Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-31 / 35. szám

13 SZABAD FÖLD Beszéljünk a beszédhibákról... A beszédhibák közül, mint a leggyakoribb, talán a dadogás áll az első helyen. Sok szülő kérdezi aggódva, vajon veleszületett hibák ezek, vagy betegségek? Mit tegyen, hogyan viselkedjék a család, amikor azt látja, hogy az apró ember kínlódva, küszködve keresi a szót, ha gondolatát közölni akarja. Ilyenkor a családdal együtt aggódó orvos elsősorban azt mondja, hogy mit ne tegyenek, mert ezen sok múlik. Olyat tenni, ami a gyermek hasznára van, az már a második lépés. Az első tanács tehát az, hogy soha ne beszéljenek a kisgyermekhez, de még a csecsemőhöz sem gügyögve, selypítve, babusgató gyermeknyelven, még kedveskedésből, még szeretetből sem. Mindig érthetően, világosan, szépen kiejtett szavakkal szóljanak, mert így tanulja meg legkönnyebben a helyes kiejtést. Egyetlen szóval sem mondjuk, hogy ne kedveskedjenek a kisbabának, ne tréfálkozzanak, ne játszadozzanak vele, de a beszédtanulás, a nyelvhasználat nem tréfa dolog. A gondolatközlés elsajátítása óriási feladat fejlődő kis agyának, és ha megszokta a gügyögő gyermeknyelvet — ami sajnos, falun még mindig divat —, később olyan terhessé válik számára a társalgási, vagy irodalmi nyelv elsajátítása, mintha legalábbis új nyelvet, vagy netán nyelvjárást kellene megtanulnia. Tehát minden szót értelmesen, világosan, szép tisztán ejtsünk ki előtte! A második tanács azoknak szól, akik a beszédtanítás során azt veszik észre, hogy a kisgyermek egy-egy szó kimondásakor akadozik. Ilyenkor nem szabad a gyermekre rákiáltani, korholni, megijeszteni, sürgetni, hanem türelemmel kell várni, amíg kimondja a szót, vagy segíteni kell, hogy könnyebben, simábban kimondhassa. Ha ez sikerült neki, meg kell dicsérni, biztatni kell, hogy „lám, milyen szépen sikerült”. S ha így teszünk, sikerül ez máskor is, mert csak így öntünk önbizalmat a gyermekbe. És ez a helyes. A beszéd az ember magasabbrendű idegtevékenysége alapján kifejlődő készség, amelynek segítségével gondolatainkat közölni tudjuk. Központja az agyban van, de véghezviteléhez ép halló- és hangképző szervek szükségesek. Elsőnek fontos a hallószerv, mert hiába tökéletesek valakinek a hangképző és beszélőszervei, a garatja, a hangszalagjai, a nyelve, az ajka, ha nem hall jól. Gondoljunk csak a született süketekre, akiket komoly munkával olyan érthető és szép beszédre lehet megtanítani, hogy a hozzá nem értő észre sem veszi:olyannal beszél, aki csak a szájmozgásról olvassa le azt, amit a másik ember mond. Mégsem állítható, hogy tökéletesen beszél. A beszédhibák között a legegyszerűbb a dadogás vagy hebegés:a szó kezdő tagjainak, esetleg az egész szónak a beszéd folytonosságát megszakító ismétlése vagy ismételgetése. Oka rendszerint az, hogy a gyermek a beszédtanuláskor nem találja meg a szükséges szót, gondolata kifejezéséhez. Ha a környezete ilyenkor türelmetlen, ha sürgetik, ha ijesztgetik vagy kinevetik, még jobban belekeveredik a szavak hínárjába, elszégyelli magát és zárkózott, magának élő egyénné válik. A kívülállók pedig — igen helytelenül — csökkent értékűnek, fogyatékosnak tartják. Ez az állapot jogosan tartható betegségnek, mert mint a beszédkészség egyensúlyának felbillenése, feltétlenül gyógyításra szorul. Az egyéb beszédhibák — a selypítés, a sziszegés, az orron át beszéd — a fog, az ajak, a nyelv és az orr rendellenessé- geinekkövetkezménye lehet." Buga doktor Ki a kacatokkal! ! Talán nincs is olyan háztart' tás, ahol az évek során ne gyűlt volna össze egy csomó kacat (majd jó lesz még valamire!). Aztán egy szép napon azt vesszük észre, hogy a limlomok, páratlan zoknik, molyrágta pulóver, törött fogó, nyeletlen kés, régi rádiólámpák stb. kiszorítanak bennünket. Az őszi nagytakarítás idején kerítsünk sort a lakás egy-egy helyiségének teljes felforgatására, és akkor valóban minden felesleges holmitól szabaduljunk meg. Régi szabály, ha valamit nem használtunk és kerestünk két évig, bajosan lesz rá elengedhetetlen szükségünk az életben. A rámolást könyörtelenül végezzük, és ne essünk abba a hibába, hogy a lakás egy másik helyiségében tároljuk tovább, mert akkor se vége, se hossza fáradozásunknak. Szokjon hozzá az egész család, hogy minden olyan dolgot, amire nincs szükségünk, azonnal dobjunk a szemétbe. Például az elolvasott és megválaszolt levelet, újságokat, üres dobozokat, felesleges üvegeket azonnal távolítsuk el, így eleve nem gyűlhet nyakunkra. Az agyonhordott, lyukas könyökű gyapjúpulóver csak a molyoknak jelent luculluszi lakomát, portörlőnek úgyse használjuk soha, bár azzal a szándékkal tettük félre. A rossz cipő csak tönkreteszi a lábat, és nem kerül el soha a hétvégi házba, mondván majd kapáláshoz, fűnyíráshoz jó lesz. Ne féljünk selejtezni, ne ragaszkodjunk valamiféle érzelgősség miatt kacatokhoz, hiszen a szekrény sarkába dugott holmi jó esetben csak nagytakarítás alkalmával kerül piszkosan, porosan, fényét vesztve kezünkbe. Csak a kezdet nehéz, a folytatás már sokkal egyszerűbb, és ezután már hasznos holmijainkat is sokkal könnyebben tarthatjuk rendben és tisztán. Manapság nem áll úgy mindenki anyagilag, hogy a régi, megunt, de jó minőségű holmiját csak egyszerűen kiselejtezze, eldobja. Talán ezért is kérnek sokan alakítási ötleteket, amit a szabni-vajrni tudók jól felhasználhatnak. 1. Férjáram megunt, de most éppen divatos, finom csíkos ingéből egyszerű módon varázsolható modern, női blúz. Az inget és ujját a kívánt hosszúságban levágjuk, majd az alját viszszahajtva, mintegy 2 cm széles gumiházat készítünk, amibe 1,5 cm széles gumit fűzünk. A zsebeket a levágott maradékból szabjuk ki és gépeljük rá a blúzra. 2. öreg ingből, blúzból romantikus fodros blúzt variálhatunk. A kívánt hosszúság másfélszeresét véve alapul, a pamutcsipkét beráncoljuk és a blúz elejére varrjuk hosszában. Az ujját a kívánt hosszúságra vágjuk és a behúzott csipkét ide is rágépeljük. T VEVŐSZOLGÁLATUNK] JELENTI Cokát bosszankodtunk már amiatt, hogy a kiállításokon egész sor új termékkel ismerkedhet meg a lakosság, ám a boltokban csak ritkán, vagy egyáltalán nem találkozhat velük a vásárló. Ez jutott eszünkbe a 70. OMÉK Konzervipari Közös Vállalat színpompás kiállításán is. Érdeklődésünket csak fokozta, hogy a szokásosnál is több a díjazott konzerv. Vajon eljutnak-e az élelmiszerboltokba ezek az újdonságok és mikor? Erre kértünk választ Trank Sándornétól, a vállalat főelőadójától. — Ma már csak olyan cikkekkel lehet megjelenni a kiállításokon, amelyek sorozatgyártása is biztosított. A díjak odaítélésének is ez egyik alapfeltétele — kaptuk a gyors választ. — Ezek után számíthat a lakosság arra, hogy a kiállításon látott konzervek kivétel nélkül megjelennek a boltokban? — Természetesen, legfeljebb arról lehet szó, hogy egyik-másik már a kiállítás utáni hetekben, a másik részük pedig ez év negyedik negyedében. Sorra jártuk a standokat. A kalocsaiak kiállítási területe előtt annyian álltak, hogy csak külön kérésre engedtek bennünket közelebb. — Ez a díszdobozos csomagolású fűszerpaprika-őrlemény ízével és színével nyerte el a zsűri díját Többfajta paprika összetétele nyújtja az ízgazdagságot A másik kalocsai újdonság a paprikaolaj. Ez annyira új és népszerű, hogy októbernél előbb nem tud nagyobb mennyiséget küldeni a gyár. Ám féléven belül már valamennyi élelmiszerboltban találkozhatnak vele a háziasszonyok. A paprikaolaj kettős rendeltetésű: színezi és ízesíti is az ételt. Üvegfiolában, csepegtetőkkel együtt árusítjuk. Ugyanis csak cseppekre lesz szükség ahhoz, hogy szép és jóízű legyen tőle az étel. Ugyancsak nagy az érdeklődés a Budapesti Konzervgyár termékei iránt. Itt a melegszendvics-krém iránt kíváncsiskodnak legtöbben. Kísérőnktürelmesen magyarázta el, hogyan lehet a grillsütőben gyorsan elkészíteni a meleg szendvicset, a francia salátát, majd azokat a kis csomagolású mustárokat mutatta be, amelyeket öt ízben bocsátanak a vásárlók rendelkezésére. Teljesen új, és minden bizonnyal keresett ételnek bizonyul a Szegedi Konzervgyár birkapörköltje, ami szegedi módra készült. A szakértők egyetértően ítélték neki az OMÉK-díjat, akárcsak a szigetváriaknak az új salátacsaládért, a nagyatádiaknak pedig az aranyérmet az ízletes gyümölcslevesekért. Ezek az újdonságok néhány héten belül kaphatók lesznek a boltokban — mondta a vállalat képviselője. Nagydíjat kapott a Békéscsabai Konzervgyár is, mert olyan rostos ivólevekkel mutatkozott be, amelyek régóta keresettek a boltokban. A többi között almából, paradicsomból, barackból, szilvából, sárgarépából, körtéből, sőt sütőtökből is készít ivólevet. Kísérőnk még bemutatta a nyíregyháziak új termékét, a Zsűr-pudirigot, amit hideg tejjel, rendkívül gyorsan lehet tálalni. Aztán nagydíjas a Nagymama-lekvár, ami a cukorbetegek táplálkozását teszi változatosabbá és a Dunakesziről érkezett köcsögös szilvalekvárt, amely a diétás étkezést gazdagítja. Reméljük tehát, hogy nemcsak a kiállításon, hanem a boltokban is találkozunk velük. S. P. 1985. AUGUSZTUS 31. Hely a növényeknek Akinek van kertje, erkélye, verandája, az tavasszal sietett kivinni növényeit oda a lakásból, hogy megerősödjenek, megfiatalodjanak. Ilyenkor, augusztus végén lassan a „visszaköltöztetésen” gondolkodunk, mert a hely esetleg kevésnek bizonyul. Ügyesebbek egy-két délután alatt összebarkácsolhatnak olyan virágállványt, amely világos hallban, lépcsőfordulókban is jól elhelyezhető. A lépcsőzetes emelvény 13 mm-es, rétegelt lemezből készül. Enyvezéssel és csavarozással kell összeállítani, végül pácolni, festeni vagy lakkozni, de bevonható öntapadó, vízhatlan tapétával is. A nagyságot és magasságot úgy válaszszák meg, hogy se túl széles, se túl magas ne legyen, mert nehéz a mozgatása. Az emelvényt úgy is készíthetjük, hogy a lépcsőzet magassága a csempe méretéhez igazodjék, így a kész virágállványt a környezethez illő csempével boríthatjuk be. Amellett, hogy mutatós, igen könnyű tisztán tartani is.