Szabad Föld, 2002. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-04 / 1. szám
58. évfolyam, 1. szám 2002. január 4. Ára 145 forint www.szfo.hu A szerkesztőség címe: 1091 Budapest, Üllői út 51. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 Telefon: 216-8919,216-8929, 216-6962. Fax: 215-5590 A vidék családi hetilapja Előfizetési díj: egy hónapra: 504 Ft * negyedévre: 1512 Ft • fél évre: 3024 Ft * egy évre: 6048 Ft 6. Ukrajna arcán kövér könnycsepp Trianon kettévágta a Paládokat, majd a Csehszlovákiának juttatott részt leosztották a rubelvilágba. Egy újabb árvízben elpusztulhatnak a megmaradt palágysági„kűlábas"házak. Sokan viszont túlméretezett építkezésbe fogtak. A házasság cserépedényre hasonlít Derecskén tizedannyian válnak el, mint az országos átlag. Fazakas Sándor református lelkipásztor szerint a házasságok megőrzésének kulcsszava: az egyházi esküvő. ______MNÁMY ZSÓFIA Az egyháztörténet és az egyházjog nyugdíjas professzora, a Budapesten élő Borovi József. Tanítása, példája ma is tevékeny kereszténységre nevel. A Szent István Társulatnál mostanában ér feléhez az a tizenkét részből álló előadás-sorozat, amelyet a professzor az anyaországon kívüli magyar katolikusok egyéni és közösségi megmaradásától tart. - Mi vezette professzor urat arra, hogy ilyen szerteágazó vállalkozásba kezdjen? - Egyrészt külföldi útjaim tapasztalatai és saját, szórványlelkészi gyakorlatom, másrészt a példa és a felelősség. Az a tény, hogy épp tíz éve jelent meg az Európában és a világon szétszóródott reformátusok közösségeinek története, külön ösztönzött. Szükségesnek tartottam megrajzolni az ezeréves magyar keresztény életnek szerte a világon tettekben megnyilatkozó hivatástudatát. E sorozattal arról szeretnék átfogó képet adni, hogy az egykor önszántukból, később pedig kényszerből lakóhelyet s hazát változtatott honfitársaink között a magyar katolikus hívek és papok hogyan teljesítették a krisztusi parancsot: „Elmenvén az egész világra, kereszteljetek meg minden népet és tanítsátok megtartani mind, amiket parancsoltam nektek!” (Mt 28,19-20) - Az utolsó perc leletmentése zajlik? - Minden dokumentumot és személyes emlékezést összegyűjtök a magyar lelkészek és missziók működéséről. Ennek eredményeként kialakul egy névtár a külföldön hosszabb-rövidebb ideig szolgáló lelkészekről, amelynek alapján megtudható, hol éltek. Nem él a Kárpát-medencében a magyaron kívül még egy olyan nemzet, amelyre a történelmi villámcsapások nyolc országot és hét országhatárt szakasztottak volna. Az összezsugorított ország maradék magyarjai lényegében önnön családtagjaikkal szomszédosak, énekeiket, mozdulataikat, imáikat - hogy a portákról ne is beszéljünk - úgyszólván saját sorompóik választják el. Kinek a hibájából? - kérdezhetik a históriaórákról hiányzó generációk, vagy - Isten bocsá' - politikusok, akik időközben azt tapasztalják, hogy a román fővárosba érkező angol sportcsillag tévényilatkozatában Budapestnek titulálja Bukarestet, a Pozsonyt felkereső francia gazdasági szakember pedig megelégedéssel nyugtázza: „áll még az igazságos Mátyás lovas szobra.” Igen, a történelmi kényszerek, amelyek nyolcba trancsírozták országképünket, anyanyelvünket és lelkünket, a mindezért felelős nagyvilágot is fura helyzetbe hozták. Mert ugye mi a csudát keres a csupán hitébe kapaszkodható csángómagyar a szláv néptengertől ugrásnyira lévő Szeret partján, miközben katolikus hitét nevezi ki anyanyelvévé, meg mit az őrvidéki református a germán nyelvtenger partján, Burgenlandban? Történész barátom nemrég azzal tért haza londoni előadásáról, hogy kezd a Kárpát-medence magyarjai felé fordulni az angol lelkiismeret. Tudnak az igazságos Mátyásról és veszélyeztetett kolozsvári lovas szobráról. Egyetemeiken Bethlen Gáborról és Zrínyiről indítanak kurzusokat, de Trianonról is. Ha a magyar kultúrteljesítményeket hamarabb ismertetjük meg a franciákkal - vélekedett László Gyula egykori tanítványa -, valószínű, ők is korábban elkezdik „önrevíziójukat” a magyarság vonatkozásában. A francia katedrálisokra vetített magyar képek, tájak, emberek, táncmozdulatok többet "hoztak" ennek a nemzetnek a konyhájára, mint megannyi békítgető hangú felszólamlás akármelyik versailles-i palotateremben. Úgy tűnik, Nyugat szemében ehhez hasonló gesztusokkal igazolhatjuk, hogy a történelmi békediktátumok egy szellemiségében, erkölcsében és gazdaságában egyaránt emelkedő nemzetet fosztottak meg egységétől - népben és területben egyaránt. Azt a magyarságot, amely képes volt 1956-tal rést vágni a vörös diktatúra falán, majd a vasfüggöny fellépésével és a polgári világ értékeire figyeléssel a maga, úgyszintén reá kényszerített képzeteivel is. Ennek a történelmi folyamatnak a szerves részeként értelmezhető az a támogatási törvény, amely ezekben a napokban lép életbe szerte a környező országokban. Új idők új nemzetpolitikát követelnek. A körbénk tekeredő trianoni határok szorítása ma csak úgy enyhíthető, ha enyhítünk azok gondján és fájdalmán, akik a határsorompókon kívül rekedtek. Szülötte földjén csak akkor maradhat bárki határon túli testvérünk, ha az otthon maradásnak és megmaradásnak az anyagi feltételeit biztosítottnak tudja. És ha az érkező támogatás nem megaláz, hanem felemel. A tudatig, hogy ismét együvé tartozik a világ minden magyarja. A státustörvény tulajdonképpen a magyarság természetes, Isten adta családi állapotát állítja vissza, és jelzi, hogy a polgári világhoz nem egy ország, hanem egy nemzet kapcsolódik vissza. Bágyoni Szabó István VISSZA 8.Vegyszermentes sárgarépa dupla cukortartalommal A kétszáz lakosú hansági Rábcakapun Némethék hét esztendeje foglalkoznak biotermesztéssel. Amikor belevágtak, megmosolyogták őket, ma irigylik. Bébitápszergyárnak is, fővárosi piacra is szállítanak. f e-mail: szfoid@mail.datanet.hu Folytatás a 5. oldalon Újra együtt lehet a világ minden magyarja - A magyarság melyik szórványa veszélyeztetett leginkább? - Mi, magyarok kezdettől fogva befogadók voltunk más népek iránt. Az ideérkezetteknek semmi hátrányt nem okozott Magyarországon élni. Ám honfitársainkat idegenben végső soron hazátlanként kezelték, és akkor is annak is tartották, ha nyelvileg, társadalmilag beilleszkedtek. Az új hazába érkezők között olykor igen túlzott az „önfenntartás érdekében” végbevitt alkalmazkodás. A második-harmadik nemzedékben már erőteljesebben nyilvánulhat meg a nemzeti öntudat, akár válaszképpen is a befogadók megtartására. Ez még akkor is felszínre törhet, ha valaki már ősei nyelvét alig, vagy sehogy sem beszéli. Jó példa erre Daruváry Imre (Yves), aki hatékonyan tudott a hivatalos francia köröknek történelmi leckét adni éppen a magyarság elleni bűneikről - s ezt el is fogadták tőle... Hollandiában az öntudatosan megélt magyarság legszebb példája a Mikes Kelemen Kör. Mára, az internacionalizmus és a kozmopolitizmus valóságát bőrünkön tapasztalván, a globalizmus idején egyre elevenebb Kodály Zoltán figyelmeztetése: „Aki embernek alja, magyarnak alkalmatlan és a kereszténységhez méltatlan.” - Milyen a keresztény szórványfelekezetek kapcsolata? - Norvégiában például évekig szolgált szórvány lelkészként Horváth Kálmán jezsuita szerzetes, mi volt tevékenységi körük s hol vannak eltemetve. Ez az összeállítás - fejfa gyanánt - áldozatos életüknek is emléket állít. - Mi a „szórvány” elnevezés igazi jelentése? - Ez olyan kisebbség, amely a vele azonos népi, faji, kulturális, lelki tömbtől elkülönítve él: földrajzilag távol, vagy közigazgatási szempontból messze, és körülötte más jellegű a többség. A magyarság esetében kétféle a szórvány. Az utódállamokban élő milliók lettek szórvánnyá a politikai határváltoztatás önkénye folytán, míg a Kárpát-medencén kívülre érkezők szórványba mentek, kisebbséget hozva létre más országokban. Januruár 1-jén életbe lépett a kedvezménytörvény. A történelem határsorompói közé vagy azokon kívülre szorítottak a mindig is élő lelki összetartozásuk mellett végre láthatóan is megélhetik: magyarok vagyunk. A proletár nemzetköziség utóvédharcosainak ez nem tetszik. Ellene beszélnek.