Szabad Szó, 1947. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1947-12-01 / 274. szám
A másik három külügyminiszter nyíltan a külön kormány gondolata esten és a központi német kormány megvalósításának gondolata mellett foglal állást-A moszkvai rádió jelentése szerint ennek a kérdésnek a felvetése zavart és idegességet váltott is a másik három külügyminiszterből. Bevin angol külügyminiszter Molotov felszólalására válaszolva magyarázkodásba kezdett, de kitért a kérdés lényege elől és nem cáfolta meg a Molotov által felhozott vádakat. Marshall és Bidault külügyminiszterek nem adtak kielégítő választ. Molotov ekkor újból felszólalt és a szovjet kormány nevében kijelentette, az a benyomása, hogy Angliának és Amerikának vannak ilyen tervei, csak jelenleg nem akarnak előállni vele. Ha ez tényleg így van és külügyminisztertársaim ízellényzsebükben hordják ezeket a terveket, úgy a mostani értekezletnek , csak formai jellege vám és hiába fecséreljük az időt. A külügyminiszteri értekezlet mondja ki, hogy nem tartja helyesnek a külön német kormányra vonatkozó terveket és egységes központi német kormányt kíván, amely Németországot, mint egysé .ges államot képviselt-Molotov újabb felszólalására Benn és Marsból megint nem adott kielégítő feleletet. Az elnöklő Bidault ezután kijelentette, tekintettel arra, hogy a szovjet indítvány nem talált egységes helyeslésre a többi külügyminiszter előtt, ezért, nem fogadhatja azt el A „Daily Worker, a brit Kommunista Párt hivatalos lapja kiemelte, hogy Bevin jelenlegi magatartása a német kérdéssel kapcsolatban megszakítással fenyegeti az értekezletet, mert az amerikai javaslat elfogadtatására igyekszik rábírni a szovjet kikül Idöttet. I *i ' — Ez a föld, hogy kié? Hát népvagyon — hanzik a rövid válasz.— Népvagyon? Hát az kié? — Kié volnál A népé. Akik harcolták, majd azoknak lesz kiosztva. Addig a megmunkálásban mindannyiunknak segíteni kell. János figyelemmel hallgatja, tekintete megakad a dűlő mellett húzódó hevenyészeten felszántott földön. — Miért nem szántod a föld végén is? — Mert nem lehet Nem fordul ez olyan könnyen, mint a ló, majd a Népfront önkéntes munkával megigazítja a szélt. — A Népfront csinálja?... Ha ideadná Károly a lovát én is elgyűrnék — hangja egy pillanatra elakad, mintha meg akarná valamit kérdezni, de végül mégis kiböki. — Hajtom, hogy itt mellettem az új gazdák földjét is traktor szántja. — Én szántom azt, János bécsi. Ha bevégzem itt a szántást, azonnal megyek oda. Spekulál, spekulál János, mert zsolgatja kezében a felvett göröngyöt, nézi-nézi a barázdát, aztán csak megszólal: — Oszt az enyintet is fölszántanád ? Nem mintha kéne... csak úgy kérdezem... A traktorista megindítja a motort, viszatekint s úgy mondja: — Hát hogyne szántanám, János bácsi... Aztán elviharzik. Arcán mosoly fut át: — Közelebb jött már János bácsi is — gondolta magában. Aztán füttyent egyet: — Jól szánthatok, mert ha János bácsi is rászánja magát, akkor igazán jó lehet ez a szántás... Szántás írta Pap Endre (Újvidék) A szárnyasok még ott gunynyasztanak a terebélyes eperfa agáin, de János már félórája ébren van. Kiröppent szeméből az álom és egyszeribe merege lett a gondolattól, hogy a kölcsönkért lóval és ekével ma fel kell szántania a két holdat. Felvetődött előtte a kérdés, hogy befejezi De mindegy, teántani kell, mert iftt a vetés ideje Majd csak lesz valahogy... Még nem világosodott János a szalmálét és fészer alatt tapogatózva kereste az ekéit Miközben a kocsihoz cipelte, keserű kifekadásra késztette az a tudat, hogy mennyi utánjárással és vesződséggel is csak egy napra kapta kölcsön a lovat és az ekét.— Mennyit dolgoztam én már életemben, hiába gürcöltem hajnaltól késő estig. Keresetembőn annyit sem tudtam összekuporgatni, hogy ekére és egy lóra jusson. Volt olyan év ma, amikor ennivalóra is csak szűkén?-‘ lett... Elhessegette a kínos gondolatokat de bensőjében újra feltört, ami’ lesz akkor, ha ma nem birja felszántani az egészet Kihez fordul akkor segítségért Hiszen minden földműves a magáét szántja, nem akar senki sem elkésni a vetéssel. Az eke lánca halkan, ércesen megcsörrent. Na még egy tenyérnyi. .. de nem megy... tompa mély hangokat ad az udvar letaposott földjéhez Ütődött ekevas. — Tényleg nem bírom már, igaza van az asszonynak. Más földjére pazaroltam az erőmet, azért nem birom, — szaladt ki az ajkán félig indulatosan. — Gyere má no... segíts feltenni, mert már fakul az égbolt, virrad... nem leszek kész a szántással. — Várj no — hallatszik a nyitott konyhaajtóból — gyűvök má, csak beteszem a tarisznyába a trüstököt, meg az ebédet. Halkan közelebb megy az urához és mintha titkot súgna neki, mondja. — Itt volt az este Szőke Vitusz felesége. Azt az ajánlatot tette, hogy jó vóna, hogy mink is traktorral szántsunk... ők is meg a Varmuzsáék is, meg a Síposok is, akiknek éppen mellettünk van a földjük, traktorral szántatnak. — Mi... még mi, traktorra?. Nem engedem én azt, hogy az én földemben traktor turkáljon. No meg aztán az a traktor, ki tudja, hogy forgatja a barázdát A mesgye... a meggyét hogy találjuk üreg, aztán mindegyik igyekszik saját malmára hajtani a vizet és néhány barázdát elmérni egymás földjéből. •• Tegnap, amikor kint voltam a földön, mellettem már szántott traktor, Józsáék Bandijuk vezette. Szárkunpzás közben állandóan a fulejjjbe dümnyögött az a masina Már kintjárt a mezők ölén futó országúton, amikor halkan, szelíden füléhez ért a traktor lágy zümmögése. — Már ijjt vann — bos®a«Kodot János, ★ Az egyre szaporodó barázdák arról tanúskodnak, hogy János igen keményen dolgozik. — Csak felét szántanám fel máma... az is jó volna — mormolja maga elé morózusan. A túlhajtott munkától fojtó nyomást érez mellében, lábára mintha ólomsúlyt raktak volná. — Csak néhány percet pihenek — merül fel képzeletében a mentőgondolat. Fáradtan ledől a frissen feltört földre, arcán érzi a föld meleg, párolgó leheletét. Tekintetével kíséri a traktor munkáját. — Az a traktor úgy megy, csak úgy porol az ugar utána, nem fárad el — hangjában érezni az enyhe indulatot.. — No nézd, megállt ...elromlott... ugyan mitől állhat meg egy ilyen masina, mégis csak meg kell néznem, ha már a Varmuzea Vendel is vele sántát. Majd estére megkérdezem Vendeltől, hogy mi változtatta meg vég töményét, ő nekem mindig azt mondta, a traktorszántotta földben nemterem meg jól a gabona. — Megállt a csikó, öcskön? — János hangjában rosszindulatú gúny csendül. A traktorista munkájából felnél oda jós arca mosolyra derül. Nem állt az meg... hát csak abrakotok... Ennek is kell az abrak, nemcsak a kend lovának... . — Aztán kié ez a főd most?— A földműves mást kérdezett, mint amit gondolt. A fejében az motoszkált, hogy most megnézi tényleg, hogyan szánt a traktor, meggyőződik munkájáról. Lassú mozdulattal beletúrja öklét mélyen a szántásba. — Jól szántasz öcsém, jó mélyen szánt ez a traktor, kell a répának, meg a többi növénynek. A traktorista a dicsérő szavakat, elengedi a füle mellett. Jiuui. hírek SiabadSzó UiteWiutu ííji Szilekéi napilapja SikrkMiUtt klad&blzotuig ímrí Sándor« Kovác* György Bénáik Ernő PSmuiOuitárMk, Holter Károly, R. Borda Mária, áwratimrei Jenő, Tompa László, Ss*rkaMlS«Gg «* ^adóhivatal: (Urandárhely, SzUkit.tér 41. u*m T.lmfom 80, A MAROSVÁSÁRHELYI GYÓGYSZERTÁRAK SZOLGÁLATI RENDJE ÜK Osváth Károly gyógyszerp tint Gecse Dániel~utó&tatmai éjjeli szolgálatot. Holnap: Dávid János gyógyszertára, Sztálin-tér 38 szám, tart éjjeli szolgálatot, Írószerek, töltőtollak, játékok a Cartea Busánál kaphatók. —* FELKÉRIK az öszes iskolákat, hogy a hadiárvák , részére eddig begyűjtött dolgokat, vagy a még el nem készített tárgyak listáját a Népvédelmi Szervezet Sztálin-tér 23 szám alatti székházába december 1 és 2-án szíveskedjenek beküldeni. Az összes könyvújdonságok a Cartea Busa-nál kaphatók. Vasárnap 30-án este 7 órakor a Művészi Hét keretében kiállító művészek tea-estélyt rendeznek aRANSSYLVANIA termében Zene lánc Büffé Vasárnap is fizethető még a házdó és árukészletek utáni adó A pénzügyigazgató figyelmezteti a kereskedőket, hogy f. hó 30-ig az árukészlet utáni 10 százalékos adó esedékes részletét fizessék be. Ellenkező esetben a Szabotázstörvény idevonatkozó büntetéseit alkalmazzák velük szemben. Vannak kereskedők, akik még mindig nem jelentették be szárukat, ezek azonnal nyújtsák be nyilatkozatukat és fizessék be az esedékes részletet. Hasonlóképpen a házadó is a fenti időpontig fizethető 25 százalékos késedelmi kamat nélkül. A pénztárak vasárnap egész napon át nyitva vannak. Feketén szállított disznót egy marosvásárhelyi mészáros, a letartó salait Ali A gazdasági ellenőrző hivatal a fekete piac és a szabó félé alvilág újabb alakjait leplezte le, Váradi János marosvásárhelyi mészáros mester, Klein Miksa és Pál Mihail hévízi mészáros, illetve vendéglős személyében. A jegyzőkönyv szerint Váradi János az elmúlt napokban 145 rendszámú tehergépkocsijáb 9 darab sertést szállított. A kilenc darabból viszont csak 5 darabról volt igazoló irata, míg a többit mm tudta igazolni. Az ellenőrző hivatal szervei a kocsit elkobozó tárcsadarab igazolatlan sértést is. Klein Miksa hévízi mészáros habár hatósági intézkedés tiltja, 20 kiló friss húst adott el Pál Mihail hévízi vendéglősnek, amit az nyomban ki is szolgált vendégeinek. A gazdasági ellenőrző hivatal mindkettő ellen megindította az uzsora bírósági eljárást. Bábszínház Vasárnap d. u. 3 órakor színre kerül: JANCSI és JULISKA és a LÉKAKULYFI 1947 december I» „ rtf..- T--f-~^— ülésmett . Nyelvünkön élünk „El kell menjek“ Már az is barbárság, hogy címképpen leírtam. Mert a nyomtatva látott nyelvhiba beleidegződik a lélekbe és sugalmazó hatást gyakorol a beszélőre. Ez a pongyolafordulat, erdélyi különlegesség. Más magyar nyerő vidék régebben hírből sem ismerte, ám újságiróink és tőlünk elszármazott földjeink gondoskodtak terjesztéséről Ma már a köznyelvben szerte elég sűrűn felbukkan. Akadt padfogója is, azok között a nyelvészek között, akik hajlandók a nyelv bármi ficamát szentesíteni, mert hát a nyelvi tényeket csak hódolat is. Refi, s nem bírálat. Mi azt kutatójuk: rászorultunké erre az idétlen fordulatra? És ha nem, pusztuljon Isten hírével!.-, A kell segédige a cselekvés szükségességét fejezi ki A főige mellette legtöbbször ragozott főnévi igenév alakjában áll. M* pedig abban az esetben, ha határozott logikai (értelmi) alanyra van szó. Ezek a személyragok jelölik meg a cselekvést végző alany személyét- Tehát így: El kel mennem a vásárba. Csökkentemik, keni kiadásainkat. A boldogtalan Zách Klára a balladában így kiált fel: „Jaj, hová kell lennem!" S ugyancsak Aranynál olvassuk: Jaj, hogy új panaszra kell nyitnom számatír A főnévi igenén azonban olykor ragozatianuk marad, kivált ha az, akire a cselekvés kényszere vonatkozik — az értelmi alany — meg van nevezve. Pl. Nekem kell oda is elmenni. És a népdal szavaival élve: ,J Meg kell, a szívnek hasadni, ha mindig csak bűnést éri!'' Elmarad a személyrag akkor is, ha nincs határozott logikai alany. Meg kell nekik mondani. Nem kell, neki megírni. Erdő mellett nem jó lakcni, Mert sok fát kell hasogatni, mondja a nóta. E talpraesett, rövid és világos, kifejezésmódok mellett a kényszerűség éreztetésére a keli után felszólító mód is állhat, mégpedig hogy kötőszóval kapcsolva. Vagyis: „El kell hogy menjek“. ,,Le kell hogy csökkentsük kiadásainkat." * Valljuk meg, a főnévi, igeneves szerkezetnél hosszadalmasabb és nehézkesebb kifejezési mód ez. Ráadásul valószínűleg idegen eredetű, alighanem a latin oporfét, út, debét, ut, (kett, hogy) szólás formának szolgai átültetése. Akár így igaz, akár román-francia nyelvi befolyási eredménye, ma már közhasználatú, (az irodalmi nyelvben is!) és megállhat. Kifogás alá csu- ■ pán akkor esik, amikor ahogy kötőszót kifelejtjük, elejtjük be tőle, és létrehozzuk az „el k&h menjek“ féle fordulatot. Ez a csonka és éktelen beszédmód mostanában valósággal előzőn lőtte nyelvünket. Szószéken, tanteremben, újságban, utcán, írók és írástudatlanok ajkán ott repekedik „Ki kell harcoljuk igazainkat! " „Fel kell építsék a háborús rombolásokat." „Le kell csapjatok a szabotálókra és feketézőkre!" stb. Mi szükség van, kérdjük, erre a nyelnontásra, amikor nyelvünk három ép módon is ki tudja fejezni :a cselekvés szükségességét? Semmi szükség nincs reá, de megvan használatának súlyos következménye. A pongyola kifejezés hovatovább kiszorítja az eredetit, a valóban kifejezőt így szegényedik, színtelenedült nyelv. Éppen azért ajánljuk az íróknak, de mindenkinek, aki felelősséggel szól népéhez, hogy vigyázzon nyelvére! A ragozható igenév nyelvünknek különlegessége és egyik ékessége. Ennél rövidebb, velősebb szóhasználatot lámpással, kereshetünk. Akinek nyelvérzéke mégis nálánál különbet tanácsol, az javítsa át a Kossuth-nóta e két sorát: „Ha mégegyszer azt izen — Mindnyájunknak, el kell mennit, a maga ízlésére, s fújja aszerint ,fia mégegyszer azt izem — Mindnyájan el kell menjünk•“ Ugye, mügén költői?