Szabad Föld, 1950. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1950-07-02 / 27. szám
1950 július 5. Többszáz községben alakult meg az „új belépők csoportja" I megkezdték munkájukat az első tszes előkészítő bizottságok Egész dolgozó parasztságunk élénk figyelemmel kíséri a termelőcsoportok fejlődését. A jó példák, termelőcsoportjaink kiváló eredményei azokat is meggyőzik, akik a szavaknak nem akartak hinni. Termelőcsoportjaink gyarapodása, a tagok boldogabb élete, az, hogy a tszcs jószágai a legszebbek, terméseredményeik a legnagyobbak, az egész községben, — mindez azt mutatja: a nagyüzemi, szövetkezeti termelés útja — a boldog jövő útja egész dolgozó parasztságunk számára. Az utóbbi napokban egymás után érkeznek a hírek termelőcsoportjaink próbacséplési eredményeiről. Ezek az eredmények is kézzelfoghatóan bizonyítják a szövetkezeti termelés fölényét a kisparaszti egyéni gazdálkodás fölött. A legtöbb termelőcsoport tagsága jónéhány mázsával több gabonát takarít be egy hold földről, mint ugyanannak a határnak, ugyanannak a községnek egyénileg gazdálkodó parasztjai. Ezek az eredmények nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több dolgozó paraszt jelentkezik belépésre termelőcsoportjainknál és egyre több községben határozzák el: „őszre mi is megalakítjuk a termelőcsoportot”. Már eddig többszáz községben alakult meg a már működő termelőcsoportok mellett az „új belépők csoportja”. A Bonyhád melletti istvánmajori tszcs-nél 50 család jelentkezett belépésre és addig is, amíg a betakarítás után a tszcs fölveszi őket tagjai sorába — megalakították az új belépők csoportját. Nagyszékelyen 25 család, a balmazújvárosi „Lenin” tszcs-nél 17 család, a karcagi „Szabadság” tszcsnél 15 család, a kúnhegyesi „Dózsa” tszcs-nél 20 család alakította meg az új belépők csoportját. Az új belépők legfőbb feladata az,hogy megismerkedjenek a tszcs életével. A tszcs pártszervezete segítséget nyújt nekik, hogy alaposan megismerhessék a termelőcsoportok alapszabályát, a munkaegységgel való számolást és a tszcs munkaszervezetét. Ugyanakkor a tszcstagok és az új belépők is igyekszenek a község minden dolgozó parasztjával megismertetni a szövetkezeti gazdálkodás eredményeit, szembeszállnak a kulákságnak és a klerikális reakciónak hazug propagandájával és napról-napra újabb dolgozó parasztokat győznek meg a szövetkezeti gazdálkodás helyességéről. Azokban a községekben, ahol még nincs tszcs, egyre-másra alakulnak meg az előkészítő bizottságok. Tíz-tizenöt-húsz dolgozó parasztcsalád, akik már elhatározták, hogy őszre termelőcsoportot alakítanak, összeáll, engedélyt kér a járási MEZOSZ-tól és megalakítja az előkészítő bizottságot. A MEZOSZ támogatja ezeket a bizottságokat, segítségükre van, hogy fölvilágosító munkát fejthessenek ki községük dolgozó parasztságának széles körében, hogy megismerhessék a munkaegységkönyvet a tszcs munkaszervezetét, hogy őszre jól fölkészülhessenek a termelőcsoport megalakítására. Ezideig egyedül Zala megyében 10 előkészítő bizottság alakult. A tolna megyei Nak községben 19 család jelentkezett, hogy őszre termelőcsoportot kíván alakítani, Felsőnyéken eddig 16, Vaskúton 24 család alakította meg az előkészítő bizottságot. Az új belépők csoportjai és az előkészítő bizottságok azt mutatják, hogy nő, terebélyesedik termelőszövetkezeti mozgalmunk. Ezek az eredmények az idén még fokozottabb mértékben bizonyítják azt, amit Rákosi Mátyás termelőcsoportjaink első esztendeje után állapított meg: „Az első esztendő eredményei napnál világosabban bebizonyították, hogy jó utat mutatott Pártunk, amikor a dolgozó parasztságnak a szövetkezeti termelést ajánlotta. Ezt nemcsak a szegényparasztság ismeri fel, hanem egyre inkább felismeri a középparasztság is és ennek a felismerésnek a hatása alatt egyre növekvő számban lép be atermelő-, szövetkezetbe. Semmi kétség, ha jól dolgozunk, ha nem bízzuk el magunkat, ha határainkon nem pihenünk meg, akkor fokozatosan, saját meggyőződésétől vezettetve, saját tapasztalatai alapján az egész dolgozó parasztság erre az útra tér.” Jobb munkamódszer: gyorsabb aratás, nagyobb kereset Az árpa és a rozs learatása után állami gazdaságaink tervszerűen folytatják a búza aratását. Állami gazdaságainkban az aratási munkák során újabb munkasikerek, kiemelkedő eredmények születnek. A nagysismándi állami gazdaság dolgozói a búza aratásában átlagosan 320 százalékos eredményt értek el. A körbekaszálás biztosította a munkaidő teljes kihasználását. Elősegítette a munka eredményességét még az, hogy a hajnali és az esti órákban dolgoztak, a déli órákban pedig pihenőt tartottak. A Liszenkó munkacsapat a mátételki állami gazdaságban eddig 197 százalékra teljesítette az aratási munkákat. Ugyancsak ebben a gazdaságban kitűnt Füle Ferenc csoportja azzal, hogy a tarlóhántásban 205 százalékos napi átlagteljesítményt ért el. A lajtapusztai állami gazdaságban az aratási munka során Beck Antal és Kovács János aratópár 354 százalékos eredményt ért el. Óránként felváltva kaszáltak, felváltva kötöttek. Erejüket észszerűen osztották be és így érték el ezt a kiváló teljesítményt. Állami gazdaságainkban a gépek nagymértékben megkönnyítik és meggyorsítják az aratást. A márialigeti állami gazdaság traktorosbrigádja a napi normát180 százalékra teljesítette. Jól beállították az aratógépet és a traktort harmadik sebességgel járatták. Mezőhegyesen a komlósfecskési üzemegységben Mag István fiatal traktorista eredménye az őszi árpa aratásában 183,8 százalék. Keresete 127 forint, 29 fillér. Setényi Mihály teljesítménye 242 százalék volt. Keresete 156 forint 42 fillér. Ugyancsak szép eredmények születtek a borsószedésben is. A legjobb munkát Nagy Sándor végezte, aki az a mezőhegyes állami gazdaságban 642 százalékra teljesítette a napi normát. A borsószedést sűrű hajtottfogú, közönséges kézi gereblyével végezte. A magpergés kisebb volt, mint kéziszedés esetén. Kedvezményes csoportos előfizetés A SZABAD FÖLDRE A mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozók részére a Szabad Föld kiadóhivatala lehetővé teszi a csoportos előfizetés bevezetésével, hogy az eddiginél is olcsóbban fizethessenek elő a falu dolgozóinak lapjára, így az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeti csoportok, mezőgazdasági nemzeti vállalatok dolgozói egy negyedévre 7.50 Ft helyett 6 Ft, egy hónapra 2.50 Ft helyett 2.5 Ft előfizetési díjat fizetnek. A kedvezményes üzemi csoportos előfizetésnél legalább három vagy ennél több személyre kell megrendelni a Szabad Földet egy címre. Az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeti csoportok és mezőgazdasági nemzeti vállalatok sajtófelelősei szervezték meg, hogy minél több dolgozó kedvezményes üzemi előfizetés útján rendelje meg a Szabad Földet! SZABAD föLD „Július 6-ig összes gabonánkat learatjuk! Augusztus 8-ig minden terményt elcsépelünk!“ Tótkomlós dolgozó parasztságának országos versenyfelhívása Aranysárga a határ, beérett a gabona Tótkomlóson is. Ünnepnapon és hétköznapon egyaránt folyik most a munka, hogy minél kevesebb szemveszteséggel, idejében végezzük el bő termésünk betakarítását. Vasárnap azonban Tótkomlós dolgozói nema mezőre, hanem még a mezőről is a községbe igyekeztek. Felvirágozott szekereken vidám, nótázó emberek, asszonyok és fiatalok robogtak a zászlódíszbe öltözött ligeti térre, ahol a szónoki emelvény felett hatalmas betűk hirdették: „Minden szem gabonával a béketábort erősítjük!” Naggyűlésre jöttek össze Tótkomlós dolgozó parasztjai, hogy versenyre hívják ki az ország valamennyi dolgozó parasztját az aratás, cséplés, terménybegyűjtés sikeres elvégzésére. A nagygyűlésen Borbás Lajos, a DÉFOSZ főtitkára mondott ünnepi beszédét. ... .—*• Országszerte megkezdődött az aratás — állapította meg elöljáróban Borbás Lajos.— Kenyérgabonából és más kalászosokból ötéves tervünk első esztendejében olyan bő termést takaríthatunk be, amilyenre a felszabadulás óta nem volt példa. Búzából több mint 8 és félmázsás, rozsból 8 mázsás, őszi árpából 9 és félmázsás átlagtermést várhatunk. Ezután hangoztatta, hogy a nagyszerű terméseredményeket elsősorban a dolgozó parasztság lelkiismeretes jó munkájának köszönhetjük. Elmondotta, hogy a dolgozó parasztság nem hallgatott a kutak és klerikális reakció bujtogatására, hanem bátran követte a Magyar Dolgozók Pártja útmutatását. — Dolgozó parasztságunk kemény helytállása mellett nagy feladat vár az arató- és cséplőmunkásokra is. A kulákok arra törekednek, hogy minél kisebb darab kenyér kerüljön a dolgozók asztalára és ha nem vigyázunk a cséplésnél, benne hagynák a gabonát a szalmában, engednék, hogy elfolyjék a pelyvába, az ocsuba. Elsősorban a cséplőgépmunkásokon múlik, hogy ezt megakadályozzák. Nekik kell éberen őrködniük, hogy dolgozó népünk jövő évi kenyérből minél kevesebb szem vesszen kárba. Befejezésül hangoztatta: arra kell törekednünk, hogy minél több dolgozó paraszt kössön szállítási szerződést a földmvesszövetkezettel és szerződjön talajművelésre a gépállomással. — Az aratás, cséplés jó megszervezésével — mondotta — s idejében való elvégzésével indultunk harcba minden szem gabonáért! árpát, zabot sárgaérésben községünk határában learatjuk. Terménybeadási kötelezettségünknek a cséplés után azonnal eleget teszünk és felajánljuk a szabadáru gabonafeleslegeinket. — Versenyre hívjuk az ország valamennyi községének minden dolgozó parasztját. Versenykihívásunkban vállaljuk. 1. Összes gabonánkat július 6-ig szemveszteség nélkül learatjuk. Az aratás után július 20-ig behordjuk. 2. Augusztus 8-ig minden terményt elcsépelünk. A cséplést úgy végezzük, hogy a cséplési szemveszteség ne haladja meg a félszázalékot. 3. Vállaljuk, hogy községünk a gabona-begyűjtést szeptember elsejéig maradéktalanul teljesíti! 4. A fejadagon, vetőmagon, adó- és begyűjtési gabonán felül fennmaradó gabonamennyiséget szállítási szerződéssel lekötjük és szeptember 25-ig beadjuk. Vállaljuk, hogy e gabonamennyiség a község várható terméseredményének tíz százaléka lesz. 5. Jó munkával: a kulákok, a klerikális reakció aknamunkájának éber leleplezésével harcolunk minden szem gabona megmentéséért. A gabona gyors beadásával hozzájárulunk a munkás-paraszt szövetség megerősítéséhez, ötéves tervünk megvalósításához, békénk megvédéséhez. Vállalom... Ezután a dolgozó parasztok egymásután jelentették be csatlakozásukat a versenyfelhíváshoz. Elsőnek Buda Pál 15 holdas középparaszt szólalt fel. — Vállalom — mondotta —, hogy összes gabonámat július 1-ig learatom, aratás után a tarlót gondosan felgereblyézem, a kaparékot összeszedem, a learatott gabonát aratás után egy héten belül behordom. Várható terméseredményem 6 holdon 54 mázsa. Terménybeadási kötelezettségem 26 mázsa búza. Vállalom, hogy gabonafeleslegemre szállítási szerződést kötök a földművesszövetkezettel, gabonabeadási kötelezettségemet a cséplés után teljesítem. Buda Pál után sorba jelentették be csatlakozásukat Táncos István, Kukucska Mátyás, Venyercsány Ádám, Frankó János, Farkas Pál dolgozó kis- és középparasztok. Karkus István 20 holdas középparaszt kabátján mintagazda-jelvény csillog. Még 1948-ban kapta 14 mázsás tavaszi árpa terméséért. Karkus István most is példát mutat a középparaszt társainak. — Hét hold vetésemről 70 mázsa gabonatermést várok — mondja és számolni kezd. — 29 mázsa terménybeadási kötelezettségem, vetőmagra 8 mázsa, fejadagra 13 mázsa gabona kell. 20 mázsa tiszta feleslegemre pedig szállítási szerződést kötök a földművesszövetkezettel. Karkus István példájára szállítási szerződést kötöttek Hovorka György 12 holdas, Farkas Pál 13 holdas, Sovány András 15 holdas középparasztok, is. A felszólalók és a kihíváshoz csatlakozók nagy száma azt bizonyítja, hogy Tótkomlós dolgozó parasztsága egységesen támogatja a nép államát az aratás, cséplés és terménybegyűjtési munkák sikeres végrehajtásában! •....faszaim mm '*»' 'TM~**m yj, 'W Paulik János tótkomlós dolgozó paraszt a versenyfelhívás szövegét olvassa fel. Karkus István 20 holdas középparaszt is csatlakozott a versenyfelhíváshoz és a helyszínen 20 mázsa gabonára kötött a földművesszövetkezettel szállítási szerződést Versenyre hívjuk az ország valamennyi községét! Borbás Lajos beszéde után Pautik János dolgozó paraszt a község nevében felolvasta az ország dolgozó parasztságához intézett versenyfelhívást. — Községünk határában már megkezdtük az aratást — mondja a versenyfelhívás. — Gabonáink szépek, a felszabadulás utáni öt esztendő legjobb termését takarítjuk be ebben az évben. Ígérjük Pártunknak, Rákosi Mátyásnak: az aratási munkákat úgy végezzük, hogy megmentünk minden szem gabonát! Nem késlekedünk az aratás, a behordás megkezdésével, hanem a minisztertanács határozatának megfelelően, a búzát viaszérésben, az 5 Most már különösen drága minden óra az aratásnál Múlt szombaton és vasárnap az ország minden községében összegyűltek az aratómunkások a DEFOSZ-ban és közösen megbeszélték hátralévő feladataikat. — Most már különösen drága minden óra az aratásnál — mondta Moravszki György a csongrád megyei Pitvaroson. — Még fokozottabb munkára sürget a még le nem vágott, gyorsan érő búza. Egy percig se késlekedhetünk, mert a túlérett szem kipereg. Hanyagság miatt sok mázsa gabona veszhetne kárba. Azon kell igyekeznünk minden erőnkkel, hogy még e héten befejeztük az aratást! — Nekünk, aratómunkásoknak, nemcsak az a feladatunk, hogy levágjuk a gabonát. Mint a falu legöntudatosabb dolgozóinak, harcolnunk is kell minden szem gabonáért — mondta Kovács István aratómunkás a megbeszélésen. — Körmére kell néznünk a kulákoknak s a reakciós papoknak, akik most még alattomosabban próbálnak kárt okozni az aratásnál. Észrevettem pl., hogy Ambrózfalván Czabarka János búzája már viaszérésben van, de aratómunkást még mindig nem szerződtetett a kulák. Jelentettem és idejében lelepleztük s a kulák gabonáját is idején learatták az azonnal szerződtetett munkások. A kulák s a klerikális reakció a kevésbbé öntudatos dolgozó parasztokat azzal tartja, hogy akármilyen érett is a búza, „ráérünk még az aratással Péter-Pálig“. Meg ilyesféle hazugságot híresztel: „ha viaszérésben aratunk, lapos lesz a kenyerünk”. Ezzel mind csak azt szeretné elérni az ellenség, hogy túlérjen a termés, peregjen ki a szem, vesszen kárba a gabona. — De mi, aratómunkások — fogadták meg Pitvaroson s mindenütt az országban — Pártunk vezetését, iránymutatását követve, éberen szemmel tartjuk munkánk közben az ellenséget is, hogy kárt ne tehessen kenyerünkben. Munkánkat pedig jó beosztással, fokozott erőkifejtéssel meggyorsítjuk, hogy minél hamarabb, teljes sikerrel, győzelmesen befejezzük az aratást.