Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-24 / 29. szám
1971. július 24. Ara 1.— Kis XXII. évfolyam, 29. szám. Szakmelléklet — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója MINÉLI0EG MASODVETESI Felső-Csallóközben nagyon vékony a termőföld réteg, alatta több méter vastagságban homok és kavics van. Ezért száraz időjárásban fele annyi sem termett ezen a részen, mint a róna középső vagy déli táján. Részben ezért vált szükségessé az öntözőrendszer létesítése. Manapság már majdnem az összes mezőgazdasági területet öntözni lehet Felső-Csallóközben. A múlt héten azt vizsgálgattuk, hogyan használják ki az öntözési lehetőséget az egyes mezőgazdasági üzemek. Felső-Csallóköz legkisebb szövetkezete a vőki (Vlky, Bratislava-vidéki járás). A 400 hektáros gazdaságnak közel a felét lehet öntözni. Ezt a lehetőséget a szakemberek igyekeznek maximálisan kihasználni. Öntözik a szépen fejlődő cukorrépát a 25 hektár csalamádét, amelyet lucernaföldbe vetettek. Az elképzelések szerint még jelentős területen vetnek másodnövényt. A 18 hektáros alávetés öntözését is megkezdték, mert az ősz folyamán szeretnének még egy kaszálást betakarítani. Mikóczy Károly agronómus nagy jelentőséget tulajdonít a régen megálmodott öntözésnek, amely jelentősen hozzájárul a nagyobb termelési eredmények eléréséhez. Az Aranykalász (Zlaté Klasy, dunaszerdahelyi járás) szövetkezetben az összes mezőgazdasági területet öntözhetik. Ezzel a lehetőséggel májusban és júniusban alig kellett élni, mert 179 mm-es csapadék hullott. Az ilyen tavasz, nyárelő ezen a vidéken különben olyan ritka, mint a fehér holló. Chrenko Józsefnek, az öntözési csoport vezetőjének és Szenyán József mérnök-agronómusnak már van bizonyos áttekintése az öntözés eredményességéről. Véleményünk szerint az öntözés tavaly mintegy 20 százalékkal emelte a termelési eredményeket. Az utóbbi hetekben megszűnt az esőzés, s újból öntöznek a gazdaságban. Mivel kevés a munkaerő, a vakáción gyerekek tevékenykednek az öntözőberendezéseknél. A délelőtti órákban az ő segítségükkel szállítják át a csöveket és szerelik össze, s csak a délutáni órákban szórják a vizet a forgópisztolyok. Gyerekekkel nem lehet megoldani az éjszakai öntözést, pedig az sokkal eredményesebb lenne. Az említett szakembereknek érdekes véleményük van a másodnövénnyel kapcsolatban. Tavaly például mindössze 30 hektárnyi területen vetettek csalamádét. Tömegben jól fizetett a takarmány és több mint 400 mázsát értek el hektáronként. Igenám, de az állatgondozók nem voltak megelégedve a minőséggel, nem szívesen etették, mert állítólag csökkent a tejelés. Ebből kiindulva és abból, hogy lényegében van elegendő jó minőségű takarmányuk, az idén is kevés másodvetést terveztek. Alávetésük sincs az 1300 hektáros gazdaságban, mert a lucernát az alábbi években augusztus végén szórják az aratás után előkészített földbe. A tapasztalatok alapján sokkal biztosabb a kelés, s az elkövetkező évben gazdagabb lesz a termés. Az öntözési lehetőséget az őszi vetésnél viszont rendszeresen kihasználják. Ez kifizetődő, mert sokkal gyorsabban csírázik a mag és már erős a vetés, mire beköszönt a zord idő. A szomszédos több mint 5000 hektáros Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban szintén forradalmi változást hozott az öntözési lehetőség. Az elmúlt napokban öntözték a cukorrépát, lucernát, silókukoricát, kertészetet, legelőt, vagyis összesen 1740 hektárnyi területet. Ebben a gazdaságban körülbelül 110 hektár másodvetéssel gondolnak. Csalamádét vetnek napraforgóval keverve. Ott is az elegendő takarmányra hivatkoztak és az ősszel összetorlódott munkálatokra, vagyis arra, hogy nincs elegendő szállítóeszközük és munkáskéz a másodvetés betakarítására. Az öntözésnél az állami gazdaságban is komoly gondot okoz a munkaerőhiány. A meliorációs szövetkezet főleg a mezőgazdasági üzemektől várja, hogy megoldják az öntözőberendezés kezelését. A gazdaság a szövetkezettel karöltve olyan fiatalokat szerződtetett le, akiket nemrégiben felvettek a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolára. Ezekkel a fiatalokkal meg tudják majd oldani az éjjeli öntözést, amely olcsó, s a növények szempontjából sokkal célszerűbb. Jókón (Jelka, Galántai járás) sok huzavona után végre ez év májusától használhatják az öntözőberendezést. A szövetkezet elnöke erről csak ennyit mondott: — Már elfelejtettem a sok utánajárást, bosszúságot. Az a biztonsági érzés, amely azóta betelt, amióta öntözni tudunk, nehezen fejezhető ki szóban. Tavaly szintén aratás idején jártam Jókán. Emlékszem, a legelőn csak száraz, kiégett füvet láttam, s az állatok valójában „koplalón“ voltak. A tehenek birodalma most olyan üdezöld, mint májusban, mert azt is rendszeresen öntözik. De az egész határban meg lehet látni, mit jelent az elegendő víz. A másodvetésekről rókán sem szívesen beszélnek. Véleményük szerint a másodnövény termesztése zavarólag hat a talaj előkészítésére. De azt hiszem ott is a leglényegesebb, hogy van elegendő takarmányuk. Persze, azért úgy gondolják, hogy 30—40 hektárnyi földbe csalamádét vetnek. Felső-Csallóközben, a Kis-Duna mentén egyre több gazdaságban üzennek hadat a szárazságnak. Szocialista államunk jelentős összeget ruházott és ruház be az öntözőberendezések létesítésére. Az már csak a mezőgazdasági üzemeken múlik, hogyan használják ki az adott lehetőséget. Amint a fenti példák igazolják (a vökst kivéve) a másodvetés szempontjából csak minimális kihasználásról beszélhetünk. Lehet, hogy a takarmányalap az említett mezőgazdasági valójában biztosítva van. üzemekben Ez főleg abból ered, hogy az utóbbi években bővítették a lucerna vetésterületét és a nyáreleji csandékos időjárás is elősegítette, hogy nagy hektárhozamokat takarítsanak be a mezőgazdasági üzemek. Ez jó és örvendetes, de ne jelentse azt, hogy nem használjuk ki kellőképpen az öntözést. Már sokhelyütt rájöttek arra, hogy a pillangósok vetésterülete kissé eltúlzott, és sok vagon takarmány marad meg egyik évről a másikra. A hektárhozamok azáltal is nagyobbak lettek, hogy egyre bővült az öntözési lehetőség és nem hagytak meg három-négyéves lucernatáblákat. Tény, hogy a legtöbb gazdaságban bőven van szálastakarmány. Ezért sor kerülhetne a vetésterület csökkentésére és lucerna helyett gabonaféléket termeszthetnének. Az öntözéses mezőgazdasági üzemekben erre különösen megvan az előfeltétel, mivel módjukban áll másodvetésekkel kiegészíteni a takarmányalapot. Azt hiszem helyes lenne, ha ezen elgondolkoznának a mezőgazdasági üzemek vezetői az eddiginél nagyobb fontosságot tulajdonítanának a másodvetéseknek. Természetesen azokban a szövetkezetekben, állami gazdaságokban is törődni kellene a másodvetéssel, ahol nincs öntözési berendezés, mert ha az időjárás kedvező lesz, sok és értékes takarmányhoz juthat a mezőgazdaság. TÓTH DEZSŐ Mikóczy Károly agronómus s l A Barcsi Állami Gazdaságon jól szervezték az aratási munkákat. MCSIR JÓZSEF Farkaspusztán már június 29-én teljes ütemben bántotta a tarlót az őszi árpa után. (Balra felv.) felelősségteljesebben az elkövetkező időszakban A múlt héten ülésezett Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Arról tanácskoztak, miképpen dolgozták ki a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból eredő feladatokat, továbbá megvitatta a képviselőtestületek tagjai megválasztásának politikai-szervezési előkészítését és az 1971 évi szlovákiai népgazdasági terv feladatai teljesítésének ellenőrzését. A napirend első pontjáról Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára tartott beszámolót. A választások előkészületeit Ján Janik elvtárs, az SZLKP elnökségének tagja ismertette. Gazdasági kérdésekkel, a szlovákiai népgazdasági terv 1971 első félévi teljesítésével Václav Vačok elvtárs, az SZLKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára foglalkozott. Vačok elvtárs beszámolóját kivonatosan közöljük. — Az ipari bruttó termelés tervét a vállalatok az első félévben 101,3 százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy a szakágazatok döntő többsége teljesítette a gazdasági terv igényes feladatait. Ezzel kapcsolatban nagyra értékelte a lakásépítésben, a bányaiparban dolgozók kezdeményezését, valamint a mezőgazdasági dolgozók szorgalmát. Arról is beszélt, hogy sok olyan üzem van még, amely nem teljesítette a tervét. A lemaradás oka nem az objektív tényezőkben keresendő, hanem mindenek előtt a fő- célba értek A nyugat-szlovákiai kerületben múlt héten három járás is teljesítette a a gabonafelvásárlási tervet. A komáromi járás mezőgazdasági üzemei június 14-én 11,4 százalékra teljesítették a gabonaeladási feladatokat, s ezzel országos méretben is az elsők lettek. A CSKP XIV. kongresszusa tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalásukat — hogy terven felül 300 vagon gabonát adnak el — túlteljesítették. A perbetei (Pribeta) szövetkezet például a tervét 124 százalékra teljesítette, s ugyanakkor biztosították a gazdaság részére tervezett szemestakarmányt is. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági dolgozói a múlt hét szerdáján az ország második járásaként teljesítették a gabonaeladási tervet. Az elért siker elsősorban a traktorosok és kombájnosok fáradságot nem ismerő munkájának köszönhető. Az érsekújvári (Nové Zámky) járás a hét végén harmadikként az országban 110,64 százalékra teljesítette a gabonafelvásárlás idei tervét. Összesen 4256 vagon gabonát adtak el. Ezáltal teljesítették a CSKP XIV. kongresszusa és a párt megalakításának 50. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeket islelős gazdasági dolgozók közvetlen irányító és szervező tevékenységében. — Nem szolgál a kommunisták, a vezető dolgozók — legyenek azok minisztériumok, vezérigazgatóságok, vagy a vállalatok vezető dolgozói — becsületére, ha nem teljesítik a feladatokat — jelentete ki. Aztán felsorolta azon üzemek egy részét, amelyek lemaradtak a tervteljesítéssel (a Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár mindössze 65,6 százalékra teljesítette a tervét), majd kiemelte azokat a vállalatokat, melyek becsülettel helytálltak az első félévben. a Vačok elvtárs mélyen foglalkozott beruházási problémákkal, mivel ezen a szakaszon az év első felében a feladatokat a feltételezett 35 százalék helyett csak 26,6 százalékra teljesítették. Ennek több oka van — mindenekelőtt az állami fegyelem elégtelen színvonala, a kivitelező és szállítói kapcsolatok és a tervezési előkészületek. A beruházások további súlyos problémája a költségek állandó növekedése. A Szlovák Tervbizottság és az SZSZK Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztériumának felmérése szerint a beruházók 1971. március 31-ig 392 építkezés tervezett költségének növelését kérték. A költségtöbblet összege 2 milliárd 849 millió 500 ezer korona, ami közel 21 százaléka az eredeti költségnek. Az építőiparról elismerően szólt, mert túlteljesítették a szlovák kormány által meghatározott lakásépítési feladatokat. Azonban vannak olyan vállalatok is, amelyek a terv teljesítésénél jelentősen lemaradnak. Ott alapvető intézkedéseket kell tenni a kedvezőtlen helyzet felszámolására. A mezőgazdaság az első félévben a hús- és a tojásfelvásárlás tervét túlteljesítette, a tejfelvásárlás tervét viszont csak 99,2 százalékra teljesítette. Ezért a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói okolhatók, akik csak 95,7 százalékra teljesítették a tervet. Ugyanakkor elismerést érdemel az a tény, hogy a múlt évhez viszonyítva a húsfelvásárlás növelte (Folytatás a 2. oldalon.)