Szabad Föld, 1950. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1950-07-02 / 27. szám

1950 július 5. Többszáz községben alakult meg az „új belépők csoportja" I megkezdték munkájukat az első tszes előkészítő bizottságok Egész dolgozó parasztságunk élénk figyelemmel kíséri a termelő­­csoportok fejlődését. A jó példák, termelőcsoportjaink kiváló eredmé­nyei azokat is meggyőzik, akik a szavaknak nem akartak hinni. Termelőcsoportjaink gyarapodása, a tagok boldogabb élete, az, hogy a tszcs jószágai a legszebbek, ter­méseredményeik a legnagyobbak, az egész községben, — mindez azt mu­tatja: a nagyüzemi, szövetkezeti ter­melés útja — a boldog jövő útja egész dolgozó parasztságunk szá­mára. Az utóbbi napokban egymás után érkeznek a hírek termelőcsoport­jaink próbacséplési eredményeiről. Ezek az eredmények is kézzelfog­hatóan bizonyítják a szövetkezeti termelés fölényét a kisparaszti egyéni gazdálkodás fölött. A leg­több termelőcsoport tagsága jó­­néhány mázsával több gabonát ta­karít be egy hold földről, mint ugyanannak a határnak, ugyanan­nak a községnek egyénileg gazdál­kodó parasztjai. Ezek az eredmények nagymérték­ben hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több dolgozó paraszt jelent­kezik belépésre termelőcsoportjaink­nál és egyre több községben hatá­rozzák el: „őszre mi is megalakít­juk a termelőcsoportot”. Már eddig többszáz községben alakult meg a már működő termelő­csoportok mellett az „új belépők csoportj­a”. A Bonyhád melletti istvánmajori tszcs-nél 50 család je­lentkezett belépésre és addig is, amíg a betakarítás után a tszcs fölveszi őket tagjai sorába — meg­alakították az új belépők csoportját. Nagyszékelyen 25 család, a balmaz­újvárosi „Lenin” tszcs-nél 17 csa­lád, a karcagi „Szabadság” tszcs­­nél 15 család, a kúnhegyesi „Dó­zsa” tszcs-nél 20 család alakította meg az új belépők csoportját. Az új belépők legfőbb feladata az,hogy megismerkedjenek a tszcs életével. A tszcs pártszervezete se­gítséget nyújt nekik, hogy alaposan megismerhessék a termelőcsoportok alapszabályát, a munkaegységgel való számolást és a tszcs munka­­szervezetét. Ugyanakkor a tszcs­­tagok és az új belépők is igyeksze­nek a község minden dolgozó pa­rasztjával megismertetni a szövet­kezeti gazdálkodás eredményeit, szembeszállnak a kulákságnak és a klerikális reakciónak hazug propa­­­gandájával és napról-napra újabb dolgozó parasztokat győznek meg a szövetkezeti gazdálkodás helyessé­géről. Azokban a községekben, ahol még nincs tszcs, egyre-másra alakulnak meg az előkészítő bizottsá­gok. Tíz-tizenöt-húsz dolgozó pa­rasztcsalád,­­ akik már elhatároz­ták, hogy őszre termelőcsoportot alakítanak, összeáll, engedélyt kér a járási MEZOSZ-tól és megala­kítja az előkészítő bizottságot. A MEZOSZ támogatja ezeket a bizott­ságokat, segítségükre van, hogy fölvilágosító munkát fejthessenek ki községük dolgozó parasztságának széles körében, hogy megismerhes­sék a munkaegységkönyvet a tszcs munkaszervezetét, hogy őszre jól fölkészülhessenek a termelőcsoport megalakítására. Ezideig egyedül Zala megyében 10 előkészítő bizottság alakult. A tolna megyei Nak községben 19 csa­lád jelentkezett, hogy őszre termelő­csoportot kíván alakítani, Felsőnyé­ken eddig 16, Vaskúton 24 család alakította meg az előkészítő bizott­ságot. Az új belépők csoportjai és az előkészítő bizottságok azt mutatják, hogy nő, terebélyesedik termelőszö­vetkezeti mozgalmunk. Ezek az eredmények az idén még fokozot­tabb mértékben bizonyítják azt, amit Rákosi Mátyás termelőcsoportjaink első esztendeje után állapított meg: „Az első esztendő eredményei nap­nál világosabban bebizonyították, hogy jó utat mutatott Pártunk, ami­kor a dolgozó parasztságnak a szö­vetkezeti termelést ajánlotta. Ezt nemcsak a szegényparasztság is­meri fel, hanem egyre inkább felis­meri a középparasztság is és ennek a felismerésnek a hatása alatt egyre növekvő számban lép be a­­termelő-, szövetkezetbe. Semmi kétség, ha jól dolgozunk, ha nem bízzuk el magunkat, ha határainkon nem pi­henünk meg, akkor fokozatosan, sa­ját meggyőződésétől vezettetve, sa­ját tapasztalatai alapján az egész dolgozó parasztság erre az útra tér.” Jobb munkamódszer: gyorsabb aratás, nagyobb kereset Az árpa és a rozs learatása után ál­lami gazdaságaink tervszerűen folytat­ják a búza aratását. Állami gazdasá­gainkban az aratási munkák során újabb munkasikerek, kiemelkedő ered­mények születnek. A nagysismándi állami gazdaság dolgozói a búza aratásában átlagosan 320 százalékos eredményt értek el. A körbe­kaszálás biztosította a munka­idő teljes kihasználását. Elősegítette a munka eredményességét még az, hogy a hajnali és az esti órákban dolgoztak, a déli órákban pedig pihenőt tartottak. A Liszenkó munkacsapat a mátételki állami gazdaságban eddig 197 száza­lékra teljesítette az aratási­ munkákat. Ugyancsak ebben a gazdaságban kitűnt Füle Ferenc csoportja azzal, hogy a tarlóhántásban 205 száza­­­­lékos napi átlagteljesítményt ért el. A lajtapusztai állami gazdaságban az aratási munka során Beck Antal és Kovács János aratópár 354 százalékos eredményt ért el. Óránként felváltva kaszáltak, felváltva kötöttek. Erejüket észszerűen osztották be és így érték el ezt a kiváló teljesítményt. Állami gazdaságainkban a gépek nagymértékben megkönnyítik és meggyorsítják az aratást. A márialigeti állami gazdaság trakto­­rosbrigádja a napi normát­­180 száza­lékra teljesítette. Jól beállították az aratógépet és a traktort harmadik se­bességgel járatták. Mezőhegyesen a komlósfecskési üzem­egységben Mag István fiatal trakto­rista eredménye az őszi árpa aratásá­ban 183,8 százalék. Keresete 127 fo­rint, 29 fillér. Setényi Mihály teljesít­ménye 242 százalék volt. Keresete 156 forint 42 fillér. Ugyancsak szép eredmények szület­tek a borsószedésben is. A legjobb munkát Nagy Sándor végezte, aki az a mezőhegyes­ ál­lami gazdaságban 642 százalékra teljesítette a napi normát. A borsószedést sűrű hajtottfogú, kö­zönséges kézi gereblyével végezte. A magpergés kisebb volt, mint kézisze­dés esetén. Kedvezményes csoportos előfizetés A SZABAD FÖLDRE A mező­gazdaság szocialista szektorában dolgozók részére a Szabad Föld kiadóhivatala lehetővé teszi a csoportos előfizetés bevezetésével, hogy az ed­diginél is olcsóbban fizethessenek elő a falu dolgozóinak lapjára, így az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeti csoportok, mezőgazdasági nemzeti vállalatok dolgozói egy negyedévre 7.50­ Ft helyett 6 Ft, egy hónapra 2.50 Ft helyett 2.5 Ft előfizetési díjat fizetnek. A kedvez­ményes üzemi csoportos előfizetésnél legalább három vagy ennél több sze­mélyre kell megrendelni a Szabad Földet egy címre. Az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeti csoportok és mezőgazdasági nemzeti vál­lalatok sajtófelelősei szervezték meg, hogy minél több dolgozó kedvezményes üzemi előfizetés útján rendelje meg a Szabad Földet! SZABAD föLD „Július 6-ig összes gabonánkat learatjuk! Augusztus 8-ig minden terményt elcsépelünk!“ Tótkomlós dolgozó parasztságának országos versenyfelhívása Aranysárga a határ, beérett a gabona Tótkomlóson is. Ünnep­napon és hétköznapon egyaránt folyik most a munka, hogy minél kevesebb szemveszteséggel, ide­jében végezzük el bő termésünk betakarítását. Vasárnap azonban Tótkomlós dolgozói nema mezőre, hanem még a mezőről is a köz­ségbe igyekeztek. Felvirágozott szekereken vidám, nótázó embe­rek, asszonyok és fiatalok robog­tak a zászlódíszbe öltözött ligeti térre, ahol a szónoki emelvény fe­lett hatalmas betűk hirdették: „Minden szem gabonával a béke­tábort erősítjük!” Naggyűlésre jöttek össze Tótkomlós dolgozó parasztjai, hogy versenyre hívják ki az ország va­lamennyi dolgozó parasztját az aratás, cséplés, terménybegyűjtés sikeres elvégzésére. A nagygyűlésen Borbás Lajos, a DÉFOSZ főtitkára mondott ünnepi be­­széd­ét. ... .—*• Országszerte­ megkezdődött az ara­tás — állapította meg elöljáróban Bor­bás Lajos.­­— Kenyérgabonából és más kalászosokból ötéves tervünk első esz­tendejében olyan bő termést takarít­hatunk be, amilyenre a felszabadulás óta nem volt példa. Búzából több mint 8 és félmázsás, rozsból 8 mázsás, őszi árpából 9 és félmázsás átlagter­mést várhatunk. Ezután hangoztatta, hogy a nagy­szerű terméseredményeket elsősorban a dolgozó parasztság lelkiismeretes jó munkájának köszönhetjük. Elmondotta, hogy a dolgozó parasztság nem hall­gatott a kutak és klerikális reakció bujtogatására, hanem bátran követte a Magyar Dolgozók Pártja útmutatá­sát. — Dolgozó parasztságunk kemény helytállása mellett nagy feladat vár az arató- és cséplőmunkásokra is. A ku­­lákok arra törekednek, hogy minél ki­sebb darab kenyér kerüljön a dolgozók asztalára és ha nem vigyázunk a csép­­lésnél, benne hagynák a gabonát a szalmában, engednék, hogy elfolyjék a pelyvába, az ocsuba. Elsősorban a cséplőgépmunkásokon múlik, hogy ezt megakadályozzák. Nekik kell éberen őrködniük, hogy dol­gozó népünk jövő évi kenyérből minél kevesebb szem vesszen kárba. Befejezésül hangoztatta: arra kell törekednünk, hogy minél több dolgozó paraszt kössön szállítási szerződést a földm­­vesszövetkezettel és szerződjön­ talajművelésre a gépállomással. — Az aratás, cséplés jó megszerve­zésével — mondotta — s idejében való elvégzésével indultunk harcba minden szem gabonáért! árpát, zabot sárgaérésben községünk határában learatjuk. Terménybeadási kötelezettségünk­nek a cséplés után azonnal eleget teszünk és felajánljuk a szabadáru gabonafelesle­geinket. — Versenyre hívjuk az ország vala­mennyi községének minden dolgozó pa­rasztját. Versenykihívásunkban vállal­juk. 1. Összes gabonánkat július 6-ig szemveszteség nélkül learatjuk. Az aratás után július 20-ig behordjuk. 2. Augusztus 8-ig minden ter­ményt elcsépelünk. A cséplést úgy végezzük, hogy a cséplési szem­veszteség ne haladja meg a félszá­zalékot. 3. Vállaljuk, hogy községünk a gabona-begyűjtést szeptember el­sejéig maradéktalanul teljesíti! 4. A fejadagon, vetőmagon, adó- és begyűjtési gabonán felül fenn­maradó gabonamennyiséget szállí­tási szerződéssel lekötjük és szep­tember 25-ig beadjuk. Vállaljuk, hogy e gabonamennyiség a község várható terméseredményének tíz százaléka lesz. 5. Jó munkával: a kulákok, a kle­rikális reakció aknamunkájának éber leleplezésével harcolunk min­den szem gabona megmentéséért. A gabona gyors beadásával hozzájá­rulunk a munkás-paraszt szövetség megerősítéséhez, ötéves tervünk megvalósításához, békénk megvédé­séhez. Vállalom... Ezután a dolgozó parasztok egymás­után jelentették be csatlakozásukat a versenyfelhíváshoz. Elsőnek Buda Pál 15 holdas középparaszt szólalt fel. — Vállalom — mondotta —, hogy összes gabonámat július 1-ig learatom, aratás után a tarlót gondosan felge­­reblyézem, a kaparékot összeszedem, a learatott gabonát aratás után egy hé­ten belül behordom.­­ Várható terméseredményem 6 holdon 54 mázsa. Terménybeadási köte­lezettségem 26 mázsa búza. Vállalom, hogy gabonafelesle­gemre szállítási szer­ződést kötök a földművesszövetke­zettel, gabonabeadási kötelezettsé­gemet a cséplés után teljesítem. Buda Pál után sorba jelentették be csatlakozásukat Táncos István, Ku­­kucska Mátyás, Venyercsány Ádám, Frankó János, Farkas Pál dolgozó kis- és középparasztok. Karkus István 20 holdas középpa­raszt kabátján mintagazda-jelvény csillog. Még 1948-ban kapta 14 mázsás tavaszi árpa terméséért. Karkus István most is példát mutat a középparaszt társainak. — Hét hold vetésemről 70 mázsa ga­bonatermést várok — mondja és szá­molni kezd. — 29 mázsa termény­beadási kötelezettségem, vetőmagra 8 mázsa, fejadagra 13 mázsa gabona kell. 20 mázsa tiszta feleslegemre pe­dig szállítási szerződést kötök a föld­művess­zövetke­zettel. Karkus István példájára szállítási szerződést kötöttek Hovorka György 12 holdas, Farkas Pál 13 holdas, So­­vány András 15 holdas középparasztok, is. A felszólalók és a kihíváshoz csat­lakozók nagy száma azt bizonyítja, hogy Tótkomlós dolgozó parasztsága egységesen támogatja a nép államát az aratás, cséplés és terménybegyűjtési munkák sikeres végrehajtásában! •....faszaim mm '*»' 'TM~**m yj, 'W Paulik János tótkomlós­ dolgozó paraszt a versenyfelhívás szövegét olvassa fel. Karkus István 20 holdas középparaszt is csatlakozott a versenyfelhíváshoz és a helyszínen 20 mázsa gabonára kötött a földművesszövetkezettel szállítási szerződést Versenyre hívjuk az ország valamennyi községét! Borbás Lajos beszéde után Pautik János dolgozó paraszt a község nevé­ben felolvasta az ország dolgozó pa­rasztságához intézett versenyfelhívást. — Községünk határában már meg­kezdtük az aratást — mondja a ver­­senyfelhívás. — Gabonáink szépek, a felszabadulás utáni öt esztendő leg­jobb termését takarítjuk be ebben az évben. Ígérjük Pártunknak, Rákosi Mátyásnak: az aratási munkákat úgy végezzük, hogy megmentünk minden szem gabonát! Nem késlekedünk az aratás, a behordás megkezdésével, ha­nem a minisztertanács határozatának megfelelően, a búzát viaszérésben, az 5 Most már különösen drága minden óra az aratásnál Múlt szombaton és vasárnap az or­szág minden községében összegyűltek az aratómunkások a DEFOSZ-ban és közösen megbeszélték hátralévő fel­adataikat. — Most már különösen drága min­den óra az aratásnál — mondta Mo­­ravszki György a csongrád megyei Pit­varoson. — Még fokozottabb munkára sürget a még le nem vágott, gyorsan érő búza. Egy percig se késlekedhe­tünk, mert a túlérett szem kipereg. Hanyagság miatt sok mázsa gabona veszhetne kárba. Azon kell igyekeznünk minden erőnkkel, hogy még e héten befe­jeztük az aratást! — Nekünk, aratómunkásoknak, nem­csak az a feladatunk, hogy levágjuk a gabonát. Mint a falu legöntudatosabb dolgozóinak, harcolnunk is kell min­den szem gabonáért — mondta Ko­vács István aratómunkás a megbeszé­lésen. — Körmére kell néznünk a kulá­­koknak s a reakciós papoknak, akik most még alattomosabban próbálnak kárt okozni az aratásnál. Észrevettem pl., hogy Ambrózfalván Czabarka János búzája már viaszérés­ben van, de aratómunkást még mindig nem szerződtetett a kulák. Jelentet­tem és idejében lelepleztük s a kulák ga­bonáját is idején learatták az azon­nal szerződtetett munkások. A kulák s a klerikális reakció a kevésbbé öntudatos dolgozó paraszto­kat azzal tartja, hogy akármilyen érett is a búza, „ráérünk még az ara­tással Péter-Pálig“. Meg ilyesféle ha­zugságot híresztel: „ha viaszérésben aratunk, lapos lesz a kenyerünk”. Ez­zel mind csak azt szeretné elérni az ellenség, hogy túlérjen a termés, peregjen ki a szem, vesszen kárba a gabona. — De mi, aratómunkások — fogad­ták meg Pitvaroson s mindenütt az országban — Pártunk vezetését, irány­­mutatását követve, éberen szemmel tartjuk munkánk közben az ellenséget is, hogy kárt ne tehessen kenyerünk­ben. Munkánkat pedig jó beosztással, fokozott erőkifejtéssel meggyorsítjuk, hogy minél hamarabb, teljes sikerrel, győzelmesen befejezzük az aratást.

Next