Szabad Föld, 2019. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2019-07-05 / 27. szám
2 Külvilág minmumnam BUKAREST UTÁN HELSINKI Hat hónapig Finnország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az észak-európai állam Romániától veszi át, majd januárban Horvátországnak adja tovább a tisztséget. Az EU-hoz csaknem 25 évvel ezelőtt, 1995-ben csatlakozó Finnország 1999 és 2006 után immár harmadszor látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztséget. Helsinki „Fenntartható Európa, fenntartható jövő" névre keresztelte a féléves elnökség programját. 800 ezer embert szólítottak fel a hatóságok arra, hogy vonuljanak biztonságos helyekre az Oroszország délnyugati részét sújtó, áradásokkal, földcsuszamlásokkal fenyegető heves esőzések miatt. Több megyét sem kímélt az esőzés: Irkutszk régiójában legkevesebb hét ember halt meg az áradásokban. Az extrém időjárás Csehországban és Svájcban teniszlabdányi jégeső formájában okozott károkat. KÖSZ, JÓL VAGYOK Angela Merkel közölte, semmi mondandója nincs egészségügyi állapotával kapcsolatosan. A német kancellárt az oszakai G20-as csúcson kérdezték meg állapotáról. „Megértem a kérdését, de nincs semmi jelentenivaló az egészségemet illetően. Jól érzem magam" - mondta Merkel, majd hozzátette: „Amilyen gyorsan jöttek a remegések, olyan gyorsan el is fognak múlni." Két nyilvános eseményen is komolyan remegni kezdett: először június 18-án, amikor fogadta az új ukrán államfőt, Volodimir Zelenszkijt, majd másodszor, amikor beiktatták hivatalába az új német igazságügy-minisztert. Az oldalpárt szerkesztette: MARKOS MÁRIA A KÖZÖSSÉGI HÁLÓ ÉS AZ UNIÓ Június 30. a közösségi média világnapja. Az Eurostat ennek apropójából jelentette meg az uniós országok közösségi hálózati használatával összefüggő adatait. Ebből kiderül, hogy az Európai Unió állampolgárainak közösségi oldalakon való részvétele folyamatosan nő az első, 2011-es adatgyűjtés óta. Akkor mindössze 38 százalékuk volt jelen valamelyik közösségi oldalon, mára ez az arány elérte az 56 százalékot a 16-74 évesek körében. A részvétel a világhálón többek közt olyan tevékenységeket foglal magában, mint a felhasználói profil létrehozása vagy épp üzenetek, képek, videók posztolása. A világhálón való jelenlét részvételi aránya legmagasabb Dániában (79%), Belgiumban (73%), Svédországban és az Egyesült Királyságban (70-70%). A skála másik végén három tagállamban 50% alatti ez az arány: Franciaországban (42%), Olaszországban (46%) és Szlovéniában (49%). A 16-24 éves fiatalok közül 10-ből majdnem 9-en használják a közösségi hálót (88%). A 65-74 évesek csaknem egyötöde van fenn valamelyik közösségi oldalon (19%). A bolgárok (8%) és a görögök (9%) használják a legkevesebben, és Dániában pedig a legtöbben (46%) az idősebbek közül. Forrás: Eurostat 61 60 59 58 54 53 51 50 49 46 42 lakosság százaléka Dánia Belgium Svédország, Ciprus, Finnország Hollandia Magyar- Luxemburg Észtország Lettország, Írország, Portugália Spanyolok, EU-átlag, Horvát- Németo., Bulgária Lengyel- Szlovénia Olasz- Francia- Egyesült Királyság Málta ország Románia Szlovákia Litvánia Csehország ország Görögo., ország ország ország Ausztria 2019. július 5. ♦ A vidék családi hetilapja Szemben Kínával Minden korábbinál hevesebbé vált a hetek óta tartó tüntetéssorozat Hongkongban. A kínai fennhatóság 22. évfordulójának ünnepi ceremóniája idejében félmillióan vonultak utcára. Tüntetők egy csoportja elfoglalta a törvényhozás központi épületét, a kormányt kritizáló graffitiket festve a falra, és az egyik tüntető a régi brit gyarmati zászlót helyezte a város hivatalos emblémájára. Összeállításunkban arra keressük a választ, mi vezetett e mostani tüntetéshullámhoz. MI VÁLTOTTA KI A MOSTANI TÜNTETÉSEKET? A közvetlen ok egy kiadatási törvénytervezet, amely bírálói szerint lehetővé tenné a kínai pártállami hatóságoknak, hogy Hongkongban is utolérjék a rendszer ellenségeit. Az ügy előzménye: egy 19 éves hongkongi férfit tavaly azzal vádoltak meg Tajvanon, hogy utazás közben meggyilkolta terhes barátnőjét. A férfi a vádak elől hazaszökött, és miután Tajvan és Hongkong között nincs kiadatási szerződés, a hongkongi hatóságok nem tudták visszaküldeni. A hongkongi kormány erre hivatkozva kezdeményezte, hogy olyan országoknak és területeknek is kiadhassanak gyanúsítottakat, vádlottakat vagy elítélteket, amelyekkel nincs érvényben kiadatási szerződés. Carrie Lam hongkongi kormányzó szerint nincs semmiféle hátsó szándék a törvény mögött, csupán azt akarják megakadályozni, hogy Hongkong bűnözők rejtekhelyévé válhasson. A folyamat tétje, hogy Hongkong meg tudja-e tartani különleges státusát a keményedő kínai diktatúrával és a kínai gazdasági befolyással szemben. MIT JELENT HONGKONG KÜLÖNLEGES STÁTUSZA? Mindez fontos annak megértéséhez, hogy Hongkong miért is tér el jelentősen a többi kínai várostól. A gyökereket történelmében kell keresni. Hongkong 150 évig a brit gyarmatbirodalom részét képezte. Ez idő alatt fontos kereskedelmi kikötővé és ipari csomóponttá fejlődött. Kedvelt célpontja volt a bevándorlóknak és disszidenseknek, a kínai szegények és üldözöttek gyakran itt találtak menedékre. Kína az 1970-es években elkezdte visszakövetelni a területet a britektől, majd Hongkong 1997-ben visszakerült Kína felügyelete alá, azzal a feltétellel, hogy Hongkong, bár Kína része, de különleges igazgatás alá esik, ezáltal a diplomáciai és védelmi ügyektől eltekintve irányítása nagyrészt független marad Pekingtől. Legalább 2047-ig fenntartják a Kínában csak hírből ismert szólás-, sajtó-, gyülekezési és sajtószabadságot, saját független, angolszász típusú igazságszolgáltatást. Az akkori ígéret úgy szólt Teng Hsziaoping részéről, hogy Peking ötven évig, 2047-ig nem fog beavatkozni Hongkong működésébe. A valóságban ez másképp történt. TÜNTETÉSEK A DEMOKRÁCIÁÉRT. Az első nagy tüntetéshullámot egy 2003-as törvénytervezet váltotta ki, amely büntethetővé tette volna az árulást és a Kínával szembeni agitációt. A tervezet ellen hatalmas tiltakozás indult, mivel aktivisták szerint az lehetővé tette volna, hogy árulás és agitáció ürügyén ítéljék el a kínai rezsim hongkongi bírálóit. A következő nagyobb tiltakozási hullám 2014-ben a választási rendszer reformja kapcsán tört ki. Az esernyős forradalom tüntetői az általános választójog bevezetését követelték. HOGYAN HAT AZ ÜZLETI ÉLETRE A KÍNAI BEFOLYÁS? A kiadatási törvény, illetve a kínai befolyás növekedése miatt elveszhet a Hongkong gazdaságának alapját adó szabad jogrendszer és független igazságszolgáltatás. Ez a kettő az, ami miatt számos nagyvállalat kínai vagy ázsiai központja Hongkongban van: a városon keresztül úgy lehet üzletelni Kínával, hogy közben a kínai pártállam csápjai csak mérsékelten tudják befolyásolni a bizniszt. Most mégis kevesebb esély van rá, hogy megfutamodik a Peking-barát vezetés. Az erőviszonyok sokat változtak: 1997-ben Hongkong a kínai GDP ötödét tette ki, most 3 százalékát. Az üzleti elit vagyoni helyzete nagyrészt Kínától függ. A kiadatási törvény ugyan nagy problémát jelent, de az amerikai-kínai kereskedelmi háború hevében nem szívesen szállnak szembe Hszi Csin-ping elnökkel. A HONGKONGI NEM EGYENLŐ A KÍNAIVAL Miközben Hongkongban a legtöbb ember etnikailag kínainak számít, és bár Hongkong Kína része, az ott élő emberek többsége nem kínaiként határozza meg magát. A Hongkongi Egyetem felmérése szerint a legtöbben hongkonginak vallják magukat, és csak 15 százalékuk nevezi kínainak magát. A különbség még szembetűnőbb a fiatalok körében: a 18-29 évesek közül csak 3 százalékuk azonosítja magát kínaiként. M. M. A CD ''M VÁCI IK A'*/ A 'nTn