Szabad Föld, 1991. július-december (47. évfolyam, 27-53. szám)

1991-11-05 / 45. szám

14 SZABAD FÖLD Sertések csoportos fialtatása Ismeretes, hogy a sertéstartáson belül a kocatartás igényli a legtöbb hozzáértést és munkát. Nem mindegy tehát, hogy a gazdának mennyi idejét köti le. A szakszerűség mellett meg kell keresni annak a lehetőségét, hogy a legkevesebb fizikai munkára legyen szükség, ugyanakkor az állatok biológiai igényét kielégítsük. Ennek egyik formája a csoportos fialtatás. Nyugati országokban, ahol általában családi farmokon gazdálkodnak, a család munkaereje elegendő a növénytermesztési feladatok mellett 80—100 koca tenyésztésére, szaporítására. Ehhez nyújt segítséget a kocák csoportos fialtatása. E módszer alkalmazását az tette lehetővé, hogy a jól kezelt, tartott, „kezes” kocákat nem zavarja, ha 5-6-os csoportban együtt tartva, egymástól el nem különítve fialtatjuk őket. Ennek olyan előnyei is vannak, melyek az egyedi tartásos fiaztatásnál nem érvényesülhetnek. Ilyen például, hogy nem kell egyedi fiaztató rekeszeket vásárolni, ami jelentős költségmegtakarítás. Az 5-6 koca a sertésistállóban elhelyezhető egy olyan nagyságú rekeszben, amilyenben 15—20 hízó szokott lenni (15-25 négyzetméteren), így az istállóban lévő rekeszek minden átalakítás nélkül bármikor használhatók más korcsoportú sertések számára. Előnyös az is, hogy a közel egy időben — egy héten belül — fialó kocák malacai együtt vannak, összeszoknak, s szinte maguktól dajkaságba kerülnek, emberi beavatkozás nélkül. A célszerűség és a jó munkaszervezés azt kívánja, hogy a kocák a szaporítási fázisuknak megfelelően kiscsoportos elhelyezésben legyenek minden termelési szakaszukban, így megoldható a szabad mozgásuk, s a csoportos takarmányozásuk sem jelent gondot, mert az azonos vemhességű, egy héten belül lefialó 5-6 kocát (lemosás, fertőtlenítés után) behajthatják a 15—25 négyzetméter területű rekeszbe. Itt vályúból vagy önetetőből kapnak takarmányt. A rekeszen belül egy mobil elválasztórács között, ahová jól bealmoznak, fialhat le a koca. Ez az elrekesztett hely sokkal kisebb, mint a speciális fiaztató battéria. A fialást itt egyszerűen lehet levezetni, a malacokat ellátni. Ebből a fiaztatóboxból a koca bármikor kimehet a többi kocához vagy az etetőhöz. A box kijáratánál egy alacsony (15 cm magas) küszöbrács van, amelyet a koca át tud lépni, de az újszülött malacok nem. A fialást követő 8—10 napon a küszöbrácsot el lehet venni, s ezután a malacok már összejárhatnak a közel azonos korú többi malaccal, így gyakorlatilag mind a kocák, mind azok összes malaca együtt van, csoportot alkot. A már enni kezdő malacok a rekesz egyik sarkában elkerített malacetető térbe a kisméretű bejárón át jutnak, ahová a kocák nem férnek be. (Ez hasonló, mint amit a bárányiskola kialakításánál alkalmazunk.) Ez a malacetető tér, „malaciskola" nem nagyobb 1,0—1,5 négyzetméternél, ám állandóan előttük van a takarmány, s így elegendő a hat koca mintegy 40—50 malacának. A padozat szilárd, melegpadló, padozati rács csak a koca etetőtere mellett, a kezelőfolyosó felőli oldalon van. Alomszalmára csak a fiaztatóboxban van szükség a fialás és az azt követő napokban. Amikor mindegyik koca lefialt, s a malacok összejárnak (vagyis 8—10 nap múlva), akkor a fiaztatóboxok elválasztóit felszedik, ezzel a kocák és malacok mozgáshelye annyira megnagyobbodik, hogy az már elegendő a választásig a malacoknak. Ha az istállóban nincs elég meleg az újszülött malacoknak, infralámpa is elhelyezhető a malacetető tér felett. A malacok ilyen csoportos tartása azzal az előnynyel is jár, hogy a bő tejű kocák szoptathatják a tejhiányos koca malacait is. Kedvező az is, hogy az összeszokott 50—60 malac választása és falkásítása sokkal egyszerűbb, és kevesebb stresszhatással is jár. Tibenszky Oszkár Telepítők figyelmébe Szőlő a kertben Kisebb kertbe a csemegeszőlő való. Ha érési sorrendben telepítünk, augusztus elejétől késő őszig fogyaszthatunk majd szőlőt, sőt a jól tárolható fajtákból még télen is jut a család asztalára. A hulladékból, a sérült szemekből szőlőlevet, mustot készíthetünk. A legjobban bevált fajta a Csaba gyöngye, az Irsai Olivér, a Szőlőskertek királynője, a Pannónia kincse, a Cardinal, a Favorit, a Laszló, a Pölöskei muskotály, az Attila, a Téli muskotály, a Hamburgi muskotály. Különleges zamatú a Narancsízű, tárolásra különösen alkalmas a Cegléd szépe K. 73 klón és a Csiri-csur. A csemegeszőlők különösen alkalmasak lugasok kialakítására, s így nemcsak termést adnak, hanem kitűnően felhasználhatók díszítési célra a kerítés, a kapu, a járda mellé, és igen alkalmasak a kevésbé tetszetős melléképületek eltakarására is. Borszőlőket csak nagyobb területen érdemes ültetni. Gondolnunk kell arra is, hogy ha ezeket feldolgozzuk és bort készítünk belőlük, feltétlenül szükségünk van pincére is. A borszőlőfajták közül leginkább az Ottonel muskotály, a Cserszegi fűszeres, a Leányka, a Pinot blanc, a Rizlingszilváni, a Zenit, a Szürkebarát, a Tramini, a Chardonnay, az Ezerfürtű, a Királyleányka, a Rajnai rizling, a Sauvignon, az Olasz rizling, a Furmint és a Hárslevelű telepítése célszerű. A vörösborszőlő-fajták közül pedig elsősorban a Kékoportó, a Pinot noir, a Merlot, a Kékfrankos, a Magyar frankos, a Rubintos, a Medina, a Bíborkadarka és a Kármin ajánlható telepítésre. — szentmiklóssy — Őszi lombfertőtlenítés Az időszerű talajmunkák mellett a jövő évi növényvédelmi gondok mérséklése, illetve az egészségesebb termés érdekében a gyümölcsféléken és a szőlőn érdemes még egy lombfertőtlenítő permetezést elvégeznünk. Erre mindenekelőtt azokban a kertekben van szükség, ahol az alma- és körtefákon a varasodás, a cseresznye- és meggyfákon az apró, vörös szélű szegletes foltokat előidéző blumeriellás levélfoltosság, a szilvafákon a vörös levélfoltosság, az őszibarackfákon a levelek eldeformálódását kiváltó tafrinás levélfodrosodás, valamint a ribiszkeféléken a levélbetegségek erősebb (legalább a levelek 10—15 százalékát érintő) fertőzést okoztak. A szőlőkben, mindenekelőtt az 5 évesnél idősebb telepítésekben, azért előnyös ez a zárópermetezés, mert gátolja a tőke- és kordonkárelhalást előidéző kórokozók fertőzését. A lombfertőtlenítő kezeléseket mindig nagy lémenynyiséggel, áztatásszerűen végezzük, mert ellenkező esetben csak mérsékelt hatásra számíthatunk. A permetléből juttassunk a földre hullott levelekre is. A permetezés végrehajtásának feltétele, hogy a vesszők és a rügyek már a télre jól beérjenek. Attól függően, hogy milyen növényvédő szerrel védekezünk, eltérő időpontban kell permeteznünk. Közvetlenül lombhullás előtt: réztartalmú gombaölőszert (rézoxi-klorid 50 WP 0,3%, bordó lé 1%, bordói por 1%) alkalmazhatunk az alma, a körte, a cseresznye, a meggy, a szilva, a ribiszke és a szőlő kezelésére. Az őszibarackfákat és a szőlőtőkéket mindenképpen réztartalmú szerrel permetezzük le. A lombhullás kezdetekor, Novenda (2%) vagy Neopol (5%) készítménnyel védhetjük az alma-, körte-, kajszi-, cseresznye-, meggy- és szilvafákat, valamint a ribizkebokrokat. Harmadik lehetőség a már lehullott levelek bőséges belocsolása a karbamid műtrágya 5 százalékos oldatával. A karbamid a kórokozók egyidejű elpusztítása mellett a levelek jobb és gyorsabb elkorhadását segíti elő. A lehullott leveleket lehetőség szerint ne égessük el, hanem gyűjtsük össze komposztálni, vagy forgassuk a talajba legalább egy ásónyom mélyen. A levelek komposztálását, illetve talajba forgatását azokban a kertekben is tanácsos elvégeznünk, ahol egészséges maradt a lombozat, mert így a talaj szerkezetét javíthatjuk és tápanyagot juttathatunk vissza. Schütz Nándor CSEREBERE Szabó Imre (Hunya, T. 193/A 5555) levélbeni megegyezés alapján cserébe, mert szüksége lenne csemeteneveléshez 2-2 kiló vadalmára és vadkörtére. Közeibe személyesen is érte menne. Kovács Ernőné (Budapest X., Tárna u. 4. I. em. 50. 1106) számára nagy szükség lenne galagonyacserje (fehér virágú) szaporítóanyagára, levélbeni megegyezés alapján. HETI TENNIVALÓK Végezzük el a ribiszke- és a köszmétebokrok ritkító metszését. A fertőzött vesszőket azonnal égessük el. A málnatövek letermett vesszőit is mindenütt távolítsuk el. Ezek is fertőzési források lehetnek. Az erős málnasarjakat jól felhasználhatjuk telepítéshez. A gyümölcsfák letört ágait vágjuk le, a sebet faragjuk simára és kenjük be Vulneron vagy Fixpol sebkezelő anyaggal. Ne hagyjuk kezelés nélkül a sebeket, mert fertőződhetnek. Nagy gonddal végezzük a gyümölcsoltványok, a gyümölcsbokrok ültetését. A művelésmód kiválasztását megkönnyíti, ha részletesen áttanulmányozzuk a dr. Gyúró Ferenc szerkesztésében megjelent Gyümölcstermesztés című szakkönyvet. Ezt utánvéttel is beszerezhetjük a budapesti Mezőgazdasági Könyvesboltból (Budapest V., Vécsey u. 5. 1054. Telefon: 111-0882). A fák törzsére mielőbb rakjuk fel a hernyóenyves öveket, mert ezekkel jól elpusztíthatjuk a téli kis és nagy araszoló hernyókat. A gyümölcstárolót az időjárásnak megfelelően szellőztessük. Hidegben nappal, enyhe időben éjszaka nyissuk ki a szellőzők nyílását, nehogy a helyiség felmelegedjen. A tárolóban a levegő páratartalma lehetőleg 80—85 százalékos legyen. Ha a levegő száraz, akkor lapos edényekben párologtassunk el vizet, nehogy a gyümölcsök fonnyadásnak induljanak. Az új telepítésű kertet kerítéssel vegyük körbe. Csak ez nyújt kellő védelmet a vadak (a nyulak, az őzek, a vaddisznók, a szarvasok) ellen. A Nejlon műanyag rács jól véd a nyulak ellen, azonban a nagyobb vadak az ágakat is megrághatják. Ahol nem tudunk elkészülni a kerítéssel, ott a fatörzset, a vázágakat 4-5 rétegben a törzsre, az ágakra tekert és rákötözött újságpapírral próbáljuk megóvni. A késő őszi időszakot a szőlőben használjuk fel a tőkehiányok pótlására. Minél több a hiány ugyanis, annál kevesebb lesz a termés. Kötött talajon a filoxéra (a szőlőgyökérzetű) veszélye miatt csak oltványszőlőt használhatunk. Homokos talajú ültetvényben most bujtással és döntéssel is pótolhatjuk a kipusztult, hiányzó tőkéket. Az alföldi hagyományos, alacsony művelésű szőlőkben készüljünk fel a tőkék fedésére. A borospincében az erjedés befejeztével azonnal szüntessük meg az erjedési űrt, töltsük fel a hordót és az újbort helyezzük a pince minél hűvösebb, 10—12 C-fokos részébe. Kezdhetjük a fűtött fóliasátorba szánt fejes saláta palántanevelését. Csak akkor érdemes ezzel foglalkozni, ha olyan helyiségünk van, amelyben 16 C-fokot tudunk tartani és a növénykék elegendő fényt is kapnak. A bimbóskert még hagyhatjuk a szabadban, ezek a mínusz 8, 10 C-fokon sem károsodnak. Ellenőrizzük a betárolt zöldséget, ha szükséges szellőztessünk. Már most lássunk hozzá a veteményeskertben a gyökérzöldségek helyének felásásához, az ágyások kialakításához. Sz. M. F. KULCSÁR ISTVÁN, Agárd, G. MAGDOLNA, Jászapáti. A futómuskátlikat a közönséges muskátliktól eltérően (melyek a földből kiszedve, laza kötegekben, fejjel lefelé lógatva, hűvös helyen jól átteleltethetők) a saját cserepükkel, ládájukkal leemelve a szabadból, 10—12 C- fokos, világos helyen telelthetik át, kéthetenként adott csekélyke öntözéssel. Az áttelelt, idős hajtásokkal rendelkező, tavasszal szükség szerint visszavágott tövek általában igen gazdagon virágoznak a következő évben is. A földből kiszedett, szárazon tartott futómuskátlik elpusztulnak. A pompás virágú, de évente csak egyszer virágzó angol muskátli (Pelargonium grandiflorum) mérsékelt öntözéssel, szintén hasonló teleltetést kíván, s nem szabad annyira visszahúzódnia, mint a közönséges muskátliknak. Teleltetésük azonban főként azért nehéz, mert az üvegházi mélytetű és a levéltetvek is igen nagy mennyiségben szaporodhatnak el rajtuk. Ha a Biosect rovarölő szerrel mégis sikerül a pusztulásig menő kártételtől mentesíteni, bokrosodás végett február végén,márciusban az áttelelt töveket vissza lehet vágni és át lehet ültetni tápdús, mészmentes földbe. BARÁT ILONA, Budapest. A földlabdával együtt kiemelt dáliagumók szárát jó arasznyira visszavágva, szárával lefelé fordítva, néhány napig, hétig szárogassa. A sérült, rovarrágott gumóktól megtisztogatva, az esetleges vágásfelületeket (de a tövek szétszedését hagyja tavaszra) faszénporral jól behintve, száraz, levegős, 5—10 C-fokos helyen egymás mellé rakva teleltetheti. A homokból kiszedett gumókat ugyancsak homokba ágyazva (szükség szerint kissé nedvesítve, hogy a gumók ki ne száradjanak, össze ne fonnyadjanak) lehet tárolni. 1991. NOVEMBER 5. ••-a* -.tó-» -r • tavgíju j;i; fiosox nv -i RENDELJEN VETŐMAGOT! Az 1991-92-es idényre várjuk a vetőmagot árusító boltok, gazdaboltok rendeléseit. HERMES Vetőmag Ágazat 1390 Budapest, Béke út 137. Telefon: 129-5617. Fax: 129-5855. Telex: 22-7142, vagy Vetőmag Nagykereskedelmi Telep 2711 Tápiószentmárton, Damjanich u. 1. Telefon: 53,5. Telex: 20-2947. Viszonteladók, kiskereskedők részére tasakolt zöldség-, virág-, gazdasági és fűmag nagy választékban. Kérje megrendelő nyomtatványunkat! toms» Bil StíMM?