Szabad Föld, 1974. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-10 / 10. szám
1974. MÁRCIUS 11. Művelődés és szövetkezet 1. A nagyváros és a holnap kapujában Óbudán vagyunk, ahol most sebesebben változik a világ mint másutt. A hajdan tejeskocsikat zötyögtető álmos utcák helyén hatalmas új városnegyed támadt. Csákányok verik szét a nedvesfali, a világra tenyérnyi ablakon tekintő földszintes múltat és akkora házak épülnek a roskatag hajlékok helyén, hogy egy kisebb falu népessége otthonra találna bármelyikben. Szakítva a gyakorlattal, mely a kedvezőtlen példák szemügyre vétele után mutat rá arra, ami biztató, én a holnap már ma közöttünk levő képviselőjének bemutatásával kezdem a sorozatot. Tehát a főváros harmadik kerületének híres téeszével, az Óbuda Mezőgazdasági Kertészeti Termelőszövetkezettel. Napi 1 millió Amikor belépek az emeletes irodaépületbe, már könyvek fogadnak. A bejáratnál levő „üvegkalitkában” dolgozik az adminisztráció iktatója, Szigeti Ferencné. Ő a szövetkezet könyvterjesztője is, hát közszemlére teszi az újdonságokat. Nagy a forgalma vagy kicsiny-. Nehéz megítélni. Évi 25—30 ezer forint. Ami, ha arra gondolok, hogy a fővárosban lépten-nyomon könyvesboltba botlik az ember, föltétlenül valami. És könyvön akad meg a szeme az elnök ízléssel berendezett irodájában is. Egyebek közt a Magyar Nyelv Értelmező Szótárán, melyre csak ott adnak pénzt, ahol tudják: a pontos, világos fogalmazás ugyanolyan fontos a közösségen belül, mint a kapcsolási rajz ismertetése, ha egy rádió bonyolult szerkezetében el akar valaki igazodni. Az Óbuda egyébként — bár területe csak 431 hektár — az ország legjelentősebb szövetkezetei közé tartozik. Termelésük forintértéke 2022 tag mellett munkanaponként mintegy 1 millió forint. Üvegházaik alapterülete 60 ezer négyzetméter. Szállítanak virágot Moszkvába és Londonba; saját autószervizük van, széles körű kertépítő tevékenységet fejtenek ki; zöldséget gyümölcsöt, gabonát termesztenek; vidéki téeszekkel egyszerű gazdasági együttműködés során tavaly 800 lakás padlózatához állítottak elő parkettát. A legutóbbi zárszámadás szerint a 10 órás munkanapra jutó munkadíj 142 forint volt. Milyen képzettségű gárda érte el ezeket az eredményeket? Megjegyzést kíván, hogy az 1972. évi szakmunkáslétszám azért csökkent oly nagyot, mert a pünkösdfürdői nagyszabású üvegházépítés szakembereinek egy részét a munka befejeztével átadták más munkaterületre. A halmozott termelési érték az előbb említett évek során így alakult: 1968-ban 91.3; 1970-ben 264.9; 1972-ben 269.6, a legutóbbi zárszámadáson pedig 325,4 millió forint. Ez utóbbi úgy, hogy az előző évit 21%-kal meghaladó termelést a korábbihoz képest csupán 7%-kal megnövelt létszámmal biztosították. S az emberi oldala mindennek? A kis dolgoknál kezdték. A pártszervezet például akciót indított, hogy azok a párttagok, akik nem végezték volna el az általános iskola nyolc osztályát, mihamarább pótolják a hiányukat. Önálló általános iskolai osztálya van a téesznek ilyen öregdiákokból. A 30 tanuló munkaidő-kedvezményt kap, a szövetkezet látja el őket a könyvvel, füzettel, vonalzóval —minden tanszerrel. Marci bácsi iskolában Előttem a megállapodás, amely szerint Bori Béla, a téesz oktatási osztályvezetője (ilyen funkció is van itt!) megállapodást kötött Hegedűs Ferenc tanárral. E szerint a pedagógus „vállalja, hogy a tsz-tagok részére rendezett ált. isk. nyolcadik oszt. tanfolyam hallgatóinak 1974. febr. 27-től kezdve hetenként a szerdai napokon du. 5 órától kezdve három tanítási órában számtanból, mértanból, fizikából és helyesírásból korrepetálást ad..." A tanár tiiszteletdíját a téesz fedezi. A tanulók között van a 61 éves régi téesz-tag, raktáros Stumpf Márton. De beült az iskolapadba a 17 tagú vezetőség egyik tagja is, mert tudja: ahhoz, hogy a gazdaság bonyolult ügyeiben eligazodjék, kevés az eddigi végzettsége. Négy házaspár van az ily módon tovább tanulók között. Önálló marxista középiskolája van a téesznek, annak anyagát 32-en tanulják. Iskolákban és tanfolyamokon összesen 350- en bővítik ismereteiket. A szövetkezet tagsága a TOT-on és a MSM-en keresztül versenyfelhívással fordult az egész parasztígy alakult 1968-tól a téesz tagságának és alkalmazottainak iskolai végzettsége: Sághoz. Vállalták, hogy az V. ötéves terv végéig az akkor 55 éves korú, tagságig bezáróan, létszámuk 90%-a elvégzi az általános iskola nyolc osztályát. Mint a karikacsapás ? Az Óbuda kulturális bizottsága ügyrendjének megfelelően műszaki csoportokat szervez, munkásakadémiákat hoz létre, irányítja a közönségszervezést, különböző oktatási kereteket teremt, s tagság világnézeti, erkölcsi, művészeti ismereteit gyarapítására. Költségvetési fedezetet biztosít, a téesz irodalmi kör, tánccsoport, énnekkar és citerazenekar fenntartására. Az utóbbi már be is mutatkozott a tagságnak a zárszámadó közgyűlésen. Őszinte sikert aratott. Könyvtárat kívánnak létesíteni, kulturális tábort a fiataloknak, könnyűzenei klubot és ahhoz együttest. Megy minden mint a karikacsapás? Inkább azt mondanám: tudják, mi munka vár rájuk. Vagy legalábbis végiggondolják. És hogy ez mennyire nem könnyű, arra csak egy példát! Sorra kérdezek tíz tagot, nem arról, hogy mit látott mostanában színházban, hanem arról, mit nézne meg szívesen. Nyolcan egyetlen színdarabot sem tudnak megnevezni amihez jegyet váltanának. Egy idősebb férfi azt mondja: „Én Gárdonyitól A bort nézném meg a Nemzetiben.” (Istenem, ha nem tévedek, az hajdan volt, középiskolás koromban szerepelt utoljára az ország első színpadán!) Egy negyvenes asszony pedig kérdéssel válaszolt kérdésemre: „Van kedve az embernek Óbudáról egész napi munka után beutazni Pestre színházba?” Az elnök, Varga Ferenc, aki napi 13 órát dolgozik, s akit hat elemivel ért a felszabadulás, de azóta diplomát szerzett a Vörös Akadémián, tanári képesítést a mezőgazdasági ismeretekből, s hamarosan üzemmérnöki végzettséggel szaporítja nem mindennapi iskolázottságát, így felel, amikor megkérdem, hányszor volt mostanában színházban és moziban: „Nyolc éve amióta itt vagyok kétezer voltam színházban, s egyszer moziban ... az utóbbinál el is aludtam a fáradságtól...” Bajor Nagy Ernő (Folytatjuk) Egyetem vagy főiskola 18 25 49 58 Felsőfokú és középfokú technikum 42 77 112 100 Gimnáziumi érettségi 25 44 98 94 Szakmunkás 389 399 769 477 1968 1970 1972 1974 Ebben az évben is meghirdették a Kis Jankó Bori matyó népművész emlékére alapított pályázatot. Képünkön Csikós Sándorné a pályaművét készíti SZABAD FÖLD . Mit csinál a gyártásvezető? — Amennyire én értek hozzá, s mint néző próbálom meghatározni, a gyártásvezető gazdasági, szervezési ügyekkel foglalkozó mindenes. — Majdnem jó a meghatározás, csak egy kicsit „pongyola’’ — mondja Falmann Ferenc, a Televízió gyártásvezetője. Minden műsor, produkció elkészítéséhez, megvalósításához egy művészeti és egy gazdasági felelős, irányító kell. Az előbbi maga a rendező, a második pedig a gyártásvezető. A rendező határozza meg tulajdonképpen a másik munkáját olyanformán, hogy a gyártásvezetőnek kell megvalósítani a pénzügyi, szervezési stb. úton a rendező művészi elképzeléseit, követelményeit. — Hogyan kezdődik ez a munka? — A kiindulópont a forgatókönyv. Ebből tudjuk meg ugyanis, hogy milyen stílusú, műfajú műsor készül. Ezután a szükséges feltételeket figyelembe véve elkészítjük a gyártási tervet és a költségvetést. — Mit tartalmaznak ezek? — Elsősorban a produkció anyagi feltételeit, a megközelítő kiadásokat. Másodsorban a különböző adminisztratív dolgokat. Ez jelenti a közreműködők, színészek egyeztetését, az operatőrök, sminkesek, ruhatervezők beosztását, a próbatermek, stúdiók biztosítását. — S ha ez a terv esetleg meghaladja a televízió általános költségvetésében előirányzott összeget? — Akkor természetesen megpróbáljuk csökkenteni, úgy, hogy például kevésbé drága anyagokból készítjük el a ruhákat, díszleteket, szóval igyekszünk takarékoskodni, ahol csak tudunk. — Mi következik ezután? — Ha a stábértekezlet elfogadta a gyártási tervet, akkor elkészítjük a szerződéseket, megrendeljük a ruhákat, díszleteket, megszerezzük a műsorhoz szükséges egyéb kellékeket. — Mi a teendő olyankor, ha valami nem az előirányzott programnak megfelelően megy, ha valamilyen változás van? — Azonnal intézkedünk. A diszpécser osztálytól kérünk új időpontban stúdiót, operatőröket, tehát technikai személyzetet és amire még szükség van. Itt mindennek időben meg kell lennie. Apró gondatlanság vagy felelőtlenség miatt nem alvadhat fenn a munka. Éppen ezért is vagyunk jelen végiig a felvételeknél, a műsor valódi megszületésénél, hogy ezeket a kis hibákat is megpróbáljuk a legminimálisabbra csökkenteni. De nem fejeződik be a munkánk a már elkészült műsor után sem. Ezután készítjük el az „utalásokat” vagyis fizetjük ki a közreműködők tiszteletdíját, archiváljuk a produkciót, amennyiben filmre rögzítették, összeállítjuk a már végleges költségkimutatást, megjelölve a különböző összegek rendeltetését és elkészítjük azárójelentést. Itt fejeződik be tulajdonképpen a gyártásvezető munkája. — Bizonyára van segítsége ebben a bonyolult és felelősségteljes munkában? — Persze. Ezt a munkakört a felvételvezetők látják el, ők a mi tulajdonképpen jobbkezünk. Belőlük is gyártásvezető lesz később, ha elvégzik a gyártásvezetői tanfolyamot, persze ehhez a gyakorlaton kívül legalább közgazdasági technikumi érettségi kell. Befejezésül hadd kérdezzek még valamit: mint gyártásvezető, tehát gazdasági és pénzügyi szakember, otthon is Ön kezeli a kasszát? (Ez a sok pont valami olyasmit jelent, mint amikor a képernyőn megjelenik. Adáshiba.) Berkes Zsuzsa