Szabad Föld, 1969. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-10 / 32. szám
1989. AUGUSZTUS 16. AUGUSZTUS 4-19. NYÁRI RUHÁZATI VÁSÁR 20—40 százalékkal leszállított árak ♦ Gazdag választék, divatos holmik Élénkülőben a háztartási,vegyi cikkek forgalma is ♦ Újdonság: rövidesen csomagolva árusítják a kenyeret Az elmúlt héten két érdeklődésre számot tartó eseményre hívta fel a közvélemény figyelmét a Belkereskedelmi Minisztérium. A ruházati kereskedelem augusztus 4. és 19. között megrendezi a hagyományos nyári vásárt, amelynek keretében — a tavalyihoz hasonlóan — mintegy 500 millió forint értékű ruházati cikk vár a vevőkre. Persze kedvezményes áron — a vásárlók 20—40 százalékkal olcsóbban vehetik meg szükséges nyári ruháikat. Az országos ruházati vásáron sokféle divatos nyári ruha kerül forgalomba. Olcsóbban vásárolhat a lakosság többféle pamut, selyem, műszál és divatos len méterárut. Gazdag a kínálat férfi- és fiúöltönyökből, pantallókból zakókból különféle női és leánykaruhákból, blúzokból, kosztümökből. Országosan — a többi között — mintegy 180 ezer nyári női és leánykaruhát, 130 ezer fürdőruhát, 100 ezer férfiinget és 190 ezer női, férfi- és gyermekszandált kínál a kereskedelem a leszállított áron. Felhívták a figyelmet az illetékesek: a leszállított ruházati cikkek ma még divatosak, de jövőre esetleg veszítenek értékükből. Tehát, hangsúlyozták a szakemberek: a kereskedelem az árleszállítással nem akar kevésbé használható holmit, úgynevezett „bóvlit” varrni a fogyasztók nyakába. Persze, azt is jó tudni, hogy az országban mindenütt nem várható sem az egységes ruházati választék, sem az egységes ár. Egyrészt azért, mert nemcsak a kereskedelemnél, hanem a gyártóüzemeknél meglevő készlet (tehát nemcsak nyári holmi) is bekerülhet a kedvezményes vásárba, másrészt pedig a vállalatok önállósága miatt a leértékelt árak is eltérhetnek egymástól. Különben a vállalatok saját hatáskörükben jelölik ki a kedvezménnyel árusító boltokat, áruházakat. Lehetséges az is, hogy minden egyes ruházati bolt nem árusít leértékelt árucikkeket. Mindenesetre felkészült a nyári ruházati vásár zökkenőmentes lebonyolítására a ruházati kereskedelem, amely sikeres félévet zárt idén: a tavalyinál egymilliárd forinttal nagyobb forgalmat bonyolított le, ennyivel több ruhát adott el a vásárlóközönségnek. ★ Budapesten, az Országos Piackutató Intézet Nagymező utcai bemutatótermében megnyílt az Új cikkek az új mechanizmusban címmel rendezett kiállítás. Az árubemutatón a gazdasági reform bevezetése óta forgalomba került mintegy 500 élelmiszer-, valamint vegyi és háztartási cikk szerepel. Jellemző, hogy manapság az ország lakossága jövedelmének több mint a felét ezekre az áruféleségekre költi, hiszen a teljes kiskereskedelmi forgalom 55—56 százalékát az élelmiszerek és a háztartási-vegyi cikkek alkotják. Kétségtelen, hogy az elmúlt másfél évben bővült az áruk választéka: mind az élelmiszeripar, mind a vegyipar több új cikket hozott forgalomba. Megélénkült a kereskedelem importtevékenysége is. A választék bővítésére az idei év első felében 34 országból hoztak be élelmiszereket és élvezeti cikkeket, örvendetes, hogy megjelentek versenyképes áruikkal a mezőgazdasági termelőüzemek is. A kiállításon 37 új konzervipari termék található, s közülük többet téeszekben készítettek. A vegyi-háztartási árucikkek iránt falun is egyre fokozódik a kereslet. Jó, hogy az ipar az utóbbi másfél évben gondoskodott a mosószerek korszerűbb gyártásáról , és ezek a fogyasztói árak emelése nélkül kerültek forgalomba. Ezért tettek szert gyors népszerűségre a kiállított mosókrémek, a különféle tisztító- és mosogatószerek. Ugyanakkor sajnos, az is tapasztalható, hogy ez a bővebb választék nem található meg maradéktalanul az üzletekben — főként a falvakban hiánycikk az éppen keresett áru. Említést érdemel még, hogy az élelmiszerek és a háztartási árucikkek egyre inkább praktikus és ízléses csomagolásban kerülnek a vásárlókhoz. S úgy látszik, a csomagolástechnika fejlődését bizonyítja, hogy végre teljesül a fogyasztók régi kívánsága: nemsokára a kenyeret is papírba csomagolva adják. A napokban megjelenő rendelkezés szerint a fővárosban és a megyeszékhelyeken 1969. szept. 1-től, más városokban pedig 1970. január 1-től kenyeret csak csomagolva szabad kiszolgálni — minden külön díj felszámítása nélkül. Persze, jó lenne, ha ez a csomagolási módszer lassanként bevonulna a falusi üzletekbe is..." Major Lajos PILLANATFELVÉTEL A vályogvető A jakabszállási határban ötven év körüli, alacsony termetű ember dagasztja, kapája fokával a fekete sarat. Meg hitelen mellén tetovált szív, homlokán ujjnyi forradás. Ahogy mondja: mindkettőt a háborúból hozta. — Tetszik tudni, kötőanyag nélkül még a legjobb szurokföldből sem lehet igazán jó vályogot vetni. — magyarázza készséggel. Aztán az sem mindegy, hogy milyen állapotban van a törek, amit a sárba ágyaz a vályogvető. A kazlak alján elrohadt geze müze hajítófát sem ér, nem fogja össze a sarat, elporlad és a vályog szétomlik, mielőtt felhasználják. — Mennyi ideje dolgozom sárral? Gyermekkorom óta. Igaz, hogy közben kiváltottam a vándorkisiparos engedélyt, két évig ollót, kést köszörültem, de nem tudtam végképp barátságot kötni az országúttal... A sógorommal alapítottuk ezt a „gyárat”, helybe jönnek a kuncsaftok a rendeléssel... Tetszik tudni, a mi vályogkészítményeinknek még a szomszéd faluban is híre van. Esőfelhő kúszik az ég tetejére, hull a zápor, percek alatt bőrig ázik az újságíró, s a vályogvető bosszúsan vakarja a fejebúbját. Alapos oka van a bosszankodásra, hiszen a délelőtt kivetett ezer vályogot laposra mosta a felhőszakadás ... Kárbaveszett félnapi munkája. — Tavaly ilyenkor kevesebb bajunk volt az időjárással, egyetlen vályogot sem mosott el az eső. De gondunk akkor is akadt. Nem volt víz a vályoggödörben, kiszáradtak még a kutak is, alig győztük erővel a vízhordást. Suttyó legénybe érkezik egy bála friss szalmával. Itt a kötőanyag, amelyet ásójával arasznyi darabokra szabdal a mester, aztán kezdődik minden elölről. A sárdagasztás, a formázás és mire a nap kibújik a felhők mögül, ott sorakozik a gyepen 300 frissen vetett vályog. — Tetszik tudni, nem szabad egy zápor miatt elkeseredni. Ha a munkát újra kezdi az ember, előbb vagy utóbb, de mégiscsak meglesz az a húszezer vályog. Abból pedig három hónapig megél a család, ha pedig összehúzzuk a nadrágszíjjal, futja kenyérre, cigarettára négy hónapig is. Dancs József SUBÁD FÖLD MINDEN MENNYISÉGBEN VÁSÁROLUNK VÁGÓJUHOT mezőgazdasági üzemektől és egyéniektől. Ár megegyezés szerint. Bpr PILIS ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET Remények és esélyek Labdarúgó-prognózis? Ezúttal nem könnyű a jóslás 1969 őszére, mert a legnagyobb kérdőjel a Magyarország—Csehszlovákia világbajnoki selejtező. Van-e azonban reális esély arra, hogy a magyar válogatott sikerrel vegye fel a harcot Marko csehszlovák kapitány legénysége ellen? Határozottan állítom: a válasz csak pozitív lehet. Szokás ma idézni az 1958-as svédországi világbajnokság előzményeit, amikor hasonlóan nehéz körülmények között váltotta meg a stockholmi repülőjegyet a magyar világbajnoki csapat. Ott voltam Oslóban, amikor a koppenhágaihoz hasonló hideg zuhany érte labdarúgósportunkat, egy, a dánokéhoz közel azonos norvég csapattal. De Szófiában mégis bekövetkezett a nem várt „csoda”: egy magabiztos, harcedzett, küzdeni tudó válogatott a bolgár fővárosban ért el jelentős sikert, s ott győzött, ahol a Puskás-féle aranycsapatnak is kudarccal kellett szembenéznie. Prága megítélésem szerint jobb színhely magyar labdarúgósikerek számára, mint Szófia. Igaz ugyan, hogy 1955 és 1969 között nem sok sikerrel mérkőztünk északi szomszédainkkal, de az is tény, hogy a felszabadulás óta Csehszlovákia Prágában egyetlen esetben sem győzte le Magyarországot. (A két vereség : 1956. 2:4, Népstadion; 1962. 9:1, Chile.) Azzal a pszichikai helyzeti előnnyel léphet tehát a strahovi stadion gyepére Sós Károly együttese, hogy jó hagyományok folytatójaként kell 90 percig szakadatlanul, megállás nélkül küzdenie, az európai közvélemény figyelmét is magára hívó mérkőzése®. Prága tehát az ősz legjelentősebb állomása, s a közönség várhatóan nagy érdeklődéssel kíséri majd a szeptember 14-i mérkőzést. Ha a csapat küzd, harcol — bármi is legyen az eredmény —, nem veszítheti el a sportkedvelők rokonszenvét. Amagyar—csehszlovák válogatott találkozó mellett természetesen fontos szerepet kap a labdarúgó-bajnokság őszi fordulója is A labdarúgó-szurkolók már most számolnak és igyekszenek választ kapni a ma is nyitott kérdésre: ki lesz a bajnok, s melyik két csapat búcsúzik a felső osztálytól. Az idei bajnokság tisztasága nem szenvedett csorbát, s csak azt kívánhatjuk, hassa át ez a szélem a magyar labdarúgás egészét. Elég egy pillantást vetni a bajnoki táblázat élcsoportjára, s kiderül, hogy kiélezett küzdelemre lehet számítani három vezető, az Újpesti Dózsa, a Ferencváros és a Honvéd között. Az Újpesti Dózsa a sziporkázóan szellemes játékot testesíti meg, a Ferencváros megtizedelt csapata az újra élő Fradi-szívben is bízhat, fiataljainak kétségkívüli tudása mellett, a Honvédban pedig az a lendület és magabiztonság imponáló, amellyel sorozatban éri el figyelemre méltó sikereit. A Rába ETO bajnoki és kupagyőzelmekkel a tarsolyában ismét magára talált, s a vidék méltó reprezentánsa, nemcsak a bajnokságban, hanem nemzetközi porondon is. A Lausanne elleni mérkőzése az EVK-ban újra nemzetközi rangra emeli az iparváros csapatát és biztosra vehető, hogy játékosai a megelőző kupaküzdelmekben hasonló becsvággyal küzdenek. Továbbjutást várunk a BEK-ben a Ferencvárostól, a KEK-ben az MTK-tól és az EVK-ban az Újpesti Dózsától. Lesz még egy fontos napirendi pontja a magyar labdarúgásnak. Labdarúgásunk helyzetét ugyanis napirendre tűzi az MTK Országos Tanácsa, hogy körültekintően, a legapróbb részletekben is figyelemmel döntsön fontos erkölcsi, anyagi és szervezési kérdésekben, mert hogy milyen a magyar futball, az nálunk kicsit országos ügy is. Szepesi György Gondoskodnak a hátramaradottakról Múlt heti számunkban hírt adtunk a kengyeli Dózsa Tsz kombájnosának halálos balesetéről. A kengyeli Dózsa Tsz székházán azóta fekete zászlót lenget a szél. Egy nagy közösség gyászolja Nachtigál Károlyt, a jó munkást, a szerető édesapát. Több, mint tíz éve tagja volt a termelőszövetkezetnek és már korábban, mint gépállomási dolgozó is itt munkálkodott. De a termelőszövetkezet nemcsak gyászol, a nagy kollektíva igyekszik részvéttel segíteni a fájdalmakon is. A vezetőség a téesz saját halottjának tekintette Nachtigál Károlyt és méltóképpen gondoskodott temetéséről. Özvegyének pedig erejéhez, képzettségéhez méltó munkát biztosítanak, és segítenek a két kis árvát felnevelni, szakmát, kenyeret adni a kezükbe. Endresz Sándor (Tudósítónktól) összesen huszonhárom év börtönre ítéltek három Borsod megyei fiatalembert. A 21 éves, büntetett előéletű Bari Győző járdánházi, a börtönben már kétszer ült, 33 éves Váradi Ferenc arlói lakos, s a szintén árnéi, 20 éves Csipkés Miklós június 10-én késő este leütötte a borsodnádasdi tsz lóistállójának 65 éves őrét, Gyárfás T. Bélát. Tettük elkövetése után elloptak három lovat, s a Bükkbe vágtattak, hogy a hegyekben, erdőkben a múlt századi betyárok módján éljenek. A lakosság segítségével a rendőrség másnap délelőtt elfogta őket, s az ózdi járásbíróság bűnszövetkezetben elkövetett súlyos testi sértés miatt a napokban ítélkezett felettük. Barit 10 évi szigorított börtönre ítélte, Váradit és Csipkést pedig hét-, illetve hatévi szabadságvesztéssel sújtotta. Tíz évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától is. A két utóbbi vádlott esetében az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Lekötők