Szabad Ifjuság, 1954. január-március (5. évfolyam, 1-76. szám)

1954-03-10 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. AZ IFJÚSÁG A DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK LAPJA ARA 40 FILLÉR­­. ÉVFOLYAM 58. SZÁM Szerda, 1954 március 10 Több fényt, több áramot az otthonokba, üzemekbe A villamosenergiaipar élenjáró dolgozóinak értekezlete A Magyar­ Dolgozók Pártja központi vezetősége és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa meghívására kedden délelőtt ér­tekezletre gyűltek össze villamos­energiaiparunk élenjáró dolgozói a vasas szakszervezet székhá­zának dísztermében. A tanácsko­zást Vég Béla elvtárs, az MDP központi vezetőségének titkára nyitotta meg, majd Hidas István elvtárs nehézipari miniszter, az MDP politikai bizottságának tagja mondott beszédet. Hidas István elvtárs beszéde Bevezetőben ismertette, hogy milyen nehézségek mutatkoztak az elmúlt időszakban a villamos­energiaellátás területén, annak ellenére, hogy 1949-hez képest több mint kétszeres mennyiségű villamosenergiát termelünk.­­ A párt politikája és a kor­mányprogramul a lakosság igé­nyeinek egyre fokozódó kielégíté­sét, tehát az életszínvonal eme­lését tűzte ki célul — folytatta — a villamosenergiatermelés­ben, illetve ellátásban lévő hiá­nyok viszont­ gátolják az életszín­vonal emelkedését, sőt, nem egy esetben életszínvonalromlást idéznek elő. Ez­ abból következik, hogy a korlátozások miatt egyes gyárak termelésében fennakadá­sok voltak, így az előirányzott­nál kevesebb közszükségleti cikk, ruha, élelmiszer stb. kerülhetett piacra. Ezután Hidas elvtárs a követ­kezőkben foglalta össze az elma­radás főbb okait: 1. A népgazda­ságunk fejlesztése során a villa­mosenergia termelést és fogyasz­tást nem hoztuk kellő összhang­ba. 2. Az ötéves terv nagy vil­­lamosenergia beruházásai elhú­zódtak, illetve elmaradtak. 3. A villamosenergia ipar erőművei és elosztó vállalatai egy részének munkája nem kielégítő. 4. A rendkívül kemény téli időjárás. A következőkben Hidas elvtárs arról beszélt, hogyan lehet javí­tani ezeken a hibákon. ti. nehézségek megszüntetését szolgálta a minisztertanácsnak, a villamosenergiagazdálkodás új rendjéről, a villamosener­gia termelésének és felhasz­nálásának szabályozásáról szóló határozata. Megállapítható, amint ezt az energetikusok múlt hónap 26-án megtartott értekez­lete is bebizonyította, hogy ez az intézkedés szükséges és he­lyes volt.­­ Kétségtelen, hogy van ja­vulás a villamosenergiahelyzet­ben — folytatta Hidas elvtárs. — Ez azonban még korántsem ki­elégítő, semmi­ okunk, sincs az elbizakodottságra és még igen sok a tennivaló. A továbbiakban elmondotta: a feladatok oroszlánrésze az erő­művek és az elosztó vállalatok dolgozóira hárul. , Az erőművek feladatairól szólva hangsúlyozta a karbantartási idő rövidítésé­nek és a karbantartás jó minő­ségének jelentőségét. A karban­tartási idő lerövidítésének egyik döntő alapfeltétele a jó szerve­zés.­ A villamosenergiatermelés fokozásának második fontos módszere az üzemzavarok szá­mának csökkentése. „Egyértel­műen és határozottan le kell szögezni, hogy az üzemzavarok zöme megfelelő intézkedésekkel megelőzhető” — mondotta Hidas elvtárs. Felhívta a figyelmet en­nél a­­ kérdésnél a munkafegye­lem és a szakmai oktatás fon­tosságára. A harmadik főesz­­köznek az erőművek üzemviteli, műszaki színvonalának emelését jelölte meg. Eddig az volt a hi­ba ezen a téren, hogy az erő­művekben nem helyezték az ok­tatás középpontjába a kezelési utasítást, nem gondoskodtak ar­ról, hogy azt a dolgozók meg­ismerjék. Az erőművek jelentős meny­­nyiségű villamosenergiát tud­nak adni a népgazdaságnak az erőművek saját fogyasztásá­nak csökkentésével. Erőműveink saját áramfogyasztása a terme­lés 5—10 százalékát teszi ki — mondotta Hidas elvtárs, majd beszéde következő részében az áramszolgáltató vállalatok fel­adatairól beszélt, s elmondotta: legfontosabb feladat a villamos­hálózat, az energiaátalakító-, át­vivő- és elosztóberendezések ha­tékony védelme, megóvása. Ez­után összefoglalta a villamos­energiaipar dolgozói előtt álló feladatokat. A villamosenergiaipar dolgozóinak feladatai Elmondotta, hogy, alapvetően meg kell javítani a karbantar­tási munkálatokat és el kell ter­jeszteni a szovjet módszer sze­rinti gyors karbantartást. Csök­kenteni­ kell az üzemzavarokat. Javítani kell az erőművek üzem­vitelének műszaki színvonalát. A dolgozók ismerjék és tartsák is be a kezelési utasításokat.­Az erőművek csökkentsék­­ saját áramfogyasztásukat. A nagy­javításokat úgy kell megszer­vezni,­­ hogy lehetőleg ne a téli és az őszi csúcsidőszakra esse­nek. Az áramszolgáltatás megjaví­tásával kapcsolatban Hidas elv­­társ elmondotta, hogy minden körülmények között be kell tar­tani a helyesen kidolgozott üzemi szabályzatot, megfelelő hírközlő szerveket kell kiépíteni és biztosítani kell a hibanyilván­­tartások és hibatérképek rend­szeres vezetését, a baleseti ve­szélyforrások kiküszöbölését. A továbbiakban elmondotta, hogy­ a villamosenergia ügye a széntermelés mellett az egész ipar legfontosabb kérdése. A kongresszusi versenyben számos hasznos kezdeményezés szüle­tett az áramtakarékosság érde­kében. Csorba István Kossuth­­díjas fűtő felhívással fordult az ország kazánfűtőihez, hogy ta­karékos tüzeléssel segítsék a bányászok harcát. A­­ salgótar­jáni erőmű dolgozói február első felében 29 vagon szenet takarí­tottak meg.­­ A DISZ őrségek az áramtakarékosságért faivá stató tevékeny részesei . Az ipar, feladatain túlme­nően azt kérjük és várjuk az egész lakosságtól, hogy segítsen a villamosenergia-helyzet meg­javításában, hogy a lehető leg­nagyobb mértékben takarékos­kodjék az árammal. Ezzel az egész ország érdekét szolgálja s természetesen minden egyes dolgozó a saját érdekét is — mondotta Hidas elvtárs, majd üdvözölte a DISZ kezdeménye­zését. Számos­ gyárban DISZ- őrség alakult ■— mondotta — a budapesti Villamosgép- és Ká­belgyár fiataljainak példáiára s ezek a DISZ-őrségek tevékeny részesei, az áramtakarékosságért folyó harcnak, mozgósítják erre a gyárak, a vállalatok dolgozóit s a háztartásokban is takarékos­­kodnak az árammal. A­ következőkben a pártszerve­zetek jó munkájának fontossá­gáról beszélt. Felhívta figyelmü­ket, hogy a pártszervezetek moz­gósító és felvilágosító tevékeny­sége a munka megjavításának egyik legfontosabb biztosítéka, majd így fejezte be beszédét: " A párt és a kormány bízik abban, hogy a villamosenergia­ipar dolgozói, az­­ erőműveket építő és a berendezéseket gyártó vállalatok dolgozói, az erőmű­veket szénnel ellátó bányászok hiánytalanul teljesítik­ hazafias kötelességüket és munkájuk nyo­mán több fény jut otthonainkba, több áram­üzemeinkbe. A nagy tapssal fogadott be­széd után számosan szólalta­k fel, majd az értekezlet részvevői határozati javaslatot fogadtak el. Az értekezlet Vég Béla elv­­társnak, az MDP központi ve­zetősége titkárának zárószavai­val ért véget. A pártot köszöntik ifjú bányászaink Teljesíti fogadalmát a Jeleniki IlISZ-brigád A bányászfiatalok­­lendületesen dolgoznak a kongresszusi ver­senyben tett felajánlásaik telje­sítésén. A pécsi Jelenszki DISZ- brigád — amely versenyre hívta a­­frontbrigádokat — a munka jó megszervezésével, a jó munka­­feltételek kihasználásával váltja valóra fogadalmát. A napokban készült­ el az új ki­járati gurító, amely tíz méterrel rövidíti meg a szén szállítási útját. Ez azt jelenti, hogy műszakonként húsz huszonöt csillével többet szállít­hatnak. A brigádon belül, is ver­seny folyik, a vájárok a vájárok­kal, a csillések a csillésekkel ver­senyeznek. A brigád jó munká­jának eredményeképpen, március hónapban elérte a napi 6,22 csil­lés átlagteljesítményt. A leg­utóbbi minőségi vizsgálatok a brigád által kitermelt szenet tel­jesen palamentesnek találták. Küzdelmes út a széntelephez A tatabányai Béke­akna DISZ- fiataljai közül Újvári Pál hattagú DISZ-brigádja elsőnek fogadta meg, hogy­ április 18-ig 300 csil­le szenet termel terven felül. El­ső lépésként a szállító brigádok­kal közösen megszüntették azo­kat a hibákat, amelyek akadá­lyozták a kitermelt szén gyors felszínre jutását, és jórészt en­nek köszönhették, hogy az elmúlt héten teljesíthették vállalásukat: 400 csille szenet termeltek terven felül. Jó munkájuk láttán, az ak­na vezetősége nehéz, de rendkí­vül érdekes munkát bízott rájuk: egy régi, néhány évvel ezelőtt beiszapolt bányarész feltárását. A bányatérkép adatai szerint is több kőrétegen és vetőn áthatolva juthatnak csak a széntelephez, de a valóság más, előre nem lát­ható „meglepetéseket” is tarto­gatott számukra. Már az első napokban 2,200 méter széles kő­­beágyazásba értek, ahol a nagy nyomás és erős talpduzzadás akadályozta az előrehaladást. A fiatalok nem hátráltak meg, a nagy akadályok ellenére is az előirányzott napi 82 centiméter­rel szemben 90—100 centimétert haladnak előre. A fiatalok most újabb felajánlást tettek a párt­kongresszus tiszteletére: elhatá­rozták, hogy határidő előtt öt nappal tárják fel a beiszapolt bá­­nyarészt. Diszistek az első sorokban Az ajkai bányászok megígér­ték, hogy 8800 tonna szenet ad­nak terven felül a kongresszusi versenyben, s ebből már 5128 tonnányit ki is­ termeltek. A­­vál­lalás sikeres, teljesítésében jelen­tős részük van a bánya­ fiatal­jainak Most azonban újabb fel­adat áll előttük: a feltárási elmaradást kell behozni, hogy megfelelő számú új munkahely álljon rendelkezésükre. A diszis­­ták vállalták, hogy ebből a nagy feladatból erejükhöz mérten ki­veszik részüket. Az Armin-szem­­beti,­ az egyik elővárosi munka­helyen DISZ-csapat alakult Mol­nár Sándor sztahanovista vájár vezetésével. A jól szervezett munka eredményeként az új csa­pat februárban 350 csillével tel­jesítette­ túl tervét, márciusban e hét elejéig, már több mint 30 csille­­szenet adott terven felül. Eredményüket a munkahely rendbentartásának, a melegcsá­­kányvált­ás pontos betartásának és az egyesülés mozgalomhoz való csatlakozásnak köszönhetik. A felsőcsingeri aknaüzemben Adamek György elővárosi DISZ- brigádja 165 százalékos teljesít­ményt ért el a kongresszusi ver­senyben. Sokat segített a fiata­­loknal­ Sümeg­ István kommunis­ta vájár, aki jó tanácsokat, hasz­nos tapasztalatokat adott át a brigádnak. Koncz József brigád­ja,, amelyben ugyancsak fiatalok dolgoznak, szintén jól megállja helyét a versenyben. A fiatalok nagy fába vágták fejszéjüket: Sü­megi Istvánt, Koncz József ré­gi tanítómesterét hívták ki ver­senyre. Nagyszerű eredményt ér­tek el: több­ mint 20 százalékkal maguk mögött hagyták a kiváló sztahanovistát és 160 százalékra teljesítették normájukat- Kiváló minőségű ruhák készítője A textil- és konfekcióipar fiataljai a kongresszusi versenyben több és jobbm­inőségű árut készítenek a dolgozóknak. Deák Katalin, a Szegedi Ruhagyár Ifjúmunkása a kongresszus tiszteletére 100 szá­zalékos minőségi munkát végez. (Magyar Fotó : Mező Sándor felvétele) AZ EGYETEMEK ÉLETÉBŐL Kitüntető Több egyetemünkön kedden délután adták át a Rákosi Má­tyás Tanulmányi Érdemérmet az egyetemi tanulmányaik alatt­ ki­váló eredményt elért,­­ végzett hallgatóknak. A gödöllői Agrártudományi Egyetem nagy­­ előadótermében kétszáz hallgató lelkes ünnep­lése közben tűzték­­ ki a kitün­tetettek mellére a megtisztelő aranyérmet. Hegedűs Péter, Szító Balázs, Juhász István, Szegi József, Tóth Zoltán, Ta­más Károly és Szabó István — a kitüntetettek — az elmúlt év­ben hagyták el az egyetem pad­jait, s most visszatértek az ün­nepségre, hogy átvegyék a ki­váló munkáért kapott aranyérmet. Az egyetem elvégzése után va­lamennyien részeseivé váltak a mezőgazdaságunk felvirágozta­tásáért folyó nagyszerű harcnak. aranyérem Ezek a fiatalok azóta is szárt­lanszor bebizonyították, hogy a gyakorlati életben is csakúgy, mint az egyetem padjaiban, ké­­pesek úrrá lenni a nehézségi­ken­, képesek legyőzni minden akadályt. Hegedűs Péter a met­recsáti gépállomás igazgatója lett. Tamás Károly a paksi ál-d­ísztenyésztőállomás vezetőjeként dolgozik, többen tanársegédként kerültek vissza az egyetemre. Munkájukról, tapasztalataikról beszéltek most a végző hallga­tóknak, elmondták, hogyan te­remtett nekik tekintélyt az egye­temen elsajátított szaktudás. „A földek jótevői” — így em­legetik szerte az országban me­zőgazdaságunk új szakembereit. S ezek a fiatalok rá is szolgáltak erre a névre. Hegedűs Péter gépállomásigazgató büszkén mondja most is: a tavaszi mun­kákra a gépállomás minden gépe készen áll — a rájuk bízott 26.000 hold, föld minden talpa­ latnyi részét termővé teszik. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen az elmúlt évben mindössze egy fiatal kapta meg a Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérmet — az idén már heten. Ez önmagában is azt mu­tatja — mondotta dr. Páter Károly rektor elvtárs — hogy az egyetem felfelé vezető, jó útra lépett, s ez évben is kiváló szakemberek százait küldi vi­rágzó földjeinkre. A kitüntetettek azzal az ígé­rettel búcsúztak tanáraiktól és jövendő munkatársaiktól: úgy dolgoznak majd, hogy továbbra is méltók maradjanak a megbe­csülésre. Hegedűs Péter gépállomás i­gaz­­­gató, a Rákosi Mátyás Tanulmá­nyi Érdemérem kitüntetettje Az atom szerkezetével ismerkedik a tudományos diákkör A debreceni egyetem tudomá­nyos diákköreinek tagjai szinté­tig megtöltötték a­ Kísérleti Fizi­kai Intézet padsorait. Ebben a teremben folynak nap mint nap a modern tudomány legnagy­szerűbb kísérletei , az atom­kutatás kezdő lépései. Most pro­fesszorok és diákok, Kossuth­­díjas tanárok, tudósok ülnek a hallgatóság soraiban. A dékáni megnyitóbeszéd után Bujdosó Ernő harmadéves hall­gató tart előadást a neutronok energiájának méréséről. Az elő­adás címe nem éppen azt a ha­tást kelti, mintha roppant egy­szerű dologról lenne szó, mégis 150 diák figyeli lelkesen az elő­adó szavait. Mert nem keve­sebbről van­ szó, mint hogy az atom magjának — minden anyag alkotójának — csodálatos mozgását ismerhették meg az előadásból. Bujdosó Ernő lelki­­ismeretesen felkészült az­­ elő­adásra. Már középiskolás korá­ban gyakran látogatta az egye­temet és mint egyetemista is több éve foglalkozik az atom részeinek megismerésével. Az előadás közben az érdeklődök körülállják az előadói asztalt, amelyen egymás mellett sora­koznak a mikroszkópok. Segít­ségükkel a hallgatók az elmon­dott anyagnak gyakorlati közel­ségébe juthatnak. Hajoljunk egy pillanatra mi is­­a mikroszkóp fölé. Egészen tisztán látható, hogyan mozog az anyag legap­róbb része is, hogyan jön moz­gásba a meglökött proton, ho­gyan hagynak nyomot a fényér­zékeny anyagban a parányi alfa­­részecskék. Saját szemünkkel győződhetünk meg az anyag örök mozgással teli életéről. Bujdosó Ernő jól sikerült elő­adásában nem kis része van Medveczky László adjunktus elvtársnak is, aki immár három éve foglalkozik Bujdosó Ernő­vel. Közös munkatervet készítet­tek és hetenként rendszeresen megbeszélték egymás tapaszta­latait. S az előadó, Bujdosó Ernő most szeretetteljes pillan­tást küld Medveczky László felé, amikor előadása után­­el­csattan a taps. A hallgatóság bőkezűen jutalmazta tartalmas, úttörőmunkát végzett előadá­sáért a fizika-matematika szak harmadéves hallgatóját. Máris egy másik fiatal lép az előadói emelvényre: Ádám And­rás másodéves hallgató. Mate­matikai.. előadást tart. A mate­matika új, szovjet tudósok által feltárt eredményei — mint álta­lában a modern tudomány ered­ményei — benyomultak a mate­matika széles területeire, közvet­lenül éreztetik hatásukat min­den tudományágban. Az előadó különböző tételekről, axiómákról beszél, de a hallgatóság előtt egyáltalán nem tűnik elvontnak mindez, hiszen ők is tudják, hogy a számok ma, a nagy ter­vek valóraváltásának korszaká­ban, a mindennapi élet valósá­gának részei. Késő estébe hajlik az idő, mire az előadás és a vita véget ér. Sokat tanultak ezen a délutánon a tudományos diákkörök tagjai. S az érdekesebbnél érdekesebb kísérletek közben ízelítőt kaptak abból is, hogyan kell önálló al­kotó munkával a tudomány vá­rát ostromolniok. T. A. Első lépések a dobogón A Trefort­ utcai gyakorlógim­názium első osztályában va­gyunk.. Bognár Magda tanárje­lölt áll a dobogón. — Már nagy gyakorlata van — súgjuk a kol­légái — hatodik élettanóráját tartja. Hat óra ugyan nem adja meg a teljes biztonságot a kezdő pe­dagógusnak, mégis, ez a kar­csú, nevetősarcú, fiatal lány úgy magyaráz, gyakorlótanár létére, mintha egyenesen katedrára született volna. Keze nyomán a táblán megjelenik a gyökér­­rendszerek rajza, s a lányok szemében felcsillan az érdeklő­dés, amint Magda az egyszikű és kétszikű, a módosult és járu­lékos gyökér szerepét magya­rázza. Szinte izgalmas az óra, ahogy a fiatal tanárnő minden lányt felelésre késztet: — No, ki mondja meg, hogyan táplálkozik a gyökér? Mintha varázsütésre történne, sok-sok­­ gyermekkéz emelkedik a magasba és maguk a lányok derítik ki, mi az ozmózis és ma­guk javítják ki, ha egy társnő­jük hibázik. Magda egy üvegka­zettában ..préselt, gyökereket, visz végig az osztályon és a lányok úgy figyelik, mintha valami csoda volna a kazettában. De szalad az óra mutatója: csöngetnek. Értékelés követke­zik. Szabó Józsefné vezető ta­nár nem fukarkodik a dicséret­tel. Mégis, Magda számára — amint ezt Szabó elvtársnő is mondja — nem a szóbeli dicsé­retek jelentik a legnagyobb elis­merést, hanem tanítványainak figyelmes tekintete. Ez­ a legna­gyobb jutalom a három és fél­éves megfeszített egyetemi mun­káért. S. L.

Next