Szabad Hazánkért, 1953 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1953-11-01 / 10. szám

tészetünk eddigi hagyományaihoz és Csokonai addigi műveihez hasonlítva egyaránt új. A Jövendölés az első oskoláról Somogyban — Hát, Múzsáknak szentelt Kies tartomány! Ily számkivetve volt Nálad minden tudomány? Hát csak sertést nevelt­é 'Itt a makk s haraszt? Hát csak kanásznak termett A somogysági paraszt? — annak a költőnek a hangja, aki a nép között él, aki azt hirdeti, hogy a nemzetet csak a nép kulturális fel­­emelkedése tarthatja fenn. A Szegény Zsuzsi táborozás­kor -L­Estre jött a parancsolat Violaszín pecsét alatt. Egy szép tavaszi éjszakán Zörgettek Jancsim ablakán. Épen akkor vált el tőlem Vígan álmodott felőlem, Kedvére pihent ágyában,­­Engem ölelvén álmában, Mikor bús trombitaszóra Ülni kellett mindjárt lóra. Elindulván a törökre, — Jaj! talán elvált örökre! — annak a költőnek a hangja, aki a nép keserveinek szószólója, aki a kötéllel fogott katonák bánatát énekli, aki szótárszerkesztés gondolatával foglalkozik, aki ki­dolgozza a nyelvújítás gyakorlati feladatait, aki több mint négyszáz dallal gazdagítja irodalmunkat. Csokonai a szülői házban fáradhatatlanul dolgozik to­vább. A Dorottyát javítgatja, versben üdvözli Kazin­­czyt kiszabadulásakor, egykori mesterét, Földi Jánost el­­parentálja, külföldi költők írásait fordítja magyarra és a Lilla-dalokat rendezi sajtó alá. A nyomorgó költő mégis alkalmakra írt versekből tartja fenn magát. Munkálkodását azonban csak részben övezi siker. Mű­fordításai megjelennek, de önálló munkáinak kiadását, nem éri meg. Ezernyolcszázöt elején megbízást kap gróf Rhédey Alajostól, hogy búcsúztatót írjon felesége temetésére. A temetésen Csokonai maga mondja el a költeményt. A hideg, viharos időben megfázik. Tüdő­­gyulladás végez a XVIII. század legnagyobb magyar költőjével. □ Csokonai tragédiája a kor legjobbjainak tragédiája Egy életen át járta társtalanul, a kor haladó mozgalmai­tól elszigetelten a magyar felemelkedés göröngyös út­ját. Pályájának első szakaszában a kollégium zárta el előle a világ történéseit, a kollégium Európára nyíló egyetlen ablakán a kor haladó mozgalmainak csak szel­lemi üzenete talált utat. Amikor pedig kezébe vette a vándorbotot, útja a halott, bilincsbe vert országon át vezetett. S ha olykor kényszerűségből megalkudott esz­méivel, nem olyan tartalommal tette ezt, ami a vándor Csokonai megtagadását indokolhatná. Ellenkezőleg, ami a nyilvánosságot kereső Csokonai pályájának második szakaszában haladó, világnézete tovább fejlődött, népies­ségét, költészetének plebejus tartalmát hagyta örökségül az utókornak. Csokonai Vitéz Mihály életének tragédiája: korának magyar társadalma nem becsülte meg legnagyobb költő fiát. De megbecsüli az a világ, melynek születésén áb­rándozott. Az évfordulón a szabad Magyarország emlé­kezik, hirdetve, hogy az álom — Lesz még az a kor, melybe felettem is Egy hív magyarnak lantja zokogni fog, S ezt mondja népünk: Óh, miért nem Éltek ez emberi századunkban?! — valóra vált. Kovács györgy 3. GLATZ OSZKÁR KOSSUTH-DÍJAS FESTŐMŰVÉSZ OTTHONÁBAN Glatz Oszkár azon művészeink közül való, akik koruknál fogva — 1872-ben született — időseknek számítanak, de termékenység és tehetség tekintetében elöl járnak. M­a is fiatalos lendülettel alkot. Neve és munkái egyre szélesebb körben válnak ismertté a dolgozók között s mert festményei előtt állva önmagát ismeri fel a magvető paraszt, a porban játszó fiú, a birkapásztor, a nagyapa és a falusi kislány, megnyílik szíve és szeretettel gondol az ő dolgos életét be­mutató művészre. Glatz Oszkár műveihez a témát népünk életéből választja, a magyar nép hétköznapjait, ünnepeit, a magyar falu életét ábrázó fa képeiben. Legutóbb a nagykanizsai dolgozók ismerkedtek Kossuth­­díjas festőművészünk alkotásaival s hogy a kiállítás milyen sikerrel zárult, azt a vendégkönyv hétezer aláírása bizonyítja. A kanizsai dolgozók a kiállítás megtekintése után kül­döttségükön keresztül üdvözölték otthonában a nagy mű­vészt és szeretetük kifejezéseként elküldték az Ásványolaj Gépgyár olajfúrójának kicsinyített mását, a Tiszti Klub parancsnoka pedig a látogatási album átnyújtásával tolmá­csolta a helyőrség harcosainak és tisztjeinek üdvözletét.

Next