognak jelenni, a lakosság őket körükbe fogadandja s a demonstratiók bizonyosan nem fognak hifinyzani, minek folytán katonai intézkedésekről, sőt ostromállapot kihirdetéséről beszélnek, mely körülmény csak növelhetné az országban uralkodó hangulatot s még összeütközésekre is szolgáltathatna alkalmat. Olaszországnak Spanyolország általi elismertetése Ulloának florenczi követté kineveztetése által ténynyé vált. Azonban alig történt ez meg, tüstént előálltak a különben előreláthatott nehézségek is. Több spanyol püspök azonnal tiltakozott ezen lépés ellen, s a tudósítások általában kilátásba helyezik, miszerint az ellenzéki mozgalom a cleras közt általánossá fog válni. Asturiában — a „Corresp.“ szerint — egyházi személyek gyűjtenek aláírásokat egy Olaszország elismertetése elleni tiltakozásra. Egy más lap szerint Madridban több hölgyhöz szintén intéztettek felhívások, hogy a főváros hölgyei közt ama tiltakozás javára aláírásokat gyűjtsenek. A „Bolsa“ cz. lap nagyon rászólólag nyilatkozik e mozgalmakról, s felszólítja a kormányt, hogy azok ellen szigorú rendszabályokhoz nyúljon, s valóban úgy látszik, hogy a kormány e fölhívást, s illetőleg e tanácsokat követni szándékozik. Nem csak arról van szó, hogy a taragoniai püspök tiltakozványa az államtanácshoz fog utasíttatni, hogy arról ítéletet mondjon, hanem egyszersmind több főpapnak száműzetéséről is. Az ily lépések alig fognák a kormánynak úgy is nagyon nehéz állását erősíteni; az uralkodó hangulat különben is olyan, hogy a kormánynak teljes figyelmét igényli. Egy hír szerint egy spanyol tábornoknak 80 milliót küldtek az uj-katholikusok; ezen tábornok hadi lovakat vásárolt a tartományokban, s e peretben 30,000 ember áll készen az absolutismus zászlajának kitűzésére. Arragonia s Astura hegyei közt s Navarra különböző részeiben fegyvereket, lőszert s az uj-katholikusok kiáltványait osztogatják. Ezen hírek nyilván nagyon túlzottak, de mégis jellemzik a Spanyolországban uralkodó hangulatot. Csongrádvárm megye közönségének felirata Majáth György magyar kir. udv. fókorlátnok önmgához : „Nagyméltóságu fókorlátnok ur! Kegyelmes urunk! Midőn a cs. kir. Apostoli Felségének folyó évi junius hó 26-kán kelt s velünk folyó hó 2 án hivatalosan közlött azon legfelsőbb kéziratáról értesülénk, melylyel nagyméltóságodat magyar kir. udv. fókorlátnakká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott, megtestesülve látjuk általános óhajunk azon legszentebbikét, mely oly sok hányattatás s balszerencsével küzdött szeretett hazánk s nemzetünket — a kor szelleméhez megfelelőleg átidomitandó ezredéves ősi alkotmányunk alapjáni jogfolytonosság épségben tartásával — milliók által elérni sóvárgott biztos révpartra vezérlendi. Mi, kik hivatva érezzük magunkat ezen — ősi jellemünk s szokásainkat hiven megőrzött — legtisztább magyar ajkú megyének nagyméltóságod iránti érzelmei őszinte tolmácsolására,— mi, kiknek feladatként jutott, ezen Fejedelméhez, ősi alkotmányához törhetlen hűséggel, hazánk boldogságán önzetlen jellemszilárdság- s lankadhatlan erélylyel munkálkodó hazafiak között vezérszerepre hivatott nagyméltóságodhoz feltétlen bizalommal ragaszkodó megye lakói érzület-nyilvánulásának kifejezést adni, azt nem csupán rideg megszokott formáknak megfelelőleg teszszük, hanem lelkünk legszentebb meggyőződésétől áthatva, azt át is érezzük; az ős, és történelmi „Pusztaszer“ lakói az álérzet és tettetés nyelvén beszélni eddig még nem tanultak. Nagyméltóságod öröklött családi nagy nevére dicső múltjában szerzett érdemeivel uj fényt árasztott, s államférfiúi bölcseségének s a Fejedelem és haza iránti önzetlen szeretetének oly sok, s annyi jelenségeiről tett bizonyságot, miszerint főkomátnoki kormányzatának elkezdését e megye azon világitó oszlop fényáradatának tekinti, mely bennünket az Ígéret földére vezetend, és mely az összbirodalom nagyságának és erejének nyomatékos kifejleszthetését lehetővé teendi. Ugyanazért e megye — legöszintébb ragaszkodásának Csalhatlan zálogaként — nagyméltóságodnak feltétlen bizalmat szavaz s polgári legfőbb kötelességet teljesiti akkor, a midőn ünnepélyes ígéretet tesz, hogy nagyméltóságodat nagy és nehéz feladatú munkáiban parányi bár, de el nem csüggedő erejével az önfeláldozásig gyámolitandja. Hogy azonban e megye s azzal együtt az egész hazának oly hőn óhajtott reményei teljesülhessenek, s hogy annyi balszerencse közt és szenvedés után egy jobb kor hajnalát flvirulni lássuk, nagyméltóságodnak boldog és hosszú életére, legnemesebb törekvéseire és ennek epedve várt áldásdús eredményeire az ég áldásáért esdeni soha meg nem szünendünk. Fogadja nagyméltóságod legőszintébb szerencsekivánatunkat, melylyel legmélyebb hódolatunk nyilvánítása mellett maradunk Nagymélóságodnak Csongrádmegyének Hold Mező-Vásárhelyen 1865. julius 5 én tartott tiszti üléséből legalázatosabb szolgái: Csongrádmegye közönsége.“ Lapszemle. A „Debatte“ a tárnokmesteri méltóságra kinevezett b. Sennyey Pál önmagáról következő sorokat hoz : „Nem egykönnyen indul rá tollunk, hogy oly va MV!!/ Angol védművek. a Középtengeren. 1. C o r f u. Az angolok felsőbbsége a középtengeren három szikla-cosson nyugszik : Corfun, Máltán és Gibraltáron. Ezen óriás czölöpök ketteje úgyszólva a föld középpontjában gyökeredzik, alaperősségei annyira rendithetlenek, elővárasai annyira megközelithetlenek, büszke lobogói annyira elérhetlenek. Mi azonban a szép Corfut illeti, Angolország az újabb időben kinyilatkoztatta, hogy azt kész Görögország érdekében átengedni. — Ez az angol gondnokság részérőli áldozatnak tekinthető. — Ezt senki sem fogja tagadni, ki a hét sziget magas fontosságát, de főleg Corfunak, mint a hajóhad téli állomásának, hadműködési szempontbóli horderejét figyelmére méltatja. — Ha e fővárosnak mint védműnek csekélyebb is a jelentősége mint Gibraltárnak , mely két tenger kulcsául szolgál, és csekélyebb mint Máltának, mely a kelet kapujául tekinthető, — az angol kabinet előtt már csak azért sem lehet közömbös,mert hadihajóinak menhelyet nyújt, az adriai tenger kapuja, a keleti kérdést érdeklőleg fefigyelői helyiség s a jóniai szigetek ellenében az angol politika támaszpontja. — Az 1848-iki jóniai lázadás ugyanis első intésül szolgált a protectoroknak, a régi nyomasztó alkotmányt dicséretes és tapintatos engedmények által módosítani, mibe az angol kabinet minden nehézség nélkül bele is egyezett. E mellett azonban meg nem állapodtak. Alig hogy a szökdöső leopárd és korskai sas az éjszaki ragadozó madarat a taurusi sziklaüregekből elriasztották, angol mérnökök azonnal foganatba vették a vidói sziget megerősítését, mi azt bizonyitá, hogy e szigetek fentartása az angolok szivén fekszik. Ezen munkálatok ma már bevégezvék, s meglehet, hogy jövend idő, midőn ezen temérdek pénzbeli áldozatokba került erőditvények a görög királynak jelentős hasznot fognak hajtani, ha azok épségben hagyatnak. Az utazó előtt, ki éjszakról jó, bájoló alakban bontakozik ki a főváros látképe, buja növényzetében, csinos byzanti campanilláiban, fehér szinben ragyogó házcsoportozataiban és sötétlő váracs-koronáiban. — A szelíden hajló Golf közepén, mely balra, két bizar alaku, váracsokkal koronázott sziklára nyúlik ki, míg jobbról a magasan fekvő ó velenezei Fortezza nuova a mélyebben fekvő kikötőket uralja — a mosolygó város kényelmesen pihen a Salvator hegy olajfakoszorúzott kihajlásain. — A kikötő és város között mérsékelt távolságban a homokos Vidó-sziget magasalt ki a hullámokból. — tüzét balra a váras, jobbra a Fortezza-nuova tüzével keresztezve. — Ezen sziget, melynek hatalmas erőditvényei a daezos mester erősséggel, és a 82 fontosok számára alkotott erős toronyzattal csak nem rég készültek el, az erőditvényi háromszög legjobban előretolt hegyezetét képezi, melynek másik két zugát a váracsok zárják magukba. Ezen erőditvény egyúttal hullámtörési és kikötőzárul is szolgál, s a legerősebb támadás is alig volna képes ezen háromszögnek a hegyét megrontani. Amint az ember Corfuban megjelent, s annak uezáin néhány lépést tett, azonnal észreveszi a mutatkozó rend és kényelemből, hogy angol földön van. — Igen kellemes benyomást tesz az idegenre a város főutczája, az úgynevezett Strida reale, ó-velenczei arcadellázaival, melyekre elszórva tekintenek le az egykor hírneves patrícius ősök büszke ősi címerei; innen egy kisebb utczát, melyen a Spiridion egyháza áll, balra hagyva, az út az Esplanadera vezet, a corfui élet gyapontjára. Itt a Strada Orientalenak a piaczra nyíló szegletében áll az Európa vendéglő, melyben a tulajdonos, bizonyos Grima nevezetű máltai barátságosan fogadja, s kívánatos kényelemmel látja el a vendégeket. A vendéglő ablakából, a festői házsorok hosszában egy felséges terasseba nyúló, balra az élénk Areadenutczába kisugárzó Esplanade tárul a szemlélődő szemei elé s annak keleti hegye a sziklacsoportozatot, mely a varacsot koronázza, a tengerszoros felé szorítja. Az Esplanaden vándorolva, ha az ember a déli teraszen megáll, a nyílt tengeren legeltetheti szemeit, s ha látása éles, a bíborszegélyezett horizonon Paxos és Antipaxos szigeteket is megkülönböztetheti. Balról az albanesi partszikla mered, jobbról az epirusi régi kikötő mentében, közel a szikla lábáig felnyúló garnisontemető és Castrades előváros mellett egy jól készült országút vezet a Cannonehoz. Magán az Esplanade terassén, egy bizonytalan ízlésben épült gömbölyű templomocska emelkedik, mely az angolok által a szigorú lordprotector Maitland emlékére állíttatott. Valamivel odább balra a sir Howard tiszteletére emelt márvány obelisk áll. A fasoron tovább haladva jobbra vonóhíd következik, mely egy mély árkon keresztül a városba vezet. Két, keletnek előhajló, magasra tornyosuló sziklák hordják a nagyszerű erődítvényeket szálkás házaikon. Két oldalról tűzokádó torkokkal szegélyezett igen magas bástyázatok futják körül a sziklacsoportozatot, melynek legkülső hegye egyenesen esik alá a tengerbe. A baloldali bástyautczában áll a térparancsnok palotája, a tér és katonai kóroda, több kaszárnyák s a szerény garnison-egyház. — Egyes házak, melyekben kizárólagosan katonatisztek szállásolnak, az előhegyek legszélső végéig terjednek. — A nagyszerű fegyvertár csak annyiban kelthet némi érdeket, a mennyiben nagybecsű keleti fegyverekkel, nagymennyiségű töltés- és tűzfegyver készlettel bír. — Ha az ember a várasot elhagyja, az Esplanade-n szemben a vonóhiddal Schullenburg elhanyagolt emlékoszlopát találja, a város azon bátor és vitéz védelmezőjének emlékoszlopát, ki azt III. Ahhmet-nek Morea vérétől párolgó janicsárai ellen védelmezte, midőn az 1716-ban győzelmes fegyvereit Velencze előcsapatai ellen fordította. Schullenburg méltó mássa volt azon férfiaknak, kik a 18 ik században a hitgazdag örökséget, a 16 és 17 ik század minden lovagias hagyományaival a johanniták kezeiből átvállalták, azon időben, midőn nyugaton a fényes három csillag, Eugen herczeg Montecuculi és badeni Ljós feltámadt, keleten pedig a félholdnak fénye sáppadozni kezdett. Körutat folytatva az Esplanade éjszaki részén, egy myrthus-, rózsák-, gránát és czitromfákkal beplántált Square-ra ér az ember, melynek éjszaki részét a lord High comissionat fehérben ragyogó palotája foglalja el. Alit , Heliotrop és Alpek bokrai közöl sir Adamsnak, az angol kormányzók legszeretetreméltóbbikának bronz emléke tükele. Hatásosan és királyian trónol a büszke kormányzói székhely Faendecolonnade-jaival, és szent Mihály és szent Györgynek ajánlott szép öszhangzó két portaléjával a tenger felett. Szemben az albani sziklapart veti magát a csatornába, itt ott fehér házrakásokat tüntetve fel a meztelen szikla-oldalukon, balra a Golf-al, melyen festői sorozatban váltakoznak a miniatűr paloták, tarka 3 zsibongó kül- és beléletükkel. E helyen a tenger szelid, és lelket nyugtató hullámaival azon bájos alpesi tavakhoz hasonlít, melyek felett a boldogság és feledékenység lebegnek. A Köröskörül az anyaföld annyira halad;tos és kecsteljesnek tetszik, a menny oly öröknek, az ember oly elégültnek, hogy a vér sebesebben folyik az erekben, s a kebel derültebben s életvidorabban lélekzik. (Vége köv.) Napi újdonságok. — Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. jul. hó 20-án délelőtt magán-audientiákat adni méltóztott. ^ Az O cs. kir. Apóst. Felsége fogadtatása alkalmával működött polgári bizottmánynak O Felségéhez intézendő— általunk már említett hálafelirata végre kikerült az illető kőnyomdából s tegnap Krászonyi főpolgármester ur által a magy. kir. helytartótanács elnökséginél legfelsőbb helyre juttatás végett átnyujtatott. 41. Az admonti leégett Kencze -templom újból fölépítésére Ferdinánd Császár 1000, Mária Anna Császárné 1000, Karolina Augusta Császárné 1000, Ferencz Károly főhg és Zsófia főrigné szintén 1000 frtot ajándékoztak. 4. Julia szerb fejedelemné tegnap reggel a pesti vonattal Bécsbe érkezett. 48 B Becsey de la Volta ezredes két vonattal Párisba rándulván, épen midőn onnét hazautazni készült Bécsbe, megbetegedett és 60 éves korában elhunyt. A „Mil. Ztg“ szerint a legjelesb katonák egyike volt, kissé érdes modorral, de nemes szívvel. Nyugdíjaztatása óta részint Velenczében, részint Szegeden rokonainál lakott. 4j.Palóczy László és Sebestyén Gábor, a m. országgyűlések ez ismeretes veteránjai, sok éven át igen ér-tekes és humorteljes levelezést folytattak egymás között, mely az amaz időbeli viszonyokra nagyon jellemző. E leveleket mostani birtokosaik ki akarják adni, s a vállalkozni akaró kiadók fölkéretnek, hogy föltételeiket f. hó 27-dikéig a „Főrrosi Lapok“ szerkesztőségéhez küldjék be. A kézirat 20 ívre terjed s a magyar olvasókat kétségkívül nagyon fogja érdekelni. 4. A városi kapitányságnak sikerült a kőbányai azon sertésszállások egyik korcsmáros-tulajdonosának, Schreier Andrásnak helyiségében, melyek eltávolítása végett évek óta perlekednek a kőbányai birtokosok és sertéskereskedők, egy tilos játékot űző czimbora-társaságra bukkanni, mely bizonyos szerbiai származású hamis játékos vezénylete alatt a rosette segélyével derűre borul- fosztogatta az embereket. 41. Értesités. A nógrádmezei gazd. egyesületnek I. 1865. évi augustus 8-án Szécsényben tartandó, s az egylet jövő fennállása, egyleti közvagyonál fekvő birtokszerzés, s a jövő évi tavaszon rendezendő juhkiállitás programmja mint tanácskozási főbb tárgyakkal foglalkozandó közgyűlésére a t. ez. egyleti tagok tisztelettel meghivatnak. Kelt Losonczon, jul. 16. 1865. A választmány meghagyásából: Szakáll Elek, egyleti titkár* * A „P. N.“-nak írják Tatáról : „Nemsokára magyar alkotmányos polgári jogaink gyakorlatát is élvezendjük, a megnyílandó országgyűlési képviselők választásánál. — Távol legyen tölünk keserűséget mondani, de ha a képviselő választásánál oly modorok és fogások jutnak előtérbe, mint 1861-ben, jogaink gyakorlatban igen elkedvetlenítenének. Sokkal józanabb gondolkozása és önérzetesebb népünk, semhogy az aljas korteskedések és csábszínbe öltöztetett felfogások és ámitások által engedje magát vezettetni. De mirevaló is az ilyféle korteskedés ? Zavart, visszavonást, gyűlölséget, holtig tartó haragot idézni elő. Ily állapotra egy jóravaló polgár sem akar jutni. Azon lelkesek és képesek tehát, kik a képviselői legdiszebb méltóságra kijelölvék, leghelyesebben cselekesznek, ha nyíltan kimondják, miszerint a megvesztegetésekkel társuló korteskedést megvetik, s ekkor nem fordulandnak elő oly események, mint néhol a múltban, s nem használandják fel pártoskodási cselfogásul a részakaratú korteskedők sem a születést, sem a rangot, sem a vallást. Nekünk most nem szilaj ábrándokban élő, felületes ismeretekkel bíró egyének, de higgadt, komoly, mély tanulmányú és tiszta becsületességű férfiak kellenek a gátra.“ 41. Az „I. T.“ a következő szomorú tudósítást közli: Sajnosan veszszük a hozzánk mai nap Rozsnyóról érkezett következő sorokat: Gróf Andrássy György, volt országbíró , excja krasznahorkai birtokán időzvén, néhány hét óta súlyosan megbetegedett, annyira, hogy végrendeletét elkészítvén, a szentségeket is ájtatosan fölveve. Betegségét veszélyesnek mondják. Az erdélyi érseki egyházkerület görög-keleti iskoláinak legfőbb felügyelősége e napokban a népiskolák igazgatói és főiskolák igazgatói és felügyelőihez, valamint az erdélyi érseki egyházkerület görög-keleti iskolái kerületi felügyelőihez utaszást bocsátott ki. Folyó hó 18-án Pesten az „Inn“ nevezetű bajor gőzhajóról annak szolgaszemélyzetéhez tartozott Pusch György vigyázatlanságból a Dunába estvén,a hullámok-