Szabad Föld, 1991. július-december (47. évfolyam, 27-53. szám)

1991-11-05 / 45. szám

14 SZABAD FÖLD Sertések csoportos fialtatása Ismeretes, hogy a sertéstartá­son belül a kocatartás igényli a legtöbb hozzáértést és munkát. Nem mindegy tehát, hogy a gaz­dának mennyi idejét köti le. A szakszerűség mellett meg kell keresni annak a lehetőségét, hogy a legkevesebb fizikai mun­kára legyen szükség, ugyanakkor az állatok biológiai igényét kielé­gítsük. Ennek egyik formája a csoportos fialtatás. Nyugati országokban, ahol ál­talában családi farmokon gazdál­kodnak, a család munkaereje ele­gendő a növénytermesztési fel­adatok mellett 80—100 koca te­nyésztésére, szaporítására. Eh­hez nyújt segítséget a kocák cso­portos fialtatása. E módszer al­kalmazását az tette lehetővé, hogy a jól kezelt, tartott, „kezes” kocákat nem zavarja, ha 5-6-os csoportban együtt tartva, egy­mástól el nem különítve fialtatjuk őket. Ennek olyan előnyei is van­nak, melyek az egyedi tartásos fi­­aztatásnál nem érvényesülhet­nek. Ilyen például, hogy nem kell egyedi fiaztató rekeszeket vásá­rolni, ami jelentős költségmegta­karítás. Az 5-6 koca a sertésistál­lóban elhelyezhető egy olyan nagyságú rekeszben, amilyenben 15—20 hízó szokott lenni (15-25 négyzetméteren), így az istálló­ban lévő rekeszek minden átala­kítás nélkül bármikor használha­tók más korcsoportú sertések számára. Előnyös az is, hogy a közel egy időben — egy héten belül — fialó kocák malacai együtt vannak, összeszoknak, s szinte maguktól dajkaságba ke­rülnek, emberi beavatkozás nél­kül. A célszerűség és a jó munka­­szervezés azt kívánja, hogy a ko­cák a szaporítási fázisuknak megfelelően kiscsoportos elhe­lyezésben legyenek minden ter­melési szakaszukban, így meg­oldható a szabad mozgásuk, s a csoportos takarmányozásuk sem jelent gondot, mert az azonos vemhességű, egy héten belül lefi­aló 5-6 kocát (lemosás, fertőtlení­tés után) behajthatják a 15—25 négyzetméter területű rekeszbe. Itt vályúból vagy önetetőből kap­nak takarmányt. A rekeszen belül egy mobil elválasztórács között, ahová jól bealmoznak, fialhat le a koca. Ez az elrekesztett hely sok­kal kisebb, mint a speciális fiazta­tó battéria. A fialást itt egyszerű­en lehet levezetni, a malacokat el­látni. Ebből a fiaztatóboxból a ko­ca bármikor kimehet a többi ko­cához vagy az etetőhöz. A box ki­járatánál egy alacsony (15 cm magas) küszöbrács van, amelyet a koca át tud lépni, de az újszü­lött malacok nem. A fialást követő 8—10 napon a küszöbrácsot el lehet venni, s ezután a malacok már összejárhatnak a közel azo­nos korú többi malaccal, így gya­korlatilag mind a kocák, mind azok összes malaca együtt van, csoportot alkot. A már enni kezdő malacok a rekesz egyik sarkában elkerített malacetető térbe a kisméretű be­járón át jutnak, ahová a kocák nem férnek be. (Ez hasonló, mint amit a bárányiskola kialakításánál alkalmazunk.) Ez a malacetető tér, „malaciskola" nem nagyobb 1,0—1,5 négyzetméternél, ám ál­landóan előttük van a takarmány, s így elegendő a hat koca mint­egy 40—50 malacának. A pado­zat szilárd, melegpadló, padozati rács csak a koca etetőtere mel­lett, a kezelőfolyosó felőli oldalon van. Alomszalmára csak a fiazta­­tóboxban van szükség a fialás és az azt követő napokban. Amikor mindegyik koca lefialt, s a mala­cok összejárnak (vagyis 8—10 nap múlva), akkor a fiaztatóboxok elválasztóit felszedik, ezzel a ko­cák és malacok mozgáshelye annyira megnagyobbodik, hogy az már elegendő a választásig a malacoknak. Ha az istállóban nincs elég me­leg az újszülött malacoknak, inf­­ralámpa is elhelyezhető a malac­etető tér felett. A malacok ilyen csoportos tartása azzal az előny­nyel is jár, hogy a bő tejű kocák szoptathatják a tejhiányos koca malacait is. Kedvező az is, hogy az összeszokott 50—60 malac választása és falkásítása sokkal egyszerűbb, és kevesebb stresszhatással is jár. Tibenszky Oszkár Telepítők figyelmébe Szőlő a kertben Kisebb kertbe a csemegesző­­­lő való. Ha érési sorrendben te­lepítünk, augusztus elejétől ké­ső őszig fogyaszthatunk majd szőlőt, sőt a jól tárolható fajták­ból még télen is jut a család asz­talára. A hulladékból, a sérült szemekből szőlőlevet, mustot készíthetünk. A legjobban be­vált fajta a Csaba gyöngye, az Irsai Olivér, a Szőlőskertek ki­rálynője, a Pannónia kincse, a Cardinal, a Favorit, a Laszló, a Pölöskei muskotály, az Attila, a Téli muskotály, a Hamburgi muskotály. Különleges zamatú a Narancsízű, tárolásra különö­sen alkalmas a Cegléd szépe K. 73 klón és a Csiri-csur­. A csemegeszőlők különösen alkalmasak lugasok kialakításá­ra, s így nemcsak termést ad­nak, hanem kitűnően felhasz­nálhatók díszítési célra a kerí­tés, a kapu, a járda mellé, és igen alkalmasak a kevésbé tet­szetős melléképületek eltakará­sára is. Borszőlőket csak nagyobb te­rületen érdemes ültetni. Gon­dolnunk kell arra is, hogy ha ezeket feldolgozzuk és bort ké­szítünk belőlük, feltétlenül szükségünk van pincére is. A borszőlőfajták közül legin­kább az Ottonel muskotály, a Cserszegi fűszeres, a Leányka, a Pinot blanc, a Rizlingszilváni, a Zenit, a Szürkebarát, a Trami­ni, a Chardonnay, az Ezerfürtű, a Királyleányka, a Rajnai riz­­ling, a Sauvignon, az Olasz riz­­ling, a Furmint és a Hárslevelű telepítése célszerű. A vörösbor­­szőlő-fajták közül pedig elsősor­ban a Kékoportó, a Pinot noir, a Merlot, a Kékfrankos, a Magyar frankos, a Rubintos, a Medina, a Bíborkadarka és a Kármin ajánlható telepítésre. — szent­miklóssy — Őszi lombfertőtlenítés Az időszerű talajmunkák mellett a jövő évi növényvé­delmi gondok mérséklése, il­letve az egészségesebb ter­més érdekében a gyümölcs­­féléken és a szőlőn érdemes még egy lombfertőtlenítő permetezést elvégeznünk. Erre mindenekelőtt azokban a kertekben van szükség, ahol az alma- és körtefákon a varasodás, a cseresznye- és meggyfákon az apró, vö­rös szélű szegletes­ foltokat előidéző blumeriellás levél­foltosság, a szilvafákon a vö­rös levélfoltosság, az ősziba­rackfákon a levelek eldefor­­málódását kiváltó tafrinás levélfodrosodás, valamint a ribiszkeféléken a levélbeteg­ségek erősebb (legalább a levelek 10—15 százalékát érintő) fertőzést okoztak. A szőlőkben, mindenekelőtt az 5 évesnél idősebb telepí­tésekben, azért előnyös ez a zárópermetezés, mert gátol­ja a tőke- és kordonkárelha­­lást előidéző kórokozók fer­tőzését. A lombfertőtlenítő kezelé­seket mindig nagy lémeny­­nyiséggel, áztatásszerűen végezzük, mert ellenkező esetben csak mérsékelt ha­tásra számíthatunk. A per­metléből juttassunk a földre hullott levelekre is. A per­metezés végrehajtásának feltétele, hogy a vesszők és a rügyek már a télre jól beér­jenek. Attól függően, hogy milyen növényvédő szerrel védekezünk, eltérő időpont­ban kell permeteznünk. Közvetlenül lombhullás előtt: réztartalmú gombaölő­­szert (rézoxi-klorid 50 WP 0,3%, bordó lé 1%, bordói por 1%) alkalmazhatunk az al­ma, a körte, a cseresznye, a meggy, a szilva, a ribiszke és a szőlő kezelésére. Az őszi­barackfákat és a szőlőtőké­ket mindenképpen réztartal­mú szerrel permetezzük le. A lombhullás kezdetekor, Novenda (2%) vagy Neopol (5%) készítménnyel védhet­­jük az alma-, körte-, kajszi-, cseresznye-, meggy- és szil­vafákat, valamint a ribizke­­bokrokat. Harmadik lehetőség a már lehullott levelek bőséges be­­locsolása a karbamid műtrá­gya 5 százalékos oldatával. A karbamid a kórokozók egyidejű elpusztítása mellett a levelek jobb és gyorsabb elkorhadását segíti elő. A lehullott leveleket lehe­tőség szerint ne égessük el, hanem gyűjtsük össze kom­posztálni, vagy forgassuk a talajba legalább egy ásó­nyom mélyen. A levelek komposztálását, illetve talaj­ba forgatását azokban a ker­tekben is tanácsos elvégez­nünk, ahol egészséges ma­radt a lombozat, mert így a talaj szerkezetét javíthatjuk és tápanyagot juttathatunk vissza. Schütz Nándor CSEREBERE Szabó Imre (Hunya, T. 193/A 5555) levélbeni megegyezés alapján cseréb­e, mert szüksége lenne csemeteneveléshez 2-2 ki­ló vadalmára és vadkörtére. Kö­zeibe személyesen is érte men­ne. Kovács Ernőné (Budapest X., Tárna u. 4. I. em. 50. 1106) szá­mára­ nagy szükség lenne gala­gonyacserje (fehér virágú) sza­porítóanyagára, levélbeni meg­egyezés alapján. HETI TENNIVALÓK Végezzük el a ribiszke- és a köszmétebokrok ritkító metszését. A fertőzött vesszőket azonnal égessük el. A málnatövek letermett vesszőit is mindenütt távolítsuk el. Ezek is fertőzési források lehetnek. Az erős málnasarjakat jól felhasználhatjuk telepítéshez. A gyümölcsfák letört ágait vágjuk le, a sebet faragjuk simára és kenjük be Vulneron vagy Fixpol sebkezelő anyaggal. Ne hagyjuk kezelés nélkül a sebeket, mert fertőződhetnek. Nagy gonddal végezzük a gyümölcsoltványok, a gyümölcsbok­rok ültetését. A művelésmód kiválasztását megkönnyíti, ha részletesen áttanulmányozzuk a dr. Gyúró Ferenc szerkesztésében megjelent Gyü­mölcstermesztés című szakkönyvet. Ezt utánvéttel is beszerezhetjük a budapesti Mezőgazdasági Könyvesboltból (Budapest V., Vécsey u. 5. 1054. Telefon: 111-0882). A fák törzsére mielőbb rakjuk fel a hernyóenyves öveket, mert ezekkel jól elpusztíthatjuk a téli kis és nagy araszoló hernyókat. A gyümölcstárolót az időjárásnak megfelelően szellőztessük. Hidegben nappal, enyhe időben éjszaka nyissuk ki a szellőzők nyílását, nehogy a helyiség felmelegedjen. A tárolóban a levegő páratartalma le­hetőleg 80—85 százalékos legyen. Ha a levegő száraz, akkor lapos edényekben párologtassunk el vizet, nehogy a gyümölcsök fonnyadás­­nak induljanak. Az új telepítésű kertet kerítéssel vegyük körbe. Csak ez nyújt kel­lő védelmet a vadak (a nyulak, az őzek, a vaddisznók, a szarvasok) el­len. A Nejlon műanyag rács jól véd a nyulak ellen, azonban a nagyobb vadak az ágakat is megrághatják. Ahol nem tudunk elkészülni a kerí­téssel, ott a fatörzset, a vázágakat 4-5 rétegben a törzsre, az ágakra te­kert és rákötözött újságpapírral próbáljuk megóvni. A késő őszi időszakot a szőlőben használjuk fel a tőkehiányok pótlására. Minél több a hiány ugyanis, annál kevesebb lesz a termés. Kötött talajon a filoxéra (a szőlőgyökérzetű) veszélye miatt csak olt­ványszőlőt használhatunk. Homokos talajú ültetvényben most bujtással és döntéssel is pótolhatjuk a kipusztult, hiányzó tőkéket. Az alföldi hagyományos, alacsony művelésű szőlőkben készüljünk fel a tőkék fedésére. A borospincében az erjedés befejeztével azonnal szüntessük meg az erjedési űrt, töltsük fel a hordót és az újbort helyezzük a pince minél hűvösebb, 10—12 C-fokos részébe. Kezdhetjük a fűtött fóliasátorba szánt fejes saláta palántaneve­lését. Csak akkor érdemes ezzel foglalkozni, ha olyan helyiségünk van, amelyben 16 C-fokot tudunk tartani és a növénykék elegendő fényt is kapnak. A bimbóskert még hagyhatjuk a szabadban, ezek a mínusz 8, 10 C-fokon sem károsodnak. Ellenőrizzük a betárolt zöldséget, ha szükséges szellőztessünk. Már most lássunk hozzá a veteményeskertben a gyökérzöldségek helyének felásásához, az ágyások kialakításához. Sz. M. F. KULCSÁR ISTVÁN, Agárd, G. MAGDOLNA, Jászapáti. A futó­muskátlikat a közönséges muskát­liktól eltérően (melyek a földből ki­szedve, laza kötegekben, fejjel lefelé lógatva, hűvös helyen jól átteleltet­­hetők) a saját cserepükkel, ládájuk­kal leemelve a szabadból, 10—12 C- fokos, világos helyen telelthetik át, kéthetenként adott csekélyke öntö­zéssel. Az áttelelt, idős hajtásokkal rendelkező, tavasszal szükség sze­rint visszavágott tövek általában igen gazdagon virágoznak a követ­kező évben is. A földből kiszedett, szárazon tartott futómuskátlik el­pusztulnak. A pompás virágú, de évente csak egyszer virágzó angol muskátli (Pelargonium grandiflo­­rum) mérsékelt öntözéssel, szintén hasonló teleltetést kíván, s nem sza­bad annyira visszahúzódnia, mint a közönséges muskátliknak. Telelteté­­sük azonban főként azért nehéz, mert az üvegházi mélytetű és a le­­véltetvek is igen nagy mennyiség­ben szaporodhatnak el rajtuk. Ha a Bio­sect rovarölő szerrel mégis sike­rül a pusztulásig menő kártételtől mentesíteni, bokrosodás végett feb­ruár végén,­márciusban az áttelelt töveket vissza lehet vágni és át lehet ültetni tápdús, mészmentes földbe. BARÁT­ ILONA, Budapest. A földlabdával együtt kiemelt dália­gumók szárát jó arasznyira vissza­vágva, szárával lefelé fordítva, né­hány napig, hétig szárogassa. A sé­rült, rovarrágott gumóktól megtisz­togatva, az esetleges vágásfelülete­ket (de a tövek szétszedését hagyja tavaszra) faszénporral jól behintve, száraz, levegős, 5—10 C-fokos he­lyen egymás mellé rakva teleltethe­ti. A homokból kiszedett gumókat ugyancsak homokba ágyazva (szükség szerint kissé nedvesítve, hogy a gumók ki ne száradjanak, össze ne fonnyadjanak) lehet tárol­ni. 1991. NOVEMBER 5. ••-a* -.tó-» -r • tavgíju j;i; fiosox nv -i RENDELJEN VETŐMAGOT! Az 1991-92-es idényre várjuk a vetőmagot árusító boltok, gazdaboltok rendeléseit. HERMES Vetőmag Ágazat 1390 Budapest, Béke út 137. Telefon: 129-5617. Fax: 129-5855. Telex: 22-7142, vagy Vetőmag Nagykereskedelmi Telep 2711 Tápiószentmárton, Damjanich u. 1. Telefon: 53,5. Telex: 20-2947. Viszonteladók, kiskereskedők részére tasakolt zöldség-, virág-, gazdasági és fűmag nagy választékban. K­érje m­egrendelő nyomtatványunkat! toms» Bil StíMM?

Next