Szabad Föld, 2002. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)
2002-07-05 / 27. szám
58. évfolyam, 27. szám 2002. július 5. Ára 145 forintSzabad lov A szerkesztőség címe: 1091 Budapest, Üllői út 51. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 Telefon: 216-8919,216-8929, 216-6962. Fax: 215-5590 A vidék családi hetilapja Előfizetési díj: egy hónapra: 504 Ft • negyedévre: 1512 Ft • fél évre: 3024 Ft •egy évre: 6048 Ft 2.Gyászba borult a hortobágyi puszta Minden esztendő nyarának legszorongatóbb időszaka az a szűk egy hónap, míg a kenyérnek való bekerül a határból. Ez a mostani még több aggodalomra ad okot, mert az átszervezés, átalakítás erőltetése mindenáron megrendítette a gazdálkodók bizalmát. Úgy készülődött a magyar világ, hogy egészséges szemlélet uralja majd holnapjainkat, és ebben első a gazdálkodó ember, aki sok keserves hányattatás után a maga birtokán formálja minden hangos szó nélkül a jövő termelési módját. Alaposan felborult az élet, a világ. Kaphat-e kölcsönt gépekre? Valóban megállhat-e a maga lábán, ahogyan eltervezte? Lesz-e valós értéke terményének, ki veszi azt át, mennyit kínál érte? Van-e értelme a küzdelmének? Csupa kérdés, ezer gond, s mindezeket nehezíti a különös időjárás. A gazdák mostanában egyik szemükkel az esőt lesik, ugyanakkor más munkákkal meg sietnének. Korábban értek a gabonák, kevesebb a hozam. Jó volna, ha száraz időben kerülne zsákba, tárolókba minden szem, hogy ott már ne kelljen veszteséggel számolni. Mindig így volt e világi élet - emlegethetnénk nagy költőnket, de most mégsem könnyű a hétköznapok múlása, mert feltámadtak a régi félelmek. Azok, amelyek akkor nehezedtek ránk, amikor a központi irányítás, az erőszakos állami vezetés szabta meg vidék-Magyarország minden mozgását, és az elhallgattatás úgy megbénította a lelkeket, mintha ebből a mesterséges csendből nem volna kiszabadulás. Most azonban minden látszat ellenére sincs helye a csüggedésnek, mert nem lehet, nem jöhet többé hortobágyi munkatábor, padlássöprés, beszolgáltatás, a falun élők másod-, sőt harmadrangúvá silányítása egypárti rendeletekkel. Mert a világ előre sietett, s lát, ítél, megszólal a megkülönböztetettek érdekében. Nem fog idejönni senki. Nem avatkozik avatatlanul a hétköznapjainkba külső erő, a közöttünk ügyködő visszaforgatókon viszont magunknak kell úrrá lennünk. Ki akarják árusítani földjeinket, erdőinket, féltett nemzeti kincseinket, nemzeti parkjainkat? Nem fogjuk megengedni. Családi gazdaságaink kibontakozását meg akarják akadályozni, nem fogjuk eltűrni. A támogatásokat, a hiteleket be akarják fagyasztani, tenni fogunk ellene. Sem kolhoz-Magyarország nem lesz még egyszer, sem begyűjtési minisztérium. Minden bizonnyal szívósabban kell megküzdenünk igazunkért, de a megfélemlítés eszközét nem vetheti be semmiféle hatalom. Kétségtelen, szociálisan érzékeny szakértők sereglenek, de rég elvesztették hitelességüket, ugyanúgy, ahogy a kormányfő. Nem lesz könnyű dolga a mezőgazdálkodást féltőknek, mert mint tapasztalható, visszajött a szocialista nagybirtokokat védők és az országkiárusítók egy csoportja. De ha a termelők elszántak lesznek, az érdeküket határozottan védik, nem lesz elidegeníthető a magyar föld. Tudom, ma a hétköznapok munkája a legfontosabb, az aratás. Erre összpontosít minden gazdálkodó, mert ez az esztendő egyik legtartalmasabb számadása: az ország kenyere. Jó volna, ha kétes intézkedésekkel nem mélyítenék tovább az arcok barázdáinak sötét vonalait, hiszen érte már elég megpróbáltatás a magyar parasztságot. Az új évezredtől gazdabarát segítséget vár, igényel a föld népe, amelyre rászolgált. Fábián Gyula ARATÁS KÉTELYEKKEL 3.Tokaj-Hegyalja a világörökség része Valószínűleg öngyulladás következtében leégett a Hortobágyi Nemzeti Park hétezer Az UNESCO illetékes bizottsága Budapesten úgy döntött, hogy a nagy hírű magyar Le tudja-e bontani egy nagyszabású kulturális rendezvénysorozat az olaszokban a hektáros területe. A szakemberek a közeli települések kiürítésére is felkészültek. A történelmi borvidéket a világörökség sorába emeli. A döntésnek hatalmas réli- magyarokról magukban hordott pörköltszapos csöpögő bajszú, bő gatyás, csikós nép természeti értékekben esett kár felbecsülhetetlen, Vámértéke van, erősíti a tokaji bor pozícióit a világpiacon. sztereotip képét? Erre kerestünk választ színes római riportunkban. 17.Magyarország előtérben az olaszok körében ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK AZ 5. OLDALON Ha szűken is, de megterem az ország kenyere PETHES JÓZSEF Nem sokan emlékeznek arra, hogy legutóbb mikor kezdődött ilyen korán az aratás. Az első kombájnok már június közepén elindultak az ország déli tájain fekvő őszi árpatáblákon, így Péter-Pálkor már javában tartott az őszi búza betakarítása, nemcsak délen, hanem az ország más vidékein is. A tavaszi aszály a kalászos gabonákat is sújtotta, a növények fejlődése leállt, kevésbé bokrosodtak, ráadásul a legtöbb táblán védekezni kellett a kórokozók és a kártevők ellen. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint tavaly 1,1 millió hektáron vetettek őszi búzát. A termésbecslések szerint hektáronként 3,8 tonna hozam várható, így mintegy négymillió tonna országos termésre lehet számítani. Ennek ellenére hazánk kenyérgabona-szükséglete nem kerül veszélybe, mert az hárommillió tonna körül van. Őszi árpából 203 ezer hektáron körülbelül 704 ezer tonnás hozamot várnak a szakemberek. Tavaszi árpát 171 ezer hektáron vetettek, s várhatóan összesen 520 ezer tonna terményt takarítanak be. Az aszály és a rendkívüli meleg rányomta bélyegét a repcetermesztésre is. Június közepén sok helyen már learatták az olajos növényt, a tavalyinál kevesebb, hektáronkénti 1,3-1,5 tonnás hozamokkal. A június elején jött eső már elkésett, lényegesen nem befolyásolta a termést. Hamarabb el kellett kezdeni az aratást, mert a kánikula miatt a szemek kényszerből értek be. A minőségről és a mennyiségről eléggé vegyesek a tapasztalatok, ahány táj, annyi eredmény. Egy biztos, az átlagosnál kevesebb termésre, viszont jó minőségű gabonára lehet számítani. A minőségen rontana, ha az aratás ideje alatt beköszöntene az esős időszak, de ennek (sokak szerint sajnos) kicsi az esélye. A betakarítást napjainkban is beárnyékolja a gépek rossz műszaki állapota, de amiatt nem lesz fennakadás a munkákban. Búza tehát elegendő lesz, a tavalyról megmaradt 400-500 ezer tonnás készlettel együtt az exportárualap meghaladja az egymillió tonnát. A külkereskedőknek könnyebbséget jelent, hogy július elsejétől életbe lépett az Európai Unióval kötött megállapodás, amely szerint 600 ezer tonna búzát lehet, minőségi megkötés nélkül, kedvezményes vámmal exportálni. A fennmaradó mennyiség értékesítését viszont nehezíti a forint erősödése és a dollár árfolyamának csökkenése. A dollár és a forint egymáshoz való viszonya egyébként tavaly ősz óta tonnánként kétezer forint veszteséget okozott a felvásárló cégeknek. Az idei betakarítás egyik nyugtalanító gondja, hogy a gazdálkodók, amennyiben nem saját maguk használják fel a gabonát, nem tudják, milyen áron vásárolják fel tőlük a terményt. A búzaárak ugyanis még nem mozdultak, sőt a tőzsdén néhány száz forintos esést lehetett tapasztalni a múlt héten. Késik az agrártárca is, hiszen az új miniszter azt ígérte, hogy legelőször a sertés- és gabonaágazatokban tesz rendet, növelve a jövedelmezőséget. Sokak szerint most nem a földügyekkel kellene foglalkozni, hanem a választás előtt beígért intervenciós gabonaárral, amit nem az aratás közben vagy annak végén kell meghirdetni. Hanem előtte kellett volna, így a gazdák kénytelenek néha túl olcsón, 18 ezer forintért eladni egy tonna búzát, holott az ígéret 23 ezer forintról szólt. A jelenlegi ajánlati árak egyébként tonnánként 21-22 ezer forint körül alakulnak. Szakemberek szerint az intervenciós ár meghirdetése után emelkedni fognak az árak, de az nem segít azokon a kis gazdálkodókon, akiknek a lehető leggyorsabban szükségük van a pénzre, és kényszerből elfogadják az azonnal fizetett, de alacsonyabb összeget. Az idén két héttel korábban megkezdődött az aratás, így Péter-Pálkor már javában tartott az őszi búza betakarítása is. Várhatóan 1,1 millió hektárról mintegy négymillió tonna kalászos gabona kerül a tárolókba. Ez a mennyiség bőven fedezi a hazai liszt- és kenyérszükségletet, sőt a búzából jut exportra is. Az árak körül még nagy a bizonytalanság hiszen a minisztérium nem hirdette meg a beígért intervenciós árat.