Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-07-24 / 29. szám

1971. július 24. Ara 1.— Kis XXII. évfolyam, 29. szám. Szakmelléklet — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója MINÉLI0EG MASODVETESI Felső-Csallóközben nagyon vékony a termőföld réteg, alatta több méter vastagságban homok és kavics van. Ezért száraz időjárásban fele annyi sem termett ezen a részen, mint a róna középső vagy déli táján. Rész­ben ezért vált szükségessé az öntö­zőrendszer létesítése. Manapság már majdnem az összes mezőgazdasági területet öntözni le­het Felső-Csallóközben. A múlt héten azt vizsgálgattuk, hogyan használják ki az öntözési le­hetőséget az egyes mezőgazdasági üzemek. Felső-Csallóköz legkisebb szövet­kezete a vőki (Vlky, Bratislava-vidé­­ki járás). A 400 hektáros gazdaság­nak közel a felét lehet öntözni. Ezt a lehetőséget a szakemberek igye­keznek maximálisan kihasználni. Ön­tözik a szépen fejlődő cukorrépát a 25 hektár csalamádét, amelyet lucer­naföldbe vetettek. Az elképzelések szerint még jelentős területen vetnek másodnövényt. A 18 hektáros aláve­tés öntözését is megkezdték, mert az ősz folyamán szeretnének még egy kaszálást betakarítani. Mikóczy Károly agronómus nagy jelentőséget tulajdonít a régen meg­álmodott öntözésnek, amely jelentő­sen hozzájárul a nagyobb termelési eredmények eléréséhez. Az Aranykalász (Zlaté Klasy, du­­naszerdahelyi járás) szövetkezetben az összes mezőgazdasági területet öntözhetik. Ezzel a lehetőséggel má­jusban és júniusban alig kellett élni, mert 179 mm-es csapadék hullott. Az ilyen tavasz, nyárelő ezen a vidéken különben olyan ritka, mint a fehér holló. Chrenko Józsefnek, az öntözési csoport vezetőjének és Szenyán Jó­zsef mérnök-agronómusnak már van bizonyos áttekintése az öntözés ered­ményességéről. Véleményünk szerint az öntözés tavaly mintegy 20 száza­lékkal emelte a termelési eredménye­ket. Az utóbbi hetekben megszűnt az esőzés, s újból öntöznek a gazdaság­ban. Mivel kevés a munkaerő, a va­káción gyerekek tevékenykednek az öntözőberendezéseknél. A délelőtti órákban az ő segítségükkel szállítják át a csöveket és szerelik össze, s csak a délutáni órákban szórják a vizet a forgópisztolyok. Gyerekekkel nem le­het megoldani az éjszakai öntözést, pedig az sokkal eredményesebb len­ne. Az említett szakembereknek érde­kes véleményük van a másodnövén­­­nyel kapcsolatban. Tavaly például mindössze 30 hektárnyi területen ve­tettek csalamádét. Tömegben jól fize­tett a takarmány és több mint 400 mázsát értek el hektáronként. Igen­­ám, de az állatgondozók nem voltak megelégedve a minőséggel, nem szí­vesen etették, mert állítólag csök­kent a tejelés. Ebből kiindulva és ab­ból, hogy lényegében van elegendő jó minőségű takarmányuk, az idén is kevés másodvetést terveztek. Aláveté­sük sincs az 1300 hektáros gazdaság­ban, mert a lucernát az alábbi évek­ben augusztus végén szórják az ara­tás után előkészített földbe. A ta­pasztalatok alapján sokkal biztosabb a kelés, s az elkövetkező évben gaz­dagabb lesz a termés. Az öntözési lehetőséget az őszi vetésnél viszont rendszeresen kihasz­nálják. Ez kifizetődő, mert sokkal gyorsabban csírázik a mag és már erős a vetés, mire beköszönt a zord idő. A szomszédos több mint 5000 hek­táros Gombai (Hubice) Állami Gaz­daságban szintén forradalmi válto­zást hozott az öntözési lehetőség. Az elmúlt napokban öntözték a cukor­répát, lucernát, silókukoricát, kerté­szetet, legelőt, vagyis összesen 1740 hektárnyi területet. Ebben a gazda­ságban körülbelül 110 hektár másod­vetéssel gondolnak. Csalamádét vet­nek napraforgóval keverve. Ott is az elegendő takarmányra hivatkoztak és az ősszel összetorlódott munkála­tokra, vagyis arra, hogy nincs ele­gendő szállítóeszközük és munkás­kéz a másodvetés betakarítására. Az öntözésnél az állami gazdaság­ban is komoly gondot okoz a munka­erőhiány. A meliorációs szövetkezet főleg a mezőgazdasági üzemektől várja, hogy megoldják az öntözőbe­rendezés kezelését. A gazdaság a szö­vetkezettel karöltve olyan fiatalokat szerződtetett le, akiket nemrégiben felvettek a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolára. Ezekkel a fiatalokkal meg tudják majd oldani az éjjeli öntözést, amely olcsó, s a növények szempont­jából sokkal célszerűbb. Jókón (Jelka, Galántai járás) sok huza­vona után végre ez év májusá­tól használhatják az öntözőberende­zést. A szövetkezet elnöke erről csak ennyit mondott: — Már elfelejtettem a sok utána­járást, bosszúságot. Az a­­ biztonsági érzés, amely azóta betelt, amióta öntözni tudunk, nehezen fejezhető ki szóban. Tavaly szintén aratás idején jártam Jókán. Emlékszem, a legelőn csak száraz, kiégett füvet láttam, s az ál­latok valójában „koplalón“ voltak. A tehenek birodalma most olyan üde­zöld, mint májusban, mert azt is rendszeresen öntözik. De az egész határban meg lehet látni, mit jelent az elegendő víz. A másodvetésekről rókán sem szí­vesen beszélnek. Véleményük szerint a másodnövény termesztése zavaró­lag hat a talaj előkészítésére. De azt hiszem ott is a leglényegesebb, hogy van elegendő takarmányuk. Persze, azért úgy gondolják, hogy 30—40 hektárnyi földbe csalamádét vetnek. Felső-Csallóközben, a Kis-Duna mentén egyre több gazdaságban üzen­nek hadat a szárazságnak. Szocia­lista államunk jelentős összeget ru­házott és ruház be az öntözőberen­dezések létesítésére. Az már csak a mezőgazdasági üzemeken múlik, ho­gyan használják ki az adott lehető­séget. Amint a fenti példák igazol­ják (a vökst kivéve) a másodvetés szempontjából csak minimális kihasz­nálásról beszélhetünk. Lehet, hogy a takarmányalap az említett mezőgazdasági valójában biztosítva van. üzemekben Ez főleg abból ered, hogy az utóbbi években bővítették a lucerna vetésterületét és a nyáreleji csan­­­dékos időjárás is elősegítette, hogy nagy hektárho­zamokat takarítsanak be a mezőgaz­dasági üzemek. Ez jó és örvendetes, de ne jelentse azt, hogy nem hasz­náljuk ki kellőképpen az öntözést. Már sokhelyütt rájöttek arra, hogy a pillangósok vetésterülete kissé el­túlzott, és sok vagon takarmány ma­rad meg egyik évről a másikra. A hektárhozamok azáltal is nagyobbak lettek, hogy egyre bővült az öntözési lehetőség és nem hagytak meg há­rom-négyéves lucernatáblákat. Tény, hogy a legtöbb gazdaságban bőven van szálastakarmány. Ezért sor kerülhetne a vetésterület csök­kentésére és lucerna helyett gabona­féléket termeszthetnének. Az öntözé­ses mezőgazdasági üzemekben erre különösen megvan az előfeltétel, mi­vel módjukban áll másodvetésekkel kiegészíteni a takarmányalapot. Azt hiszem helyes lenne, ha ezen elgon­dolkoznának a mezőgazdasági üze­mek vezetői­­ az eddiginél nagyobb fontosságot tulajdonítanának a má­sodvetéseknek. Természetesen azok­ban a szövetkezetekben, állami gaz­daságokban is törődni kellene a má­sodvetéssel, ahol nincs öntözési be­rendezés, mert ha az időjárás ked­vező lesz, sok és értékes takarmány­hoz juthat a mezőgazdaság. TÓTH DEZSŐ Mikóczy Károly agronómus s l­ A Barcsi Állami Gazdaságon jól szervezték az aratási munkákat. M­­CSIR JÓZSEF Farkaspusztán már június 29-én teljes ütemben bántotta a tarlót az őszi árpa után. (Balra felv.) felelősségteljesebben az elkövetkező időszakban A múlt héten ülésezett Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága. Arról tanácskoztak, miképpen dolgozták ki a CSKP XIV. kong­resszusának határozataiból eredő feladatokat, továbbá megvitatta a kép­viselőtestületek tagjai megválasztásának politikai-szervezési előkészítését és az 1971 évi szlovákiai népgazdasági terv feladatai teljesítésének ellen­őrzését. A napirend első pontjáról Jozef L­e­n­á­r­t, az SZLKP KB első titkára tartott beszámolót. A választások előkészületeit Ján Janik elvtárs, az SZLKP elnökségének tagja ismertette. Gazdasági kérdésekkel, a szlovákiai népgazdasági terv 1971 első félévi teljesítésével Václav Vačok elvtárs, az SZLKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára foglalko­zott. Vačok elvtárs beszámolóját kivonatosan közöljük. — Az ipari bruttó termelés tervét a vállalatok az első félévben 101,3 százalékra teljesítették. Ez azt jelen­ti, hogy a szakágazatok döntő több­sége teljesítette a gazdasági terv igé­nyes feladatait. Ezzel kapcsolatban nagyra értékelte a lakásépítésben, a bányaiparban dolgozók kezdeménye­zését, valamint a mezőgazdasági dol­gozók szorgalmát. Arról is beszélt, hogy sok olyan üzem van még, amely nem teljesítette a tervét. A lemaradás oka nem az objektív tényezőkben ke­resendő, hanem mindenek előtt a fő- célba értek A nyugat-szlovákiai kerületben múlt héten három járás is teljesítette a a gabonafelvásárlási tervet. A komá­romi járás mezőgazdasági üzemei jú­nius 14-én 11,4 százalékra teljesítet­ték a gabonaeladási feladatokat, s ezzel országos méretben is az el­sők lettek. A CSKP XIV. kongresszu­sa tiszteletére tett szocialista köte­lezettségvállalásukat — hogy terven felül 300 vagon gabonát adnak el — túlteljesítették. A perbetei (Pribeta) szövetkezet például a tervét 124 szá­zalékra teljesítette, s ugyanakkor biztosították a gazdaság részére ter­vezett szemestakarmányt is. A dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járás mezőgazdasági dolgozói a múlt hét szerdáján az ország máso­dik járásaként teljesítették a gabona­eladási tervet. Az elért siker elsősor­ban a traktorosok és kombájnosok fáradságot nem ismerő munkájának köszönhető. Az érsekújvári (Nové Zámky) já­rás a hét végén harmadikként az or­szágban 110,64 százalékra teljesítet­te a gabonafelvásárlás idei tervét. Összesen 4256 vagon gabonát adtak el. Ezáltal teljesítették a CSKP XIV. kongresszusa és a párt megalakítá­sának 50. évfordulója tiszteletére vál­lalt kötelezettségeket is­­lelős gazdasági dolgozók közvetlen irányító és szervező tevékenységében. — Nem szolgál a kommunisták, a vezető dolgozók — legyenek azok minisztériumok, vezérigazgatóságok, vagy a vállalatok vezető dolgozói — becsületére, ha nem teljesítik a fel­adatokat — jelentete ki. Aztán felso­rolta azon üzemek egy részét, ame­lyek lemaradtak a tervteljesítéssel (a Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár mindössze 65,6 százalékra teljesítette a tervét), majd kiemelte azokat a vállalatokat, melyek becsülettel helyt­álltak az első félévben. a Vačok elvtárs mélyen foglalkozott beruházási problémákkal, mivel ezen a szakaszon az év első felében a feladatokat a feltételezett 35 szá­zalék helyett csak 26,6 százalékra tel­jesítették. Ennek több oka van — mindenekelőtt az állami fegyelem elégtelen színvonala, a kivitelező és szállítói kapcsolatok és a tervezési előkészületek. A beruházások további súlyos prob­lémája a költségek állandó növeke­dése. A Szlovák Tervbizottság és az SZSZK Fejlesztésügyi és Műszaki Mi­nisztériumának felmérése szerint a beruházók 1971. március 31-ig 392 építkezés tervezett költségének növe­lését kérték. A költségtöbblet összege 2 milliárd 849 millió 500 ezer korona, ami közel 21 százaléka az eredeti költségnek. Az építőiparról elismerően szólt, mert túlteljesítették a szlovák kor­mány által meghatározott lakásépítési feladatokat. Azonban vannak olyan vállalatok is, amelyek a terv teljesí­tésénél jelentősen lemaradnak. Ott alapvető intézkedéseket kell tenni a kedvezőtlen helyzet felszámolására. A mezőgazdaság az első félévben a hús- és a tojásfelvásárlás tervét túlteljesítette, a tejfelvásárlás tervét viszont csak 99,2 százalékra teljesí­tette. Ezért a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói okolhatók, akik csak 95,7 százalékra teljesítették a tervet. Ugyanakkor elismerést ér­demel az a tény, hogy a múlt évhez viszonyítva a húsfelvásárlás növelte­ (Folytatás a 2. oldalon.)

Next