Szabad Föld, 1949. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1949-07-03 / 27. szám
1949 Julius 3. 2% SzövOSz a dolgozó parasztságé Írta: Ragó Antal országgyűlési képviselő A Szövetkezetek Országos Szövetségéhez tömegesen érkeznek az ország különböző részéből, dolgozó parasztok üdvözlő táviratai. Ezek a táviratok, és szövetkezeteink nemrég lezajlott megyeválasztmányi gyűlései azt mutatják, hogy dolg °zó por<i sztori:lánk szeretettel és bizalommal fogadta a SzövOSz megalakítását. Tudja, hogy ezzel a szövetkezeti életünk politikai, gazdasági és szervezeti összetételében is nagy változás indult meg. Nagy csalódás lenne, ha a SzövOSz megalakulása csak névváltozást jelentene és továbbra is maradna az a bürokratikus, reakciós szellem, amely annyira hátráltatta eddig szövetkezeti életünket. ■— Mi dolgozó parasztok mélyreható, gyökeres változást akarunk végrehajtani szövetkezeti életünkben, mert csak így tudjuk megteremteni az alapját a falu gyorsütemű fejlődésének. Megyei választmányainkon ez a hang csendült ki ezt, várja a dolgozó parasztság a SzövOSz megalakulásától. «9 ez a várakozás teljes mértékben indokolt. Igen sokan csitatkoztunk azokban a központokban, amelyek csak a nevükben voltak szövetkezeti központok. A múltban sem a Hangya, sem másféle neveken működő kapitalista, öncélú szövetkezést jelentő központ nem képviselte a dolgozó parasztok érdekét. Reakciói, kapzsi vezetőik csak arra használták fel ezeket az intézményeket, hogy kizsákmányolják, becsapják azokat, akiknek érdekeit kellett volna képviselniük. A MOSzK-ban is igen nagy szavuk volt még a reakciós törtetőknek. Csak éppen a legilletékesebb: a dolgozó parasztság alig jutott Szóhoz, alig kapott helyet az irányításban. A MOSzK reakciósainak éppen ez volt a célja. A kulákságot, a spekulánsokat támogatták, őket akarták megerősíteni a falun, a dolgozó kisparasztot kiszipolyozni és szembe akartak állítani a szövetkezettel, a népi demokráciával. Természetes, hogy a dolgozó parasztság egy olyan szövetkezeti mozgalmat, amely a kulákokat, spekulánsokat segíti, — soha nem ismerhetett el magáénak. Természetes az is, hogy a SzövoSz-t, — amelyben vezető, irányító szerepe van a munkásoknak és dolgozó parasztoknak, — bizalommal és szeretettel üdvözlik. Ez bizalom egyben a dolgozó parasztjáig ítészéről a szövetkezeti eszme iránt is. Azt jelenti, hogy a dolgozó parasztságnak egyre nagyobb tömegei ismerik fel, hogy jobb jövendőjüket a szövetkezet biztosítja. A Hangya és a MOSzK rckeó- Bainak Szövetkezeletle nem propagandája, — de méginkább szövetkezeti álarcban folytatott tevékenysége — sok parasztember bizodalmát megingatta. Nem szabad rajta csodálkoznunk. Ez a helyzet minden öntudatos dolgozó parasztnak kötelességévé teszi, hogy meggyőzze, felvilágosítsa, a szövetkezetbe beszervezze az ingadozókat. És különösen kötelessége minden szövetkezetünknek, hogy a legmeggyőzőbb bizonyítékkal, az eredményekkel, jó szövetkezeti munkával, a tények erejével mutassa meg: ma már a szövetkezet a dolgozó parasztoké, ők irányítják, érdekei az ő érdekeikkel azonosak. Ezért igen fontos szövetkezeteinkben a tagértekezletek kérdése. Fontos, hogy a tagságot tevékenyen bevonjuk a szövetkezeti életbe és a szövetkezet vezetésébe. Minden szövetkezeti tag lássa, mit csinál az igazgatóság, miért teszi, amit tesz, és mivel foglalkozik a szövetkezet, így tudjuk megnyerni a bizalmat és így tudjuk elérni, hogy az év végére 1,200,000-re növeljük földművesszövetkezeteink taglétszámát. A Szövetkezetek Országos Szövetségére nagy feladatok várnak. Valóban dolgozó parasztságunk százezreinek tevékeny közreműködése szükséges ahhoz, hogy ezeket a feladatokat meg tudjuk oldani. Teljesen ki kell küszöbölnünk szövetkezeteinkből azoknak a kupén és kulákszellemű embereknek a tevékenyedégét, akik a múltban is a becsületes dolgozók előtt csak rontották a szövetkezet hírnevét. Ezen a té—in lezajlott egyesítő közgyűlések már szép eredményt értek el. Ezek szellemében kell tovább dolgoni a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségére támaszkodva, hogy valóban falvaink fejlődésének egyik fő zálogává váljék a szövetkezet, mozgalom. A SzövOSz-ra vár az egészséges szövetkezeti termelésnek tudatosítása is. A legmesszebbmenő támogatást kell nyújtani az önkéntes elhtározásból létesült és engedélyezett termelőcsoportok gazdasági fejlődéséhez és megszilárdulásához. A jobb és magasabb fokú termelés, vagyis a szövetkezeti gazdálkodás biztosítja mezőgazdasági kultúránk fejlődését és teszi lehetővé a magyar dolgozók életszínvonalának emelkedését. Biztosítanunk kell azt is, hogy a földművesszövetkezet ne csak a falu termelő, beszerző és értékesítő központja legyen, hanem, erős, szilárd harci szervezet a falu kizsákmányolóival szemben. A termelési tevékenység fejlesztésén túl biztosítani kell a dolgozó parasztság terményeinek a kicserélését, a városból jövő szükségleti cikkekkel, így könnyíthetjük meg a dolgozók életszínvonalának fokozottabb emelését. Dolgozó parasztságunk valóban magáénak érzi a Szövetkezetek Országos Szövetségét. Látja, hogy most már egész szövetkezeti mozgalmunkban a munkásoknak, dolgozó parasztoknak van vezető szerepük. Látja, hogy az esetleges hibák, vagy hiányok megszüntetésébe saját maga is bele tud szólni. Ezt mutatja az is, hogy a megártott választmányi gyűléseken a dolgozó parasztok saját maguk javasolták egy hét tagból álló végrehajtó bizottság megválasztását, a számánál fogva nehézkesen mozgó választmány mellé. S a demokratikusan megválasztott küldöttek a dolgozó parasztoknak ezt a javaslatát az országos küldöttközgyűlésen is előterjesztik. Ez a javaslat is Szövetkezeteink demokratikus felépítésének bizonyítéka. Szövetkezeti mozgalmunk nagy fejlődés előtt áll. A Magyar Dolgozók Pártjának irányításával töretlenül halad tovább a megkezdett úton. A SzövOSz irányító munkájával virágzó, erős szövetkezeti mozdalmat teremtünk és ma már mindenki láthatja, hogy ezáltal a dolgozó parasztok millióinak életét segítjük szebbé, jobbá, boldogabbá tenni. TERMÉNYFORGALMI NEMZETI VÁLLALAT Budapest, V. Dorottya utca I. Telefon: 184—930 Igazgatóság és gabonaosztály: Bpest, V. Vigadó u. 6. T.: 183—870 Levélcím: Budapest, IV. Postafiók: 812 Táviratcím: Termény, Budapest Az ország gabona, termény, mag, olajmag, rizs, szálastakarmány és ciroktermésének felvásárlója és értékesítője a TERMÉNYFORGAL 311 . V. Kirendeltség: Baja, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Budapest Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Kisvárda, Makó, Mátészalka, Nagykanizsa, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Sátoraljaújhely, Sopron, Szekszárd, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tata, Veszprém, Zalaegerszeg. Felvásárlói: valamennyi földmívesszövetkezet. 5 $sabad £%ld MÉGY ÉV ÓTA NEM VOLT ILYEN TERMÉSÜNK! Mezőgazdaságunk elérte a háború előtti színvonalat Az ország több helyén már megkezdődött az aratás. A próbacséplések eredményei és a vetések mai állása azt mutatják, hogy a felszabadulás óta nem volt olyan jó termésünk, mint amilyen most aratásra és betakarításra vár Ez a nagy eredmény nemcsak a kedvező időjárásnak, hanem dolgozó paraszt.ságunk lelkes munkájának és nem utolsó sorban népi demokráciánk , hathatós támogatásának köszönhető. Most mutatkozott meg az őszi mélyszántás és a korai vetés jó hatása, mert ezek nélkül a tavasz elején fenyegető szárazság nagy károkat okozhatott volna. Búzából a közepesnél jóval több termést várhatunk, rozstermésünk pedig eléri a hároméves terv előirányzatát. Takarmánygabonáink szintén túlszárnyalják az előirányzatot. lipálási és gyomírtési verseny amelynek során nem egy helyen négyszer is kapáltak és gyomláltak, azt eredményezte, hogy burgonyából, kukoricából, takarmány. és cukorrépából rekordtermésre számíthatunk. Jó termést ígér olajlen, rostlen és rostkender vetésterületünk is. Különösen jelentős 181 ezer katasztrális holdnyi cukorrépaterületünk, amely azt jelenti, hogy a Horthy korszak 10 kilójával szemben minden egyes főre Magyarországon évi 22 kg. cukor jut. Mindent összefoglalva: a vetési tervet dolgozó parasztságunk száz százalékra, sőt egyes növényeknél száz százalékon túl is teljesítette. A terv teljesítésének nagy lendületet adott a dűlőnkénti verseny, amelynek során a dolgozó parasztság egymást segítve, egymás tapasztalatait kölcsönösen kicserélve végezte a munkát és idejében letörte a kulákok itt-ott jelentkező szabotázsát. Hogyan arassunk? A jó termés szempontjából igen nagy jelentősége van az aratás helyes időmegválasztásának. Búzát a második érési szakaszban, tehát a viaszőrésben kell aratni. A búza ekkor a legacélosabb, a legmagasabb hektoliter súlyú. Ha a búzát túlélni hagyjuk, elromlik a liszt minősége. Ugyanakkor, egyre növekszik a pergési veszteség is. Ezzel szemben a rozsot teljes érésben kell aratni, mert ekkor nincs pergési veszteség és nem romlik a liszt minősége sem. Az árpát is, ellentétben a búzával, a második érési szakasz végén, tehát a viaszérés végén kell aratni. A zabnál a legnagyobb a pergési veszély, ezért vigyázzunk, hogy ne érjen túl és a viaszérés kezdetén arassuk. Az elmondottak alapján minden dolgozó paraszt törekedjen arra, hogy a termést a lehető legkisebb szemveszteséggel és a legjobb minőségben arassa le- A jó aratástól függ dolgozó népünk mindennapi kenyerei ötéves tervünk zavartalan megvalósításának sikere. Minden gazda előre tudja, mikor jön a cséplőgép Arat az ország. A szegedi betonút mentén, amerre a szem ellát, feltűrt ingujjú kaszások hajladoznak, piroskendős marokszedő lányok gyűjtik a gabonát. Ahol tegnap még lábon állt a búza, keresztekbe rakott kévékre tűz a nap. A tanyákból a csirkék, tyúkok, libák, mind kiszöktek a tarlókra, s gondosan felszedegetik az elhullott szemeket. Bőven hullik most a mezőkön a verejték az új kenyérért — de nem hűsülnek a gépállomások dolgozói sem. Csattognak a kalapácsok, szikráznak a hegesztőlámpák a kecskeméti gépállomás udvarán. Úgy nekigyürkőztek a szerelők, hogy még a fülük cimpája is olajos a gépzsírtól. Cséplőgépeket javítanak. — Rosszban törték a fejüket a kulákok. — mondja Hajók László állomásvezető. — Még jó, hogy időben észrevettük, miben sántikáltak. Hegedűs József bugacmonostori malmos és néhány társa ügyet sem vetettek a rendeletre, amely a cséplőgépek kijavításáról intézkedik. Pedig az ország kenyerének biztosítása érdekében a kormány még gépjavítási kölcsönt is adott nekik. Hegedűs József azt hazudta, hogy üzemképes a cséplőgépe, nem kell azon javítani egy szöget sem. A végén meg kiderült, hogy a gépet újra kell lemezelni, faburkolata, dobja, csapágyai is javításra szorulnak, fia ilyen állapotban állítják munkába, több kárt okozott volna, mint hasznot. A kecskeméti gépállomás cséplői pontosan tudják már, hová mennek dolgozni. Városföldre, a szegedi és csongrádi út közé eső tanyákhoz öt gép indul, közöttük Hegedűs úré — akár tetszik neki, akár nem — egy nagy gép megy a törökfai tanyákhoz, a többi meg a Dózsa és a Petőfi termelőcsoportok gabonáit csépeli el. — Sokkal gyorsabban végzünk, mint tavaly — ígérik a gépészek. Az idén — a kormány intézkedésének megfelelően — pontosan beosztották a cséplőgépeket. Mindegyik dűlő, tanyacsoport előre tudja, mikor érkezik meg a cséplőgép. Addigra a gazdák összehordják gabonájukat, késlekedés nélkül elcsépelhetik termésüket. A félegyházi gépállomás is elkészült Nagyban készülődnek a cséplésre a kiskunfélegyházi traktorállomáson is. Udvarán hosszú sorban állnak a kijavított, újrafestett gépek. A város határát 40 körzetre osztotta fel a népi bizottság. Amelyik körzetben nagyobb termés várható, több cséplőgépet irányítanak, ahol kevesebb volt a vetésterület, oda küldik a kisebb gépeket. Hideg János, a DÉFOSZ vezetője, éppen most érkezik a városból. Módosítani kell a cséplőgépek elosztásán. Könnyen megy a dolog. Kéznél van a térkép és a cséplőgépek beosztása. Nézzük csak. — Kevés lesz egy cséplő a kunszállási határba — vélekedik Hideg János. — Azt mondják a dűlőbiztosok, hogy jóval nagyobb a termés, mint amennyit vártak. Jakus György, a gépállomás vezetője, csak ránéz a térképre. — Ez a kettes körzet. No, majd a hármasból átküldőnk egy gépet segíteni a Dóczi- és a Rumó-tanyába. Ezért jó a cséplőgépek előzetes beosztása. Ha most úgy lenne, mint régen, láthatnának, futhatnának a kunszállási gazdák cséplőgépek után, kalapálhatnának a kuláknak, hogy jöjjön a gépével, csépelje el a termést, így meg, hogy be vannak osztva a cséplők: időben gondoskodhat a népi bizottság és a gépállomás, hogy rendben, fennakadás nélkül menjen a munka. Ne aggódjanak a kunszállási határban: időben, pontosan elcsépelhetik gabonájukat. Vállaljuk a minőségi versenyt is Simonyi Dezső, a hármas körzet gépésze, feljegyzi új beosztását, s már siet vissza az udvarra, hogy tovább szerelje, olajozza gépét. Simonyi Dezső az idei cséplésben dicsőséget akar szerezni gépállomásának. Tavaly 22 munkanap alatt 36 vagon gabonát csépelt el, pedig nem valami jó karban lévő masinával dolgozott. Ezzel a cséplővel, — amit saját maga hozott rendbe — ugyannyi idő alatt legalább 45 vagon gabonát akar kicsépelni. Persze sok múlik az adogatókon, az etetőn is. — Őket se féltem. Belemenős gyerekek. Elfogadjuk a nagykőrösiek kihívását. Vállaljuk a minőségi verseit is. Nálunk egy százaléknál nagyobb szemveszteség nem lesz, annyit mondhatok! Körénk gyűlnek a többiek is. Ezek a jókedvű, nyakig olajos traktoristák, gépészek, de még a traktorvezető lányok is, egyre törik a fejüket, miképen segíthetnek a gazdáknak, miképen tehetik gyorsabbá, tökéletesebbé a munkát. Hogy csak egyet említsünk: Elvállalták, hogy a csépeltetők beadnivaló gabonáját a cséplőgép mellől egyenesen szállítják a gyűjtőhelyre. Nem kell a gazdáknak fuvarért szaladgálni, jószágaikat terhelni. Hazafias kötelességük teljesítésében segítségükre sietnek a traktoristák. A vontató rövid idő alatt elvégzi a szállítást, ami szekéren hosszú órákba, nagy fáradságba telne. Tökéletes, jó cséplést ígér a szervezettség Kiskunfélegyháza környékében. Tudják kötelességüket a mezőőrök, ellenőrök , és tudják a csépeltető gazdák is. Amint végetér az aratás, egyszerre végzik el a betakarítási munkákat. Az egymástól távoleső tanyákból, ha lehet, egy helyre hordják a gabonát, hogy gyorsabban, kevesebb üresjárattal dolgozhassanak a gépek. Bizonyos, hogy Kecskemét és Kiskunfélegyháza vidéke igen jó helyet ér majd el a nagy cséplési és terménybegyűjtési versenyben! B. T Képviselőket, vidéki helyi megbizottakat keresünk közérdekű cikk terjesztésére. ..Mezőipar" jeligére Blocknerhez, Városház utca. Csattog a kalapács, sivít a fűrész a kecskeméti traktorállomáson. Kijavítják, rendbehozzák a cséplőgépeket