Szabad Föld, 2006. január-június (62. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-06 / 1. szám

Subád fdió 2006.január 6 . A vidék családi hetilapja 2006. január 6. Árlibikóka áfából an egy különös fa. Annál jobban örülünk, mennél alacsonyabb. Úgy hívják, hogy áfa. Január elsejétől 25-ről húsz százalékra csökkentették az általános forgalmi adót. Ez első­sorban a számítástechnikai, elektro­mos cikkekre, szolgáltatásokra, in­gatlanokra, gépkocsikra vonatkozik. (Az autók regisztrációs adója emel­kedett, ezt viszont szerencsésen el­lensúlyozza az áfacsökkenés, a gép­kocsik ára így nem sokat változik.) Az élelmiszerekhez a tavalyi áron juthatunk hozzá, mert korábban is 15 százaléknyi áfát kellett fizetni értük, ezért nem érinti őket a mostani áfacsökkentés. Ám kivétel közöttük az édesség, kávé, kakaó, só, melyek után 25 százaléknyi adót róttunk ed­dig le, így most az áfacsökkenésnek köszönhetően olcsóbbak lesznek né­hány forinttal. Majdnem tíz száza­lékkal többet kell fizetnünk a do­hányféleségekért, ugyanakkor a tele­fontársaságok, internetes cégek elő­fizetési- és percdíjcsökkentéssel küz­denek kegyeinkért. Ez igaz a számí­tástechnikai eszközök, szolgáltatá­sok piacán is. A kábeltévés adásokat a szolgáltatók január elejétől tizedé­vel többért biztosítják a háztartások számára. Rohammunkában A nagyáruházak rohammunkában cserélik le árcímkéiket, s a pénztárgé­pek átállításán szakemberek dolgoz­nak, már csak azért is, mert ezt csak az erre jogosítvánnyal rendelkező vállalkozások végezhetik. Január vé­gétől kőkemény büntetést rónak ki azokra, akik ezt elmulasztják. Bár a kormányzat nagy erőket mozgósít és mozgósított már korábban is azért, hogy az adócsökkenés megjelenjen januártól az árakban, ez nem lehet kötelező. Piacgazdaságban a cégek dönthetik el, megtartják-e az áfacsökkenésből származó többlet­­bevételüket vagy a vásárlóknak en­gedik át. Azon kereskedők, illetve szolgáltatók, akik az utóbbi mellett döntenek, s ezt bizonyítani is tudják, január 15-étől az olcsóbbítás té­­nyéről védjegyet igényelhetnek, me­lyet aztán akár a boltokban matrica­ként vagy hirdetéseikben is feltüntet­hetnek. Az árcsökkentés ellenőrzésére ci­vil szervezetekkel - az Országos Fo­gyasztóvédelmi Egyesületen keresz­tül - kötött szerződést az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esély­egyenlőségi Minisztérium. Körülbe­lül száz önkéntes járja november óta az üzleteket, hogy nyomon követhes­sék a változásokat. Az ellenőrzés áp­rilisig tart, hogy megbizonyosodja­­nnak az árcsökkentés tartósságáról. Az idén, fűtsünk bár villannyal, gázzal vagy más energiahordozóval, nem fenyeget a veszély, hogy nem tudjuk fizetni a számlákat. Az áfa változása miatt a villamos energia ára a lakosság számára négy száza­lékkal csökken, a közüzemi áram vi­szont 2,3 százalékkal drágul. Babakötvénytől a nyugdíjig A január 1-jétől életbe lépő családi pótlék is olyan segítség, mely min­den gyermeket nevelő családnak jár. Egységes összeg lesz, felváltja az ed­digi adókedvezményként járó és pénzbeli rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Sajnos az eddigi 13. havi pótlék is beépül az egységes havi tá­mogatás összegébe. A rászorultság alapján adható rendszeres gyermek­­védelmi kedvezmény viszont új ellá­tásként lép életbe. A beteg, fogyaté­kos gyermekeket nevelők, valamint az egyedülálló szülők emelt összegű pótlékot kapnak, a három- és több­­gyermekes családoknak pedig havi negyvenezer forint adókedvezményt juttatnak. A nyugdíjak s a nyugdíjszerű szo­ciális ellátások 4,3 százalékkal emel­kednek. Ez átlagosan havi 2600 fo­rintos többlet. A 13. havi nyugdíjat márciusban és novemberben, két részletre osztva küldik majd. A 75 év feletti egyedül­álló nyugdíjasok igényelhetik az idős­korúak járadékát is. Három évre csökken a méltányossági nyugdíj­­emelésre való várakozási idő. A leg­ifjabbak, pontosabban az idén janu­ártól világra jövő gyermekek negy­venezer forint értékű babakötvényt kapnak, amely 18 éves korukig ka­matozik. Illetékek, matricák Az ingatlanszerzési illetékkulcsok nem változtak, azonban némelyik in­gatlan-nyilvántartási eljárási illeték összege igen. A tulajdon- és a ha­szonélvezeti jog bejegyzéséért pél­dául a korábbi háromezer forint he­lyett ötezer forintot kell fizetni. En­nek törléséért változatlan összeget, s a jelzálog bejegyzésére vonatkozó el­járás összege is marad. Előbbi kétezer forintba kerül, utóbbi továbbra is a jelzáloggal alátámasztott követelés értékének öt százaléka, az ingatlano­ké 12 ezer forint. A különleges, soron kívüli eljárásokért ingatlanonként tízezer forintot kérnek, az ingatlan­nyilvántartási bejegyzésről szóló ha­tározat ellen benyújtott fellebbezés 12 ezer forintba kerül. Díjmentesek a lakáscélú hitelekhez, támogatások­hoz kapcsolódó jelzálog-bejegyzé­sek, -törlések s az egyéb közérdekű bejelentések, a költségmentesség-ké­­résre vonatkozó eljárások is. Lakásvásárláskor a befizetendő illeték mértéke négymillió forintig kettő, a forgalmi érték ezt meghala­dó része után pedig további hat szá­zalék. Ezt a vevőnek kell befizetnie az illetékhivatal részére. Az eladó nem fizet illetéket, ám a lakásért ka­pott összeg után, ha azt nem fordít­ja lakáscélra, adóznia kell a szemé­lyi jövedelemadóról szóló törvény alapján. Az áfacsökkentés az ingat­lanokat is érinti, egy tízmilliós la­kásnál például már számottevő ösz­­szegű. S ha lakni már van hol, de men­nénk is valahová? Az autópálya­matricák átlagosan öt százalékkal drágultak. Babicz Bea Hazai élet Földet ért a toronyóra Z­alaegerszegen kevés a műemlék, még kevesebb az ipari emlék, ezért szerették meg és segítették anyagilag - órajegy vásárlásával - a helybeliek az ötletet, ne porosodjon tovább a múzeumban a gyönyörű barokk Mária Magdolna-templom „félretett” toronyórája. A templom restaurálásakor a megfáradt, sok tűz­vészt megélt toronyóra szerepét mo­dern, számítógép vezérlésű szerkezet vette át. Amikor Gyimesi Endre pol­gármester közelről szemügyre vette, Kancsal Miklós órakezelő a régi kul­csot szorongatva azt mondta: „Addig ki nem adom a kezemből, amíg nem lesz helye az öreg órának!” Ez a kis diskurzus mozdította meg a zala­egerszegiek fantáziáját, és tavasszal tűzoltók segítségével lehozták a ma­gasból a közel kétszáz éves, hatmá­zsás árámot. A város közismert órásmestere Preisz József, Kancsal Miklós és má­sok segítségével megjavította a szer­kezetet, s kiokoskodta, hogyan lehet elhelyezni emberközelben. A Hevesi Sándor Színház előtti téren épült fel a kovácsoltvas óraház, amely a zala­egerszegiek szerint valóságos csoda. Rádai Mihály városvédő úgy tudja, nemcsak Európában, hanem a vilá­gon is páratlan. Három méter mélyre jár le a mű teljesen látható mozgó­rendszere, amihez olyan aknát kel­lett készíteni, hogy a területet külö­nösen veszélyeztető talajvíz ne árt­hasson neki. Tatabányai bányászok különleges módszerrel készítették el a földben a helyét, az óra maga pe­dig művészek munkája. A lapot Járási Ildikó tűzzománcművész ké­szítette, a keretét Németh János ke­ramikusművész jellegzetes göm­­bölyded figurái ölelik körbe, a ház tetején pedig az alkotó Mária­ Magdolna-szobra forog lassan, per­cenként kis mozdulatokat téve. A város minap átadott új ékessége mintegy tízmillió forintba került, de pénzben nem mérhető az a fáradozás és szeretetteljes munka, amit a lakos­ság és a vállalkozók hozzáadtak. Bozsér Erzsébet KISS FERENC FELE Két napig tartott a gáztámadás M­egállapodtak, de nem oldódott meg a gázhelyzet. Legalábbis Magyarországon, ugyanis hiába áramlik ismét megfelelő mennyiségű földgáz Oroszországból Ukrajnán át hozzánk, a magyar energiaellátás az orosz kőolajtól és földgáztól függ a jövőben is. Igazi alternatíva nincs. Oroszország és Ukrajna háromna­pos válság után megállapodott arról, hogy keleti szomszédunk a követke­ző öt évben milyen feltételek mellett és mennyiért vásárolhat földgázt Moszkvától. Előtte viszont - csupán egy napra - elzárta a világhatalom az ukrán gázcsapot, s máris európai szintű válsághelyzet alakult ki. Az ügy arra volt jó, hogy rávilá­gítson: Putyin orosz elnök kezében van az adu ász. Európában alig van ország, mely képes függetleníteni magát, pontosabban energiaellátását az oroszoktól. Az eset figyelmezte­tés: át kellene gondolni mind az Eu­rópai Unió, mind Magyarország energiagazdálkodását. Csakhogy igazi megoldás egyelőre nincs. Az al­ternatívák között most felmerült egy nem ukrán területen, hanem Török­országon és a Balkánon meg rajtunk átvezető gázvezeték - az úgyneve­zett Nabucco - építésének felgyorsí­tása. De az is jórészt orosz vagy Oroszország által erősen befolyásolt exszovjet államban kitermelt gázt szállítana. Magyarország érdekelt egy horvát földgáz-cseppfolyósító építésében is, de ez nem akkora ka­pacitás, hogy általa függetlenedhet­nénk az orosz gáztól. Az alternatív energiák - szél, nap, termálvíz, bio­massza stb. - kitermelése jó ideig nem váltja ki a kőolajat, földgázt, ré­szint mert kevés van belőlük - az unió 2010-re legfeljebb 10-12 száza­lékra tudja emelni a részarányukat -, részint mert még mindig drágák. Mit tehet Magyarország? Egyrészt nagyobb földgáztároló kapacitást ál­lít hadrendbe - erről mondta Gyur­­csány Ferenc miniszterelnök, hogy 150 milliárdba kerülne. De mi is történt a napokban? Oroszország 2006. január 1-jén délelőtt tíz órakor újévi jókívánság­ok helyett tulajdonképpen hadüze­netet küldött délnyugati szomszéd­jának. Az orosz televíziós csatornák adásukat megszakítva nem minden­napi látványt vetítettek a kedves né­zőknek: Alekszandr Medvegyev Gaz­­prom-alelnök a társaság központi vezérlőtermében egy laza mozdulat­tal leállította az Ukrajna felé irányu­ló gázszállítást. Miért is tette? Mert Ukrajna nem képes megfizetni az ed­digi, ezer köbméterenkénti ötven­­dolláros ár helyett követelt 230 dol­lárt. Az elemzők szerint ez az ára Juscsenko Nyugat-barát politikájá­nak. Mert az ügy nemcsak a gáz árá­ról szól. Inkább arról, hogy az orosz energiaipar részt követel az ukrán gáz- és kőolajvezetékek működteté­séből, irányításából. Az orosz gáz ugyanis főleg Ukrajnán és Belorusz­­szián keresztül jut el Nyugatra. Putyin bebizonyította, hogy képes megtörni a Viktor Juscsenko ukrán elnök által irányított ország „nyuga­­tiasodását”. Moszkva tehát egy napra elzárta az ukrán gázcsapot. A magyar szállí­tásokból csupán félnapnyi esett ki, de, biztos, ami biztos, a hét elején 34 ipari nagyfelhasználó átállt szén- és kőolajtüzelésre. A lakosság ellátása nem forgott veszélyben, válsághely­zetben az ötfokú intézkedéssorozat­nak csupán az utolsó pontjaként kor­látoznák a háztartások gázellátását. A kormány rögvest igyekezett kezel­ni a kisebb pánikot, mindenki min­denhol elmondta: sem a gáz-, sem a villanyáram-szolgáltatás díja nem emelkedik. Ukrajnában viszont igen: a szerda délelőtt létrejött megállapodás ugyanis keleti szomszédunknak azt jelenti, hogy megduplázódik a gáz beszerzési ára. Ráadásul az oroszok rátették a kezüket az ukrán gáztran­­zitüzletre is, amit korábban Kijev mereven elutasított. Az öt évre szóló megállapodás lényege ugyanis a kö­vetkező: az orosz és az ukrán gáz­ipari óriások RosUkrEnergo néven vegyesvállalatot alapítanak, amely­nek fele az oroszoké, fele az ukráno­ké. Az oroszok a RosUkrEnergónak mint kereskedőháznak ezer köbmé­terenként 230 dollárért adják el a földgázt. Ez volt az oroszok eredeti követelése is. Csakhogy a kereskedő­ház a közép-ázsiai országokból is beszerez földgázt, jóval olcsóbban, így végül ezer köbméterenként 95 dollárért értékesíti az energiahordo­zót az ukrán Naftohaz gázipari vál­lalatnak. A Gazprom tavaly ezer köbméterenként ötven dollárért adta a földgázt a Naftohaznak. B. B.-O. H. Gy.

Next