Sürgöny, 1866. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1866-09-01 / 199. szám
Pest. Szombat, September 1. 1866. 199. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, Kigyó-utcza 4. szám , II. emelet. Kiadó-hivatal: Pesten, (barátok terv 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinkből fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Előfizetési árak. Naponta! postai szétküldéssel: Egész évre............................20 frt. Félévre.................................10 „ Negyedévre.............................5 n ■wfig Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . 18 frt. —kr. Félévre.......................9 „ — „ Negyedévre .... t „ ".0 _ I I:igán-hirdetések : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Alténában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Trirkheim Jalsath ; Lipcsében Eifigler M. és Fort Em. urak. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátni: « Kedves gróf Degenfeld! A veszély napjaiban ön fölhivatás nélkül rendelkezésemre helyré megpróbált szolgálatait, s odaadás, valamint körültekintő fártdatlan tevékenysége által lehetővé tévé a floridsdorfi hidfőnek gyors védelmi karba helyezését. Midőn Én most a béke megkötése után a hídfőparancsnokság feloszlatását rendelem el, s önnek, saját kérelmét teljesítve, a nyugalmi állapotbai visszahelyezését helybenhagyom, leghálásabban ismerem el ama hasznos s fontos szolgálatokat, melyeket ön ezáltal Nekem s az államnak újólag tett. Schönbrunn, aug. 27. 1866. Ferencz József, s. k. A magas cs. k. pénzügyministerium titkárokká a magyarországi cs. k. országos pénzügyigazgatóság létszámában May Ágoston, Tastl Ede és Pilrich Károly rendelkezés alatti pénzügyi titkárokat, nemkülönben Kassay József cs. k. első osztályú kerületi pénzügyi biztost nevezte ki. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztetett: Schütz Vilmos alezredes hadbíró, ezredes-hadbiróvá s előadóvá a katonai felebbviteli törvényszéknél. Nyugdíjaztattak: Brem Gusztáv első osztályú százados a 11. sz. Albert szász koronaherczeg gyalogezrednél, őrnagyi ranggal ad honoress t. Hetzendorf Gusztáv ezredes hadbíró. Armbstroff Károly hadibiztos, másodosztályú főhadbiztosi czimmel s ranggal. Hirdetmény a déltiroli postaközlekedés helyreállítására nézve. A postaközlekedés Dél-Tirolban ismét egész kiterjedésében helyreállíttatott. Ennek következtében déli Tirolba minden irányba szóló levél- és szekérpostai küldemények felvétetnek és szállíttatnak. A lombard-velenczei tartományokba szóló szekérpostai küldeményekre nézve a folyó hó 8-án 8139. sz. a. közzétett elhatározások fennmaradnak. Kelt Pesten, aug. 23-án 1866. A cs. k. postaigazgatóságtól. Hirdetmény poroszországi és azon túli, valamint szászországi levél- és szekérpostai közlekedést illetőleg. Miután egyrészről Morvaország, Szilézia, Gács- és Csehország, másrészről Porosz- és Szászország között TÁRCZA. Napi újdonságok. — A császári és királyi Apostoli Felsége I. évi augustus hó 3- án délelőtt magán audientiákat adni méltóztatott. — Az „Eger“ irja: A legnagyobb elismeréssel közöljük a heves megyei takarékpénztárnak azon szép, humánus, példaadó határozatát, miszerint a megyénkben lévő ínséges községek felsegélésére, minden más folyamodók előtti elsőbbséggel, 10.000 o. é. frtnyi kölcsönt utalványozott. E kölcsön a beigtatási díjtól ment, hatos kamatra adatik s öt év múlva fizetendő vissza. Egyes községek, a földesgazdák egyetemleges kötelezettsége mellett, 1000 o. é. forintnál többet nem kaphatnak. — A magyar orvos egylet elnöke dr. Kovács Sebestyén Endre sept. 1 jére tanácskozásra hivja össze a budapesti orvosokat, hogy a cholera ügyében intézkedjenek. („P- N.“) — Az állatkert igazgatójává Xántus Jánost választották meg, s választása helyben is hagyatott. Fizetése 2000 ft, 500 ft utazási átalag és szabad szállás. — A közúti vaspályának várótermek felállítását ajánlottuk, úgy halljuk, hogy ez indítvány magva nem esett kősziklára. Az igazgatóság elhatározta, Uj-Pesten (?) és a szénatéren csinos váró termek épitését. — A városerdei tó recidivázni készülvén, a városi bizottmány e tárgyban újra összeül s végre talán elkészítik a receptet. Csak palliativ gyógyszert ne. — Tegnap saját szemünkkel meggyőződtünk, hogy ott, hol az egész világ a városerdőbe kocsikázik, amelyet egyetlen idegen utazó sem kerül ki, ráadásul Pest szépségeihez a házak kapui alól kifolyó ronda s a nap melegétől megküzdödő ló csakugyan con amore folyik el a szép házsorok előtt. Ugyanekkor két embert is láttunk, akik bizonyosan már az erélyes rendszabályok folytán, kezdték ezt a falusi módon természetes partok közt lefolyó iszapot piszkálni, a partokat szépen kipárnázták a kimerített sárral, s őszintén szólva, nem mondhatnék, hogy ezáltal az utcza szebb, vagy az a sárié egésségesebb lett volna. És ezen a vidéken újra épülnek házak, újra népesedni fog a vidék, újra szaporodik a mindenféle moslék, a nyílt canális még jobban meg fog telni küzködésbe menő folyadékokkal, csak a csatornák késnek az égi homályban. (Beküldetett.) — A békés megyei gazdasági egyesület f. é. September 1- én (hétfőn) délelőtt 9 órakor Csabán a kaszinóban igazgató-választmányi gyűlést tartana. Fő tárgya az ínségügy, s erre vonatkozólag a közgazdasági szakosztály jelentése. — A pesti iparbanki hitelbizlató egyletébe tegnapig, mint a „P. L.“ jelenti, 810 tag lépett be, kiknek összesen 540,950 ft hitel nyittatott. Az igazgatóság az egyletnek közelebb 50,000 ft további hitelt nyitott, miért is e hét folytán újabb tagok fognak felvétetni. Ezen üzletág az iparbank Üzletnemeinek tulajdonképeni magvát képezi, mely nemcsak aránylagosan nagyon jövedelmező, hanem a tőke biztos elhelyezésére nézve ismi kivánnivalót sem hagy hátra. — Szabolcsmegyének több helységében, mint a „Lloyd“ nak jelentik, m. hó 19 -én oly rettentő jégeső volt, hogy az ottani gazdáknak az aratásra nézve minden reményük megsemmisült; 16 négyszegmértföld tétetett ilyformán tönkre. Legsúlyosabban lettek sújtva Kotaj, Nyíregyháza, Porony, Kemecse, Halász, Bogdány, Kék-Megyer, Demecser, Gégény,Kis-Várda, Ajak, Litke, Vörösmarty és Kékes határai. A jégeső utáni napon a kékesi és kisvárdai határokon 160 nyulat, 200 fogoly madarat és egy nagy sast találtak, melyek a jégzápor által lettek agyonütve. A „P. Lloyd“ nak távirják, hogy a losonczi vaspálya ugye az államtanácsban nehézségekbe ütközött, mik a ministerium újabb tárgyalását teszik szükségessé. — A nemzeti színház tagjaiból bizottmány van alakulófélben Egressy Gábor emléke tárgyában, hozzátéve, ha a nemzeti színházi igazgatóság útján felsőbb helyre felterjesztett folyamodvány alapján erre engedélyt nyernek, mi mindenesetre remélhető. — Egy nagyobb pénzösszeget és több értékpapirost 6000 forintnyi névértékben tartalmazó tázczát találtak s a belvárosi kapitányi hivatalban tettek le, hová az illető tulajdonosnak vagyona visszakaphatása végett fordulnia kell. — A „Pesti Unió“-dalárda mai ünnepéhez az omnibuszok a Deák és József térről közlekednek. A „M. V.“ újdonságírója gyönge feleletre készült. Nála egy beteg nő iránt tartozó lovagiasság — privátsympathia; — e szerint tehát a lovagiatlanság — privát-antipathia. Tant pís. Ő a Rabatinszky k. a. balesete után közvetlenül kapott magántudósítást, hogy a sérülés jelentéktelen, s mégis azon újdonságban, melyben gúnyolja, azt írja, hogy a közönség „hosszabb ideig“ lesz őt kénytelen nélkülözni. Ránk fogja, hogy mi gyakorlunk érzékeny protectiót s mégis neki sürgönyöznek egy ily kis művésznő „jelentéktelen sérüléséről.“ Hol itt a logika ? — A másik kérdésben, t. i. hogy valaki Schillert ajánlotta a képezdében, felelete szintén nem erősebb. Miután — m —ár válaszára a 8-dik sorban ezt mondja: „Ez utóbbi pontra nincs is ellenvetésünk.“ Később, hogy „fölteszi, miszerint a képezde növendékei Schillert felső ajánlat nélkül is ismerik", — tehát már elfogadja, hogy Schiller nem baj, hanem csak az a baj, hogy valaki ajánlotta. Ismét tovább, miután elmondta,föltéve, hogy e befolyásos urnak ez egy esetben igaza lenne“, mindezek után azt feleli, hogy ellenfele, a válaszoló —m— nem ügyvéd. Meglehet, de úgy látszik, az ügynek mégis jobb védője mint a t ujdonságíró, — csak r a b u 1 i s ta nem. — Bartsch Károly pyrotechnikus vasárnap, September 2 án, második s utolsó előadást tart leszálitott belépti díj mellett a városligetben a tűzjáték szokott helyiségén kedvező idő mellett; részidő beálltával az előadás megtartása falragaszok által fog tudtál adatni; tűzijátékának műsorozata ez: 1-ső homlokzat. „Három dicsfény.“ Pompás változásban szikra-tűzzel, erős durranásokkal végződik. 2dik homlokzat. Hét szárnyból összeállított gyémánt rózsa, kis mellék szél-vitorlával, a legszebb szín-pompában, az újabb modor szerint előadva, nagyszerű durranásokkal végződvén. 3dik homlokzat. „Vénusszerencsecsillaga,“ gyönyörű vegyízékű láncz láng-tűzből, mely később meglepőleg brillánt tűzzé alakul át, záradékul két rajgó taraczk fellobbanása. 4. homlokzat. „Diana temploma,“ nagyszerű láncz láng gyémánt-ragyogása tűzfényből, nagyszerű mutatvány , záradékul két rajgó taraczk fellobbanása. 5. homlokzat. „Szigetvár ostroma.“ Ezen homlokzatnál a tűzművészet teljes pompájában tárul elénk, mely a t. ez. közönségre elbájolólag fog hattá. Az ostrom nagyszerű chinai lapja tüzelés, hajitó lövések, különnemü röppentyűk, léggömbök rendkívüli ropogását s durrogását foglalja magában. Az utolsó pillanatban a lőpor torony, 250 db. röppentyű s több rajgó 8 virág taraczk egyszerres fellobbanás által fog a légbe röpíttetni. Az időközök különféle mütuzi készítményekkel, u. m. csillag pikkely, rajgó, gyík, kerengő, forgolócz, virág csokrok, hulló ernyő röppentyűk, turbilonok, rajgó és csillag toroczkokkal stb fog betöltetni, h úgy a nemzeti zenetársaság Rácz Pál igazgatása alatt a legújabb s válogatottabb darabokat játszandja. —Kezdete 8 órakor. — A lapok egy szomorú helyi esetről emlékeznek. Egy napszámos aug. 19 -én őrülési rohanóban dr. 3—4 óra közt a ferencziek templomába rohant s ott egy szerzetest tett meg bántalmazott. Az őrültet rögtön a kórházba szállították. — Nemzeti színház. Aug. 29-én uj betanulással Scribenek „A navarrai királyné regéi“ czimü vigjátéka került színre. P re 11 e Kornélia a mű egyik vezérszerepét Margitot a finoman szőtt franczia műhöz méltólag személyesítette, és szerencsére Szerdahelyi, a Lendvai pár, Feleki és Paulai is egyik jobb estvéjüket ünnepelték, minélfogva Prielle fáradozása nem esett kútba. Az új szereposztás nem egészen elégített ki bennünket. „Guattinara“ minisztert Náday adta. Ő, mint örömmel látjuk, haladó fiatal ember, tán jobb színész is lesz belőle, mint egyik másik magát nagynak hivő nemzeti színházi tagból, de Guattinarának csak déli termete az övé, a diplomatikus viselet rá nézve idegen. E szerepet eddig Tóth József játszta, csakhogy ő is a szerepnek csak egyik lapját, t. i. a finom cselszövőt tudta kiemelni. E szerep körül Fáncsy finom intriguant szelleme lebeg. Tegnapelőtt a Verdi-féle kedvencz „Álarczos bál“-t adták elő. Ez is jól sikerült, hanem a szereposztásban itt is hibát tapasztaltunk : Kendelényi Fáni k. a. mint Urbain apród mindent elkövetett, hogy staccatoi csak úgy tessenek mint elődjéé, de sok egyébbel adós maradt. Kocsis Irma k. a. mint „Ulrica“ jósnő szerencsésebb volt, és úgy látszik, hogy rokonszenves hangjának szépen kiképzett mély foka igen alkalmas az ily „getragen“ mély énekre. Bálban a táncz sem utolsó dolog. Az előadott tánczok csinosan sikerültek, csak arra figyelmeztetjük a rendezőséget, hogy a tánczosnek jelmezei és czipői egyformák legyenek. A ház meglehetősen látogatott volt. — Szinházi és művészeti hírek. Gyulán aug. 14-dike óta Aradi Gerő vidéki színtársulata működik. — A hannoveri énekes Niemann annectálva van a berlini operaházhoz — A párisi nagy opera Mehul „József és fiait“ adja. — Altonában Schiller „Haramiás“ előadásánál a rablók zündnadlival voltak fölfegyverkezve. Audi gut. — Wagner Richárd — hirszerint — maga is Pestre szándékozik jönni, midőn „Lohengrin“ jét először fogják színre hozni. — Utfmann Francziaországbani körútját Boulogneban kezdte meg. — Patti Carlotta k. a. és T r e b e 11 i ur még mindig nagy vonzerővel bírnak. A jövő carnevalra Turinba megy az impressario társulatával, hol a nagy „Victor Emanuel“-színházat vette bérbe, több posta közlekedési vonal helyreállíttatott, ennek következtében Szász- és Poroszországba, valamint azokon túl szóló levél- és szekérpostai küldemények a cs. kir. postahivatalok által a már megszabadult és közeljövőben megszabadulandó azon utakon továbbuttazni fognak, melyek leggyorsabban a rendelkezési helyre vezetnek. Miért is az Észak-Némethonba, valamint azon tengerentúli tartományokba szóló postaküldemények, melyek a háború kitörése előtt Porosz- és Szászországon át szállíttattak, ezentúl is azon utakon fognak szállíttatni. Kelt Pesten, augustus 23 án 1866. A cs. kir. postaigazgatóságtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Szemle. Császár Ő Felsége legkegyelmesebben megparancsolni méltóztatott, hogy a legfelsőbb udvartartás költségei 1867-ben az állampénzügyek szorult helyzete tekintetéből 7,420.000 forintról 5,065.000 frtra szállittassanak. E tetemes megtakarítás lehetővé tétele végett a legmagasabb császári család évdíjainak nagy részéről lemondott és a fő udvari hivataloknál is tetemes leszállítások és megtakarítások vannak elrendelve. A bajor követek háza egyesült baloldalának tagjai a következő határozatot, mint politikai programmot a békeszerződés előterjesztéséhez hoztak javaslatba. Midőn a baloldal Bajorország belügyeit illetőleg eddigi programmját fenntartja, azt a német kérdésre vonatkozólag és tekintettel a változott helyzetre, következőkép egészíti ki: 1. El nem fogadjuk Németország kettészakítását Északira és Délire, és a délnyugati szövetség alakítását. Törekvéseink : egy parlament és egységes központi hatalom alatt egyesített hon, a tagok autonómiájával külön ügyeiket illetőleg és a nép szabadságainak biztosításával. 2. E czél elérésére azon esetben is, ha az Észak-Németországban alakulóban lévő szövetség törvényei és intézményei kezdetben még hiányosaknak mutatkoznának, és azoknak javítását még ki kellene vívni, nem fogunk tartózkodni, amint a déli államok bejutása a szövetségbe egyátalában lehetővé lesz, Bajorország belépését sürgetni. Mindaddig, míg a Délnek szerves összeköttetése az Északkal elérve nincs, egy szoros szövetség megkötését Poroszországgal a bajor politika legsürgősb feladatának fogjuk tartani; követeljük a vámegylet fentartását, szervezetének átalakítása mellett, és kezességekkel intézményeinek állandóságára és fejlődésére nézve. 4. A német terület sértetlen fentartása, és a külföld bármily beavatkozásának visszautasítása minden német államnak, úgy a bajornak is kötelessége. Azon esetre, ha egy külhatalom német területet fenyegetne, követeljük azonnali csatlakozásunkat az észak-német katonai hatalomhoz, közös védelem végett porosz vezénylet alatt. Az éjszak-német szövetség összejövetelének helyéről és idejéről — írja a „Kreuz-Ztg.“ — a lapokban sok ellenkező hírek keringenek. Az ülés időpontját, ha tekintetbe veszszük az előtárgyalásokat, nem lehet még közelebb meghatározni; helyének már előre csak Berlin van kiszemelve, mert bármily más porosz vagy nem porosz hely választása kétségtelenül a legnagyobb nehézségeket és alkalmatlanságokat okozná. Bizonyos nehézségek és kellemetlenségek abstract lehetősége tehát nincs kizárva. Mindamellett a ministeriális lapok és pedig a „Kreuz-Ztg.“, mint nem különben a „N. Alig. Ztg.“ majdnem ugyanazon szavakkal az „A. Alig. Ztg.“ egy levelezője ellen kelnek ki, aki oda utalt, hogy az új éjszak német szövetség állapotai igen homályos természetűek, és bizonyságul felhozta, hogy a két Mecklenburg még nem írta alá a szövetségi szerződést. „De a két Mecklenburg“ - írja erre a „Kreuz-Ztg.“ népen úgy mint egyéb éjszaknémet államok aug. 22-én véd- és daczszövetséget kötöttek Poroszországgal államaik integritásának és külbiztonságának fenntartása végett, és a mecklenburgi csapatokat a porosz király főparancsnoksága alá helyezték. Hasonlókép, valamint a többi éjszaknémet államok is, készek a birodalmi gyűlésre a választásokat elrendelni. Hogy azonban a két Mecklenburg e választásokat országgyűlése nélkül és oly kevéssé eszközölheti mint maga Poroszország, az persze túljár a levelező eszme körén, ki meg nem foghatja, hogy Poroszország viszonya a két Mecklenburghoz egészen más alapokon nyugszik mint Hannover, Kurhessen, Nassau és Szászországban. A rendi jogok tekintetbevétele érdemére válik a mecklenburgi kormánynak." És a „Nordd. Alig. Ztg“ ugyan e thémáról ezeket mondja: „Az éjszak német szövetség alapjaiban már szerződésszerüleg fenáll. Csak a szász királyság nem tagja még, mert a Poroszországgali békeszerződés még nincs megkötve. Észak-Németország többi államai függetlenségük és integritásuk megóvása végett véd- és daczszövetséget kötöttek Poroszországgal, és birtokuk közös védelmére kötelezték egymást. A szövetség czéljait egy szövetségi alkotmányban a jun. 10 -i porosz tervezet alapján fogják egy parlament közreműködése mellett biztosítani, melynek tagjai az 1849-ki birodalmi választi törvény értelmében választandók. Ez alkotmány alaprajza a kormány meghatalmazottjai által Berlinben előre meg fog állapíttatni. A szövetség tartama, az új szövetségi viszony megkötéséig esetlegesen egy évre van meghatározva, mely idő alatt a szövetségesek hadcsapatai a porosz király főparancsnoksága alatt állanak. Ezek a már most létező szövetség alapvonásai“. Egyébiránt az „A. A. Zig“ folytatja ellenségeskedéseit a nevezett ministeriális lapokkal és nevezetesen a „Kreuzztg“ ellen fordulva következőleg elemezi a porosz politikát: „A berlini „Kreuzztg“ nem tűrheti, hogy a porosz és piemonti politika között hasonlatosság legyen, és valóban a körülmények erősen kisértetbe hozzák az embert, hogy e két állam politikáját hasonneműnek tartsa, s e nézet az európai sajtóban csakugyan túlsúlylyal bír. Bizonyára nem jellemi ellentét következtében szövetkeztek. Az 1859-ki Piemont a külföld segélyével viselt háborút; az 1866-ki Poroszország ugyanezt tette. Hogy előforduló esetben Magyarországban forradalmat éleszszen, Piemont egy magyar légiót alakított. Poroszország egy szökött katonákból álló szabadcsapatot szándékozott Magyarországba küldeni, melynek szervezését egy száműzött magyar forradalmi tábornokra bízta. Piemont felforgatott néhány trónt, és ezt annexionak nevezte. Poroszország részéről néhány trón megürültnek nyilvánittatik és az illető országok a hódítás zsákmányai lesznek. Az eredmény mindkettőnél ugyanaz. Ellenben igaz, hogy léteznek tetemes különbségek, és Piemont nem ugrasztott szét olasz szövetséget, miután ilyen nem létezett. Nem jelentette ki Francziaország előtt, hogy ennyi meg ennyi millió olaszt kizárt és ezáltal Olaszországot kisebbítette. Sehol sem izgatott más nemzetiséget az olasz ellen, amint ezt Poroszország Csehországban a csehekkel tette a németek ellen. Midőn Piemont Austria ellen háborút viselt, nem harczolt egy törzsrokon uralkodó ellen, és végre nem Olaszország lett piemonti, hanem Piemont olvadt be Olaszországba. Látnivaló, hogy itt lényeges különbség van, és ennyiben igaza volna a „Kreuz Zig“ nak az állított hasonlatossággal; csak az kár, hogy egészen más ellenvetésekkel lép fel, és a hasonlóságot épen ott tagadja, ahol az szembeszökő. A „Kreuz-Zeitung“ elvet akarna megmenteni, de fájdalom, post festum jön. A való egyszerűen ez: Poroszország kifelé és felülről forradalmat csinált, valamint ezt Piemont is tette, csak az a különbség, hogy Poroszország nem hivatkozhatik nemzetiségi indokokra. Hannover, Hessen, Nassau és Frankfurt már eddig is németek voltak, talán inkább németek az összeség értelmében, mint az erőszakos bekeblezés után lesznek, Poroszország nem szabadította ezeket fel idegen uralom alól. A nemzetiségi elvről itt tehát nem lehet szó, a legitimitási elv pedig e szerint el van temetve.“ Hatósági közlemények. Pest megye kebelében fekvő fehér egyházi pusztán a keleti marhavésznek jelenségei mutatkozván, nevezett puszta hatósági zár alá helyeztetett. Pesten, 1866. aug. 24. Szeles Mihály, kir. tanácsos és első alispán. Egyletek és intézetek. Megkerestettünk a következő sorok közlésére: Értesítés a mátrai bánya-egylet ügyeiről. A mátrai bánya egylet igazgatósága kötelességének ismervén, azon további intézkedéseiről, melyek b. Leithner szakértői véleménye alapján a bányászat.