Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-15 / 50. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1873. december 15. Ara 1.— Kés XXIV. évfolyam, 50. szám. Testvéri együtt­működéssel Három évtizeddel ezelőtt hazánk fejlődése szempontjából nagyje­lentőségű eseményre került sor. Ezerkilencszáznegyvenhárom decem­ber 12-én Moszkvában aláírták a Csehszlovák Köztársaság és a Szov­jetunió között a barátsági kölcsönös segélynyújtási és a háború utáni együttműködésről szóló szerződést. A barátsági, kölcsönös segélynyújtási és a háború utáni együttmű­ködési egyezmény nemcsak a fasiszta Németország ellen folytatott harc akkori időszerű kérdéseit szögezte le, hanem kiterjedt a háború utáni békés élet kapcsolataira is. A szerződés történelmi jelentősége túllépi a csehszlovák-szovjet kapcsolatok keretét, mert az új szo­cialista jellegű nemzetközi egyezmény mintaképe volt. Példaként szolgált a Szovjetunió és az olyan országok közötti kapcsolatok szer­ződéses rendezésére, amelyeknek a szovjet hadsereg hozta el a sza­badságot az új élet, a felvirágzás lehetőségét. Klement Gottwald a szerződés megkötése után a moszkvai rádió­ban tartott beszédében többek között ezt jelentette ki: „Nemzetünk és országunk hajója biztos révbe jutott“. Ez a találó hasonlat ki­tűnően jellemzi ennek az egyezménynek történelmi fontosságát, or­szágunk életére és egyúttal kifejezte azt az új helyzetet, amelyet Csehszlovákia a szerződés aláírásával a nemzetközi politikai életben elfoglalt. A megkötött szerződés pontot tett a csehszlovák burzsoázia nyugat-barát politikája után. Kedvező feltételeket létesített egy új politikai irányzat kialakítására, amely a világ első szocialista orszá­gával fenntartott gyümölcsöző együttműködésében és szövetségi­baráti, egy célért küzdő elvtársi kapcsolatokra épült fel. Az együttműködés eredményei mindjárt a háború utáni években megmutatkoztak. A Szovjetunió “a­ háborúban elszenvedett súlyos vesztesége ellenére az 1947-es aszályos esztendőben nagymennyiségű gabonát és élelmiszert küldött, és a szovjet nyersanyagok behozata­lával vált lehetővé az üzemeink megindulása is. A Szovjetunió az egyezmény szellemében felajánlotta, hogy állandó piacot biztosít ha­zánk ipari termékeinek. A szovjet tapasztalatok alapján lett kidol­gozva az első kétéves népgazdasági tervünk, amelyet szovjet segít­séggel sikeresen meg is valósítottunk. A Februári Győzelem után még gyorsabb fejlődésnek indultak a gazdasági kapcsolatok. A Szovjetuniótól kapott nyersanyagok és a korlátlan tudományos-műszaki segítség lehetővé tették iparunk gyors fejlődését, és ezáltal nem voltunk ráutalva a kapitalista államokra s így nem tudták az országunkat rákényszeríteni külpolitikai irány­vonalának megváltoztatására. A két ország árucsere-forgalma állandóan nőtt és az első évtized­ben több mint a háromszorosára emelkedett. Ebb­en az időben a Szov­jetunió biztosította az élelmiszerimportunk 90 százalékát. A két or­szág árucsere-forgalma egyre nőtt és a Szovjetunió hazánk legna­gyobb kereskedelmi partnere lett. Csehszlovákia népgazdaságában szinte nincs olyan terület, amely meglehetne szovjet nyersanyag, gép, alkatrész és egyéb áru, valamint a legjobb tudományos-műszaki vív­mányok nélkül. Az sem kisebb jelentőségű, hogy a mi iparunk hosszú időre biztosítva van gépek, berendezések és más szükségleti cikkek exportálására. A két ország között három esztendővel ezelőtt aláírt még széle­­sebb körű barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés még nagyobb távlatokat tárt fel Csehszlovákia és Szovjetunió kapcsolatában. A hosszú időtartamú kereskedelmi egyezmény sze­rint 1971—1975 között a kölcsönös kereskedelmi forgalom 43 száza­lékkal emelkedik az előbbi öt évhez viszonyítva. Nagy jelentőségű ez az egyezmény azért is, mert megteremti a feltételeket a kölcsönös gazdasági kapcsolatok kibővítésére és a KGST keretében egyre job­ban elmélyül az integrációs közeledés. A kölcsönös kereskedelem szerkezete, terjedelme aktívan hat nép­gazdaságunk színvonalára, különösen az iparunk szerkezetére és a műszaki haladásra. A Szovjetunióból érkező gépek, komplex terme­lési berendezések nagyarányú szállításai lehetővé tették az egyes termelési ágak keletkezését, kibővítését és korszerűsítését. A mezőgazdaságunk fejlődésére óriási hatással volt a két ország szoros együttműködése. Nagyteljesítményű erőgépek egész sorát hoz­tuk be, s azok döntően befolyásolták a talajelőkészítést és a komplex gépi betakarítást. A kiváló szovjet búza­vetőmag-fajták forradalmi változást hoztak a hektárhozamok növelésében. A két ország között egyre nagyobb jelentőséggel bír a tudományos­műszaki együttműködés. A Februári Győzelem óta számos építkezési kivitelezési tervet és többezer technológiai dokumentumot, műszaki tájékoztatót cseréltek ki egymás között. Mindezek mellett évente több ezer csehszlovákiai szakember tanul a Szovjetunióban. A tudo­mányos-műszaki együttműködés az akciószerűségből fokozatosan rendszeres távlati együttműködéssé fejlődött. A legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel — az 50-es évek elejé­­­től — az árucsere-forgalom közel háromszorosára emelkedett, s év­­ről-évre növekvő tendenciájú. A külkereskedelem nemcsak mennyi­ségileg fejlődött gyorsan, de a minőségi mutatói is előnyösek számunk­ra, különösen a kivitel és a behozatal összetétele szempontjából. Most, a világ-olajválság idején érezzük igazán, milyen fontos, biztos gazdasági partnerünk a Szovjetunió. Harminc esztendővel ezelőtt rakták le a két ország együttműkö­désének az alapját. A gyümölcsöző kapcsolat azóta elmélyült, és­ tovább bővül a két szocialista ország politikai- gazdasági és kultu­rális tevékenységében, amely a proletár nemzetköziség, a kölcsönös előnyökre épül.­­ TÓTH DEZSŐ Szakmelléklet ГП7Т [UNK]ТП A nagyüzemi és az egyéni méhészek fóruma és tanácsadója. Fokozzuk a termelés hatékonyságát Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága december 4—5-i ülésén foglalkozott a CSKP XIV. kong­­reszsusa, valamint az SZLKP KB kong­resszusa irányvonalának teljesítésével. Szlovákia népgazdaságának az ötéves terv első három esztendejében való fejlesztésével kapcsolatban A Köz­ponti Bizottság ülését Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB elnökségének tag­ja, az SZLKP KB első titkára vezette, amelyen Miloslav Hruškovič elvtárs, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az a SZLKP KB titkára tartott beszámolót háromévi tervteljesítésről, az 1947-es tervvel kapcsolatos feladatok­ról és a B. ötéves terv­ irányelveinek alapvető kérdéseiről. Az alapos, mé­lyen elemző, konkrét és jövőbe muta­tó beszámoló élénk vitát váltott ki. Az ülés résztvevői végül is határozatot fogadtak el a soronlevő feladatok megvalósításával kapcsolatban. A határozat megállapítja, hogy egé­szében véve sikeresen valósítjuk meg a párt gazdaságpolitikáját, idén fel­gyorsult az ipar, az építőipar, a mező­gazdaság és a többi ágazat fejlődési üteme. A gazdaság több területén jobb eredményeket várunk, mint ami­lyeneket a terv kitűz. A fejlődés po­zitív oldala, hogy a termelésnöveke­dést túlnyomórészt a munka termelé­kenységének növekedésével érjük el. Az ötödik ötéves terv első három esztendejében lényegesen emelkedett népünk életszínvonala, és tovább erő­södik az állampolgárok létbiztonsága. Az eredményeket főleg annak köszön­­h­etjük, hogy tovább növekedett a párt aktivitása, és a dolgozók tömegei tel­jes mértékben támogatják a CSKP po­litikáját, amit a nagyarányú kezde­ményezések is igazolnak. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága nagyra értékeli azoknak a kollektí­váknak és egyéneknek az erőfeszíté­seit, akik derekas munkájukkal kive­szik részüket az eredmények elérésé­ből. A határozat megállapítja, hogy az 1974-es évi terv Szlovákia népgazda­ságának valamennyi ágazatában igé­nyes feladatokat tűz ki. Ezek megva­lósításának jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a jelenlegi ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához, hogy kedvező feltételek alakuljanak ki a gazdaság 1975. év utáni folyama­tos és dinamikus fejlődéséhez. Az SZLKP Központi Bizottsága ezzel­ kap­csolatban a jövő évben is­, szükséges­nek tartja, hogy a szervek és szervezetek szlovákiai­ párt­­figyelmét a népgazdaság további sokoldalú, haté­kony fejlesztésének a növelésére, a lakosság és a gazdaság igényei telje­sebb kielégítéséhez szükséges felté­telek megteremtésére, az iparban szükséges szerkezeti változtatások végrehajtásában való gyorsabb előre­haladás elérésére és az egész beru­házási folyamat jobb lebonyolítására összpontosítsa. Ennek érdekében mi­nőségileg tovább kell növelni az irá­nyító és szervezőmunka színvonalát, fokozni a dolgozók részvételét az irá­nyításban, és megjavítani a káderek nevelését, kiválogatását és elhelyezé­sét. Az SZLKP Központi Bizottsága el­várja, hogy az igényes feladatok tel­jesítéséhez jelentős mértékben hozzá­járul a Szlovák Nemzeti Felkelés és Csehszlovákia Felszabadítása 30. év­fordulójának tiszteletére indult fel­ajánlási és kötelezettségvállalási moz­galom. A határozat meghagyja az SZLKP kerületi és járási bizottságainak, hogy a CSKP Központi Bizottságának a gazdasági kérdésekről szóló határoza­tát alaposan elemezzék és igyekezze­nek azt a dolgozó tömegek lehető legnagyobb részvételével megvalósí­tani. Az SZLKP KB Elnökségének jelen­tése széleskörűen felöleli a társadal­mi és gazdasági élet minden szaka­szát. A bevezető rész megállapítja, hogy eredményeink általában kedve­zőek. A számítások szerint az évi tár­sadalmi termelés terjedelme 21,1 szá­zalékkal emelkedett. A bruttó ipari termelés gyarapodása három év alatt 27,2 százalékot ért el, és úgy látszik, hogy idén lesz a legmagasabb. Szlo­vákia gazdasága jelentős mértékben hozzájárul a külkereskedelmi felada­tok sikeres teljesítéséhez is. A több­termelés következtében emelkedett a lakosság életszínvonala. Az ötéves terv első három évében egy lakosra számítva 2B75 koronával több jutott a társadalmi eszközökből származó ingyenes szolgáltatásokból, szociális juttatásokból, bérekből és mezőgaz­daságból eredő pénzjövedelmekből. A lakosság lényegesen több élelmiszer­félét fogyasztott és közszükségleti cikket vásárolt. A mezőgazdaságban is jelentős si­kerek születtek. A termelés ütemének növekedése jóval gyorsabb, mint a­­hogy azt az ötéves terv feltételezte. A tervvel szemben a mezőgazdasági össztermelés növekedési rátája az ötödik ötéves terv időszakának első három évében kereken 2,5 százalék­kal, az állami alapokba való áruter­melés pedig 9,3 százalékkal lesz na­gyobb. A mezőgazdaság fejlesztése te­rén elért eredmények igazolják a párt gazdaságpolitikájának helyességét és politikai-szervezőmunkájának haté­konyságát ezen a területen, s pozití­van hozzájárulnak az egész népgaz­daság fejlődéséhez, jelentős sikereket értünk el különösen a gabonafélék termesztésében: az 5. ötéves tervidő­szak első három esztendejében 900 ezer tonnával több gabonát termesz­tettünk, mint amennyit a terv előírt, s ebben az évben az átlagos hektár­hozam meghaladja a 30 mázsát. Je­­­entős szerepet töltöttek be a gabona­­termesztés fejlődésében a nagy haté­konyságú szovjet gabonafajták. A szarvasmarha-tenyésztés terüle­tén sikerült növelni az állatállományt és a hasznosság terén is szép ered­mények születtek. Az utóbbi időben pozitív változást figyelhetünk meg a tehénállomány és a borjúnevelés fej­lődésében. Azonban a háztáji tehenek csökkenése miatt több tehenet kell tartanunk a szocialista szektorban. A szocialista termelési viszonyok elmélyülése és megszilárdulása Szlo­vákia mezőgazdaságában tervszerűen megy végbe a termelés további kon­centrációjának és szakosításának fej­lesztésével, a kooperáció és az integ­ráció útján. Fejlődést mutatnak min­denek előtt a közös mezőgazdálkodási vállalkozások. Eddig 108 ilyen vállal­kozás létesült. Tevékenységük főként építkezési beruházásokra, talajjavító munkálatokra, baromfitenyésztésre, sertéshizlalásra és borjúnevelésre irányul. Ezekben a vállalkozásokban a termelés többszörös koncentráció­ját és igen magas munkatermelékeny­ségét sikerült elérni. Fokozatosan ki­alakulnak a kooperáció további for­mái is. Több gondot kell fordítani kö­zös agrotechnikai központok, burgo­nya-, gyümölcs- és zöldségraktárak létesítésére. Szlovákiában 1970 óta több mint 880 efsz-t vontunk össze. Az egyesített gazdaságok átlagos földterülete már megfelel a nagyüze­mi termelési módszereknek. Az össze­vont szövetkezetekben sürgősen töké­letesíteni kell a termelés szervezését és a vállalkozás belső irányítását. A hegyi és hegyaljai körzetekben lénye­gesen gyorsabban folyik a szocializá­lás betetőzése, mint ahogy azt feltéte­leztük, ami egyrészt problémákat is jelent, mert nagyobb összegeket kell fordítani új beruházásokra. Az utóbbi időben sor került az egy­séges földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok többségének gaz­dasági megszilárdulására, amiben ked­vező gazdasági eredmények mellett jelentős szerepe van az államtól ka­pott sokoldalú támogatásnak is. Te­kintettel a mezőgazdaságnak a jöve­delmek és a díjazás fejlődésére, eze­ket oly módon szabályozzuk, hogy összhangban legyenek a népgazdaság többi ágazatával. A mezőgazdaságban a jövő évben is a növénytermesztésnek lesz döntő szerepe. Lényegesen fokozzuk a hek­tárhozamokat. Ismét előtérbe kerül a kukorica termesztése. De az eddigi­nél sokkal nagyobb gondot kell for­dítanunk a burgonya, a zöldség, a fő­zelékfélék, a gyümölcs, az étkezési hüvelyesek és a mák termesztésének növelésére. Ezzel egyidejűleg meg kell javítanunk a kereskedelmi és fel­vásárló vállalatok munkáját.­­"Folytatás a 2. oldalon.) Az SZLKP KB tagjai figyelmesen hallgatták a nagyjelentőségű beszámolót és a vitában konkrét javaslatokat tettek a még sikeresebb továbbhaladás érdekében.

Next