Szabad Föld, 1957. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-02 / 22. szám

MI ŰJSÁG AZ ORSZÁGBAN? llllllUlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllll Erik a paradicsom. A Duna— Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üvegházaiban az idén is több ezer tő paradicsom hozott termést. A korán érő kecskeméti törpefajtából eddig már több mint 50 mázsát értékesítettek. Virágba borultak a tövek a hollandi ágyakban is és egyes korai fajták már itt is érlelik termésüket. A gazdag vitamintartalmú, nemesített paradicsomból exportra is szállítanak, „Egy asztalnál a tanyai választókkal”. A jászberényi járásban ezzel a jelszóval indított mozgalmat a Hazafias Népfront, melynek során az országgyűlési képviselők meglátogatják a legeldugottabb tanyabokrokat és elbeszélgetnek azokkal a tanyai emberekkel, akiknek a szava eddig ritkán hallatszott a közügyek intézésénél. Az első ilyen találkozót május 29-én tartják a jászboldogházi Csikós-tanyán. Ezt követően pedig a jánoshidi Tetkéritanyán, majd a jászberényi Rekettyés-tanyán kerül sor hasonló beszélgetésekre. Nyírják a juhokat Pankotán. A Pankotai Állami Gazdaságban csaknem 15 ezer magyar fésűs merinói kost, bárányt és anyajuhot szabadítanak meg meleg bundájuktól. A nyírás gyors és „fájdalommentes”, a villanymeghajtású ollókkal percek alatt „levetkőztetik” a jószágokat. A legnagyobb törzskosokról 14—15 kiló gyapjút is nyírtak és a gazdaságban összesen mintegy 60 ezer kiló gyapjúra számítanak, amiért 6—7 millió forintot kapnak. Film készül a futóhomoki gazdálkodásról. Westsik Vilmos Kossuthdíjas tudományos kutató félévszázados munkájának eredményéről, a futóhomoki gazdálkodásban jól bevált vetésforgó rendszerek alkalmazásáról filmet készítenek. A film ismerteti a homoki gazdálkodás módszereit, a korábban széthordta területeket, ahol a tudomány segítségével az elmúlt esztendőkben holdanként 25 mázsás rozstermést értek el. Vetik a másodnövényeket Nógrád megyében. A csapadékos időjárás következtében megyeszerte igen jó termést adott a rozsos és pannon bükköny. A tarlók jórészét már fel is szántották és megkezdték a gazdák a másodnövények vetését. A csesztvei II. Pártkongresszus, az érsekvadkerti Dimitrov, a dejtári József Attila és számos termelőszövetkezet már elvetette a muhart, kölest és a silókukoricát. Ülegelte újszülött csecsemőjét , ötévi börtönt kapott. Illés Margit 22 éves büntetett előéletű budapesti lakos február 27-én született fiúgyermekét megfojtotta, s a holttestet egy hónappal később a Péterfi Sándor utcai kórház egyik mellékhelyiségében rejtette el. A bíróság a gyermekgyilkos anyát ötévi börtönre ítélte. „Karotingyár’’ Iregszemcsén. Magyarországon eddig nem gyártották a gyógyszer és élelmiszeriparban annyira fontos karotint. Az ország átlag 300 kilós szükségletét külföldről szerezték be. Az értékes A-vitamin előállítását az idén az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság új üzemében megkezdik. A kísérletek szerint egy mázsa sárgarépából 10 gramm kristályos karotinon kívül 7—8 kiló mézet, 2—3 kiló pektint, 17 kiló takarmányt és jelentős mennyiségű vajfestéket tudnak gyártani. Szőlő lesz az erdő helyén. Az Egertől északra levő Eged hegy déli oldalán, ahol ősidők óta bokrok és fák tenyésznek, most két hatalmas sztalinyec-traktor dönti a bokrokat, forgatja a talajt, 70—80 centi mélyen. A mészköves hegy oldalán az erdő helyén néhány év múlva a legjobb egri bikavér terem majd. Huszonháromezer holddal több kukorica a Hajdúságban. Hajdú- Bihar megyében ebben az évben 23 ezer holddal vetettek több kukoricát, mint az előző években, s a megye szántóterületének csaknem 30 százalékán termelik ezt az értékes takarmánynövényt. A megyében majdnem 50 vagon hibrid kukoricát is vetettek. kétmillió forint bevételt sertéshízlalásból. Az örménykúti Petőfi Termelőszövetkezet 1955. őszén saját húsfeldolgozó üzemet létesített. A múlt évben 212 sertést hizlaltak, s a húst és a zsírt a szarvasi boltjukban értékesítették, amely 780 ezer forint jövedelmet hozott. Az idén már 200 sertést vágtak le és összesen 514 sertést hizlalnak. Ebből pedig csaknem 2 millió forint bevételre számít a tagság. Hat gyermek két gyermekkocsiban. Az utóbbi hetekben két miskolci asszony, Fajta Györgyné és Dudás Lajosné adott hármas ikreknek életet A miskolci Gyermekkocsigyártó Vállalat mindkét családot csinos kivitelű hármas gyermekkocsival ajándékozta meg. A kocsikat már át is adták a jó egészségnek örvendő anyáknak, illetve ikreknek. Sátortábor a Velencei-tó partján. A KISZ Fejér megyei bizottsága sátortábort létesít a Velencei tó partján Agárd és Gárdony között. A 150 személyt befogadó táborban öt csoportban 140 ipari tanuló, 100 középiskolás diák, valamint 500 munkás és parasztfiatal tölt tíz-tíz napot. Grófszöktető a gyulai járásbíróság előtt. Szilágyi Gyula büntetett előéletű okányi lakos 1956 novemberében Ausztriába csempészte gróf Pálfy Lajos és felesége, Eszterházy Gabriella grófnő, arisztokrata házaspárt. A kiszöktetésért 50 ezer schillinget kapott. Szilágyi hazatérése után megtámadott egy karhatalmistát, ő el akarta venni szolgálati pisztolyát. Letartóztatták és ügyét rövidesen tárgyalja a gyulai járásbíróság. Eső után • Minden por elveszett. Nyújtóznak mind a fák, füvek között gyémánt rezeg. Cseppek terhétől ring az ág. A Nap sugáros ujja felhők páráján villan át, s a szél kibontja újra a málna illatát. Finály Olga Fonó község tanítója , neve Kalmár Sándor. Magas, ma fekete hajú, 38 éves ember és 15 éve tanítja, neveli a jondiakat, így kell mondanunk, hogy a fonóiakat, mert nevelő munkája messze túlterjed az iskola falain. Munkájáról szerényen szól. Feleségét faggatjuk, aki szintén tanító. Ketten vannak a szép tiszta, fonós iskolában. — A férjem — a négy alsó, én pedig a négy felső osztályt tanítom. A férjem reggel 6 órakor már bent ül a tanteremben, füzeteket javítgat. Ha nincs tanítás, a családokat látogatja. A gyerekeknek napirendjük van otthoni tartózkodásuk idejére is. Segíti, ellenőrzi őket az otthoni munkában. Az eredményről a gyerekek tanulmányi színvonala tanúskodik. Csak egyetlen példa: akik középiskolába kerültek, mind megállták helyüket, azt az osztályzatot, melyet az általános iskolában elértek, megtartják a középiskolában is. Kálmán Sándornak nincs egy percnyi szabadideje sem: igazgatója a kultúrotthonnak, színdarabot tanít, kórust vezényel, Szabad Föld Téli Estét vezet, vagy a faluból régen elkerült tanulóival levelez. Mindazt, amit csinál magától értetődőnek tartja. ■— Kötelességem — mondja igazért vagyok falusi nevelő. — ak — BUQA DOKTOR üzenetei „Arany és Magdi”: Kérésükre nőgyógyász adhat feleletet vizsgálat után. „Utolsó remény”: Feltétlenül forduljon ideggyógyász szakorvoshoz. „Várady-telepi olvasó”: Buta, elmaradott emberek pletykáival ne törődjék. Értelmes emberek ma már csak mosolyognak, ha szemverésről beszélnek. Igen nincs, legyen teljesen nyugodt és nyugtassa meg szomszédasszonyát is. A hypnózist soha sem szabad szemveréssel összekeverni. „Csipkerózsa”: Panasza természetes folyamat, ne törődjék vele. „Friderika”: Feltétlen forduljon orvoshoz, kérjen lúdtalpbetétet, ami járását könnyebbé fogja tenni. „Kékszemű fiatalasszony”: Maga is, férje is vizsgáltassák meg magukat. Csak így lehet megállapítani, mi az oka a magtalanságnak. „Két szomorú lány”: Nyugodtan forduljanak orvoshoz. Naponta kétszer mosakodjanak hypermangános langyos vízzel. Ha nem használ, kapnak gyógyszert. „Egy bánatos kislány”: Bőrgyógyász szakorvoshoz forduljon. „Buksi”: Ha nagyon sok pénze van, elálló füleit plasztikai műtéttel hátravarrathatja, de ha nincs, akkor ne csináljon ebből gondot. Az a fontos, hogy egészséges legyen. „Göcseji kislány”: Ha azok az orvosok, akik vizsgálták, kezelték, nem tudták elmulasztani, látatlanban én sem tudok jobb gyógyszert ajánlani. „Egy aggódó asszony”: Szakorvosi vizsgálat kell a baj okának megállapításához. „Lila orgonák”: Ha egyébként nem beteg a haja — amit bőrgyógyász szakorvos vizsgálata dönthet el —, a korai őszülés ne izgassa. Vannak fiatal arcú, hófehér hajú nők, akik nagyon szépek, sokkal szebbek, mint a festett hajúak. „60 éves asszony”: Panaszának oka bizonyára az, hogy sokat jár, sokat dolgozik. A lábat kímélni kell. Esetleg lúdtalpbetét kell a cipőjébe, így vizsgálat nélkül ezt nehéz eldönteni. Többi kérdése jogász tanácsára szorul. az Állami faluszínház (DÉRYNÉ SZÍNHÁZ) MŰSORA JÚNIUS 3-TÓL, 9-IG Szabolcs megye: Mákvirágok — Pest megye: Mézeskalács, Doktor Pepike — Vas: Tacskó — Hajdú: Váratlan vendég — Nógrád: Tabáni legenda — Zala: A csóknak próbája — Komárom: Pénz és szerelem — Fejér: Déryné útrakél — Budapesti Déryné Színház, Mandragóra. Szülőföldemhez Bejárhattam hét országot, száz határt. Szívem olyant, mint a földed nem talált. Mezőn jártam, sok folyóban fürödtem. Nem volt meleg, simogató egyik sem, Mr' Az én lelkem erdőidnek lombja volt. Sorsom szele, hajh, de messze elsodort. Szellő sem ér és a napfény nem talál. Hegyed-völgyed, mintha holdban lenne már. Mégis mindig, a szívemben legbelül. Habod csobog és a tücsköd hegedül. Botár Béla KEDVES OLVASÓINK! Értesítjük olvasóinkat, hogy a SZABAD FÖLD eddigi apróhirdetési feladási rendszere megváltozik. Június 1-től a hirdetésért járó díjat előre kell befizetni. A hirdetés a fenti időponttól kezdve csak a pénz beérkezése után jelenik meg. A hirdetéseket és a pénzt a következő címre kell beküldeni! Magyar Hirdető, sajtó, 91 877 015—47, Bpest, V., Felszabadulás tér I. A hirdetés díja szavanként 2 forint, az első szó duplán számítandó. Valaki helyett én fizetek... Már három éve, hogy több mint egy hold földterülettel többet írtak nevemre. Ha még a földet is én használnám, nem is lenne baj, csakhogy nem a hasznát, hanem a terhét viselem évek óta. Nem kell azt hinni, hogy ezt jó szívvel csinálom. Három év óta járok a hivatalokba, hogy a föld terhétől megszabaduljak. De amilyen egyszerű volt az adósságot nevemre írni, olyan nehéz azt levenni róla. A helyi tanács ugyanis a járásihoz küldött, az meg vissza a helyihez, amivel szerintük nem ők tévedtek. A helyi tanács nem tartja hibásnak magát, így a megyéhez fordultam, ők elismerik, hogy igazzam van s annyira jutottam, hogy a földnyilvántartóban helyesbítették a téves adatot. Ennek ellenére az adót, biztosítást mégis meg kell fizetnem ez után a föld után is. Most már csak azt kell megtudnom, kit rejtegetnek a bőröm alá, ki helyett fizetek én, és kié valóban ez a föld? Ha ezt megtudom, úgy még lehet reményem arra, hogy a föld használója megfizesse a tartozását, amit helyette eddig én fizettem. De mindehhez a tanács segítsége is kellene. Filak György Galambok Zajlik az élet a szárföldi posta előtt !.. Esik eső csendesen, aztán lepereg az ereszen — a mi nyakunkba. Mégpedig azért, mert a szárföldi postahivatalba nem lehet bemenni, ha éppen itt akad dolgunk. Ugyanis a postához nem építettek feladóhelyiséget. Szabad ég alatt várakozunk, s ablakon át veszik be a küldeményeket. A napokban is az történt, hogy szakadó esőben négyen álltunk a posta előtt. Én egy táviratot akartam feladni. Egyik társam a csomagját takargatta az eső elől, egy aszszony meg a pénzét dugdosta szoknyája alá. Amikor rámkerült a sor, kaptam egy űrlapot, amelyet a távirat feladásakor ki kell tölteni. Nekigyűrkőztem hát az írásnak, s az ajtófélfának szorítottam a papírt. Dehát az meg olyan durva, hogy minduntalan elakadt a ceruzám. Zsebre gyűrtem hát a papírt és a postahivataltól két kilométerre levő lakásomon töltöttem ki így zajlik az élet a szárföldi posta előtt. Hol a szél tépdesi kezünkből a levelet, hol pedig eső veri, ha pustolja, nap égeti, függően attól, hogy milyen évszakban támad levélíráshoz kedvünk. Nem kívánunk mást, csak azt, hogy építsenek a hivatal elé egy pár négyzetméternyi alapterületű, esőtől védett szélfogót. Mert higgyék el nekünk az illetékesek, hogy hasznosabb a májusi eső, ha nem bennünket és leveleinket, hanem csak a határt áztatja. Németh János Szárföld 9 ezer malacot nevelt fel... Kajus János kiváló állattenyésztő már hét esztendeje tagja a tyukodi Előre Termelőszövetkezetnek, s ez idő alatt mint sertésgondozó 4200 malacot nevelt fel. A 66 éves kanász 50 éve folytatja mesterségét jó egészségben, és ahogy feljegyzéseiből összeszámolgatja,mostanáig 25 ezer malacot nevelt fel. A sok esztendő alatt szerzett gazdag tapasztalatát továbbra is a termelőszövetkezetben hasznosítja Okos gazda elgondolkodik ezen... A forradalmi munkás-paraszt kormány egyik rendelete megszüntette a kötelező biztosítást. Ezzel azonban nem szűnt meg annak a veszélye, hogy kár érhessen valakit. Egy-egy elemi kár nemcsak a termelői munkát, a gazdálkodást béníthatja meg, hanem hosszú ideig nélkülözésre kárhoztatja a gazdát. Érdemes számot vetni ezzel és ajánlatos önkéntes biztosítást kötni. A kötelező biztosítás megszűnése óta is számos súlyos tűzeset volt. Április elején például Mezőfalva községben öt gazda portáján pusztított a tűz, elégtek melléképületek, gazdasági felszerelések és egyéb vagyontárgyak. Három közülük biztosított, kettő viszont elhanyagolta azt. A biztosított károsultak 14 napon belül megkapták a kártérítési összeget, és hozzákezdhettek épületeik pótlásához és új felszerelések beszerzéséhez. Nem kell sajnálnunk tehát a biztosítási díjat. Nem helyes az olyan „takarékosság”, amely teljes anyagi romláshoz vezethet. Különben is az önkéntes tűzbiztosítás általában olcsóbb, mint a kötelező volt. Kétszobás, cseréptetejű lakóépület évi tűzbiztosítási díja 50 forint körül mozog, egy 5 holdas gazdaságé körülbelül 60 forint. Évi 100 —120 forint tűzbiztosítási díj elviselhető teher egy gazda számára. A tűzbiztosítás eddig a tűz, villámcsapás és robbanás által okozott károkra terjedt ki. Az új önkéntes tűzbiztosítás kiterjed a vihar által okozott épületkárokra is, ha annak összege a 200 forintot meghaladja. Az utóbbi hetekben számos ilyen kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító. Rendkívül időszerű most a jégbiztosítás is. Itt is előnyöket jelentő változás van a kötelező jégbiztosítással szemben. Most a ténylegesen várható terméshozam alapján, maga a termelő határozza meg, hogy milyen összegre kívánja biztosítani termését. A kötelező biztosítás négy éve alatt 807 ezer termelő részesült jégkártérítésben. Az idén már természetesen csak azok kaphatnak kártérítést, akik önkéntes jégbiztosítást kötöttek, vagy kötnek. A gépek szaporodásával a mezőgazdaságban is egyre nagyobb jelentősége van az önkéntes balesetbiztosításnak. A cséplőmunkára szerződtetett brigádtagok időszaki balesetbiztosítást köthetnek. Már a múlt évben is sok ezer cséplőmunkás vette igénybe ezt a biztosítást. Ugyancsak mind népszerűbbé válik a termelőszövetkezeti tagok, sőt az egyéni gazdák között is a balesetbiztosítás. A biztosításnak ez is egy olyan fajtája, amely súlyos megrázkódtatásoktól óvhat meg egy-egy bajbajutott családot. A kötelező biztosítás átszervezése önkéntes biztosítássá, nagy megterhelést jelent az Állami Biztosító számára. Ezért az Állami Biztosító felhívja a biztosítani kívánók figyelmét, hogy a lehetőség szerint maguk keressék fel a helyi vagy járási megbízottakat a biztosítás mielőbbi megkötésére. Az Állami Biztosító ugyanis az idő rövidsége miatt — miután bármelyik napon bekövetkezhet például jégverés — képtelen arra, hogy minden termelőt vagy lakóháztulajdonost felkeressen. Saját érdeke mindenkinek, hogy biztosítást kössön, mert így a bármikor bekövetkezhető kár esetére a súlyos anyagi gondok elháríthatók.