Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-27 / 30. szám
Legfontosabb feladat (Folytatás az 1. oldalról.) Elvárjuk, hogy a kombájnosok, a gépesítők, a javítók és főként a betakarítási munkák szervezői maradéktalanul érvényesítik a technikát, mindenekelőtt a kombájnok csoportos bevetésében teljes mértékben kihasználják a betakarítás utáni és a gabonaszárító berendezéseket, a szalmahúzógépeket, valamint az őszi munkákhoz a talajelőkészítő gépeket. Az idei betakarítás fontos feladata gondoskodni a gabona olyan módon történő elraktározásáról, hogy sehol se kerüljön sor veszteségekre. Ebben hatékony segítséget nyújthatnak a többi népgazdasági ágazatok is. Szocialista mezőgazdaságunk 25 éve bebizonyította, hogy a szövetkezeti földművesek osztálya, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szolgáltatási üzemek dolgozói teljes mértékben Csehszlovákia Kommunista Pártja politikája mellett állnak, s tudatosítják, hogy becsületes munkájukkal a leghatékonyabban járulhatnak hozzá a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez. Ezt bizonyítja aktív állásfoglalásuk a CSKP KB, a CSSZSZK kormánya, a SZFSZ KB és a SZISZ KB felhívásához, amellyel a kezdeményező munka fejlesztésére szólították fel őket a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának, a cseh nép felkelése és Csehszlovákia szovjet hadsereg által való felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére. Az idei jó gabonatermés betakarítása lehetővé teszi, hogy újból maradéktalanul megnyilvánuljon állásfoglalásuk és aktivitásuk, s példamutatásukkal hozzájáruljanak az V. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez és túlszárnyalásához a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban. A mezőgazdaásgi vállalatoktól, a járásoktól és a kerületektől elvárjuk, hogy az állami tartalékok és a központi takarmányalap megerősítése érdekében saját forrásaikból maximális mennyiségű gabonát adnak át az államnak. Ez javára válik a népgazdaságnak, a nép élelmiszerellátásának, javára válik az egész szocialista mezőgazdaságnak. Az állami gabonafelvásárlási terv minél nagyobb túlszárnyalása érdekében a mezőgazdasági vállalatokban már az aratás kezdetén meg kell teremteni a megfelelő feltételeket. A CSKP KB, a CSSZSZK kormánya és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága felhívással fordul a mezőgazdasági dolgozókhoz, hogy minél nagyobb mennyiségű mezőgazdasági gabonát adjanak el az államnak, kifejezésre juttatva így, a szövetkezeti tagok és valamennyi mezőgazdasági dolgozó elmélyülő viszonyát az össztársadalmi szükségletek biztosításához. A mezőgazdasági dolgozók az állami gabonafelvásárlási terv erőteljes túlszárnyalásával — a nyugat-szlovákiai kerület egyes járásainak példája alapján — járulnak hozzá a legméltóbban hazánk jelentős évfordulóinak, valamint szocialista mezőgazdaságunk 25. évfordulójának méltó megünnepléséhez. A kapcsolatok elmélyítéséért Sok huzavona után a bonni Bundestag a közelmúltban elfogadta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös kapcsolatait szabályzó államközi szerződést, amelyet a két ország kormányfője 1973. december 11-én írt alá Prágában. • A közelmúltban a Népi és a Nemzeti Kamarák együttes ülésén a képviselők szintén jóváhagyták nagyjelentőségű szerződést, amely a a ratifikációs okmányok cseréje után lép életbe. Az ülésen Bohuslav Chňoupek külügyminiszter terjesztette elő a szerződés indoklását. Hangsúlyozta: a szerződés alapvető célja, hogy a felek egyszer és mindenkorra leszámoljanak a múlt áldatlan örökségével és megteremtsék a jószomszédi kapcsolatok, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének valamennyi feltételét. Hangoztatta azt is, hogy az államközi szerződés lehetővé teszi egész sor konkrét megállapodás megkötését a gazdasági, műszaki, tudományos és kulturális élet területén, a környezetvédelemben, sportban, közlekedésben s azt a reményét fejezte ki, hogy a szerződés hatályba lépése után ilyen értelmű konkrét kezdeményezések következnek, amelyek nemcsak a kétoldalú kapcsolatokat, hanem az európai békét és biztonságot is szolgálják. A kapcsolatok kétoldalú elmélyítése, a nemzetközi helyzet megvitatása céljából Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter meghívta Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminisztert a Német Szövetségi Köztársaságba. Külügyminiszterünk már az elmúlt hét végén ellátogatott NSZK-ba és a nyugatnémet külügyminiszterrel ünnepélyesen kicserélte a két ország kölcsönös kapcsolataira vonatkozó szerződés ratifikációs okmányait. Ezzel a szerződés hatályba lépett. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a ratifikációs okmányok kicserélése alkalmával hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a szerződés mindkét fél érdekeinek megfelel. Egyszersmind nagyra értékelte a két állam kapcsolataiban az utóbbi időben tapasztalt előrehaladást. Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter ugyanez alkalommal kiemelte, hogy a szerződés a józan ész és a realizmus győzelme. Hangsúlyozta, hogy a csehszlovák—nyugatnémet szerződés az európai feszültség enyhülését is lényegesen előmozdítja. SZABAD FÖLDMŰVES 1974. július 27, A Földközi-tenger keleti csücské** ben levő Ciprus a legkellemesebb éghajlatú szigetországok közé tartozik. A szépség szigetének a területe 9251 km 2, lakosainak a száma nem egészen 700 ezer. Ennek 80 százaléka görög és közel 20 százaléka török anyanyelvű. Az angol gyarmatbirodalomhoz tartozó szigeten 1956-ban fegyveres harcok kezdődtek a lakosság önrendelkezési jogáért. A függetlenségért küzdő politikai mozgalmat Makariosz érsek vezette, akit az angol kormány még abban az évben száműzött. De ezzel a ciprusi nép harcát nem tudták elfojtani, s 1959-ben kénytelenek voltak tárgyalóasztalhoz ülni Makarosszal. A Ciprus függetlenségéről intézkedő zürichi és londoni egyezmény lehetőséget adott az okmányokat aláíró országoknak — Angliának, Görögországnak és Törökországnak — hogy csapatokat állomásoztassanak Cipruson azután is, hogy 1960 augusztusában a szigetország függetlenné vált. Nagy-Britannia az akkori gyarmattartó — a görög és a török nemzetiségű lakosok között — azonban elhintette a gyűlölet mérgét, hogy a szenvedélyeket bármikor felszíthassa egymás ellen uszítva a sziget két nemzetiségét. Számításaihoz megfelelő szövetségeseket talált, mint Ankarában a török, mint pedig Athénban a görög nacionalisták körében, így sikerült a boldogság és a szépség landó robbanásveszéllyel szigetét átfenyegeti „fegyver- és lőszerraktárrá“ változtatni. A NATO vezető körök úgyszintén kezdettől arra törekednek, hogy a szigetet megszerezzék támaszpontjuknak. Ügynökeik soviniszta propagandája gyűlölködést és ellenségeskedést szított a két nemzetiség között. Ennek következtében került sor több esetben súlyos harcokra. Az utóbbi években a görög katonai junta a NATO generálisok pénzén EOKA-B névvel terrorszervezetet hozott létre, röplapokat bocsátott ki, amelyekben lemondásra szólította fel Makarioszt. Néhány reakciós püspök az EOKA fegyvereseinek védelme alatt szintén az elnöki funkciójáról való lemondásra hívta fel Makarioszt aki azonban a fenyegetések, a merénylet-kísérletek ellenére is a nép élén maradt. Az utóbbi hónapokban azonban meggyorsultak az események. Az elnök látván az EOKA terroristák tevékenységét, a görög tiszteknek Athénban kiosztott szerepét, azt, hogy a Nemzeti Gárdát hogyan fordítsák szembe a kormánnyal, elhatározta, leszámol a fegyveres reakcióval. Makariosz a görög elnökhöz levelet intézett, amelyben követelte a görög tisztek visszahívását. A görög kormány nem válaszolt a levélre, hanem ehelyett a Nemzeti Gárda és a szigeten állomásozó görög katonai egységek parancsot kaptak az államcsíny végrehajtására. A puccsot az elmúlt hét elején robbantották ki és azonnal világgá röppentették a hírt, hogy Makariosz elnök nincs az élők sorában és a ciprusi Nemzeti Gárda teljesen kezében tartja az országot. De Makariosz halála hírnek bizonyult. A népszerű hazug elnök rövidesen felhívással fordult az ország népeihez, megismételte legfőbb politikai célkitűzéseit s a világszervezethez fordulva kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását. A kérés jogossága vitathatatlan, hiszen a szervezet egyik tagállama a független Ciprusi Köztársaságot érte fegyveres külső erőktől támogatott és felbújtatott akció, katonai támadás. Az imperialista erők által szított agresszió veszélyeztette az ország rendjét, függetlenségét, állami létét és durván megsértette az ENSZ alapokmányait is. Cipruson az egész hét folyamán belső harcok folytak. A török kormány többször ülésezett, tanácskozott a Cipruson kialakult helyzettel, és diplomáciai tárgyalásokat hozott. A görög kormány azonban elutasította azt a követelést, hogy azonnal vonják vissza Ciprusról azt a 650 görög tisztet, aki a Nemzeti Gárda élén katonai puccsot szervezett Makariosz érsek, a törvényesen megválasztott elnök ellen. A török kormány szerint, mivel már kimerítették az összes politikai és diplomáciai lehetőségeket — és nem jutottak megegyezésre — az elmúlt hét szombatján a miniszterelnök hivatalosan bejelentette: török csapatok szálltak partra Cipruson, hogy védelmezzék a szigeten lakó törököket és helyreállítsák a katonai puccs előtti helyzetet. Az ENSZ biztonsági tanácsa már a hét elején összeült — de főleg az Egyesült Államok jóvoltából — nem hoztak határozatot. Szombaton azonban a késő éjszakai órákban, a Biztonsági Tanács egyhangú határozatot hagyott jóvá, amelyben követelte a Ciprus belügyeibe való külföldi beavatkozás azonnali beszüntetését, a külföldi katonák távozását Ciprus területéről, Makariosz elnök követelésével összhangban a tűz azonnali beszüntetését valamennyi fél részéről. A határozat felszólította Görögországot, Törökországot és Nagy-Britanniát, hogy azonnal kezdjenek tárgyalásokat a béke és a Ciprusi Köztársaság alkotmányos kormányának helyreállításáról. Bár a görög kormány hadüzenettel fenyegetőzött Törökország ellen, végül mégis elfogadta az ENSZ határozatát. Mivel hasonló álláspontot foglalt el a török kormány is, hétfőn délután életbe lépett a tűzszüneti egyezmény. Nehéz jóslatokba bocsátkozni. Egy azonban biztos: korunkban alig képzelhető el katonai akció más ország belügyeibe való beavatkozás, amelyben nem az imperialisták háttérben. A beavatkozások állnak a egyre durvábbak, veszélyeztetik a világbékét, a nemzetközi helyzetben kibontakozó kedvező tendenciákat. A Szovjetunió kormánynyilatkozata nyíltan leszögezte a valóságot: „Teljes joggal helytállónak kell tekinteni azt a világszerte kialakult véleményt, hogy a ciprusi államcsínyt ténylegesen NATO körök tervezték, amelyeknek nem felel meg az önálló külpolitikát, az el nem kötelezettségi politikát folytató Ciprusi Köztársaság független létezése.“ —itt— // JÁTÉK A TŰZZEL CIPRUS NEHÉZ NAPJAI ■fuba újabbkori történelmében 1953. július 26-án kezdődtek el a nagyjelentőségű események, amikor Fidel CASTRO a Batista diktatúra elleni fellépésre szóllította fel a szigetország népét, és harcostársaival támadást intézett a Santiago de Cubában levő Moncada kaszárnya ellen. Noha a támadást visszaverték, Castro erkölcsi győzelmet aratott. A bíróságon elhangzott védőbeszédében („ítéljetek el, a történelem fel fog menteni!“) Castro tulajdonképpen az általa vezetett politikai programját körvonalazta: visszaállítani az 1940-ben hozott alkotmányt, a földreform által a termőföldet a társult földműveseknek és bérlőknek adni, a munkásoknak, a hivatalosoknak lehetővé tenni, hogy a vállalatok jövedelméből részesedjenek, a társult földműveseknek a cukornád termelésből 55 százalékos részesedést kell adni, el kell kobozni a jogtalanul szerzett vagyont, újjá kell szervezni az iskoláztatást és államosítani a villanyáramtermelést, valamint a postaszolgálatot. Az 1953-tól 1959-ig terjedő időszakban a Batista-rendszer hívei számos sikertelen kísérlettel igyekeztek útját állni a forradalmi megújhodás folyamatának, a forradalmi mozgalom erősödésének, s diktatúrával akarták azt elfojtani. Semmilyen erőszak nem segített s 1959 első napján megdöntötték a Batista diktatúrát s ezzel Kubában megkezdődött a forradalmi megújhodás folyamata, alapvetően megváltoztak a társadalmi-gazdasági viszonyok. Az 1959-től 1965-ig terjedő időszakban végső csapást mértek az utolsó ellenforradalmi csoportokra is, bár az új hatósági szervek még nem erősítették meg teljesen helyzetüket. A hatalom közvetlen hordozói egymástól igen eltérő eszmei és politikai állásponton voltak. Az intézményesített államgépezet hiányában a forradalmi erők haladó elkötelezettségükkel igyekeztek hatni a néptömegekre. A legfelsőbb politikai irányító szerv, amely döntő fontosságú határozatokat hozott, és egyben vállalta a társadalom fejlődésének irányítását, a felkelők hadseregének magvát képező július 26 mozgalom volt. Ezerkilencszázhatvanban Fidel CASTRO kezdeményezésére sorra megalakultak a forradalom védelmének bizottságai, Kuba tömegszervezetei. A kubai forradalom rendkívüli időszakában merült fel egy új, az összes haladóerőket tömörítő politikai szervezet, a kommunista párt létrehozásának szükségszerűsége. A párt megalakítását számos politikai szervezet tevékenysége előzte meg. Ennek egyesítésével született meg a Kubai Kommunista Párt. A párt irányításával a kubai forradalom számos társadalmi és gazdasági problémát oldott meg. Megszervezte a lakosság teljes foglalkoztatottságát, az ingyenes egészségvédelmet és a kötelező általános iskolai oktatást. Az írástudatlanságot szinte teljesen felszámolták és jelentős eremények születtek az ország úthálózatának a bővítésében, valamint az ipar egyes ágazataiban. Kuba gazdasági életében eleinte a cukor előállítása volt az egyeduralkodó. A nikkelbányászaton és a halászaton kívül mindent a cukornád termesztésének rendeltek alá. Ez részben megbosszulta magát, de a vezetők helyes felismerése során az ország gazdasága lassan önmagára talált és tervszerűen fejlesztik, korszerűsítik az ország iparát. Lassanként érvényüket vesztik a romantikus és forradalmi lendülettel teli jelszavak és ehelyett a valóság talajára támaszkodnak, a munkatermelékenységet részesítik előnyben és azt is tudatosították, hogy csupán cukorból nem lehet megélni. Kubát a legnehezebb években is sokoldalúan támogatta a Szovjetunió és a többi szocialista ország. A nagy távolság ellenére a kereskedelmi és más jellegű kapcsolatok fejlődtek és napjainkban Kuba már a Közös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében egyre jobban elmélyíti a baráti együttműködést. Az amerikai—szovjet kapcsolatok erősödése során minden bizonnyal arra is lehetőség nyílik, hogy teljesen feloldódjon a zárlat a szomszédos Egyesült Államokkal s mindkét ország számára előnyös kereskedelmi kapcsolatok jöjjenek létre. A forradalmi Kuba és hazánk barátsága, együttműködése nagy jelentőségű a szocialista közösség országai egységének és együttműködésének megszilárdítása szempontjából. Csehszlovákia sokoldalú politikai, gazdasági, szakmai segítsége nagyban hozzájárult a kubai forradalom sikeres harcához. A jó kapcsolat természete számunkra is előnyös, hiszen fontos nyersanyagot és más egyebet importálunk Kubából.. A kubai forradalom fáklyaként világít az elnyomott népek előtt, mivel az évek során bebizonyította, hogy a szocialista országokkal való együttműködésben , a legerősebb kapitalista állam közelében is lehet eredményesen építeni a szocializmust amelyet semmiféle provokációs mesterkedés, zárlat nem akadályozhatott meg. A Kubai Köztársaság államünnepén sok sikert kívánunk a szigetország szocializmust építő népének, amely az amerikai kontinensen elsőként teremtette meg a dolgozók hatalmát. —tt— Példamutató ország A Lengyel Népköztársaság ünnepe A népi Lengyelország születésének 30. évfordulója ünnepségén a testvéri szocialista országok vezető személyiségeivel együtt részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára is. Brezsnyev elvtárs a katowicei nagy sportcsarnokban megtartott lengyelszovjet barátsági nagygyűlésén tartott beszédében kihangsúlyozta, hogy az európai kommunista- és munkáspártok Karlovy Vary-ban megtartott első konferenciája óta hét év telt el. Azóta a konferencia javaslatai sikeresen megvalósultak. Úgy véljük, hogy az európai kommunista pártok újabb értekezletének megrendezése segítséget nyújtana a közös akciók megszilárdítására a további európai enyhülés érdekében és hozzájárulna a kommunistáknak a dolgozók létjogaiért vívott harca sikeréhez. Harcunk összes tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a munkásmozgalom egysége létfontosságú a nemes cél elérése szempontjából, a béke megszilárdítása érdekében, amire a világ valamennyi népének szüksége van. Arról is szólott, hogy a Szovjetunió e napokban megemlékezik arról az útról, melyet népeink közösen szoros egységben eredményesen tettek meg. A Szovjetunió hűséges barátja, megbízható szövetségese volt és marad a szocialista Lengyelországnak. Az országaink közötti kapcsolatok a szó szoros értelmében sokoldalú jelleget öltöttek. Vasárnap a Lengyel Szejm ünnepi ülésén az SZKP KB főtitkára a nemrég lezajlott szovjet—amerikai csúcstalálkozóval, az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel és más nemzetközi kérdésekel foglalkozott. Megállapította, hogy a ciprusi események, amelyeket a görög katonai rezsim leplezetlen fegyveres agressziója váltott ki, újból veszélyezteti a világ békéjét. Ezért az agresszív NATO- körök viselik a felelősséget", amelyeknek nincs ínyükre Ciprus függetlensége. • • • A csehszlovák vezetők a Lengyel Népköztársaság államünnepe alkalmából táviratban fejezték ki jókívánságukat. A táviratban pártunk és országunk vezető képviselői kihangsúlyozták, hogy nagyra értékelik azokat a jelentős sikereket, amelyeket a lengyel nép hazájának harminc éves fennállása óta az építőmunkában elért. Az elért eredmények egyértelműen bebizonyították a Lengyel Egyesült Munkáspárt fő irányvonalának helyességét a szocialista építőmunkában, amely következetesen a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus alapelvére támaszkodik. A távirat a továbbiakban a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés értelmében elmélyülő baráti kapcsolatok fejlődésével foglalkozott, amely jelentősen hozzájárult a két ország szocialista társadalmának előrehaladásához. Azt a mély meggyőződésünket fejeztük ki, hogy a két nemzet testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése mindinkább szilárdabb lesz és egyre jobban elmélyül.