Szabad Föld, 1950. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-05-21 / 21. szám
to ,si»_rrS^j, XSfflK SÓSOK: Én meg a skarlát No, ezt hallgassák meg, ha van idejük. , Megyek tegnapelőtt az utcán, hát látom, hogy szalad Pereces Balázsné, még a szoknyája is repül. — Hová, Lidi? — kiáltottam rá. — Aszongyák oltanak! Jaj, e! ne késsek a gyerekekkel! — Hol van tűz? — kérdeztem ijedtéül.— Nem tűzoltás! Skarlátoltás . . . Ingyen! Megyek tegnap az utcán, hát hallom, hogy a Csugariék kerítése előtt ott veszekszik a kis Csugari Pisti Dóka Ferkével. Megálltam hallgatni, mert igen jóízűen veszekedtek. — Az én apám erősebb, mint a te apád! — kiabálta Csugari Pisti. — Mit hencegsz? Az én apám száznegyven százalékot csinált cukorrépába! — ütött a meffire Dóka Ferke. — Az is valami? Az én apám brigádvezető lesz. — Mikor lesz a te apád brigádvezető? — Majd ha belép a csoportba! — De az én apámnak hosszúszárú tajtékpipája van! — Nem is igaz! — Nem-e? Avval szokott mindennap megrakni! Erre már nem tudott mit mondani Csugari Pisti. Komoran lesütötte a szerelt, hanem aztán egyszerre felragyogott a képe. — Igen ám — mutatott fügét —, de én kapok skarlátoltást, te meg nem kapsz! Beeeee! — Dehogynem kapok skarlátoltást! — jött méregbe Dóka Ferke. — Többet kapok mint te, mert én ismerem a körorvost, apám szokta fuvarozni! — Mégse kapsz, mert neked már volt skarlátod! Akinek már volt skarlátja, azt nem oltják, mert az már úgyse kaphatja meg mégegyszer! — Nem igazság! — sírta el magát Dóka Ferke. Csugari Pistinek se volt köbül a szíve, ő nyert a skarlátoltással, hát most már könnyű volt neki nagylelkűnek lenni. — Ne sírjál mán Ferke — tette a vállára a kézit. — Odaadom a csúzlimat egy kicsit, ha min nem kaphatsz skarlátoltást... Három házzal odébb meg Kovácsné beszélgetett Madócsalóéval. — Látod, Rozi, ingyen kár, hogy nincs gyerekünk — mondta Kovácsné. — Mér? — kérdezte Madocsainé. — Mer most skarlátoltást kapnak a gyerekek! Kár elszalasztani az alkalmat.— Ha nincs gyerek, akkor nem is kell skarlátoltás! Mi a kár abba? — Hát ingyen kapják! Nem szeretek lemaradni arról, ami ingyen van!_ — Hiszen ha ingyen van, akkor még száz forintot se sajnálnék érte... Az MNDSZ előtt egész csomó aszszony állt, azok is az ingyen skarlátoltásról beszélgettek. — Nagy dolog ez évvel a skartát©líásal! — mondta Nagynné. — A mi családunkban három skarlátbetegség volt! •Mennyi aggodalmat álltunk ki a gyerekekért! — Az is valami, három skarlát egy családban? — mondta Madocsainé. — Nálunk öt gyerek feküdt egyszerre skarlátban! — Tudom — bólintott Péteriné —, onnét kapták meg az enyéim is. — Nálunk az egész utca minden gyereke megkapta — mondta Patyiné. — Amikor a Szeder gyerekek talpra- Sírták, oszt elkezdtek hámlani. Skarlátba lett az egész alvég ... Ahogy mentem tovább az utcán, mindenki, akivel találkoztam, a skarlátoltásról beszélt, annak örült az egész falu. Hogy elbánik a népi demokrácia evvel a gonosz, csúf betegséggel is, nem fog már tizedelni bennünket! — No — mondtam este Katinak —, nincs erre ember az egész faluba, aki ne örülne az ingyen skarlátok ásnak! Legyőzzük a betegséget! — Van azért, akinek nem kell a Skarláton ás. — Ne beszélj bolondokat! Ki az? — Seregi Balázsnak híják. Tavaly jött a faluba. Öt szép gyermeke van, oszt nem kell a szamárnak a skarlátoltás. — Miből gondolod? — Beszéltem vele. — Nem lehet az, te Kati. Tévedtél nyilván. Olyan bolond nincs, akinek ne kelljen a skarlátoltás. — Mer maga mindent jobban akar tudni! Bementem hozzá, oszt mondtam neki: Ingyen skarlátórás lesz. Megvonta a vállát. Mondom, ne vonogassa a vát, hogy nagy dolog ez! Magának öt szép gyereke van! Tán az életüket mentik meg vele! Vigye el őket utalm! Erre legyintett. Mit legyintget, kiáltottam rá, a gyerekei egésségirül van szó! Erre, morgott valamit, hogy hagyjam békibe. No. Meg most se hiszi? — Nem én. Álmodtad ezt nyilván, Kati. No, erre aztán méregbejött Kati — Egy szót se többet! Gyűjjön csak velem! — Oszt ki az a Seregi? — kérdeztem. — Mirül lehet megismerni? — Arról, hogy nem kell neki a skarlátoltás. Tíz perc múlva ott voltunk Seregi Balázsnál. Nagybajuszas, mérgesképű ember volt, még a köszönésünket se fogadta, csak könyökölt az asztalnál, oszt fujkálta a füstöt a pipájába. — No látja — lökött oldalba Kati. — Most már elhiszi? — Várjál csak. Mér nem akarja a gyerekeit beuralni, Seregi szaktárs? Seregi szaktárs csak legyintett s nézte a pipája füstjét. — A skarlát a gyógyulása után sokszor más, nagy betegséget hagy maga után — magyaráztam neki —, ami osztán az egész életén végigkíséri az embert! Fűfolyást kaphat! Gégebajt! Meg a veséjére mehet! Seregi mérgesen vállat vont, Kati meg diadalmasan nevetett. — Osztán, ha egy megkapja a skarlátot — tettem a Seregi vállára a kezemet—, megfertőzi az egész családot! Nem érti? — Nem értem — mondta Seregi. — Hagyd a csudába — jött méregbe Kati —, ezen nem lehet segíteni — Olyan nincs — mondtam. — Idehallgasson, Seregi szaktárs! A skarlát egész életre megnyomoríthatja, megsiketítheti az embert. Oszt a népjóléti minisztérium ingyen adja az oltást! Ingyen! Érti? Egy fillérbe se kerül. Ezt már ordítva mondtam. — Mi nem kerül egy fillérbe se? — nézett fel Seregi. — Az oltás! — üvöltöttem. — A skarlátoltás! Ingyenbe van! — Mi van ingyenbe? — nézett rám csudálkozva Seregi. — Mit suttog? Akkor világosság gyulladt a fejemben. Seregi füléhez hajoltam és belebömböltem. — Ingyen skarlátoltást kapnak a gyerekek! — Az jó! — csillant fel a Seregi szeme! — Az nagyon jó! Viszem valamennyit! Bár én is azt kaptam volna! — Hát akkor mit vonogatta a Vállát? — bömböltem a fülébe. — Tudta a fene, hogy mirül suttognak — nevetett Seregi. — Olyan siket vagyok, mint az öregágyú! Skarlátból maradt vissza... Rámutatott Katira: — Ha már itt van, legyen olyan jó, kérdezze meg attól a mérges menyecskétül, hogy miről beszélt nekem máma délelőtt másfélóra hosszat? CUKORRÉPAFÖLDÖN — Megegyeltelek, esik a jó májusi eső, nincs több gondom rád! — Észnél legyen gazdáram, az eső egymagában nem elég! Ne sajnáljon tőlem még háromszori kapálást, bőven meghálálom! Sit in A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Vasárnap, május 21. Petőfi 8.30: Falurádió. 1. A Falurádió levelesládája. 2. Mit tartsunk észben? Rendeletek magyarázata. Kossuth 10.00: A rádió cigányzenekerivel játszik Petőfi 15.00: Kérdezz — felelek. Tudományos fejtörő negyedóra. Petőfi 17.00: A béke útján. Költők és írók harca a békéért, összeállítás. Kossuth 17.10: Szabad népek dalai. Kossuth 17.40: A Falu Hangja. A dolgozó parasztság élő újságja. Kossuth 19.00: A rádió tánczenekara játszik. Petőfi 19.30: Máriusi fény. Daljáték napjainkból. Kossuth 20.15: Hangképek a vasárnap sportjáról. Petőfi 21.00: Szovjet népek dalai. Hétfő, május 22. Kossuth 5.30: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. A csalamádé és silókukorica vetése. 2. A gyapotot is kapálni kell. A gyapot, mint textiliparunk fontos nyersanyagtermő növénye, különleges tó gondozást kíván. 3. A kolhozok baromfitenyésztése. A baromfitenyésztés jelentősége a Szovjetunióban és nálunk. Baromfitenyésztési munkák a ,,Bolsevik’" kolhozban. Kossuth 6.00: Vasárnapi sporteredmények. Kossuth 6.05: A rádió cigányzenekara játszik. Petőfi 19.40: Egy falu — egy nóta. Petőfi 20.00: Vidám muzsika. Kossuth 20.15: Halljuk, Pécset! Kétórás nagy műsor, melyben kizárólag pécsi művészeket és írókat hallunk és riportok számolnak be a pécsi dolgozók életéről. Petőfi 21.00: A Falurádió negyedórája. Kedd. május 23. Kossuth 5.30: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. A heti vetésjelentésben megszabott tennivalók. 2. Fehéredő rétek. A tollfosztás megkezdése és nemzetgazdasági jelentősége. Kossuth 5.45: Női szemmel ... A rádió asszonyrovata falusi hallgatóinak Tavaszi növényápolási és gyomirtási tanácsadó. Kossuth 6.00: Szórakoztató zene Moszkvából. Petőfi 16.30: Magyar és szovjet operettreculptok Petőfi 17.45: Dolgozóknak zenéről. Petőfi 19.00: A rádió tánczenekara játszik, az Apor—Bágva együttes énekel. Petőfi 20.00: A Magyar Szovjet Társaság műsora. Kossuth 20.15: Tamás bátya kunyhója. Színházi közvetítés egy olyan színdarabról, amely a négerek helyzetét mutatja be Amerikában. Szerda, május 24. Kossuth 5.30: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. Vtra a kapálásról. 2. Kolhozvárosok születése. Jelenet a falu és a város közötti különbség megszüntetéséről. Hogyan egyesítik a kolhozokat városokká a Szovjetunióban. 3. Gergely bácsi megmagyarázza a békebizottságok munkáinak eredményeit és az Ifjúsági Kongresszus jelentőségét. Kossuth 6.00: Szendfai László cigányzenekara játszik. Kossuth 17.10: Dalol a szabad ifjúság. Petőfi 17.30: A rádió esti iskolája. 1. Magyar nyelv és helyesírás. 2. Számolás, mérés. Petőfi 18.55: A rádió tánczenekara játszik. Putnoki Gábor énekel. Petőfi 19.40: Egy falu — egy nóta. Petőfi 20.30: A Párt vezeti az egységes Hiúsági szervezetet. Előadás. Petőfi 21.00: A Falurádió negyedórája. Petőfi 21.15: béna. Rádjáték Antonov szovjet író kisregényéből. Előadják üzemi munkásszínjátszók. Csütörtök, május 25. Kossuth 5.30: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. Gondos fejés fontossága. A tiszta tél egészségügyi jelentősége. 2. Árasztás a rizsföldön. A víz mint a rizs éltetője. Az arasztás ideje. A kaka lábfő pusztítása. 3. A lucerna ellensége. Arankaírtás.. 4. Iftimicsurinisták negyedórája. Hirek a dolgozó parasztfiatalok kongresszusi készülődéséről. Petőfi 16.50: Szabadság, testvériség. A nagy lengyel költő, Miczkievicz versei. Petőfi 17.35: Szórakoztató zene Moszkvából. Kossuth 18.05: Szórakoztató zene. Kossuth 20.15: Zsákbamacska. 1 . Kossuth 21.00: Népnevelők műsora. Péntek, május 26. Kossuth 5.30: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. Szénakészítés. 2. Legelőn is hizlalhatunk. A szakaszos legeltetés előnyei. 3. Hasznos-e az oltás? ötéves tervünk szérumtermelésének emelkedése országos védekezést lehetővé a fertőző állatbetegségek ellen. Kossuth 5.45: 1-joi szemmel . . . A rádió asszonyrovata falusi hallgatóinak. A csecsemvánozás, a beiknyázás ,és az ijúsági egység kérdései a falusi nők szemszögéből. Kossuth 17.10: Dolgozóknak zeniről. Petőfi 17.20: Kína forradalma. Epstein könyvének ismertetése. Petőfi 18.40: Az ifúság hangja. 1. A ■saltókör megvitatta a Szabad Isiván legújabb számának legfontosabb cikkeit. 2. Válasz a beérkezett levelekre és ismertetés a kis Hőttválasztó naz-- ülésekről. 3. Az MHK helyes atlétikai edzése. Petőfi 19.40: Egy falu — egy nóta. Petőfi 20.00: Operarészletek. Kossuth 20.15: a rádió tánczenekara játszik. Lantos Olivér énkel. Petőfi 21.30: To-Katti, az Glass Kommunista Párt főtitkárának beszéde az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszusán. Petőfi 21.10: A Falurádió negyedAr-ja. Petőfi 01.15: a r-t-ns rt-táru-zenekara játszik, Bálint Sándor és Endre Borbála énekel. Szombat május 27. Kossuth 5.30: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. Munkaverseny a nagyobb termés eszköze. 2. Egy szem búzából tele szakató. A növényi és állati szaporodás tudományos magyarázata. Kossuth 17.10: A Béres együttes műsora. Kossuth 18.05: Falurádió. Így dolgozunk a szövetkezetekben. Terme’öszövetkezetek önállósága és annak előfeltételei. A prémium. A fözművesszövetkeze'"'- e’ököslitik a mag táinkat. Petőfi 18.40: A magyar rádió mils-r SIA-val. Dle-e ifié á-árnak. Petőfi 19.20: Boldogán. Pavlnko szaván író Színművének köműmöse. Kossuth 20.15: Vidám zenés hétvége. VILLANYT KAPTUNK Írta: Céhmester Erzsébet, Tószeg, a Szabad Föld idei nagy pályázatának díjnyertese Történt a mi falunkban több nevezetes esemény is, de olyan örömet egy sem okozott, mint a község villamosítása. Húsz évig ígérgették nekünk a villanyt a múltban, de az ígéretet nem tartották be a régi rendszer urai. Amit ők húsz év alatt nem teljesítettek , a hároméves terv valóra váltotta. Villanyunk lesz. Szinte hihetetlen volt sok embernek ez a hír. Nem kell többé a petróleumlámpa szemrontó félhomályában vakoskodni, egészségtelen levegőt szívni. Persze, most is voltak, akiknek nem tetszett még ez a nagyon hasznos és szükséges intézkedés sem. „Nem lesz abból semmi” — mondogatták, mert ezek szeretnék letagadni népi demokráciánk áldásait még akkor is, ha látják, mennyire hasznos. Többnyire kulákok, akik irigyelték a szegény embertől még a villanyfényt is ... Mikor aztán a villanypóznákat kezdték felállítani, senki sem kételkedett többé a villamosításban. Volt öröm a faluban! Mindenki sürgette a szerelőket, mindenki szerette volna, ha már az ő házában is felgyullad a régvárt villanyfény. Dolgoztak is a szerelők keményen. A hideg februári napokon egy percre sem szünetelt a munka. El is készült a kitűzött határidő előtti Felgyulladtak Tószeg község főutcáján az első lámpák! Jöttek az emberek, sürgették a szerelőket, hogy „jöjjenek már mihozzánk is, nálunk is kapcsolják be a házba.” Olyan türelmetlenül várta az egész falu, mintha csak az elmúlt idők sötétben tapogatódzását akarná pótolni. Valóban, ennél a fénynél megláthatták a kétkedők is, hogy ma már velünk, falusiakkal is törődnek, mi sem leszünk többé mostoha gyermekei az országnak. Éppen úgy részesít minket is a népi demokrácia mindenben, mint a városi dolgozókat. Érdekes jelenséget figyeltünk meg a faluban. Nagyobbrészt a szegényebb emberek házaiba vezették be a villanyt, alacsony házakban szólalt meg először a rádió. Mondták is a kulcikasszonyok: — Nem való ez ilyen házakba, úri házba való a villany meg a rádió. De mi, szegény munkások megmutattuk, hogy igenis — való nekünk is a villany és a rádió! Sőt, nekünk jobban való, mint nekik. Mi jobban vagyunk tudásunk fejlesztésére, új világunk megismerésére, melyet most már magunkénak mondhatunk. Nekünk is kell a villanyfény, akik nélkülöztünk a múltban. Nekünk is kell a rádió, akik a kemény munka utáni szórakozást látjuk benne. De nemcsak kényelmet és szórakozást jelent nekünk a villany. Középületekben, orvosnál, iparosemberek munkájában sokat segít, felbecsülhetetlen értékű. Nem vagyunk már többé elmaradott falusiak! Úgy érezzük, ez is egy nagy lépés a falu és város közötti különbség megszüntetése felé! Nem is tudjuk soha meghálálni szeretett vezetőinknek és a nagy Szovjetuniónak- Tudjuk, ha a felszabadító Vörös Hadsereg ki nem söpri innen az országunkat bitorló gazokat, nem volna villanyunk ma sem. Tudja ezt falunkban minden józanul gondolkodó ember. Nemsokára egy éve lesz annak, hogy felgyulladtak itt az első villanylámpák, melyek a „tudás fényét” hozzák falunkba. A községháza előtt táblát lenget a szél: „Villamosítva a hároméves terv keretében." A sötétedő utcákon pedig felgyulladnak a tisztafényű villanylámpák, melyek minden szónál beszédesebben hirdetik dolgozó népünk diadalát. Hirdetik, hogy ez az ország már a miénk, dolgozóké és többé senki el nem veheti tőlünk. 1950 május 21. A VICCPÁLYÁZATON e héten könyvjutalmat kaptak: ifj. Varga József Szakony, Pesetai Judit Elek, Baráth Károly Szentkirályszabadja, Bulai Ilona Levél, Bácsi Sándor Törökszentmiklós, Kovács JúliaSzentes, Szabó Teréz Petőmihályfa, Gárosi Lajosné Gyopárhalma.