Szabad Föld, 1978. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
4 SZABAD FÖLD Az adott szó kötetez... Sikerrel zárult közös akciónk Ezév elején a termelőszövetkezetekben dolgozó szocialista brigádvezetők II. országos tanácskozásának javaslatára a közös gazdaságok kiegészítették korábbi munkaversenyvállalásaikat és újabb felajánlásokat tettek. A 10 ezer szocialista brigád közel 150 ezer tagja teljesítette vállalását. Pénzben kifejezve ez megközelíti az 1 milliárd 600 millió Ft-ot. De számokkal aligha mérhető az a többletmunka, amelynek eredménye számos iskolai tanterem, óvoda, bölcsőde felújítása, a versenyközösséget formáló hatása. Dr. Czimbalmos Béla, a TDT főtitkára ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Gazdasági és társadalompolitikai célkitűzéseink teljesítése, az idei feszített terv megvalósítása e szervezett erő nélkül — amely újabb nagyszerű emberi értékeket hozott felszínre — elképzelhetetlen lett volna. Több és hatékonyabb termelést jelentett, a szövetkezetben dolgozók szakképzettségét, műveltségét fokozta.” A közös cél az volt, hogy többet, jobbat termelni olcsóbban, de a megvalósítás módszerei különbözőek. Éppen ezért a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kezdeményezésére szerkesztőségünk a Falurádióval szeptemberben közös akciót indított. Kértük a termelőszövetkezetekben dolgozókat, elsősorban a szocialista brigádokat, hogy írják meg, milyen eredményeket értek el idei tervük teljesítésében. Tegyék közkinccsé jó munkamódszereiket, a vállalásaik teljesítését segítő ötleteiket, újításaikat. Nos, mi is elkészíthettük saját mérlegünket: több mint 800 levél érkezett felhívásunkra, amelyek közül a legjobb 80-at a TÓT könyv formájában megjelenteti, főleg azokat, amelyek más üzemben is megvalósítható módszereket tartalmaznak. Ezek közül nagyon sok foglalkozott technikai újításokkal. Éppen ezért a TÓT 1978-ban meghirdeti újabb pályázatát Újítások a szövetkezetekben címmel. De ez csak úgy válhat közkinccsé, ha minél többen a gyakorlatban látják az ötleteket. Segít ebben az a lehetőség, hogy az Agromasexpo áprilisi bemutatóján helyet kapnak a szövetkezeti újítások is.. . S még egy gondolat a jubileumi munkaverseny kapcsán. Kétségtelen jelentős állomása ez a brigádmozgalom fejlődésének, de a hiányosságokra is felhívta a figyelmet. Ma még közel 300 olyan termelőszövetkezet van az országban, ahol a szocialista brigádmozgalom kialakításában eddig az első lépéseket sem tették meg. Mozgósító volt tehát 1977, mert főként Szabolcs és Tolna megye sok termelőszövetkezetében 1977-ben alakították meg az első brigádokat. B. B. Tolna, Baranya és Fejér megyében több mint 200 ezer fogyasztót látnak el propán-bután gázzal a Déldunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat pincehelyi üzemegységéből. A töltőállomáson évente 28 ezer tonna gázt használnak fel a két és fél millió palack megtöltésére. (MTI-fotó: Bajkor József) NAPIRENDEN: A ZÖLDSÉG-PROGRAM SZÁMVETÉS és előretekintés. Címszavakban szólva ez a két alapvető szempont határozta meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának évzáró ülését. A 125 tagú testület, karöltve a területi szövetségek elnökeivel és titkáraival — az elnökség írásos előterjesztése, valamint dr. Czimbalmos Béla főtitkár szóbeli kiegészítője alapján — ugyanis a mezőgazdasági szövetkezetek 1977. évi munkáját értékelte, illetve ebből eredően a küszöbön álló esztendő feladatait vette számba. Nos, miként az általános értékelést adó felszólalásában dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár is megállapította: jeles esztendőre tesz pontot a magyar mezőgazdaság. Alátámasztja ezt a véleményt több ágazat kiemelkedő termelési eredménye, a búza eddigi egy hektárra eső legmagasabb hozama, a kedvezőtlen időjáráshoz viszonyított jó kukoricatermés, az egy tehénre jutó 3000 liter fölötti fejési átlag , továbbá a zöldségtermesztés, valamint a háztáji, és kisegítő gazdaságok biztató eredménye. Ebbe az általános képbe (ami mellett természetesen nagyon sok szó esett a gondokról, az elmaradott termelési ágazatok fejlesztéséről is, jól illeszkedik közös gazdaságaink, a termelőszövetkezetek elismerésre méltó 1977-es erőfeszítése, teljesítménye. Az országos célkitűzések egyetértő és cselekvő visszhangra találtak a termelőszövetkezeti tagok körében, a jobb munkát elősegítette a jubileumi vetélkedő. Az elmúlt esztendőben — az előzetes számítások szerint — a termelőszövetkezetek az országos átlagnál is eredményesebben, 15 —16 százalékkal növelték a termelést. A növénytermesztés értéke ezen belül16—17 százalékkal, az állattenyésztésé pedig 11 százalékkal emelkedett. , A JELENTŐSÉGÉHEZ méltóan kiemelkedő szerepet kapott a TÓT- ülésén a zöldségprogram végrehajtásának elemzése, a tanulságok számbavétele és a további tennivalókat öszszefoglaló ajánlás megvitatása. Mint az előterjesztésből, de a hozzászólásokból is kiderült, a zöldségtermesztés fejlesztésére elfogadott kormányprogram — a korábbi évek lanyhulása után — 1977-ben föllendítette a termelési kedvet és érezhetően javította a lakosság ellátását. Számszerűen kifejezve hazánkban az V. ötéves terv második esztendejében — 1975-höz képest — 40 százalékkal növekedett a zöldségtermesztés, így aztán mind a hazai piacra, mind pedig külföldre gazdagabb választékú és mennyiségben is több zöldségáru jutott. Más szóval sikerült megteremteni a kínálati piacot. Hozzájárultak ehhez a háztáji és kisegítő gazdaságok is, és nagyon fontos szerepet töltöttek be a termelési rendszerek. Amíg a nyolc zöldségtermesztési rendszer 1976-ban 9 ezer hektáron dolgozott, 1977-ben a területük 19 ezer hektárra növekedett. Hozamaik meghaladták az országos átlagot , s ami szintén örvendetes, már ezek a rendszerek is túljutottak a kezdeti nehézségeken, irányító és a szakmai gárdájuk egyre inkább megfelel a magasabb követelményeknek. Az agráripari egyesülések ugyancsak fontos szerepet vállaltak és töltöttek be a zöldségprogram végrehajtásában. Terveikben széles körben kibontakozott a szakosított nagyüzemi termelés — és ennek a vertikális kapcsolatrendszere. Év közben — mint ismeretes— viták, feszültségek, kisebbnagyobb zavarok is támadtak a termelőgazdaságok, a feldolgozó, illetve a felvásárló vállalatok között. Az átvételi, a minősítési árviták bizony olyan érdekütközéseket is kiváltottak, amelyek nem törvényszerű velejárói, a kereskedelmi tevékenységnek. Emellett a viták egy csoportját- a helytelen termelői magatartás (bejelentés nélküli szállítás, szerződésszegés stb.) is szaporította. RÉSZLETESEN foglalkozott a tanácskozás e negatív jelenségekkel is, és egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a jövőben tovább kell javítani a termelők, a felvásárlók és a feldolgozók közötti együttműködést. Az „Ajánlás” pedig, amit a tanácskozás az elhangzott javaslatokkal kiegészítve hagyott jóvá, részletesen tartalmazza a zöldségprogram továbbfejlesztésének 1978. évi feladatait, a nagyüzemek és a területi szövetségek tennivalóit. — sp. — Téli bosszúság A külső major, ahová az ágazatvezetővel érkeztünk, öt kilométerre van a falutól. Itt a növendékmarhatelep tágas kifutóval, szabadtartásos itatóval. Fagyott az éjjel és az itatóvályúba befagyott a víz. Emiatt méltatlankodik az ágazatvezető. Előkerül a növendékeket gondozó legény, aki azt hajtogatja, hogy ő nem ludas a dologban, hiszen ő az esti itatáshoz csak félig töltötte a vályút, holott a nyolcvan üsző ennél rendszerint többet fogyasztott. , — Mikor? — kérdezi az ágazatvezető. A legény nem válaszol. Lapátot ragad, feltöri a vályúban a jeget és kitakarítja a szabadtartásos itatót. Közben káromkodik. Szidja a deres vízcsapot, a berozsdásodott vályúdugót... Jegyzetelni próbálok, de elgémberednek az ujjaim,s megértem a szabadban foglalatoskodók bosszúságát. Tél van, vegyük tudomásul. (d sincs) 1978. JANUÁR 1. Győr megye: nők a közéletben — A népfrontkongresszus nyomatékosan hívta föl a figyelmet arra, hogy a mozgalomnak támogatnia kell a nők bekapcsolódását a társadalmi munkafolyamatokba, a közéletbe —■, kezdte a beszélgetést Fördős Andrásné, a Győr-Sopron megyei népfrontbizottság titkára, akitől tájékoztatást kértünk a nők közéleti tevékenységéről, az ezzel kapcsolatos megyei eredményekről. — Van-e különös jelentőssége annak, hogy a társadalmi életben a nőpolitika külön kérdésként szerepel? — Igen is, nem is. A nők közéleti tevékenysége elválaszthatatlan része társadalmi életünk demokratizmusának, ennyiben nincs külön „nőkérdés”. Abban viszont már van, hogy a nőket — munkahelyi és családi elfoglaltságuk mellett — külön is igyekszünk minél nagyobb számban bekapcsolni a közösségi tevékenységbe. — Hogyan van ez Győr- Sopron megyében? — Ha adatokra, kimutatásokra gondol, szívesen ismertetem őket, de megjegyezném: a számok mögötti konkrét tevékenységet, a szívesen végzett társadalmi munkát, a növekvő művelődési igényeket kell látni. Ez a lényeg, mert csak így van valóságos tartalma a kimutatásoknak. Például: az 1976—77-es oktatási évben 196 különféle tanfolyamot szerveztünk nők számára a megyében. Ez jó adat, de úgy teljes, ha hozzátesszük azt is: ezeken a tanfolyamokon több, mint 20 ezren vettek részt. Működik a megyében 59 népfrontklub, illetve szakkör, amelyek — hogy úgy mondjam —, „a közéletre nevelés színterei”. Nos, ebben az a jó, hogy a rendezvényeket, az előadásokat egyre többen latolgatják, közöttük növekvő számban olyanok, akik „nem politizálnak”, de szívesen szereznek új ismereteket a kismamák iskoláiban, a nők akadémiáján, és így tovább. Innen már csak egy lépés az, hogy a lányokban-aszszonyokban kialakuljon az igény a nagyobb tájékozódásra, az aktívabb közreműködésre. — Néhány megyei adattal alátámaszthatná ezt? — Szívesen. Jelenleg a népfrontelnökségek tagjainak 34,3, a bizottságok tagjainak 33,5 száraléka nő. A munkabizottságokban több mint 3 ezren végeznek igen hasznos munkát... És miután a nőpolitika nemcsak kizárólagosan „nőügy”, szoros együttműködést valósítunk meg a Szakszervezetekkel, aKIS-szel, a TSZ-szövetségekkel, a munkahelyekkel. — A nők bekapcsolódása különböző társadalmi munkákba szintén fontos terület. — Igen. Általános megyei tapasztalat, hogy a nők nemcsak a részvevői,hanem kezdeményezői is a lakóterület szépítése és csinosítása érdekében meghirdetett társadalmi akcióknak. Nőaktíváink folyamatosan figyelemmel kísérik a szolgáltatások, a kereskedelmi ellátás helyzetét is. Részt vállalunk abból a széles körű társadalmi öszszefogásból, amely a nyugodt, békés öregkorért, az idős emberek megbecsüléséért folyik. A megye szociálpolitikai tevékenységéből is kiveszik részüket az asszonyok. Pannonhalma társadalmi munkával épített óvodája a helyi nőbizottság kezdeményezésére és mozgósító munkája eredményeként létesült A Tét községben építendő nyolc tantermes iskola társadalmi munkáinak szervezését egyik fontos feladatának látja a helyi nő- és rétegpolitikai bizottság. Úgy hiszem, ez elegendő példa ... — Igen. És további jó munkát kívánva, köszönjük a beszélgetést. D.F.