Szabad Föld, 2019. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2019-07-05 / 27. szám

2 Külvilág minmumna­m BUKAREST UTÁN HELSINKI Hat hónapig Finnország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az észak-európai állam Romá­niától veszi át, majd januárban Horvátországnak adja tovább a tisztséget. Az EU-hoz csaknem 25 évvel ezelőtt, 1995-ben csat­lakozó Finnország 1999 és 2006 után immár harmadszor látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztséget. Helsinki „Fenn­tartható Európa, fenntartható jövő" névre keresztelte a féléves elnökség programját. 800 ezer embert szólítottak fel a hatóságok arra, hogy vonuljanak biztonságos helyekre az Oroszország délnyu­gati részét sújtó, áradásokkal, földcsuszamlásokkal fenyegető heves esőzések miatt. Több me­gyét sem kímélt az esőzés: Ir­­kutszk régiójában legkevesebb hét ember halt meg az áradásokban. Az extrém időjárás Csehországban és Svájcban teniszlabdányi jégeső formájában okozott károkat. KÖSZ, JÓL VAGYOK Angela Merkel közölte, semmi mondandója nincs egészségügyi állapotával kapcsolatosan. A német kancellárt az oszakai G20-as csúcson kérdezték meg állapotáról. „Megértem a kérdé­sét, de nincs semmi jelentenivaló az egészségemet illetően. Jól érzem magam" - mondta Merkel, majd hozzátette: „Amilyen gyor­san jöttek a remegések, olyan gyorsan el is fognak múlni." Két nyilvános eseményen is komo­lyan remegni kezdett: először június 18-án, amikor fogadta az új ukrán államfőt, Volodimir Zelenszkijt, majd másodszor, amikor beiktatták hivatalába az új német igazságügy-minisztert. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA A KÖZÖSSÉGI HÁLÓ ÉS AZ UNIÓ Június 30. a közösségi média világnapja. Az Eurostat ennek apropójából jelentette meg az uniós orszá­gok közösségi hálózati használatával összefüggő adatait. Ebből kiderül, hogy az Európai Unió állam­polgárainak közösségi oldalakon való részvétele folyamatosan nő az első, 2011-es adatgyűjtés óta. Akkor mindössze 38 százalékuk volt jelen valamelyik közösségi oldalon, mára ez az arány elérte az 56 százalékot a 16-74 évesek körében. A részvétel a világhálón többek közt olyan tevékenységeket foglal magában, mint a felhasználói profil létrehozása vagy épp üzenetek, képek, videók posztolása. A világ­hálón való jelenlét részvételi aránya legmagasabb Dániában (79%), Belgiumban (73%), Svédországban és az Egyesült Királyságban (70-70%). A skála másik végén három tagállamban 50% alatti ez az arány: Franciaországban (42%), Olaszországban (46%) és Szlovéniában (49%). A 16-24 éves fiatalok közül 10-ből majdnem 9-en használják a közösségi hálót (88%). A 65-74 évesek csaknem egyötöde van fenn valamelyik közösségi oldalon (19%). A bolgárok (8%) és a görögök (9%) használják a legkevesebben, és Dániában pedig a legtöbben (46%) az idősebbek közül. Forrás: Eurostat 61 60 59 58­­ 54 53 51 50 49 46 42 lakosság százaléka Dánia Belgium Svédország, Ciprus, Finnország Hollandia Magyar- Luxemburg Észtország Lettország, Írország, Portugália Spanyolok, EU-átlag, Horvát- Németo., Bulgária Lengyel- Szlovénia Olasz- Francia- Egyesült Királyság Málta ország Románia Szlovákia Litvánia Csehország ország Görögo., ország ország ország Ausztria 2019. július 5. ♦ A vidék családi hetilapja Szemben Kínával Minden korábbinál hevesebbé vált a hetek óta tartó tüntetéssorozat Hongkongban. A kínai fennhatóság 22. évfordulójának ünnepi ceremóniája idejében félmillióan vonultak utcára. Tüntetők egy csoportja elfoglalta a törvényhozás központi épületét, a kormányt kritizáló graffitiket festve a falra, és az egyik tüntető a régi brit gyarmati zászlót helyezte a város hivatalos emblémájára. Összeállításunkban arra keressük a választ, mi vezetett e mostani tüntetéshullámhoz. MI VÁLTOTTA KI A MOSTANI TÜNTETÉSEKET? A közvetlen ok egy kiadatási törvénytervezet, amely bírálói szerint lehetővé tenné a kínai pártállami hatóságoknak, hogy Hongkongban is utolérjék a rendszer ellenségeit. Az ügy előzménye: egy 19 éves hongkongi férfit tavaly azzal vádoltak meg Tajvanon, hogy utazás közben meggyilkolta terhes barátnő­jét. A férfi a vádak elől hazaszökött, és miután Tajvan és Hongkong kö­zött nincs kiadatási szerződés, a hongkongi hatóságok nem tudták visszaküldeni. A hongkongi kor­mány erre hivatkozva kezdeményez­te, hogy olyan országoknak és terü­leteknek is kiadhassanak gyanúsítot­takat, vádlottakat vagy elítélteket, amelyekkel nincs érvényben kiadatá­si szerződés. Carrie Lam hongkongi kormányzó szerint nincs semmiféle hátsó szándék a törvény mögött, csupán azt akarják megakadályozni, hogy Hongkong bűnözők rejtekhe­lyévé válhasson. A folyamat tétje, hogy Hongkong meg tudja-e tartani különleges státusát a keményedő kínai diktatúrával és a kínai gazda­sági befolyással szemben. MIT JELENT HONGKONG KÜ­LÖNLEGES STÁTUSZA? Mindez fontos annak megértéséhez, hogy Hongkong miért is tér el jelentősen a többi kínai várostól. A gyökereket történelmében kell keresni. Hong­kong 150 évig a brit gyarmatbiroda­lom részét képezte. Ez idő alatt fon­tos kereskedelmi kikötővé és ipari csomóponttá fejlődött. Kedvelt cél­pontja volt a bevándorlóknak és disszidenseknek, a kínai szegények és üldözöttek gyakran itt találtak menedékre. Kína az 1970-es években elkezdte visszakövetelni a területet a britektől, majd Hongkong 1997-ben visszakerült Kína felügyelete alá, azzal a feltétellel, hogy Hongkong, bár Kína része, de különleges igazga­tás alá esik, ezáltal a diplomáciai és védelmi ügyektől eltekintve irányítá­sa nagyrészt független marad Pe­­kingtől. Legalább 2047-ig fenntart­ják a Kínában csak hírből ismert szólás-, sajtó-, gyülekezési és sajtó­­szabadságot, saját független, angol­szász típusú igazságszolgáltatást. Az akkori ígéret úgy szólt Teng Hsziao­­ping részéről, hogy Peking ötven évig, 2047-ig nem fog beavatkozni Hongkong működésébe. A valóság­ban ez másképp történt. TÜNTETÉSEK A DEMOKRÁCIÁ­ÉRT. Az első nagy tüntetéshullámot egy 2003-as törvénytervezet váltot­ta ki, amely büntethetővé tette volna az árulást és a Kínával szem­beni agitációt. A tervezet ellen ha­talmas tiltakozás indult, mivel akti­visták szerint az lehetővé tette volna, hogy árulás és agitáció ürü­gyén ítéljék el a kínai rezsim hong­kongi bírálóit. A következő nagyobb tiltakozási hullám 2014-ben a vá­lasztási rendszer reformja kapcsán tört ki. Az esernyős forradalom tüntetői az általános választójog bevezetését követelték. HOGYAN HAT AZ ÜZLETI ÉLETRE A KÍNAI BEFOLYÁS? A kiadatási törvény, illetve a kínai befolyás nö­vekedése miatt elveszhet a Hong­kong gazdaságának alapját adó sza­bad jogrendszer és független igaz­ságszolgáltatás. Ez a kettő az, ami miatt számos nagyvállalat kínai vagy ázsiai központja Hongkong­ban van: a városon keresztül úgy lehet üzletelni Kínával, hogy közben a kínai pártállam csápjai csak mér­sékelten tudják befolyásolni a biz­niszt. Most mégis kevesebb esély van rá, hogy megfutamodik a Pe­­king-barát vezetés. Az erőviszonyok sokat változtak: 1997-ben Hong­kong a kínai GDP ötödét tette ki, most 3 százalékát. Az üzleti elit va­gyoni helyzete nagyrészt Kínától függ. A kiadatási törvény ugyan nagy problémát jelent, de az ameri­kai-kínai kereskedelmi háború he­vében nem szívesen szállnak szem­be Hszi Csin-ping elnökkel. A HONGKONGI NEM EGYENLŐ A KÍNAIVAL Miközben Hongkong­ban a legtöbb ember etnikailag kí­nainak számít, és bár Hongkong Kína része, az ott élő emberek több­sége nem kínaiként határozza meg magát. A Hongkongi Egyetem felmé­rése szerint a legtöbben hongkongi­nak vallják magukat, és csak 15 százalékuk nevezi kínainak magát. A különbség még szembetűnőbb a fiatalok körében: a 18-29 évesek közül csak 3 százalékuk azonosítja magát kínaiként. M. M. A CD ''M VÁCI IK A'*/ A 'nTn

Next