Szabad Föld, 1985. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-29 / 26. szám

1985. JÚNIUS 29. Családi üdülések A július és az augusz­tus — a nagy nyári va­káció — a családi ü­dülé-­­ sek klasszikus időszaka. A két- vagy többgyerme­kes családok számára az idegenforgalmi hivatalok ajánlataiból válogatva igyekszünk ezúttal ötlete­ket adni a nyaraláshoz és tartalmas kikapcsolódás­hoz. A Soroksári-(Ráckevei) Duna-ág kellemes, csen­des kis falvaiban, üdülő­helyein a nagycsaládosok­nak külön kedvezménnyel kínál nyaralóházakat a Dunatours. Ki-ki választ­hat: Szigetszentmiklóson, Szigethalmon, Délegyhá­zán, Szigetbecsén, Sziget­­szentmártonban, Makádon, Dunavarsányban, Dömsö­­dön, illetve Ráckevén is kaphatók szobák, ame­lyekben általában négy személy számára van hely. Ráckevén, a té­vé szálló portáján hor­gászengedélyt lehet vál­tani, s ugyanitt hor­gászból, csónak, vízisí, va­lamint motorcsónak is bé­relhető. A hotel területén lovasiskola működik, a gyakorlott lovasok túra­lovagláson vehetnek részt. Azok pedig, akik Rácke­­vével kívánnak megismer­kedni, nemcsak gyalogo­san barangolhatják be a városkát, hanem lovas­­hintóval is — ezt a prog­ramot a helyi idegenfor­galmi hivatal szervezi. A Borsod Tourist a Zempléni-hegység leg­szebb részén, a hollóstetői turistaházba várja a csa­ládokat. Ajánlatuk: egy­hetes üdülés, félpanziós ellátással. Komárom me­gyében a hegyvidéket ked­velők számára két helyen is szervez családos üdülést a Komtourist. Koppány­­monostoron összkomfortos nyaralóházakban egyhetes nyaralást ajánlanak tel­jes ellátással, és a gyer­mekeknek jeletős kedvez­ményt adnak a részvételi díjból. Komáromban há­romágyas motelszobákban tudják elhelyezni a ven­dégeket, és ott is gondos­kodnak az ellátásukról az egyhetes üdülés alatt. A fazekasmestereiről hí­res, a Vértesben lévő Csákváron az Alba Tou­rist magánházaknál kínál szállást. A szép fekvésű község látnivalói közé tar­tozik a Guba-hegy sziklás oldalában feltárt jégkor­­­szakbeli barlang, a volt Esterházy-kastély és a Vértes-múzeum. A Sziget­köz pormentes levegőjé­vel, csendjével még min­dig azon ritka tájaink kö­zé tartozik, ahol az üdü­lés teljes kikapcsolódást ígér. Programtani für­dést, csónakázást, sziget­közi barangolásokat ajánl a szervező, a Ciklámen Tourist. Csongrád község a mai napig megőrizte a régi te­lepülésformát konzerváló faluközponját, ahol rusz­tikus bútorokkal berende­zett, népi műemlékházak­ban fogadják az üdülőket, akik — a Szeged Tourist ajánlata szerint — na­ponta egy főétkezést is kapnak. A Baranya me­gyei falvakban — Pécsvá­­radon, Magyaregregyen, Magyarhertelenden, Bük­­kösdön — teljes ellátással kínál egyhetes üdülést a családoknak a Mecsek Tourist. A tájékozódást meg­könnyíti, hogy az idegen­forgalmi hivatalok ajánla­tairól a megyeszékhelye­ken lévő irodákban, Bu­dapesten pedig a Hunga­­rotours VII., Akácfa u. 20. sz. alatt lévő irodájában is adnak felvilágosítást. A családos üdülési le­hetőségekről, az árakról,­­ a turnusok idő­pontjáról és más kérdések­ből a Tourvi­­lliMlll.'lMll’l­Form­ 179-800- as telefonszá­­mán is lehet tájékozód­ni. Ismét felhívjuk a figyelmet: olvasóink szá­mára a Tourinform egy új lehetőséget is kínál. Vállalkoznak rá: ha van olyan kérdésük, amely a hazai üdülésekkel, utazá­sokkal kapcsolatban külö­nösen érdekli önöket, és azt — a Szabad Földre hivatkozva — megírják címükre (Tourinform szer­kesztőség, 1364 Budapest, , Pf. 4.), hamarosan sze­mélyre szóló választ kap­nak tőlük. Még egyszer a stégekről Lapunkban megemlé­keztünk már a stégrende­letről, az első tapasztala­tok azonban azt mutat­ják, hogy a több tízezer érdekelt személy bővebb információkra szorul. Először is jó tudni, hogy nem csupán a Balatonon, de mindenütt, bármely magyar vizen új enge­délyt kell kérni a már lé­tező horgászán­osokra is. A kérelmet a Balatonon a már említett Siófoki Vízügyi Kirendeltséghez, a Ráckevei Dunán pedig a Középdun­avölgyi Víz­ügyi Igazgatósághoz (Bu­dapest, VIII., Rákóczi út 41.) kell beadni. A Velen­cei-tavon kár fáradozni, mert oda nem adnak ki engedélyt. A többi vize­ken a tanács, vagy vala­melyik más szerv az il­letékes, ezért a kérelem benyújtása előtt ajánlatos a horgászegyesületben ér­deklődni. Idő egyébként még van, mert a benyúj­tási határidő december 31. A hatósághoz már be­érkeztek az első kérelmek. A tapasztalatok nagyon vegyesek. Szép számmal érkeznek „fecnik”, ame­lyekből legfeljebb az de­rül ki, hogy ki a kérelme­ző. Ezért nyomatékosan hangsúlyozzuk: nagyon fontos, hogy a stég helyét pontosan meghatározzák. Tehát mily­en vizen, me­lyik parton, kinek a telke előtt áll. A telek helyrajzi számát is közölni kell. Jó az is, ha megadják, hogy melyik folyamkilométer táblától, milyen irányban, hány méterre található. Le kell írni magát a hor­gászá­llást is. Milyen szé­les, milyen hosszú, van-e bejárója, és ha van, an­nak a méretei is szüksé­gesek. Az engedélyeket ugyanis helyszíni bejárás alapján fogják majd ki­adni, és ehhez nélkülöz­hetetlen, hogy pontosan azonosítani tudják. Bizonyos esetekben az engedélyezési eljárás szin­te formális lesz. Például, aki a Ráckevei Dunára 1980 után kapott enge­délyt, annak elegendő, ha ezek számát közli, mert abból a stéget azonosíta­ni tudják. Volt azonban ezt megelőzően is egy ,,le­galizálási” eljárás, amikor a stégekre apró fémla­pocskát szögeztek, rajta számmal. Ezeket már nem biztos, hogy csupán a szám alapján azonosítani tudják, tehát fontos a már közölt adatok leírása. Az országot járva meg­figyelhető, hogy számos vizünkön valóságos stég­­építési láz tört ki. A sporttársak úgy számol­nak, hogy beadják a ké­relmet úgy, mintha ez a stég már régen ott állna, és akkor megszabadulnak az új stégekre vonatkozó engedélykérési procedú­rától. Érdeklődtünk a víz­ügynél, ahol azt a felvilá­gosítást kaptuk, hogy az ilyen élelmes emberek már most számíthatnak a kemény bírságokra. Köz­vetlenül a rendelet meg­jelenése után, április első napjaiban ugyanis a fenn­álló helyzetet légifotókon rögzítették. Akinek a stégje ezen a fotón nem szerepel, az engedély nél­küli építkezőnek számít, és büntetés jár neki. F. B.4 vasúti átjáró közel­ése a vasút és közút ke-# ■BKtezése — bármilyen biztosítási rendszer mű­ködjék is ott: fénysorom­pó, karos s­orompó stb. — mindig a fokozott veszély leg­ye a gépjárművezetők számára. A vasúti átjáró ugyanis olyan zónát je­­ent, amelyen belül a ve­­zető nem tévedhet a dön­­éseiben, nem lehet figyel­­metlen és nem mulaszt­­hat el egyetlen elővigyá­­zatossági intézkedést sem! A vasúti átjáró megköze­­ítésekor nem véletlenül fja elő a KRESZ — té­­elesen is — a fokozott óvatosság követelményét, és kapcsolja ehhez a mér­őkért sebesség igényét, fokozott óvatosság, mér­­ékelt sebesség! E kettő, a megvan, a járművezet­ő megnövelt figyelmének az eredményeként, akkor elegendő ahhoz, hogy megteremtse a vasúti át­járón való áthaladás biz­tonságát. A fokozott óvatosság ez esetben a teljes körű ész­lelést, figyelmes körbete­kintést kívánja meg. Nem lehet vasúti átjáróhoz úgy közelíteni, hogy közben nem érezzük meg ma­gunk is a volán mellett, hogy egy bizonyos feszült­ségszinttel magasabb már a készenlétünk, koncent­ráltabban figyelünk ma­gunk köré, s már nem­csak az út forgalma lesz fontos a számunkra, ha­nem a keresztező sínpá­lyák beláthatósága is és általában az egész kör­nyező terület jó áttekint­hetősége. Ezen múlik az­tán, hogy mennyire fog­juk mérsékelni a jármű­vünk sebességét. Egy bi­zonyos: minél kevésbé va­gyunk biztosak abban, hogy nagy területet, nagy biztonsági zónát át tu­dunk tekinteni magunk körül, annál inkább kell csökkentenünk a sebes­séget. A sebesség mérsék­lésének mértéke mindig a beláthatóság függvényé­ben alakul. A fokozott óvatosság ennek a tudá­sát jelenti... KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Az idős emberek közle­kedési baleseteinek oka — az esetek túlnyomó több­ségében — a figyelmet­lenségük. Ezt állapítják meg legfontosabb követ­keztetésként a hazai és a nemzetközi közlekedésbiz­tonsági kutatók. Az idős közlekedők ugyan igyek­szenek a szabályok sze­rint mozogni az úton, s tudatosan nem is vállal­nak kockázatot pl. a sza­bálytalan átkeléssel; a baj azonban az, hogy bizonyos esetekben és helyeken túl­zott biztonságban érzik magukat, s nem figyelnek a körülöttük zajló közle­kedésre Azt hiszik, hogy minden járművezető jól látja őket, s alkalmazko­dik hozzájuk. Emiatt van az, hogy a nemzetközi bal­eseti statisztika szerint is az idős gyalogosok leg­többször . ..frontálisan” ütköznek a gépjárművek­kel, s a baleseteknek mintegy 80-90 százaléka ez a saját hibás magatar­tásuk következménye! A vizsgálatok három jellegzetes baleseti típust emelnek ki, amelyekre kü­lönös módon felhívják a járművezetők figyelmét. Az idős gyalogos a leg­többször, váratlanul, hir­telen lép le az úttestre, akkor is, amikor pedig láthatná, hogy a jármű túl közel van már hozzá. Hasonló gyakorisággal lépnek elő a parkoló jár­művek közül, vagy pl. a megálló busz vagy más, látást takaró tárgy mögül. A harmadik leggyakoribb baleseti ok, hogy az idős gyalogos átkelés közben hajlamos az úttesten hir­telen megállni, s mikor a járművezető azt hiszi, hogy elengedi őt, akkor mégis megindul­ előre­, vagy hátralép, esetleg visszaszalad. Nem vélet­len, hogy az idős gyalo­gost mindig a kocsik ala­csony sebességénél (50 km/óra alatt!) éri baleset. Az idős ember szabály­­sértéseinek sorrendje a következő: hirtelen úttest­re lépés; álló jármű, vagy más akadály elől való ki­lépés; tilos jelzésen, til­tott helyen való áthala­dás ... Petress István A gombák kalapja Angol kutatók tanulmányozták, hogy miként befo­lyásolja a bazídiumos gombák fejlődését (ebbe a fő­osztályba több ehető gomba is tartozik) a fény és a föld vonzereje, miként hatnak e tényezők a termőtest alakjára, nagyságára és növekedésére. Sikerült kimu­tatniuk azt a szabályozórendszert, illetve annak össze­tevőit, amely közrejátszik abban, hogy a gomba ka­lapjának az állása vízszintesen legyen, és a termőré­teg a kalap alsó felén helyezkedjék el. E tényezők sze­repet játszanak a sprórák szélesebb körű elterjesztésé­ben. A gomba fiatal tönkje a kalap kifejlődését megelő­zően az oldalt elhelyezett fényforrás irányában növek­szik; amint azonban a kalap szétterjedt, a gravitációs erő kezd hatni, s ettől fogva a növekedést szabályozó tényező az úgynevezett negatív geotropizmus. (A ne­gatív geotropizmus abban nyilvánul meg, hogy a talajt behálózó élelemszerző gombafonalak, a hifák lefelé nő­nek, ellenben a tönk felfelé nő.) Kísérletképpen mes­terséges kalappal beárnyékolták a fiatal tönköt és az függőleges irányban növekedett, vagyis a fényhatás (a fototropizmus) kiküszöbölése esetén a negatív geotro­pizmus — amely az erősebb fényhatással szemben „alulmaradt” — felülkerekedett. A kísérletek azt is bi­zonyították, hogy a termőréteg a fénytől távolodni igyekszik, a kalap a beeső fényre derékszögben fejlő­dik. Ezek szerint a gomba kalapja nemcsak a spórá­kat a csapadéktól megvédő ernyő, hanem a napernyő szerepét is betölti. Mi történik dohányzáskor? A hazai cigarettaforgalom — a több nyugati ország­ban tapasztalható tendenciával ellentétben — nem­hogy csökkenne, hanem évről évre valamelyest nő is. Felmerül a kérdés: mennyire ismerik a dohányzók — a dohányzás egészségkárosító hatását? • A beszippantott dohányfüsttel nikotin és különböző égési termékek jutnak a szervezetbe. Száz cigaretta el­szívásánál 5-10 gramm kátrány képződik, amelyben rákkeltő anyagok is vannak. A tüdőből a nikotin és a kátrányszármazékok a vérkeringésbe jutnak, annak út­ján az idegsejtekhez. A nikotin elsősorban az akara­tunktól független testműködéseket irányító, ún. vege­tatív idegrendszert befolyásolja károsan, hatására m min­­denekelőtt a legfinomabb véredények, a hajszálerek szűkülnek össze, de létrejöhet a verőerek görcsös ösz­­szehúzódása is. A vérkeringésben így beállt zavarok a dohányzás abbahagyásával elmúlnak, de sokévi do­hányzás állandó vérkeringési zavarokat okozhat. A do­hányfüst ingerli a gyomoridegeket is, gyomorhurut, ét­vágytalanság léphet fel. A nikotin eltompítja az ízlelő idegeket, így a dohányos fűszeresebb ételeket kíván, aminek eredménye a túlzott gyomorsavtermelés. A dohányzáskor beszippantott kátrány először a lég­utak nyálkahártyáin rakódik le. A szervezet védekezik ellene, ki akarja a kormot dobni, ezért köhögés áll be (idült hörghurut). De a védekező erők 20—30 év alatt kimerülnek, a gyulladásos légutakban könnyen kelet­kezik rákos daganat. A tüdő rákos megbetegedését ma már határozott összefüggésbe hozzák a dohányzással. A szakirodalomból jól ismert a dohányzás egészség­károsító hatása, a terhesség és szoptatás időszakában a nőknél, valamint a menstruációs ciklus zavarát előidé­ző hatása a serdülő lányoknál. Hangirányítású hajó A japán hajóépítő ipar sokáig a világ élvonalába tartozott, de a sikeres évek után bizonyos visszaesés következett. Ebbe persze nem nyugodtak bele s most ismét hallatnak magukról a távol-keleti hajóépítők. Szakembereik egyik különleges, új alkotása, egy hang­irányítású óceánjáró teherhajó. A „Kinokawa Maru” a világ első ilyen vízi járműve, 10 000 kW-os motorok­kal. Vasérc szállítására rendezték be, és az óriási ha­jó gépei a kapitány egyetlen szavára követik a kiadott rendelkezéseket. A kapitány a hajó bármely részéről kiadhatja utasításait, nem szükséges a parancsnoki hídra sem felmennie. A hajó minden mozgását csupán egyetlen hordozható mikrofonnal irányítják. A mikro­fon által továbbított parancsok eljutnak különböző gé­pi szerkezetekhez, amelyeknek nincs más dolguk, mint végrehajtani a kapott utasításokat. A hangirányítású hajó tervezői arra is gondoltak, hogy illetéktelenek ne élhessenek vissza ezzel a rend­szerrel. A gépek­­csakis az előre meghatározott személy (a kapitány) hangját fogadják el. Ha pedig a parancs­nokkal valami történnék (vagy mondjuk hirtelen to­rokfájást kapna és berekedne), erre az esetre előre kó­dolt mágneses szalagok állnak rendelkezésre, amelyek­kel a kapitány helyettese átveheti a hajó irányítását. Egyébként a másodkapitány utasításaira is beprogra­mozták a gépezetet, és nála is megvannak a saját hang­jával készenlétbe helyezett magnószalagok, bárminemű zavar esetére. Mindezzel meg lehetett takarítani a má­sod- és harmadtisztet, ők más beosztást kaptak a 22 tagú személyzet soraiban. Nem megvetendő eredmény az sem, hogy az új tí­pusú hajó ráadásul 45 százalékkal kevesebb üzemanya­got fogyaszt, mint más hasonló nagyságú óceánjárók. SZABAD FÖLD 17 [ TECHNIKA 1

Next